Bizony, bizony. Ez nemcsak etika kérdése, hanem közgazdasági és matematikai kérdés is. Vagy úgy kellene számolni, hogy levonja a saját tőkéből, de az srv-vel csökkentett darabszámmal oszt. Vagy eszközként tartja nyilván, és akkor oszthat a teljes darabszámmal. Minden más a Ptk. szerinti károkozás. A Rába vételi ajánlata is ezért volt hibás, de senki nem támadta meg.
Nekem úgy rémlik, ajánlat esetén az ajánlat a saját tulajdon lévő részvényekre is vonatkozik (Danubius?), aminek az elfogadásáról a cég vezetősége külön döntést hoz. Talán nem véletlen, hogy a visszavásárolt részvényeket csak a legritkább esetben vonják be véglegesen. Itt a jogi szabályozáson kéne változtatni, mert ez így nem túl etikus, főként ha a minimum ár múlik rajta.
Normál esetben olyasmi ár jöhet. Ha nem csinálnak számviteli trükköt. Pl. terven felüli ÉCS, értékvesztés, vagy amit előbb írtam: saját résvények elvonása a saját tőkéből, majd osztás a teljes darabszámmal.
Tételezzük fel, 2-3 év múlva kivásárlási ajánlatot tesznek, szerinted akkorra mekkora lehet a BV? Ha minden igaz, 600-700 Ft környéki ajánlatot kellene adniuk. Sehogy nem tudják megúszni, vagy tévedek?
Nekem az is jó, mert azt meg egy részvényre jutó saját tőke alatt nem tudja megtenni. Habár annak számítása egyelőre visszás, amikor saját részvények is vannak. Ugyanis az IFRS szerint a saját részvény csökkenti a saját tőkét, viszont lehet, hogy az osztásnál meg a teljes darabszámot használják. Ami matematikailag persze nem helyes.
Jelen árfolyam mellett egyébként a saját részvény vásárlás jobban növeli a részvényesi vagyont, mint az osztalék, ugyanis mélyen a fair value alatt van. A közkéz piaci kapitalizációja kb. 160 mrd Ft, azaz kb. 2 évnyi cashflow-jából meg tudná venni a teljes közkezet, és utána a teljes nyereség a DT-t illetné a későbbiekben.
Én örülnék a legjobban, ha bejönne a várakozásod, mert kifejezetten osztalékpapírnak vettem. A tavalyinál alacsonyabb árfolyamszint viszont még inkább arra ösztönözheti a DT-t, hogy a részvény visszavásárlás arányát, mértékét növelje az osztalék rovására. Azt a tavalyi pofont nehéz elfeledni, (mintha a Pannergy-hez kezdene hasonlítani a sztori). Csak az a kérdés, a részvényesi felháborodás hatott-e esetleg a németekre.
Ilyen rövid távon egy részvényben sem gondolkodom. Ebben várok 1,5 éves időtávon 27+35 Ft osztalékot és egy 500 Ft körüli kiszállót, azaz (27+35+98)/402 = 39,8% hozamot.
20 mrd Ft-t költött osztalékra és 5 mrd Ft-t saját részvény vásárlásra. Ha idén szintén 25 mrd Ft-t költ részvényesi visszajuttatásra, és csak osztalék formájában, akkor 25 Ft-t fog fizetni. Ugyanakkor idén 10 évre letudta a nagy frekvenciatendereket, így sok évig tud 90 mrd Ft körüli szabad cashflow-t termelni. Én arra számítok, hogy idén 27, jövőre 35 Ft osztalékot fizet.
Mtelekom