Egyébként meg úgy is lehet tekinteni, hogy az USD gyengülésével és az infláció piaci hatásával az USA index második korrekciója ezzel meg is valósult. Kemény devizában nézve az indexek lényegesen alacsonyabban lennének. A különbség (az emelkedés mértéke) a fentiekben is kereshető.
Ezt nehéz megítélni, mert ehhez tudni kéne, hogy mennyi volt a kereskedelmi bankok likviditásszükségletének paritása (igényelt, jelzett szükséglet kontra valós szükséglet). Ha többet nyújtottak, mint kellett volna, akkor túltolták, egyébként meg ez volt a dolguk. Ha meg armageddon lesz és tüzet kell oltani, az meg a mindenkori kormány dolga.
Ezért írogattam, hogy a GDP 331%-a a világ hitelállománya. Nem az a fontos, hogy mekkora az államadósság (azt csak a neoliberálisok gondolják), hanem hogy mekkora az összadósság, mert az fogja az adósságválság következő stációját beindítani.
Nagy jelentőség egyébként nincs neki, mert az csak egy modell, amit leírtál, a gyakorlatban sokkal bonyolultabb a jelenség. Annyira komplikált a mai pénzügyi rendszer, hogy már azt sem könnyű megmondani, hogy mit tekintünk M1-M2, stb aggregátumnak. Elmosódnak a határok.
Tulajdonképpen a rengeteg jegybankpenz a kereskedelmi bankokhoz kerülve kihelyezett hitel formájában multiplikalva bekerult a reál gazdasag szereploihez. Ezt a biciklit most túl tolták :))
A pénz multiplikáció a kereskedelmi bankok pénzteremtését jellemző fogalom. A pénzmultiplikátor valamely pénzaggregátum és a monetáris bázis hányadosaként számszerűsíthető. (Pl. M1/ M0.) E számot a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességének jellemzésére használják. A multiplikáció két tényezőtől függ. Egyfelől a kötelező tartalékrátától, amely azt mutatja, hogy a kereskedelmi bankok betéteik hány százalékát kötelesek a jegybanknál betétként elhelyezni. A kötelező tartalék – értelemszerűen – nem használható hitelezésre. A multiplikátort meghatározó másik tényező a készpénz hányad (likviditási tartalék).
Ott is lezajlik a multiplikáció, és ott is plusz adósság keletkezik, csak egy lépcső áttéttel később. Másrészt valójában a helikopterpénz szinte azonos azzal, mintha a kormányzat költségvetési forrásból transzfert nyújtana a háztartásoknak. Csak a heleikopterpénz esetében az állam jegybanki zsebéből megy a pénz, nem az állam költségvetési zsebéből. Az a helyzet, hogy bármilyen gazdaságpolitika végső soron vagy átcsoportosítás, vagy hitelezés. Ez a két Berta ágyúja van a gazdaságpolitikának, bárhogy is nevezzük és csűrjük-csavarjuk.
Én tegnap eladtam majdnem mindent, 2 papírom maradt, LAKE (giga pf) és SRNE. Meg nehany trash papper kis penzert.... Várom a szept elejét, stoppok elhelyezve.... Rray
Azaz, minden hitel masik oldalan egy koveteles all. A hitel eltorlese eseten a hitelnyujto mosolya nem lenne oszinte. ---- VISZONT! Ha a FED nem jatszana tovabb a "szuzk*rvat", hanem elkezdene igazi helikopterpenzt tolni kozvetlenul a lakossagnak, az mas teszta lenne.
Nem a fórum témája, de gyakran előjön. Fontos megérteni, hogy a FED mit csinált QE keretében. A QE valójában jegybankpénz kijuttatása a bankokhoz, illetve a pénzügyi szektorhoz. Ez önmagában nem volna olyan nagy gond, maximum némi inflációt gerjeszt. A gond ott kezdődik, hogy a bankrendszer ezt a jegybankpénzt (vagy monetáris bázist) elkezdi kihitelezni, ez bekerül a gazdaságba és multiplikálódik. Magyarán 1 egység jegybankpénz a gyakorlatban - hasból mondok egy számot - 3 egység hitelként jelenik meg. És ez olyan hitel, ami a magánszektort és a bankok egymás közötti tartozásait jelenti. Ebből fakadóan ezeket nem lehet megsemmisíteni. Sokan azt gondolják, hogy a FED azt mondhatja, hogy felejtsük el a hitelt. Ez egyáltalán nincs így, mert valójában a magánszektor tagjai tartoznak össze vissza egymásnak. Szóval téves az a nézet, hogy a FED-nek mindegy mennyi pénz van kinyomtatva. Vagyis a FED-nek mindegy, de neked mondjuk nem, ha pl. a kötvényed árát nem kapod vissza. Hiszen a kötvény az történetesen hitelpapír...
Ez így van, de kinek kell visszafizetni a kölcsönt. A FED-nek? Nekik nem fontos, teljesen mindegy hogy 1 kamionnyi pénz van "kinyomtatva", vagy öt. Mivel mindenki nyomtat, így nincs mérleg egyik és másik fele. Mihez viszonyítjuk majd az inflációt? Ha például megnézzük a mezőgazdasági termékek árát, talán még csökkenést is látunk, hasonlóan, mint a gáz és kőolajnál. Úgy látszik, ezt a tömérdek pénzt a tőzsde és ingatlan szippantja fel, ott is inkább a divat részvények. A tesla sztori nagyon jól mutatja ezt.
Igy van. A most 40-70 eves generacio ugy adja ta a helyet, hogy mindent kisajtolt maganak. Onzoen lenyulta a kovetkezo generaciok eletlehetosegeibol mindazt, amit csak lehetett. Aa arat meg attolta a kovetkezo nemzedeknek. -klima-katasztrofa, es kornyezetrombolas tovabbra is folyamatban van -a hitel-katasztrofa barmikor elkezdodhet, mar kifizethetetlennek tunik az adossag -a Tozsdeket es ingatlanpiacokat felpumpaltak hitelbol, az egekig. Thunbergnek sajnos igaza van.
pontosan így látom és éppen ezért írtam pár nappal ezelőtt, hogy nem csoda, hogy egyre inkább kimennek a fiatalok az utcára és tüntetnek, felemelik a hangjukat, mert az értelmesebbje látja, hogy micsoda jövőt hagy rájuk a szüleik, nagyszüleik nemzedéke, vagy talán inkább úgy mondanám, az eddig folytatott elbaszott politika.
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.