De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
245-ös árfolyamnak megfelelő pénzt utaltam a számlára amiről vonják, oldják meg, nem vagyok hajlandó emiatt tovább idegeskedni, inkább játszom a gyerekekkel.
a kamatszint meghatarozasat tenyleg erdemes lenne kicsit jobban megnezni az illetekeseknek. kivancsisagbol megneztem, a torlesztom chf-ben 20 szazalekkal emelkedett, a 4 evel ezelotti osszeghez kepest, mivel felulvizsgaljak uyge felevente az ugyleti kamatot: "ados kifejezetten tudomasul veszi, hogy a bank jogosult az ugyleti kamat merteket felulvizsgalni a refinanszirozasi feltetelek, a penzpiaci korulmenyek, a fogyasztoi arindex, a vonatkozo jogszabalyok es a jegybank esetleges intezkedesei, illetve az ugyre vonatkozo banki kockazat tukreben." --> es ezeket felulvizsgalva valahogy mindig emeles a vege...
"Más hogy mondva:A kormány döntött arról hogy 15%-al emelhetik a törlesztőrészleteket a bankok."
Ennek azért annyira ne örülj, a tartozásod ugyanis ettől nem csökkent, azaz jelentős futamidő növekedésed lesz. A hiteleknél pedig jellegükből adódóan kezdetben főleg kamatot, később tőkét törlesztesz. A futamidőhosszabbítás (ráadásul kötelezően) = még több kamat.
1. Nem tudom, mi az, amit írtál. Egy forrás nem ártana...
2. Nem mondtam sose, hogy minden oké a devizahitelezéssel. Bemásoljam megint a már rengetegszer bemásolt szövegem. Ti tényleg csak írtok, de nem olvastok?
Hát ez pont azt jelenti, hogy max 15%-kal nőhet. Mert amúgy többel fog nőni, ne ringassuk magunkat álmokba. Nem a 240-es chf az irreális, hanam a 180-as. És még innen is lesz fölfelé. Szóval akkor a maradék százalékokkal mi lesz? Megy a gyűjtőszámlára és egy brutálisan halmozódó tőkésített kamattartozást raknak le a már amúgyis végletekig eladósodott emberek elé, ahogy az elkövetkező 3 évben teszik? Vagy kifizeti az állam a különbözetet? És ha utóbbi, akkor miért csak nekik?
Törölt felhasználó2011. 08. 17. 16:18
#564
Pénznyelő ha minden ok.a deviza hitelekkel akkor ez mi?"Felhívják a kormány figyelmét arra, hogy a PSZÁF már indított pert a tisztességtelen szerződési feltételek miatt, és a Fővárosi Bíróság április végi első fokú ítélete szerint meg is nyerte!"
Te melyik banknak vagy az alkalmazottja?Amúgy igen tőzsdézem,de még egy bukónál sem kértem kártérítést.Az elején tisztáztuk hogy mivel jár az egész ügylet.A szerződések ügyében pedig lapozgasd a Ptk.-át.Bizonyára te is találsz olyant ami miatt ezek a szerződések egyoldalúak,rosszhiszeműek semmisek.
Más hogy mondva:A kormány döntött arról hogy 15%-al emelhetik a törlesztőrészleteket a bankok.
Törölt felhasználó2011. 08. 17. 15:37
#561
"A kormány arról is döntött, hogy akik igénybe veszik az árfolyamrögzítést, és külön számlán halmozzák fel az adósságukat, azoknak a törlesztőrészlet növekedés nem lehet több, mint 15% 2014-től - fejtette ki Orbán Viktor."
Ez vajon mi a jó eget jelent? A tőkésített kamat kamatának tőkésítését :)
Ez mind igaz ha nem pont ellentétesen jártak volna el a bankok, vagyis a forrás konvergált a 0-hoz, amint Te is írod, a kamatokat pedig ennek ellenére megemelte. Biztos van rá nagyon okos indoka a banknak, viszont az egyén szempontjából irreleváns, h mennyi bedőlőfélben lévő hitele van egy banknak, amennyiben a szerződése nem tartalmazza azon kitételt, h "amennyiben a nemfizetők száma eléri a 10%-ot a bank kamatot emelhet, a jegybanki alapkamatoktól függetlenül".
Egyébiránt a másik pör tárgya az általad a 2. bekezdésben megfogalmazott "uzsora" tényének feltárása.
Hát hajrá, de én ennek a sikerességére nem tennék 1 Ft-ot sem. Ha belegondolsz, ez jogos, hogy így működik, mert ha nem emelhetne kamatot, a forrás költségek emelkedésével gyakorlatilag egyből veszteséges lenne a bank. Így ennek lehetősége nélkül a hitel termék nem is létezhetne.
A gáz az, hogy a banknak szabad mozgástere van, és gyakorlatilag olyan kamatot mond, amihez kedve van. A jelenlegi kamatok teljesen irreálisak egy olyan helyzetben, ahol a svájci alapkamat pl gyakorlatilag már 0. A szép az az egészben, hogy megemelték a kamatot, mert kockázatosak a hitelek, amiktől még kockázatosabbá váltak. És nem az van, hogy nem emelhetik forrás + x% fölé a kamatot. Ha ilyen lett volna, nem lenne ilyen pocsék chf hitelállomány, mert a bankoknak meg kellett volna nézzék, hogy kinek adnak hitelt. Így meg nem kellett megnézzék, úgyhogy van szinte mindenkinek jófajta hitele.
Nem vagyok szakember, de ezt hallottam több médiában is. Itt tlkp. nem a bankokat fogja perelni ez az ügyvéd, hanem az államot, amiért nem érvényesítette ezen direktíva betartását a bankok felé.
A baj csak az, hogy ennek a lehetősége benne van a szerződésekben. Mi több, ez a termék egyik legfontosabb paramétere. Ezt jelenti az x periódusú változó kamatozású összetétel. Én arról nem tudok, hogy az EU-ban mindenhol minden termék a teljes futamidő alatt ugyanolyan kamat mellett menne végig. Ez persze lehet az én tudatlanságom is, de mivel a jegybanki alapkamat változhat és változik is, ezt nem nagyon lehet szerintem máshogy csinálni. Úgyhogy szvsz ezt a pontot hiába támadják a bíróságon. Hogy valami apró betűst benéztek a bankok ügyvédei, azt elméletileg el tudom képzelni (gyakorlatilag nem), de hogy egy ennyire alapvető termék tulajdonság jogilag támadható módon kerüljön bele, azt egész biztosan kizárhatjuk.
Ha jól értelmeztem, az egyik induló pör tárgya ezen kitétel. Egy EU direktíva vonatkozik az ingatlanfedezetű hitelekre, miszerint egyoldalú szerződésmódosítás nem lehetséges. Ez Mo-ra is kötelező érvényű direktíva. Vagyis a 3-ról 8-9% ra történő kamatemelés egyoldalúan nem kivitelezhető az EU-ban....elvileg!!
Ennek megint semmi értelme nem lenne. Ha korlátozni akarják a devizahiteleket, akkor ezt lehet tenni:
- kamat és tőke törlesztésen kívül más költség ne legyen devizában
- kezelési költség értelmes határok közé szorítása
- egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének betiltása
- irreális kamatok miatt sarokba térdepeltetés, esetleg az indokolt rész leírása a bankadóból
- esetleg valami módon segíteni az adósok adósságrendezését más konstrukciójú hitelekkel
Amíg bíróságon akarnak nekimenni ezeknek a szerződéseknek, addig nem sok esély van, hogy változni fog a helyzet. Az állam meg továbbra is csak látszat intézkedéseket hoz, amik csak rontanak a helyzeten. 3 év múlva a nyakunkba szakad egyszerre egy csomó egyszerre bedőlő hitel. Akkor majd meg lehet nézni a kamatokat...
Mi lenne, ha ezeket a hiteleket (hosszú chf alapú ingatlan fedezettel) nem napi áron, hanem mozgóátlag alapján számolnák el. Pl. MA50 alapján D1-en. A vola megszűnne ami a törlesztőket illeti, nem lenne érdemes minden hó 15-ére felrántani az árfolyamot és tlkp. hosszú távon a bank sem bukna.
A devizahitelesek érdekeit az szolgálná a leginkább, ha az erre feljogosított állami hatóságok, így az ügyészség vagy a pénzügyi felügyelet közérdekű keresetet indítana a kölcsönszerződések ügyében - véli Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke - írja a Magyar Nemzet.
Szerinte a közérdekű keresetnek az lenne az előnye, hogy az ügyben meghozott ítélet az összes érintett ügyfélre kiterjedne, csupán az elszámolást kellene külön-külön elvégezni.
Emlékeztetett: közérdekű pert a kifogásolt devizahitelek miatt is a jogszabályban megjelölt hatóságok indíthatnak, így az ügyészség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az állam képviselői könnyebben megismerhetnék, áttekinthetnék a hitelezési konstrukciókat és független, akár külföldi szakértőket is bevonhatnának.
És ezzel mit akarsz mondani? Hogy 140 Ft-os árfolyamnál nem nyílt volna olyan topic, hogy be akarom fizetni a bankoknak / államnak / Ft hiteleseknek, stb. a megnyert kamatkülönbözetet?
Ez a példa azért sántít. Aki hajlandó egy autóért 30 mFt-ot fizetni, az pontosan tudja, hogy nem autót vett, hanem egy drága klubtagsági igazolványt, amelyet 3 évente legkésőbb illik megújítani. Semmi köze az A-ból B-be való eljutáshoz és a fenntartási költségekhez. Az értékvesztéshez is csupán annyi köze van, hogy használtan ez a réteg nem vásárol.
Egyetlen egyszer sem írtam, hogy "hüje" devizahitelesek. Mondjuk már csak azért sem, mert a "hüje" helyesen magyarul "hülye" lenne, de tőled nem meglepő, hogy még ezzel sem vagy tisztában.
500* leírtad, hogy hüje dev. hitelesek, nem volt elég? mindenki ismeri az álláspontod. elég, ennyi.
arról viszont nem nyilatkozol, kinek lett volna a dolga rendszabályozni a dev. hitelezést egy olyan országban, ahol a dollárokért térden állva pitizünk. Mert ugye kiderült, hogy a dev. hitel nem a hitelesek egyéni gondja, hanem bizony az egész országé.
ezt ki nem látta előre, melyik szakember???
vagy mondjuk azt, maga a dev. hitelezés a bankok ámokfutása volt, most meg megy az emberek legális kifosztása.
"te hány oldalon keresztül mocskolódsz még? az ördög vinne már el."
Mocskolódás? Idézd már be, hol mocskolódtam! Teljesen normálisan leírtam a véleményemet. Ez nem mocskolódás még akkor sem, ha te nem értesz egyet vele. De nyugodtan leírhatod, mivel és miért nem értesz egyet.
ha kimész az autópiacra, azonnal látod hogy x márka azonos tipusa 2011 2009 2007-es évjáratban eltérő áron van, gondolom az emberek zöme rájön magától, miért. nem lehet összehasonlitani egy deviza hitellel.
te hány oldalon keresztül mocskolódsz még? az ördög vinne már el.
miért nem mondja már el valaki, hogy a hitelezés szabáloyzásának hiánya, kinek a hibája? melyik milliókat kereső pü szakember nem látta, hogy ez a hitelezési gyakorlat, ilyen volumenben, bedöntheti az országot is.
kezdem irigyelni a devizahiteleseket, legalábbis azt, hogy nekik lehet. nekem miért nem lehet? gondolkodtam, és nem vettem fel, mire meg nagyjából megérte volna, addigra a tetű kurmány betiltotta - hát nem kitolás? mi lenne, ha azok, akik mostanában forintosítani akarják, üzletet köthetnének a bankon keresztül (vagy egyéb standardizált módon) a devizahitelt felvenni akarókkal? mondjuk a pszáf megszervezné, hogy adott netes oldalon aukció keretében lehetne forintosítani (a CHF/HUF árfolyam lenne a licit) a hitelt...
persze ezen sokat kellene dolgozniuk a politikusoknak, és nem maradna idő megtömni a zsebeiket, de talán ha ráveszik az MNB meg a PSZÁF illetékeseit, akkor ők kidolgoznak mindent, a politikusoknak meg majd csak meg kell szavazniuk, és még egy fagyit is kapnak érte ajándékba, hogy ők is nyaljanak...
én licitálnék, ha értelmes árfolyamon lehetne felvenni...
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.