sajnos a 2008ban indult topik müködese ellehetetlenült (az eredeti moderator mar nem aktiv, a portfolio moderator pedig többszöri jelentes ellenere sem kezd semmit a kialakult helyzettel), remelhetöleg itt folytatodhat tovabb egy kevesbe szürrealis diskruzus
Érték tekintetében továbbra is szintet tart az árjegyző. Azt se feledd, hogy a cég az elmúlt 8 évben kb. 4 millió db saját részvényt vett vissza a piacról, azaz darabszámban nézve is egy eleve sokkal kisebb piacot kell az árjegyző kiszolgáljon. Kevesebb szereplő, kevesebb darabszám. 7e db-bal indult az árjegyzés, ha még mindig ez lenne, akkor az már egy tizenmilliós pakkot jelentene, miközben az induláskor ez csak 3-4 milla között volt valahol. A kisbüfi spekuláns szerencsevadászokat már a 3-4 millió Ft-os értéket képviselő árjegyző is elrettentette, évekkel ezelőtt napi szinten szidták itt az árjegyzőt, mert nem lehetett az ő 300 db-jukkal több százalékos elmozdulást előidézni. Az árjegyző csak olajozza a gépezetet. Ha egy nagyon kis likviditású papírban lenne egy, az átlagos napi forgalomhoz mért nagy árjegyző, és azt egyben megveszik (vagy kiöntik), akkor az egy több százalékos elmozdulást okozna az árjegyző pozíciójában. Ami csak úgy tartható, ha nagy a gap az árjegyző két oldala között. Ami meg egy idő (mérték) után értelmetlenné teszi az árjegyzést. Pl. ha a Pannergy-nél lenne most egy 100.000 db-os árjegyző, akkor annak kiöntése után nem 5 Ft-tal lejebb állna vissza a könyvbe, megint adva egy 100e db-os eladási lehetőséget, hanem vagy 5%-kal lejebb. Ezt meg csak úgy lehet árjegyzési oldalról lekezelni, ha az eladási és vételi megbízás között 10%-ot jóval meghaladó gap van. Egy ilyen árjegyzőnek semmi értelme se lenne.
Érdekesség: júliusban pár napig 1.400 db-bal üzemelt az árjegyző.
Jó kérdés, ezt nem tudom beárazni. Szerintem az pozitív elem, hogy marad árjegyzés még 3 évig. Az viszont lehet negatív elem, hogy csökken a könyvben fixen bent lévő darabszám, és időben/árban kicsit rosszabb feltételekkel tudsz nagyobb pakkot összegyűjteni vagy eladni. Nem olyan régen kapkodták ki az árjegyzői pakkokat, illetve adogatták is rá. Ha romlik a likviditás, az végső soron kevesebb befektetőt is eredményezhet (ami miatt tovább romlik). Örülök, hogy továbbra is lesz árjegyzés, csak szerintem lehet egy ilyen oldala is.
Minden egyes forint, amit az árjegyzőre forditanak, a cég profitját csökkenti, az eredménytartalékot csökkenti, a beruházási és osztalékfizetési képességet csökkenti. Tehát befolyással van a cég hosszú távú értékére. Cserébe 2022 február 30-án nem lett 1%-al alacsonyabb az aznapi záróár azért, mert egy kisbefektető az utolsó pillanatban adta el a 3000 darabos csomagját. Mennyit ér a PANNERGY részvényeseinek az, hogy 1%-al magasabb volt aznap a záróár?
Köszönöm, ilyen szempontból érthető, hogy igazítják, az árjegyzői pakk mérete, a volumen számít, és nem önmagában a darabszám. . Viszont befektetői oldalról a darabszám is számíthat, nem? Aki gyűjtögetett korábban, látta, hogy 3600 db az árjegyzői pakk, és ez alapján meg lehetett becsülni, hogy az x darabjával szokásos forgalmú időszakban, az árfolyam nagyobb elmozdítása nélkül mennyi idő alatt tud kiszállni. Mivel az árjegyzői db most csökken, ezért egy ilyen x darabos kiszállás időben elnyúlhat, vagy nagyobb árfolyamhatása lehet. Tehát ha erről az oldalról nézzük, akkor a csökkentés nem egy egyértelműen pozitív hír. Elméletileg.
2021-ben megkötöttek egy szerződést az akkori körülményekhez igazodva. 3500 darab * 1000 forintos árfolyam = 3.5m forintos ajánlatokkal állt bent a jegyző, amiért fizetett neki a PANNERGY valamennyit. . Most lejárt a szerződés, kötöttek egy újat, aminél 2600 darab * 1500 forintos árfolyam = 4m forintos ajánlatokkal áll bent. Lehetett volna 3500 darabos, 5 millió forintos szerződés is, az több pénzbe került volna a PANNERGYnek. Úgy döntöttek hogy a kevesebb is elég lesz 2027-ig. . Szerintem nem kell túldimenzionálni ezt az egészet.
Gondolom hozzáigazították az árfolyam-növekményhez. A 3.600 db alacsonyabb átlagos részvényárfolyamhoz lett megállapítva. Pl. ha 15.000 Ft lenne az árfolyam, akkor a 3.600 db-os árjegyző indokolatlanul nagy mennyiség lenne.
Én is csak kíváncsiságból kérdezem, hogy ki-mit gondol. Az mindenképpen pozitív, hogy meghosszabbították, ez támogatja a likviditást, és a darab csökkentés egy felfelé mutató trendnél nem fogja vissza annyira (de mivel szimmetrikus, ezért lefelé sem). Én nem hiszem, hogy egy 3 éves árjegyzői szerződésnél, darabszámnál ilyen "rövidtávú szempontok", mint egy potenciális aukció, vagy korábban a lekötögetések és utána az árjegyzői pakk egyben megvétele meghatározó szempontok lettek volna (utóbbi inkább MNB market abuse téma) Az árfolyamkilengésekre vannak megoldások (pl. kis volatilitási felfüggesztések, limitek), az ingadozást inkább úgy lehet tompítani, ha növelnék a mennyiséget és szűkítenék a spread-et, nem? Nem tudom. Biztosan megvizsgáltak több dolgot az elmúlt időszakban (forgalom, tipikus kötésméretek?, akármi), és a tőzsde + OTP kiszámolták valahogyan ezt a 2500 db-ot. :)
Korábban volt, hogy egyesek csak azért kötötték le kis mennyiséggel nap végén a pannyt, hogy utána másnap megvegyék a robitól a teljes pakkot, amellyel kénytelen volt lejjebb állni... szerintem ezt elégelték kicsit meg.
Érdekes, miért csökkentik le az árjegyzői mennyiséget? Úgy ítélték meg, hogy az induláshoz képest javult valamennyire a likviditás, és elegendő a kevesebb marketmaker darab is, vagy más oka lehet?
"A PannErgy Nyrt. (továbbiakban: "Társaság") 2021. december 30-án tájékoztatta a tőkepiac szereplőit az
OTP Bank Nyrt.-vel és a Budapesti Értéktőzsde Nyrt.-vel kötött árjegyzői megállapodásáról (továbbiakban:
"Megállapodás").
A Társaság ezúton tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy a Megállapodás tárgyát képező árjegyzői
szolgáltatást a felek 2027. december 31-ig meghosszabbították, a minimális ajánlati mennyiség 3 600
darabról, 2 500 darabra való módosításával." . .Microsoft Word - EK_PannErgy_20250106_hu.doc
A következő generációs geotermikus rendszerek villamosenergia-termelési
potenciálja a napelemek után a második legnagyobb a megújuló
technológiák között. Teljes kihasználása esetén a globális
villamosenergia-igény több mint 140-szeresét is képes lenne kielégíteni.
(Megjegyzés: Ez elméleti számítás, a gyakorlati megvalósíthatósága több
tényezőtől függ.) A legnagyobb piaci potenciállal Kína, az Egyesült
Államok és India rendelkezik, együttesen a globális potenciál mintegy
75%-át kitevően.
Persze, jogosan merülne fel a kérdés, hogy miért maradna el a visszavásárlás, lévén minden a vezetőség tavaly év elején megfogalmazott tervei szerint alakult. Sikeres a fúrás, a cég hozta az eredményeket, rendkívüli esemény se volt. Ha elmarad a vásárlás, akkor annak nyomós oka kell legyen. De mi? Új projekt van kilátásban? Nem fizet az állam, nincs pénz a cégben? Felvásárolja valaki a nagyrészvényesek pakkját, és ez a kérése? Stb. Pécel még mindig ott van. Kérdés, hogy az állam végre lép-e már, vagy megy tovább a töketlenkedés.
A könyv nem nyilvános, nem tudni, hogy milyen áron mennyi ajánlat van bent, épp ezért nem kell az utolsó percig várni az 1 millió db-os ajánlat berakással. Ha jól rémlik (most nem akarom a szabályzatot bogarászni), akkor az aukció megrendelője betekinthet a zárt könyvbe, így a bennfentes eladóknak nem túl szerencsés egy olyan végkifejlet, hogy az ő pakkjuk végez a csúcs áron, az enyhén szólva kérdéseket vetne fel a felügyeletben.
Légyen itt két szkenárió: 1) a cég meghirdeti az aukciót, majd a tőzsdén 4-500 millió Ft-os forgalom után a részvény 1500 Ft-on tanyázik. Mondjuk felment 1600-ig, de onnan visszatolták 1500-ra. Ez esetben azt gondolnád, hogy valaki rengeteg részvényt ad el 1500 körül úgy, hogy pár nappal, héttel később a cég egy aukcióban majd 1900 Ft-ért vegye meg ezt másoktól? Nem túl életszerű, azaz ha ezt látod, akkor valószínűleg ilyesmi várható az aukcióban is. 2) a cég meghirdeti az aukciót, majd a tőzsdén 4-500 millió Ft-os forgalomban a részvény 1950 Ft-ig száguld és ott nyugszik le. Ez esetben azt gondolod, hogy aki nagy mennyiséggel 1500-on is kiszállna, az ezt nem használja ki eladásra, inkabb megvárja, hogy majd aukcióban adja el a részvényeit 20%-kal olcsóbban?
Mindkét szkenárió azt jelzi előre, hogy kb. mi várható az aukcióban. Ha 1500-on ragad a réwzvény, akkor ne várj 1900-at, ha 1900-ig röppen, akkor miért zuttyanna vissza 1500-ra az aukcióban?
Köszi a részletes magyarázatot és véleményt, értelek. Lehet, hogy igazad is van. . A visszavásárlás elmaradása azért sok jogos kérdést felvetne, mivel osztalék sem volt. És mindjárt itt a következő közgyűlés, egy újabb évnyi nyereséggel a puttonyban. Konkrét növekedési tervet várnék ez esetben a cégtől. Legkésőbb a közgyűlésen, 2 évnyi nyereség tekintetében. A növekedésre most van reális esély a kedvezőnek tűnő környezet miatt. Így nem is bánnám, ha erre menne a pénz…
Akkor ha jól értem az alábbi forgatókönyv sem ördögtől való ? Megnyílik az ajánlattétételi idő. Mindenki vágyainak megfelelő áron tesz be eladási ajánlatot/vagy nem tesz be. Az aukció utolsó percében valaki betesz eladásra 1 millió db-ot mondjuk 1500 ft-os (vagy az aukció előtti nap záró árán ) áron, ezzel logikusan csak egy kötés lesz összesen , mindenki más hoppon marad. Hogy ezután a normál kereskedésben miként alakul az ár az már fantázia kérdése.
A BÉT időközben módosította az aukciós szabályzatát, gondolom ez megfelel a mostani előírásoknak, azaz elhárult az akadály, ami miatt tavaly májusban a Telekom le kellett mondja a meghirdetett aukcióját.
Aukció: - a cég vételi ajánlatot tesz, melyben a közgyűlési határozatnak megfelelő paramétereken belül meghatározza, hogy max mekkora összegben, max mennyi részvényt, max milyen árfolyamon vesz meg, - a másik oldalon a részvényesek a brókerükön keresztül megbízást adhatnak, hogy mennyi részvényt, milyen árfolyamon hajlandóak eladni.
A cégnek a közgyűlés felhatalmazást adott arra, hogy 1,5Mrd Ft értékben vegyen vissza részvényeket. Ezt akár teljes egészében aukcióban is megteheti. A max árfolyam, amin mégbvehet az 1.997 Ft. És max annyi részvényt vehet, amivel nem haladja meg a sajá tulajdonban lévő részvények mennyisége a 25%-ot. Persze a cégvezetés dönthet úgy, hogy kevesebb összeget költ el, és dönthet úgy, hogy 1.997 Ft alatt határozza meg a max árfolyamot, ez a cégvezetés döntése. Lévén a közgyűlés azt mondta meg, hogy mik a határok, mit nem lehet túllépni. Ez az elémelti rész. De mi a gyakorlat? A cégvezetés ad egy aukciós megbízást, azt mondja, hogy elköltene 1,5 Mrd Ft-ot részvényvisszavásárlásra, de max 1.500 Ft -os árfolyamig. Erre minimális mennyiséget fognak csak felajánlani, lehet, hogy semmit. Azaz így totál semmi értelme se lenne az aukciót meghirdetni. OK, akkor meghirdetik úgy, hogy 1.997 Ft-ig veszik. Ez azt jelenti, hogy mindenki 1997 Ft-on fogja eladni? Nem. Lévén minden részvényes a saját döntése alapján olyan ajánlatot tesz be, meg annyi ajánlatot, amit gondol. Azaz ha van valakinek 10e db részvények akkor betehet mondjuk 4e db-ot 1600Ft-ra, 3e db-ot 1700 Ft-ra, 2e db-ot meg 1800 Ft-ra (ezer db-ot nem tesz be, mondván azt mindenképp megtartja). És így járhat el minden részvényes. Az aukció zárásakor a cég a legolcsóbb ajánlattól kezve az ajánlott áton kezni megveni a részvényeket, és addig veszi, amíg el nem fogy a pénze, vagy el nem éri a max árfolyam limitet, esetleg el nem éri a 25% saját tulajdont.
Azaz hiába teszed te be a részvényeidet 1997 Ft-ra, ha ennél olcsóbban betettek 3 Mrd Ft értékben részvényeket. És hiába hirdet a cég aukciót max 1500 Ft árfolyamig, ha senki se ajánja fel annyiért a részvényeit.
Az aukció előtti srv-nek szerintem nincs érdemi befolyása arra, hogy a cég milyen átlagáron tud majd részvényeket visszavenni. Te azt gondolod, hogy a cég úgy olcsóbban tud majd venni. Miért? Te olcsóbban adnád oda? Ugyanígy az is logikus okfejtés, hogy ha nincs srv az aukció előtt, akkor mindenki drágán akar majd eladnj, mert azt hiszik, hogy már senki se adja el 1997 alatt, csak kevés eladó maradt addig. Az aukció előtti srv szerintem érdemben nem befolyásol semmit. Max a nyulat ugrathatná ki a bokorból, azaz ha van egy nagy eladó, akkor az ha hajlandó 1600-on is kiszállni, akkor nem fogja a tőzsdei forgalomban 1800-ig elszaladó árfolyamot ignorálni, hanem adja majd már tőzsdén is. De ez srv programtól függetlenül is bekövetkezik, ha a cég meghirdeti az aukciót. Aukcióra gyúrva elkezdenek vásárolni, és ezt kihasználhatja egy nagy kiszállásra, nem várva meg az aukciót. Ez egy nap alatt lefuthat, nem kellenek hetek erre. Szóval szerintem nem oszt, nem szoroz, hogy lesz-e az aukció előtt srv program.
Most az a bizonytalanság, hogy egyáltalán lesz-e bármilyen visszavásárlás. A közgyűlési határozat nem kötelezi a cégvezetést arra, hogy akár 1db részvényt visszavegyen. Amíg nem hirdet meg srv progtamot, nem ír ki aukciót, addig az az alap, hogy nem tudni lesz-e vagy sem.
Sziasztok! Összefoglalná valaki, hogy a kereskedési gyakorlatban mit jelent az aukció, és hogy lesz/lehet a folyamata, milyen hatása lehet az árfolyamra. Köszönöm! g
PANNERGY - moderalt