A közgyűlési határozatok között látni hogy 84370223 darab nem szavazat volt a 10. napirendi pontnál (kamatfizetés a H részvénysorozat számára), ez megegyezik a Széchenyi Alapok február 27.-i darabszámával. A közgyűlési megfeleltetés fordulónapja április 20. volt.
14.4 millió eladása után kell jelenteniük a 10%-os küszöbérték átlépést. A teljes piaci forgalom még meg sem közelítette ezt a mennyiséget április 20.-a óta.
Nekem pontosan ez a bajom az AKKO-val, emiatt tartok kis pozíciót belőle. A kibocsátás a 180 és 360 napos mozgóátlagok nagyobbikán történik. Mivel arra számítok, hogy sokkal nagyobb lesz a tőkebevonás mértéke, mint a jelenlegi érték, teljesen mindegy hogy mennyire olcsó a NEO ezen a árfolyamon, mert a diszkontot ki fogja hígítani az új, fair értéken árazott de olcsó részvénnyel kifizetett apportált eszköz.
Kisérleteztem vele régen, de sokkal jobb eredményeim voltak a vásárolt palántákkal. Szórok mellé egy kis saláta magot, aztán vagy lesz belőle valami vagy nem.
Lehet hogy nekem van rossz olvasatom a dolgokról, de én az Autowallis párhuzamot úgy értelmeztem, hogy ott a management hígítással kapott jelentős mennyiségű részvényt, miközben a részvényárfolyam nem változott, és ez szúrja az emberek szemét. Tehát nem az apportról van szó hanem SBC-ről.
Én úgy jöttem el a közgyűlésről, hogy idén vagy legkésőbb jövőre lesz tőkeemelés, nagy mértékű lesz, és Wing-es eszközök lesznek apportálva. Nyilván ezt senki nem mondta így ki nyíltan, de az alapján ami elhangzott és különösen az alapján ami nem hangzott el, nekem ez majdnem biztosnak tűnik. A Toka úr féle RTO elméletet még valószínűtlennek tartom, de az, ami már évek óta zajlik, hogy Wingből ide helyeznek eszközöket szerintem fokozottan fog folytatódni.
Azzal egyet értek, hogy a közelgő hónapokban a MÁV az EU-s pénzek kedvezményezettje lehet. Ez egy olyan terület, ahol nagyon könnyen lehet milliárdos beruházási lehetőségeket találni és Vitézy kinevezése a legjobb lehetőség erre; ő az az ember, akinek már most tele van a fiokja fejlesztési tervekkel.
De az engem meglepne, ha egy korábban megkötött keretszerződés pont megfelelne az EU-s pénzek lehívására szükséges minden formai és tartalmi feltételeinek. Szerintem új szerződésekre kell számítani.
Ezek alapvetően egyedi konstrukciók. A kategória neve elsőbbségi részvény, preferred share, mivel a törzsrészvényekhez képest valamilyen extra joguk van, de a jogok nagyon különbözőek lehetnek.
A Kermann B sorozat változó kamatot kap, visszahívható és visszaváltható: interest-bearing callable redeemable preferred share.
A Delta I sorozat fix kamatot kap, nem kap osztalékot, visszahívható és visszaváltható: non-participating callable redeemable preferred share. Ez például már majdnem kötvény, kivéve hogy az alaptőkébe van besorolva, tehát technikailag továbbra is részvény.
Nem véletlenül jegyezték, hanem a 10.4%-os kamat miatt. Az hogy a H sorozatnál 2%-al magasabb az I sorozat kamatfelára azt jelzi, hogy akik jegyezték, azoknak nem olyan élénk a fantáziája a Deltával kapcsolatban mint neked.
Nem kell hozzá Fideszesnek lenni, az SPLUS és STRT jegyzés sikere nagyon sokakat terelt az MBH-hoz, ott még nagyobb volt a diszkont a piaci árhoz képest. Sok olyan mérlegben bukkan fel az MBH ahol semmi keresnivalója nincs.
Számomra ez a technológia egy rendkívül homályos, folyamatosan változó valami, aminek bármilyen alkalmazhatóságáról még korai beszélni. Ha lesz valamilyen demonstráció arról, hogy hogyan és milyen paraméterek mellett működik a rendszerük, akkor lehet elgondolkozni azon, hogy hol lesz jó.
A prezentációban szerepeltek számok, CAPEX illetve LCOS. Persze ha a kétségeid azokkal a számokkal kapcsolatosak, azt megértem, elég furcsára sikerültek azok a diagramok.