Magyar Állampapír tulajok  

Teljesen igazad van, nekem sem tetszik, ahogy a gazdaságpolitika jelenleg működtetve van. Meg még sokminden más sem. De amikor a ketrecen kívülre vágyunk, néhány dolgot figyelembe kell venni. 
Egyrészt ez csapatjáték, és mindenkinek, de legalább a ketrectársak többségének el kellene határozódni, hogy nem jó ez a ketrec. Ez jelenleg nem így van, vagy legalábbis nem elégen gondolják így. Sokaknak kifejezetten jó itt, sőt lázadnak, ha nagyobb szabadságot kapnának, szabad döntést, mert az ugye felelősség vállalással is járna, az meg nem jó, inkább tegyünk meg bárki mást bűnbanknak (Soros, Gy, Brüsszel, migráncs, lipsi, bankok, NATO, stb. végtelen a sor), minthogy felelősségünk legyen (látod például most tolták el a babaváró hitelesek elmaradt gyerekei utáni büntit, vagyis megint nincs következmény, felelősség az aláírt szerződéssel vállalt kötelezettség után). 
A másik dolog, hogy ha a ketrecest váltani akarod, akkor kell egy alternatíva. Ez meg bizony nem igazán van, vagy ha lenne is, akkora a széthúzás az ellenzéki oldalon, hogy ott is simán kikaparnák egymás szemét, ha nem AZT az ellenzékit akarod megszavazni, akit ő akar. Tehát az összefogást is elengedheted, nincs.
Harmadrészt attól, hogy vered az asztalt, nem fog összeomlani a rendszer. Tedd meg a saját részed, beszélgess, taníts másokat kritikus gondolkodásra, segíts belátni dolgokat, X-elj a számodra megfelelő helyre. Attól, hogy én nem hangosan frusztrálódom, még én is látom mind a ketrecet, mind a nagy képet. És igen, jó lenne kijönni a ketrecből.

"MNB "Külső eladosódás és adósságkezelés Magyarországon" című Műhelytanulmányának a megállapítása szerint: "Az (1973-tól 1989-ig) terjedő időszak egészét tekintve mintegy 1 milliárd dollár erőforrás bevonás az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt" - Magyarország számára. A 11 milliárd dollár kamatfizetés mellett Magyarország adóssága 1990-ben elérte a 22 milliárd dollárt.A rendszerváltó kormányzatok nem tudták megakadályozni, hogy tovább nőjön az ország eladósodása. Jelenleg ez eléri a 12 000 milliárd forintot, vagyis dollárban kifejezve mintegy 56 milliárd dollárt.Már a rendszerváltási időszakban is az adósság nagyobb hányada a kamatok halmozódásából és szakmai hibákra visszavezethető árfolyamveszteségekből adódott. A rendszerváltás hosszú ideig nem érintette az adósságkezelést és minden úgy folyt tovább, hogy a régi hibák mellé még újak is csatlakoztak. Újabb 3 milliárd dollár államadósság keletkezett a kereskedelmi bankok konszolidálásával. Az úgynevezett adós-, hitel- és bank-konszolidációból a kormányzat és az MNB az Országgyűlést - a népszuverenitás demokratikus letéteményesét - kizárta.Magyarországnak is több lehetősége lett volna, hogy adósságai egy részétől elengedéssel, leírással, átütemezéssel megszabaduljon, de ez ellen az ország pénzügyi vezetői kézzel-lábbal tiltakoztak. A 90-es évek közepe táján egymást követték a nem hivatalos bankkonszolidációk. Ezek terhét hol az MNB, hol a költségvetés viselte. 1994 és 98 között a bankkonszolidáció a korrupció melegágya lett. Az akkori kormány a bankkonszolidációt vizsgáló országgyűlési bizottság munkáját megakadályozta.Külön érdemes megemlíteni az úgynevezett adósságcserét 1997-ben. Ennek keretében az MNB a korábbi veszteségei miatt felhalmozódott nemzetközi adósságainak nagy részét, - 2023 milliárd forintot (14,5 milliárd dollárt) - a költségvetésre terhelt. Az állam évi 200-250 milliárd forintnyi kamatterhet vállalt magára. 2002. májusa óta pedig újabb 3000 milliárdos adósság keletkezett. Az adóssághalmozódás a hitelpénz-rendszert mozgató nemzetközi pénzügyi közösség közreműködésével, az előző három évtizedben úgy zajlott, hogy afölött Magyarországon semmiféle parlamenti ellenőrzés nem valósult meg. Így állott elő az, amire már utaltunk, hogy a magánosításból származó bevételek nem csökkentették az országot fojtogató adósságterhet, hanem ezek a pénzek eltűntek az adósságkezelés útvesztőiben. Ismételjük: az 1990-es 22 milliárd dollár helyett ma mintegy 56 milliárd dollár a magyar nemzetgazdaságra nehezedő adósság, miközben a közvagyon eltűnt.Az Orbán-kormány időszakában a felvett kölcsönök már éreztették hatásukat a befektetésekben, mert belőlük részben finanszírozták a Széchenyi-tervet, a családi gazdaságokat, az otthonteremtéshez nyújtott támogatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket - úgy mint a gátak és az utak építését.A pénz-monopolista rendszer, amely szervezett magánhatalommá szilárdult és a közhatalom fölé nőtt, a magyar társadalom szinte minden szektorát pusztítja. Nincs forrás a közcélokat szolgáló fejlesztésekre, emiatt szűkül a magyar lakosság életlehetősége, és ennek megfelelően folytatódik a demográfiai katasztrófa. Gyorsított ütemben fogy a magyar lakosság, amely majd felgyorsítja gazdasági okokból történő betelepítést. Az, hogy Magyarországon ez az eredmény állt elő, felveti az országot irányító pénzügyi-gazdasági és politikai vezető réteg, az integrálódott hatalmi elit felelősségét. Ugyanis Csehország és Szlovákia, valamint Lengyelország is ki tudott kerülni az adósságcsapdából. A lengyel reálbérek mára magasabbak, mint a magyarországiak.Felmerül, hogy a pénzuralmi rendszer nemzetpusztítását meg lehet-e állítani Magyarországon? Ennek az egyik legfőbb akadálya, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége nem érti, hogyan működik a pénzgazdasági rendszer - a krematisztika - és hogy az miben különbözik a termelőgazdaság elsőbbségén nyugvó közgazdaságtól, az ökonómiától?Pénzuralmi korunk első számú téveszméje, hogy a pénzgazdaság azonos a közgazdasággal. Ha keressük az olyan magas kultúrák, mint a görög vagy a római hanyatlásának az okait, akkor azt végső soron a kamatmechanizmussal működtetett pénzrendszerben találjuk meg. Már Arisztotelész élesen megkülönböztette az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló gazdaságot, a pénzből még több pénzt létrehozó pénzgazdaságtól, amelyben a forgalmon, a fogyasztáson és a pénzzel való spekuláción van a hangsúly és nem a szükségleteket szem előtt tartó érték-előállító termelésen. Arisztotelész nevezte a pénzgazdaságot krematisztikának és csak a használati értéket előállító termelőgazdaságot tartotta ökonómiának.A pénzgazdaságban az öncéllá váló pénzhalmozást a pénzgazdaságba szervesen beépített kamatmechanizmus biztosítja. A kamat akkor kikényszeríthető, ha a valódi értéket előállító fizikai gazdaság termékeinek a cseréjéhez szükséges közvetítő közeget, a pénzt nem az állítja elő, aki a terméket és a szolgáltatást - hanem valaki más. Mivel közvetítő jelek nélkül a gazdasági folyamatok elakadnak, ezért azok, akik megszerzik maguknak a jelek feletti uralmat, akkor e jelek használatáért nagy összegű sarcot követelhetnek maguknak.Gustav Ruhland, a svájci Freiburg egyetemének professzora Bismarck kancellár felkérésére több éven kutatta a magas kultúrák és birodalmak bukásához vezető okokat. Megállapította, hogy a magas kultúrákban a pénzvagyon túlzott centralizációja és koncentrációja miatt borult fel a pénzügyi és gazdasági egyensúly. Ez az egyensúlyvesztés megjelent a politikai viszonyokban, a közélet minden területén és tükröződött a kultúra dekadenciájában. Ebben a helyzetben már csak a pénzvagyonosok tudták akaratukat érvényesíteni. Az általános erkölcsi hanyatlás nyomán eluralkodott a kíméletlen haszonlesés és mindent elöntött a korrupció. A kamatmechanizmus destruktívan szétrombolta a magánszférát is. A korábban szentnek tartott kapcsolatok, így a házasság is, könnyen megváltoztatható szerződéssé alakult át. Kialakult a szexipar és a prostitúció. Az átlag rómainak már nem volt lehetősége arra, hogy tisztességesen keressen pénzt, miután a pénzvagyon-tulajdonosok valamennyi termelőtulajdont megszereztek, és azt az olcsóbb rabszolgamunkával működtették.A politikai vezetés is a pénzvagyon-tulajdonosok és a bankárok kezébe került. Polgárháborúk indultak és általánossá vált a társadalmi nyugtalanság. A hátrányos helyzetűek féken tartása, a társadalmi béke megőrzése egyre több állami kiadást vett igénybe. Az állam eladósodása az adók ugrásszerű növeléséhez vezetett. A rendszer fokozatosan irányíthatatlanná vált az egyre szigorúbb jogszabályok ellenére. Mindez annyira legyengítette az egykor hatalmas Római Birodalmat, hogy azt végül néhány barbár el tudta foglalni. 476-ban a teljesen eladósodott és csődbe jutott római államnak valójában már nem volt pénze. Az általános hanyatlás eredményeként ugyanis a pénzrendszer is eltűnt a gazdasági életből és átadta a helyét a rossz hatékonyságú naturál-gazdálkodásnak. Azaz megint az autarchia és a közvetlen csere érvényesült. Ez az általános társadalmi-gazdasági és kulturális hanyatlás a kamatkapitalizmus rendszerének a következménye volt. A kamat-mechanizmus létrehozta a pénzvagyon példátlan koncentrálódását, de egyben a tőke olyan egyoldalú korlátlan uralmát is, amely az egész rendszert aláásta, majd felbomlasztotta.Ha a Római Birodalom hanyatlásának ezt a tünetegyüttesét a globális kapitalizmus rendszerére alkalmazzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kamatkapitalizmus mai világrendszere is a felbomlás szakaszába érkezett. Mára már a világgazdaság centrumországaiban is eladósodott az állam, a gazdaság és a lakosság. A politikai élet irányítása a pénzrendszert és a termelővagyont birtokló szűk réteg kezébe került, amely egyben a világ mintegy 400 multinacionális cégének a tulajdonosa is.A kenyér és a cirkusz is hasonló szerephez jut, mint a Római Birodalomban. A cirkusz szerepét a látványos és erőszakos sportok, valamint a művészi igény nélküli silány kultúrtermékek töltik be. Egyre terjed a rock-drug-sex szubkultúra. A kamatozó hitelrendszer nyomán a vagyon egy vékony réteg kezébe ment át. Ezzel világszinten is létrejött a kétpólusú rendszer. Ez egyrészt a pénzügyi közösségből és az általa felnevelt és pozíciókba helyezett integrált hatalmi elitből áll, másrészt pedig a bérből és fizetésből élő, függő helyzetűekből, valamint a segélyezésre szorulókból.A kamattal működtetett hitelpénzrendszer az ókorhoz hasonlóan a 21. század elején is túlnépesedést idéz elő. Ennek oka, hogy mindenki feleslegessé válik, akinek a tevékenységéből a nemzetközi pénzügyi közösség nem tud kamatjövedelemhez jutni. A jelenlegi kamat-mechanizmussal működtetett pénzrendszer összeomlása azért elkerülhetetlen, mert a reálgazdasághoz képest a pénzmennyiség - a forgalomban lévő pénz, számlapénz, értékpapírok és derivátumok - háromszoros tempóban növekszik."
Dr Drábik János 

Értem én a számokat, de azért próbáld kicsit makrókörnyezeti távlatból is szemlélni a dolgokat. A 98-as kormányzás idején a Bokros-csomag egy olyan pályára állította a gazdaságot, ami még akkor is kitartott és pozitívan hozott. Nem mondom, hogy nem jól csinálta a fidesz, de volt egy stabilabb és rendezettebb gazdasági háttér hozzá.
Az MSZP-s rakétába (a valóban elszart 100 lépéses program, korrupció, fedezetlen ígéretek és újraválasztási adakozás mellett) benne volt egy gazdasági válság és a magánnyugdíj pénztárakhoz történő átcsatornázása a nyugdíjjáruléknak. Azok a pénzek nem a kp-i költségvetésbe folytak be és hiányoztak is onnan.
A 2010 kezdetű korszak úgy kezdődött, hogy ezt a pénzt visszaterelték a büdzsébe, és innentől kezdve minden járulék (az elenyészően kevéstől eltekintve, akik a "kifejezetten javasolt" visszalépés helyett maradtak MNyP-i tagok) újra a kp-i büdzsébe ment. Emellett beindultak az EU pénzek, nem is kevés. Aki ennyi plusz forrással "csak" ingáztatni tudja egy sávban a GDP arányos hiányt úgy, hogy közben a felpörgő gazdaság a fenti arányszám osztóját növeli tetemesen, az valamit nem kifejezetten csinál jól, vagy fenntarthatóan.
Ha úgy csinálná, akkor nem lenne sérülékeny a gazdaság, nem lenne EU csúcstartó infláció, alapkamat, valutaromlás. ÉS nem lett volna 10 év alatt egy sufnituning bojlermágusból dollármilliárdos.

Szerencsére a Pedofidesz nem kommenisták gyülekezete. :) Több volt KISZ-es, MSZMP-s, III/-es ügynök van a soraikban, mint bármelyik pártban együttvéve, de semmi gond, mert a pedofideszes komcsi az jó komcsi.
Tiborc, Mészáros, Jászai és a többi NER-es vagyonosodása az mi,.miközben 5. éve megbukik a költségvetés és évi egy darab Paks 2 ârával növelik az államadósságot ezek a nagy államadósság elleni harcosok?! Már 5 db Paks 2 épülhetett volna ennyi pénzből 5 év alatt és ez a project még mindig alig haladt valamit.
Nagy illúzió ne legyen, a repteret is át fogják játszani NER kezekbe,mint az autópálya üzemeltetést, csak idő kérdése, mert rájönnek, hogy mennyivel jobb kezekben lesz így, "mert ez az emberek érdeke" mesével.

Az államadósság sose csökkent, a GDP nőtt a 2008-2009-es válság utáni kilábalásból és EU-s pénzesőből.

A kommenistak folyamatosan noveltek allamadossagot a herdalas mellett. A fidesz csokkentette amig lehetett es ezt ossze kell vetni a vagyonelemek novekedesevel. Arany, strat és kozmu cégek visszavasarlasa,  repter, allami beruhazasok... 
file:///storage/emulated/0/Download/puszla2-677871.png

Nem tudom megnyitni, és nem is politikai vitát szeretnék folytatni, max. gazdaságpolitikait.
Elfáradtam, folytassuk máskor.
Esetleg kérjük meg Zajec/Nudlit, tegyen igazságot és osszon nekünk észt végtelen tartalékaiból.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240521/kozel-keteves-csucson-a-magyar-allamadossag-687105
1998-2002 fidesz ez idő alatt csökkent
2002-2010 MSZP (52-82 rakéta?)
2010-2024 fidesz (durván 70-80 között ingázás)

A GDP-arányos államadósság stagnálhat úgy is, hogy az államadósság és a GDP egyenlő arányban nő.

2019-től kezdve 1-3%-os növekedésük van, nekünk meg 5-11%-os, meggyőztél!
De a GDP arányosunk mégsem változik "érdemben".
Mert ha 10%-ot ugrik a "reál -értéke", akkor az államadósságnak is ugornia kellene 80-ról 88%-ra, de nem ugrik. Hogy van ez?

na, találtam egyet, angolul kerestem rá:
https://www.statista.com/statistics/270409/national-debt-of-greece/

Tegyük fel Görögország államadóssága 10.000 EUR volt 2010-ben, és stabilan 160%.
Azt mondod, hogy 10 év alatt nem váltott a 10.000 EUR-os államadósság? Akkor a GDP-jük sem növekedhetett, különben akkor nem 160%-on állna, hanem 16%-on, ha azóta meg 10x-eződött a GDP-jük.
Győzz meg! :) Nem védem a FIDESZ-t.
Kerestem a Google-n érdemi értékeket, hogy áll most a görögök államadóssága "pontosan", értékileg, de nem találok pontos adatokat, csak 2020-ig max.

Nem a 76% sok, hanem a növekvő tendencia és a piacellenes gazdaságpoliika jelent kockázatot.

A valós értéke nekik is növekszik, ahogy a miénk is.
A GDP arányosunk 70-80% között ingázott, most 76 körül van, ez nem fenntartható? Ha fenntarthatatlan lenne az államadósságunk, akkor elindulnánk 76-ról évente 2-3%-ot, akár 5%-ot, de inkább csökken ez is.

Az adósság fenntarthatósága számít, nem elsősorban az abszolút értéke. Ilyen értelemben egy stabil stagnálás igenis eredmény, ellentétben pl. a mi növekvő, és bizonytalan finanszírozású adósságunkkal.
Az USA államadóssága bőven 100, Japáné 200% felett van, és nem fenyegeti őket csőd rövid távon.
Előbbi a világ fő pénzügyi hatalma, utóbbit meg szinte korlátlanul finanszírozza a lakosság.

Ha azt nézem, hogy 160-170% most az államadósságuk, akkor ez teljesítmény, hogy nincs változás?
Működtek a reformok?

"Anno emlékszem, mekkora "top news " volt, hogy az EKB elkezdte a szarba jutott országok 10-éves állampapírjait vásárolni (főleg az olaszokét, talán a görögökét is) 2010 környékén, hogy a kritikus 7% alá bevigyék a hozamokat."
Valóban így volt, az EKB vásárolta a bajban levők állampapírjait, és nem a bankokat kötelezte erre. Nem más f.szával verték a csalánt.

Kapjuk is a büntiket most a költségvetés elszállása miatt.
Az EU részéről is túl nagy engedmény volt a 3% hiány elengedése a Covid után.
Max 1 évig elnéztem volna, ahogy a többi országnak is, utána kőkeményen szigor! Már 2021-2022-től.
Bár akkor meg jött az infla boom ("háborús infláció"), akkor meg 2023-tól, elcsúsztatással.
Már 2023 -ban szarrá kellett volna büntetni Magyarországot, de nem tették.