Valóban, de az infláció mértékéhez képest nem túl komoly volt a magas kamatok miatt. Előtte felment 65-ről 80%-ra utána lement 75%-ra a GDP arányos államadósság.
Igazad van, csak a tények azt mutatják, hogy a hosszútávú állampapír állomány duplázódott ebben az időszakban vagyis az állam nem vevő volt hanem eladó volt. Persze biztos volt olyan aki eladta ekkora buktával az állampapírját, az valóban megszívta. Pl. sok ÖNYP-s aki megszüntette ebben az időszakban a számláját a nagy bukó miatt sikeresen realizálták is a veszteséget.
Az említett cikk 2023-at elemezgeti. Akkor valóban létrjött az adósság elinflálása. Az infláció okozta GDP növekedés nagyobb volt a költségvetési hiánynál és az állampapírok kamatterhénél. Idénre màr ugyanez nem jön össze a lecsökkent infláció miatt.
Az állam azzal pont jól jár ha kibocsátott egy 30 éves államkötvényt 3%-os kuponnal 100%-on, majd a piaci hozamemelkedéstől leesett mondjuk 50%-ra a kötvény piaci értéke, és azon visszavásárolja a befektetőtől az államadósság kezelő. 100-on adta el, 50-en vette vissza. A befektető szívott nem az állam.
Az elmúlt 4 évben az intézményi állampapírok is nagy utat jártak be a 10 év felettiek 1-2%-os hozamról 11-12%-on át értek a jelenlegi 6-7% tartományba. Ez számomra jelenleg nem a nagy mértékű kamatteher csökkenést vizionálja. A 6% jelenleg is magasabb az inflációnál, jövőre simán verheti a PMÁP-ot. Én nem számítok horribilis méretű kamatteher csökkenésre az igaz, hogy a 7000 MRD PMÁP kamat lemegy 19%-ról 4-5%-ra, de közben felveszünk kb. 5000-7000 MRD hitelt 6-7%-on. Persze a trükk abban van, hogy a 3-20 éves állampapírokat diszkontáron adják, így a kamatteher java része lejáratkor jelentkezik a diszkont ár és a névérték különbségeként.
A KSH-t semmiképpen sem szeretném védeni, és szerintem is valószínűleg konzetikazzák az inflációt, de ez a mondat még önmagában nem bizonyít semmit. Ugyanis a következő mondat a cikkben (amit nem másoltam be): "Míg a lakossági inflációkövető állampapír és néhány másik lakossági papír igen magas kamatot fizet, a legtöbb intézményi papír kamata sokkal alacsonyabb, akár csak a devizakötvényeké." Ez még akár nem kozmetikázott infláció esetén is magyarázhatja a Tamás által említett furcsaságot.
"az államadósság java az inflációmál jóval kisebb mértékben kamatozott." . . Na most ezzel lógott ki a lóláb. Ezzel a mondattal most árulták el magukat, vagyis ténylegesen fals a KSH által kimutatott infláció.
Jó kérdés, fogós-ravasz kérdés. No de találtam valamit a témában: "Varga Mihály még beszámolt arról, hogy az GDP-arányos államadósság idén 73,3-ról 70 százalékra, majd jövőre 67 százalékra csökken. Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez, amikor idén érdemben nem növekszik a GDP, az adósság viszont annál inkább, a magas idei költségvetési hiány mértékével? Nos, a válasz egyszerű: a magas infláció miatt a GDP forintban kifejezett nominális értéke illetve reálértéke nagymértékben eltér. Míg reálértéken a GDP stagnál, addig a nominális GDP akár az infláció mértékével is nőhet, miközben a nominális adósság csak az államháztartási hiány összegével, nagyjából 5-6 százalékkal nő.Ez lényegében az államadósság elinflálódása, ugyanakkor magas infláció idején magas kamatot is kell fizetni, de egyrészt a kamat, mint láttuk, a költségvetésben jelenik meg a kiadási oldalon, másrészt az államadósság java az inflációmál jóval kisebb mértékben kamatozott." Emésztgesd, nekem sem sikerült elsőre, sokadikra is csak részben. https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/inflacio-kamatcsokkenes-inflaciokoveto-allampapir-allamadossag.781307.html
17,5%-os inflációnál pokolira nő a GDP számszerűen, az rengeteg költségvetési hiányt elbír úgy, hogy a GDP arányos ne nőjön. Ezt hívják az államadósság elinflálásának. Persze ha az állampapír kamatok nőnek akkor nem vidám a helyzet.
Szóval, amit nem értek. Még 1 szösszenet. Ha ilyen mértékű hiányt hoz össze a FIDESZ évről évre, akkor hogy csökkent "érdemben" 80-ról 75-re az államadósság? Hogy hogy nem látszik meg ez a -6, -7%-os hiány az államadósságban? Ez matematikailag csak úgy lehet, hogy közben még jobban növekszik a GDP, pedig a hivatalos adatok szerint nem növekszik, hanem stagnál.
Na ebbe sajnos nem tudok belekötni, teljesen egyetértek veled. Amíg a csirkék nem tudnak viszonylag egységesen fellépni a ketrec létét és jövőjét illetően, mindannyian maradunk benne, kiszolgáltatva a gazdának. A legtöbb, amit tehetünk, hogy megpóbáljuk elcsípni a jobb magokat (kamatok, befektetések stb). A bátrabbak esetleg kiszökhetnek a résnyire nyitott ajtón, de ez már egy másik történet.
Magyar Állampapír tulajok