Simán lehet, de ezek a papírok azért jók, mert ha másfele megy a világ, akkor cca 1,5 havi hozamért (1%) átnyergelsz a jobbra (de BMAP-ot én sem adok el hogy fixbe tegyem)
Semmilyen szinten nem számolsz azzal hogy őszre pontosan az lesz mint a 22-es választás után? Én meg majdnem all in Bmáp-ban vagyok , lehet ezse jó így:D Viszont tavaly amikor dobtam az összes pmáp-ot és cseréltem bmáp-ra arra számítottam ,hogy tökmindegy ki nyeri a választást indulni fog egy inflációs hullám a sok választási osztogatás hatására , ráadásul a tisza is emeli a családi pótlékot duplára , minimál bér emelés , szja csökkentések stb , ehhez jönnek még hozzá a globális események is , olajárnövekedés , trump ámokfutásai...Létezhet az hogy ezek ellenére nálunk mégis csak csökkenő kamatok és stagnáló alacsony infláció lesz? Ez a mostani állampapír kamat csökkentés biztosan nem csak egy beugratás? Fixálják a kamatkiadásokat 7%-on , kiugrasszák az embereket a változó kamatozású papírokból , mert most a forint erősödés és az átmeneti jó hírek ezt lehetővé teszik , de aztán lehet ősszel meg mégis csak milyen jó lenne az a bmáp? Ezt így mindenkitől kérdezném:)
Többen szinte érvagdosásnak élik meg ezt a -1%-os dobást, pedig ez simán ingyen van. Főleg úgy, hogy ha hosszabb távon tartom, 2 év alatt 14%, akkor mi a -1%? semmi. BMÁP 2029N-t többet tartják, logikus amúgy, de én dobtam, evvan. Ettől még nyugodtan alszok.
BMÁP dobása ésszerű, fixmáp all-in se gáz! Kiszámítható és 5 éves távon szerintem nagyon jó kamat. Lassan elkezdhetnéd már a komolyabb részvénybefektetést is, vagy ETF. Nem certi, meg kaszinó, csak pl sima Otp részvény, vagy SP500...
Lehet elkerülte a figyelmedet, de én dobtam a 2029N-t. BMÁP királynő megtanult repülni, egyszerű az oka, 2év a különbség, közel azonos kamat. 7,5 vs. 7%, semmi különbség, még akkor is, ha -1%-et elszenvedtem vele, de csak tőke 20%-a volt benne. Diverzifikálás: nem az én barátom. ALL-IN Fixmáp 7%: 2031Q1/Q2. Jó döntés? Fene se tudja, de nem is érdekel.
Jókat írsz, csak néha túlagyalod. De tudod hogy bírlak!😄 Ha van gondolatod írj, ezért van a fórum. Én mindenesetre még a 6,5%-osból fogok venni a későbbiekben, de aztán ha lejjebb megy, már nem. Mondjuk a 2035/A kamatával kezdenem kell valamit októberben....
Nem ezt tettem. De fél éve a többség még a BMÁP-ot lobogtatta, miközben a MÁP+ fixmáp irányába kellett volna fordulni. Túl sokat foglalkozol velem, mert túl sokat írok ide:) Csökkentenem kellene a sódert:).
Azért van problémád a diverzifikáció megemésztésével, mert abból indulsz ki, hogy a befektetőnek pontosan ki kell találnia, hogy mit hoz majd a jövő, aszerint kell befektetnie, mert így lesz maximális hozama. Ezzel a szemben a diverzifikáció a "mit hoz jövő" helyett a "miket hozhat a jövő" kérdésre próbál válaszolni, súlyozva a kimeneteleket. Ez sosem hozza az elérhető maximumot, de hosszútávon mégis jól teljesít, mert a jövőt nehéz folyamatosan jól kitalálni. Éppen zajlik az élő példa: ez év elején a Fidesszel elég borúsnak tűnt a jövő. Azt kellett volna kitalálni, hogy biztosan a Tisza nyer, ráadásul kétharmaddal és eszerint befektetni. A legjobb hozamot mostanában a mi állampapírpiacunkon a 2051/G-vel lehett elérni. Tehát ezt kellett volna zsákolni. Te ezt tetted?
2031M2, a jelenlegi: 6,5%-tól indul, és az utolsó év 7,5%-ot ad. 2031M2 helyett jön az 2031M3, pénteken, az már csak 6,0%-tól fog indulni. Tehát aki még most akar cserélgetni, az megveszi az M2-est, nem az M3-asat. 2 napja van rá.
Ha már van MÁP+od, annak nem csökken majd a kamata. Ahogy a már meglévő FIXMÁP sorozatokat sem. Az történik, hogyha új máp+t szeretnél venni, akkor már csak alacsonyabb kamatút tudsz majd. De ami már be van zsákolva, annak ugyanazok maradnak a kondíciói.
Az infláció növekedése nem a "nagy összeomlás" kategória, és max áttételesen van köze a tőzsdéhez. Sőt, inflációs környezetben a tőzsdei árfolyamok szárnyalni kezdenek, különösen akkor, amikor az inflációt elsősorban monetáris lazítás fűti. Ironikus, hogy a 2021-es dátumot hozod el, figyelembe véve hogy az azután következő 2 évben 14,5% és 17,6% volt az infláció itthon. És még Németországban is 7,9 és 5,9 volt, ami ott kiemelkedőnek számít. Kevered egymással a fogalmakat, és vagdalkozol össze-vissza.
"Biztosan". 2021 óta a nagy összeomlást várja mindenki, ez a kyoashi vagy kobayashi szerintem már voodoo babázza a new yorki tőzsdét, hátha összeomlásba tudja kergetni a kereskedőket, akik megállíthatatlan longolnak, amióta ő az összeomlást várja. Hathor is 1-2 éve a NAGY tőzsdei beszakadást vizionálja, amellett, hogy állampapírozik, BUX azóta ment ~ 100%-ot. Soft Landing: DAX 14600>24600 NQ 16000-29000 Söpö, nem tudom ,de valami hasonló "összeomlás" jött össze itt is. A nagy iráni békemenetre a DAX meg most 4%-ot, sajnos ;-).
A logikád alapvetően koherens. Sokszor valóban úgy kezelik a hiányt, mintha önmagában azonnali összeomlást jelentene, pedig egy állam működése természetéből fakadóan részben adósság finanszírozásra épül. Nem az a döntő kérdés, hogy van-e hiány, hanem hogy:milyen kamatkörnyezet mellett finanszírozható,milyen deviza szerkezetben van az adósság,mennyire bízik a piac a jövőbeli pályában,és hogy a hiány mögött fogyasztási pénz égetés vagy későbbi növekedést javító átmeneti stabilizáció áll-e.Amit le írsz, az lényegében egy „átmeneti magas hiány, hitelesség javulás, hozamcsökkenés, kamat teher enyhülés ,későbbi konszolidáció forgatókönyv". Ez közgazdaságilag teljesen létező pálya.A magyar helyzetben különösen fontos, hogy az elmúlt években a kamat teher brutálisan megugrott. Nem csak az adósság szintje volt probléma, hanem az ára. Ha például az új finanszírozás 8–10% helyett később 4–6% körül történik, az már önmagában százmilliárdos nagyságrendű könnyebbséget jelenthet évente.És itt jön be az, amire utaltál, ha közben erősebb a forint,csökken az ország kockázat,jönnek EU-források,mérséklődnek a túlárazott beruházások,visszaesik a korrupciós felár,és normalizálódik az infláció,akkor a költségvetés szerkezete sokkal kezelhetőbbé válhat akár úgy is, hogy közben az első 1-2 év papíron még csúnya hiány számokat mutat.A piacok sem mechanikusan csak a hiányt nézik. Néha egy magasabb átmeneti hiány mellett is csökkennek a hozamok, ha a befektetők úgy érzik, hogy,javul az intézményi környezet,kiszámíthatóbb a gazdaságpolitika,és a hosszú távú pálya fenntarthatóbb.Erre nemzetközileg sok példa volt már.Persze van ellen oldal is,ha a piac azt érzi, hogy „elszállt a költségvetés kontroll nélkül”, akkor hiába magas a hiány átmenetileg, büntethetik az országot magasabb hozamokkal. Tehát a hitelesség kulcskérdés.De önmagában attól, hogy egy évben magasabb lesz a hiány vagy nő az adósságráta, még nem következik államcsőd vagy gazdasági katasztrófa. A döntő az adósság dinamika, hosszabb távon:
Nem várjuk. Diverzifikálunk. Felkészülünk arra az eshetőségre, hogy emelkedik. Itt vélhetően senki sem ül majd 100% BMÁP-ban. Egyébként rövid távon biztosan emelkedni fog az infláció, mert ha a hormuzi balhé meg is oldódna, a kár már megtörtént. Hiányzik az piacról az a betervezett olajmennyiség, amit normál esetben az utóbbi hónapokban elhoztak volna a tankerek.
Nagyon tetszik a levezetésed. Ami a hiányt illeti, az én (nem szakmai, mert nem vagyok szakértő) véleményem szerint sokan felnagyítják a jelentőségét annak, h idén nagyon magas is lehet. Tegyük fel, hogy lesz. Ennek az eredménye, hogy ebben az évben nő az államadósság. De ez nem tragédia, nem megy csődbe az ország, vagy ilyesmi. Az állam folyamatosan hitelekből (is) tartja el magát. Pont a hozamcsökkenés miatti fokozatos átárazódás miatt az elkövetkező évek költségvetési hiánya már nem lesz katasztrofális, hisz olcsóbban jut majd hitelhez a gazdaság. És onnantól újra csökkenthető lesz az államadósság.
Eléggé diverzifikált a portfoliom, de egy bónusz/dkj lejtmenet nagyon szivenütne, ezért a hezitálás.Na mindegy, elvileg még van két napom agyalni. Csak kíváncsi vagyok, a többség melyik kimenetelre tippel.
Ahogy olvaslak benneteket, egyre nagyobb bennem a bizonytalanság. Minden eszmefuttatásban találok logikát, most már csak a varázsgömböket kéne beüzemelni. Bonuszaimat csereljem fix7re, vagy győzzön a pesszimizmus, hogy várható itt rövid időn belül magasabb kamat, infla, növekvő dkj , mert akkor a nehezitett pálya mellé még dupla szívást állítok elő magamnak. Melyik verziónak van több esélye?
Nekem a FixMÁP a szimpatikusabb, mert rendszeres bevételnek is használható ha szükség van rá. Rendszeres bevételnél érdemes szempont lehet, hogy az új 6,5%-os papírnak a kamatfizetési hónapjai a "megszokottól" eltérnek.
Tele vagy 2027-2028-as lejáratú fixmápokkal is. amik közül a 2028-asok 6,5%-osok. Totál nem értem a logikádat, beküldted a big hand-et a 2031M1-be, de a -1% miatt nem ugrálsz ki a 2027-2028-as papírokból, miközben stabilizálhatnád a papírjaidat 2031-ig akár fixmáp 2031Q2-vel, 3 havi kamatfizetéssel, akár tolhatnád belőle az EUR vételeket, ha neked ez a cél, és nem a "görgetés" újra-befektetés. Jövő nem biztonság, Új kormány is bizonytalan, attól még 7%-os papírod lenne, és nem 6,5%-ös, nem csak 1-2 évig, hanem további 5 évig. kevesebb, mint 2 hónap alatt visszajön a -1%, ez visszatart a váltástól? Értem, hogy neked ez akár 500-1M Ft, és? 5 évre meg ott a 7%, vagy MÁP+ 2031M2. Logikátlan vagy.
Pár hete pont ezt írtuk, BMÁP? Kapkodás: nincs értelme, amíg van 7% fixmáp 6,5 MÁP+. Jön a nem is -25 bp, hanem -50 bp, szerintem ez drasztikus csökkentés, de logikus. Várható volt. Akinek a MÁP+ a szimpi, vegye azt. Akinek a FIXMÁP 2031Q2, vegye azt. Én FIXMÁP párti vagyok, de mindenki döntse el maga.
De tavaly-idén 7% körül újították meg a papírokat, tehát egy időre sokan befixálhatták magukat 7%-ra. Szóval a mostani 5,4% az csak a friss lejáratokra, és a görgetésre vonatkozik. Aki mondjuk padlón vette a 2051G-t, 2022-ben, vagy mikor, 2051-ig "terheli" a 8-9-10% kamatjával a költségvetést, nem kevesen lehetnek. (lehet hülyeséget írtam a 8-10%-al), de ha 0,5 volt az árfolyama, akkor az 8% kamat 2051-ig. Azt várhatja az állam, mire az lejár.
Ha elköltöd a kamatokat, mert erre is van lehetőség, MÁP+ 35% FIXMÁP 35%. Nincs különbség. Fixmáp 3 havonta adja, MÁP+ évente. Ha tehát az elköltés a cél, akár hitel-törlesztés, akkor a FIXMÁP ideálisabb. Ha marad a 6,5%, csak egyszeri butítás, vagy jön kisebb, vagy nem, a 6,5% sem rossz. Anno a PMÁP leváltásnál a fixmáp 3 éves volt elérhető 6,5%-al, vette a nép, mint a cukrot, most meg köpködjök, felesleges. Akinek jó a 7%, még a 6,5% is. Ha a kamatokat visszapakolgatod MÁP+ba, csökkenő kamatok melllett is (évi -0,5%-al számolva), 5 év múlva kb. ugyanott vagy. Aki tényleg nem akar szutykolni, annak jó a MÁP+. Hajrá.
Elméletileg igen, egy részét valóban el lehet tüntetni pusztán a finanszírozási költség javulásával, a bizalom helyreállásával és a kiadási oldal racionalizálásával. De a nagyságrend a kulcskérdés.Amit leírsz, annak több egymást erősítő hatása van.Alacsonyabb kötvényhozam , kisebb kamatteher.Az új finanszírozáson, erősebb forint, kisebb importált infláció, kisebb energia- és deviza teher.EU-pénzek ,javuló fizetési mérleg + növekedés + kisebb külső finanszírozási nyomás korrupció/túlárazás visszafogása, közvetlen költségmegtakarítás, presztízsberuházások leállítása. CAPEX oldali hiány csökkentés, piaci bizalom, olcsóbb államadósság-finanszírozás.A piac sokszor nem is a tényleges pénzre reagál először, hanem arra, hogy „végre kontroll alatt van-e a rendszer”. Ez önmagában képes hozamokat nagyot lejjebb vinni.A 6,5% → 5,5% hozamcsökkenés például brutálisan sok pénzt jelent egy ekkora adósság állománynál. Nem azonnal, mert az adósság átárazódása fokozatos, de évek alatt ez ezermilliárdos nagyságrendű kamat megtakarítás lehet.Viszont a 3–4 ezer milliárd „értelmetlen kiadás” szerintem úgy értelmezhető reálisan, hogy,ennek egy része tényleges korrupció/túlárazás,egy része politikailag motivált beruházás,egy része egyszerűen rossz hatékonyságú állami működés.Nem biztos, hogy ebből rövid távon ténylegesen kivágható 3000+ milliárd. Az állam nagyon „ragadós” rendszer,szerződések futnak,projektek félkészek,jogi kötelezettségek vannak,önkormányzatok, cégek, alvállalkozók ráépültek.De hogy a hiány harmadát középtávon racionalizálással és kamat csökkenéssel le lehetne faragni? Az már nem irreális gondolat.Főleg azért, mert Magyarország problémájának egy része önmagát erősítő bizalmi spirál,magas kockázat , magas hozam,magas hozam, magas kamatkiadás,magas kamatkiadás, nagy hiány,nagy hiány , még nagyobb kockázat.Ha ebből kijön az ország, akkor a folyamat visszafelé is működhet.Az energetikai audit példád pedig jól mutatja a torzulást. Szellemi szolgáltatásnál a „túl olcsó” indok sokszor valóban arra utalhat, hogy előre le volt osztva a piac vagy egy „megfelelő” árszintet vártak el. Nyilván léteznek irreálisan alacsony ajánlatok is, de a magyar közbeszerzési rendszer hírneve miatt, az emberek nem véletlenül szkeptikusak.
Én 27/28as cuccaimat fixmáp helyett máp+ra váltottam. 29/N-t nem adnám el. Ha nagyon fontos, h 31ig 7%on kamatozzon, akkor talán van értelme. De a 27-29 közti 2,5% kamatprémium túl jó ahhoz, h dobjam. Hedge-ként is funkcionál arra az esetre, ha tényleg elindul fölfelé az infláció. Ebben az esetben a dkj elég magasan maradhat ahhoz, h akár 8%ot hozzon. Ha beleszámítom az 1% visszaváltási költséget, akkor egyértelmű, h tartani kell.
Én annyiban gondolom át, hogy PMAPolat lecsseréltük -1%ra, most megint -1% a vétel, plusz -1% a felhalmozott kamat, plusz 5év ksmat és infláció kockázat. Nem fogok mindig ugrálni 0.5%ért. Közben 2028asokban bukni az 1%ot. Mindenhol emelkednek a kötvény hozamok. Jövő nem biztonságos. Új kormány is bizonytalan. Egyelőre vagdalkozás, elszámoltatás megy, a kormányzást nem látni hogy megy majd. Mondtam már MAP+ lenne korlátlan vételű, akkor hirtelen felindulásból átváltanám, mondván max 1év múlva újra gondolom, nem bukok feltörést, nem kell 5évet várnom. Most egy részét átforgatni többi marad az nekem kevés az 50milla limitek miatt
A kötvényhozamok 6,5ről 5,5-re csökkentek. A forint erősebb. Az eu-s források belátható időn belül elindulnak. A nem létfontosságú, fidesz típusú "presztízs" beruházásokat leállíthatják. A túlárazásokat megszüntethetik, vagy legalábbis észszerűbb szintre csökkenthetik. (Pl. Egy ismerősöm cégét azért utasították el közbeszerzésen, mert "túl olcsó". Energetikai auditról lett volna szó, így az nem valid érv, h a használt alapanyagok szar minőségűek lennének. Szellemi munka.) A pénzügyminiszter évi 3-4 EZER milliárd forintot azonosított értelmetlen kiadásokként/korrupcióra pazarolt pénzként. Feltételezem, h ez optimista adat. De azt el tudom képzelni, h a 8 ezer mrdnyi hiánynak a harmadát szimplán racionalizálással + piaci bizalom visszaállításával el tudják tüntetni.
Visszaforgatja, nekem ezért van Fix helyett Map+ Mivel saját effektív 7%-osába forgatja, akkor is effektív 7%-on kamatozik újra mind az 5 évben a kapott kamat, ha új sorozatok már alacsonyabb kamattal jönnek ki. Az összes többi papír kamatát csupán új, alacsonyabb kamatozásúba lehet újra beforgatni. Na jó, ezt jól megasszontam 😀 De remélem, érthető
Jelenleg nem. De 2029Q2-ben lejár. 2031Q2 meg 2 évvel később. Jelenleg ad +0,5%-al többet, ami nem sok. A +2,5% menti csak meg, de csak 1 év múlva jön. Én őszinte leszek hozzátok, én dobtam... 2031Q2-t vettem belőle, mert nekem fontosabb a 3 havi kamatfizetés, mint a kamatos kamat. Stayerke-Kata: szerint: csak meg kell nyomni a gombot, és nem agyalni, hogy mi lesz holnap, ami jobbnak tűnik, hosszabb távon, azt választottam.
Ezek közül melyiket cserélnétek le és mire? gondolom a fix 7esek maradhatnak. 27Q1-Q3, Lejár 1 év múlva. Utána mit tervezel? Ha tovább tartanád, akkor dobás. Ha 2027Q1 lejáratát követően elkaszinónod a pénzt, kimész dubaiba agysejtet égetni, akkor tartás. 2030Q2 6,5%-os 2031Q2 7%-os, 2 év alattt visszajön a -1%, utána termeli a +0,5%-ot, + 1 évet ráhúz. ezeket kell eldönteni.
FR73, és többiek, mindenki a fixmapra fokuszál, de mit gondoltok a 2031/M2 Magyar állampapír plusszról? arra sem érdemes a 2029 N-et beváltani? amugy ez a 2031/M2 igy negyedévente kamatozik vagy visszaforgatja
Igen, akkor ez most már konkrétan megerősített hír lett. A cikk szerint a jelenlegi Fix Magyar Állampapír 2031/Q2 még május 21-ig vehető 7%-os kamattal,utána jön a Fix Magyar Állampapír 2031/Q3 már csak 6,5%-kal,és a Magyar Állampapír Plusz 2031/M2 helyett érkező új MÁP+ sorozat kamata is alacsonyabb lesz. A gyakorlatban ez tényleg azt jelenti, hogy,ha valaki akar még magasabb fix kamatot több évre,akkor most van az utolsó „ablak”.Az ÁKK oldaláról ez teljesen logikus,próbálják lefelé húzni a lakossági finanszírozás költségét,mert a korábbi 8–10% körüli finanszírozási korszak brutálisan megdobta a kamatkiadásokat.
A felvetésed mögött van gazdasági logika. Magyarország helyzete valóban nem az adósságráta egyszerű szintje miatt problémás, hanem az adósság finanszírozási költsége miatt.A ~78% körüli államadósság önmagában nem lenne kirívó az EU-ban , vannak országok jóval 100% fölött is. A különbség az, hogy:Magyarország sokkal magasabb kamatszinten finanszírozta magát az elmúlt években.A rövidebb átárazódás miatt gyorsabban beépültek a magas kamatok az adósságba.A forintkockázat és a politikai/jogállamisági kockázati prémium is emeli a hozamokat.A költségvetés strukturális hiánya továbbra sem igazán alacsony.Ezért fordulhat elő, hogy kamatkiadás/GDP arányban valóban az EU egyik legrosszabb pozíciójában vagyunk, időnként a görög szint környékén vagy afölött is.Az MNB vesztesége külön történet, de végső soron az államháztartási rendszer része. A több ezermilliárdos negatív saját tőke nem azonnali „csődhelyzet”, mert egy jegybank technikailag működhet negatív tőkével is, viszont:hosszabb távon rontja az ország pénzügyi hitelességét,és előbb-utóbb implicit vagy explicit állami teher lehet belőle.Amit a piac figyel, az nem csak az adósságráta, hanem ,hogy nő-e vagy csökken a kamat teher,stabil-e a forint,mennyire tartható a költségvetési hiány,van-e növekedés,illetve mennyire kiszámítható a gazdaságpolitika.A hitelminősítők általában nem egyetlen adat miatt lépnek, hanem ha azt látják, hogy,tartósan magas a hiány,romlik az adósság pálya,gyenge a növekedés,magas marad a finanszírozási költség,és nincs hiteles korrekciós terv.Az is fontos viszont, hogy a piac sok problémát már beárazott ,a magyar kötvényhozamok magasak,a forint kockázati prémiuma is magasabb a régiós társaknál,tehát részben már most is „fizetjük a büntetést”.A nagy kérdés inkább az, hogy lesz-e:tartós kamatcsökkenés,erősebb GDP-növekedés,EU-forrás normalizálódás,és költségvetési fegyelem.Mert ha ezek közül több összeáll, akkor a rendszer még hosszú ideig stabilizálható. Ha nem, akkor valóban könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, ahol:gyengül a forint,nőnek újra a hozamok,emiatt tovább nő a kamat teher,ami még rosszabb hiányt okoz.Ez az a negatív spirál, amitől a piacok igazán félnek.
A mostani kamatkörnyezetben a 7%-os fix kamat akkor jó csere, ha az adott PMÁP/BMÁP sorozatod várható hozama már tartósan 7% alá csúszik,vagy fontosabb neked a kiszámíthatóság, mint a potenciálisan magasabb változó kamat.A felsoroltak közül,2031/Q12031/Q2 ezek még hosszabb futamidejű PMÁP-ok, és ha újra emelkedne infláció/kamat, jobban profitálhatnak belőle. Ezeket én kevésbé piszkálnám első körben.Viszont:2030/Q42029/R1ezek ből logikusabb lehet átváltani FixMÁP 7%-ra, főleg ha már csökkenő kamat periódusba fordulnak,és nem akarsz tovább inflációs/kamat kockázatot futni.A kettő közül is inkább a 2029/R1 lehet az első jelölt cserére, utána a 2030/Q4.Tehát röviden:2029/R1 igen, jó eséllyel váltanám részben vagy egészben.2030/Q4 részben szintén ésszerű lehet.2031/Q1 és Q2 -öt egyelőre megtartanám diverzifikációnak.Az is számít, hogy a portfóliódban már eleve elég sok FixMÁP-od van. Korábban írtad, hogy jelentős FixMÁP súlyod van, ezért én nem tolnám túl a fix kamat felé az egész állampapír-részt. Egy vegyes szerkezet most szerintem egészségesebb:,FixMÁP stabilitásra,BMÁP/PMÁP pedig arra az esetre, ha a kamatkörnyezet mégsem esik akkorát, mint amit most áraz a piac.
A tegnapi államadósság adat 77.9% lett, ez már azt is jelenti, hogy jelenleg már 78% fölött lehetünk mert közel két hónap eltelt az első negyedév vége óta. Erre még nyugodtan rátehetjük azt, hogy az MNB. 6-7000 milliárd hiányt is görget maga előtt. Ezek bődületes összegek és ami a legnagyobb baj, hogy hatalmas kamatokkal törlesztjük ezeket a hiteleket. Hiába vagyunk a középmezőny tetején az EU. országai között, de toronymagasan nekünk kell kifizetni a legtöbbet kamatokra. Ezen a téren minden országot előzünk, még a görögöket is és így már mi vagyunk a legrosszabb helyzetben egész Európában. Tehát én nem tudok optimista lenni, ezért nem hiszek abban sem, hogy ezt büntetlenül meg fogjuk úszni. Büntetni fognak szerintem a hitelminősítők is, és ezzel együtt a befektetők és a piac is, csak az a kérdés, hogy mikor kapjuk a pofont és ezt a jobb vagy a bal arcunkra kapjuk. (vagy mindkettőre)
Ha nincs rá szükség jövőre, akkor igen. Én az összes 2027-es Fixet, meg a 30Q2-t is rakom át MÁp-ba. És nagyon gondolok a 29N és 30N-Ben is. Így az egész állampapír állományom már MÁP-ba lenne. Már egy jó ideje amúgy is csak azt vettem.
A logikád érthető,a piac egy ideig képes „megelőlegezni” a bizalmat egy új kormánynak, de utána eredményeket akar látni. A befektetők általában nem kommunikációt áraznak hosszú távon, hanem:költségvetési pályát,növekedési kilátásokat,inflációt,finanszírozhatóságot,és politikai kiszámíthatóságot.Magyarország helyzete ebből a szempontból valóban nehezebb lett az elmúlt években, mert a magasabb kamatkörnyezet nagyon megdrágította az államadósság finanszírozását. Minél nagyobb az adósság és minél magasabb a kamat, annál több pénzt visz el pusztán a „múlt finanszírozása”.Ezért van az, hogy egy új kabinet mozgástere sokkal kisebb lehet, mint amit kampányban sugallni lehetNehéz egyszerre növekedést élénkíteni,hiányt csökkenteni,adót mérsékelni,és közben népszerűséget is fenntartani.A piacok türelme pedig tényleg nem végtelen. Ha azt érzik, hogy nincs hiteles reform,nincs egyensúly javulás,vagy a számok romlanak, akkor jöhet:hozamemelkedés,forintgyengülés,hitelminősítői nyomás,és új inflációs hullám.Ilyenkor a verbális intervenció „minden rendben lesz”, „bizalom van”, „stabil a helyzet” ,egy pont után kevés. A piac konkrétumokat akar,milyen kiadás csökkentés,milyen reform,milyen növekedési stratégia,milyen finanszírozási terv.A nehézség pont az, amit te is említesz, ha már eleve nagy az adósságteher és a kamatkiadás, akkor a klasszikus gazdaságélénkítő eszközökből is kevesebb marad. Ezért kerülhet elő újra és újra az a dilemma, hogy lehet-e valódi stabilizáció „megszorítások nélkül”. A történelemben ez ritkán volt könnyű feladat.
Így van nyugtatás az van, de kérdés, hogy ez mire és meddig lesz elegendő. Nincs nagy mozgástér. A befektetők és a piac türelmet és bizalmat adott, de ez nem fog tartani örökké, előbb utóbb büntetni fognak minket és ott már a verbális intervenció nem lesz elegendő. Konkrét, jól látható, hatásos intézkedések kellenek a kormánytól, erre viszont nem nagyon látok mozgás teret a hatalmasra növekedett adósság és a hatalmas kamatterhek miatt.
Amit leírsz, az egy reális makrogazdasági aggodalomcsomag, és nem csak magyar sajátosság. Több kockázat valóban egyszerre rakódhat egymásra.A kamatkérdésben igazad van,önmagában a hiány még kezelhetőbb lenne, ha olcsó lenne a finanszírozás. Magyarországnál viszont az egyik fő probléma hosszabb ideje az, hogy a piac magasabb kockázatot áraz,magasabb állampapírhozam,drágább hitelfinanszírozás,érzékeny forint,magas kamatkörnyezet.Ez azért veszélyes, mert amikor az állam sokat fizet kamatra, akkor az a pénz,nem beruházásra,nem egészségügyre,nem gazdaságélénkítésre megy.Ilyenkor beszűkül bármelyik kormány mozgástere , akár a Magyar Péter vezette kabineté is.Az is valós kockázat, hogy egy új kormány csak hatalomra kerülés után látja meg teljesen az államháztartás vagy egyes állami rendszerek valódi állapotát. Ez nem magyar különlegesség; sok országban előfordul, hogy:átütemezett kiadások,elhalasztott kötelezettségek,állami cégek rejtett veszteségei,vagy optimista költségvetési számok később derülnek ki teljes mélységükben.A nemzetközi környezet pedig tényleg kulcstényező lenne egy nyitott gazdaságnál, mint Magyarország:energiaárak,német gazdaság állapota,EU-s pénzek,globális kamatszintek,geopolitikai konfliktusok, mind erősen befolyásolják a mozgásteret.Donald Trump kapcsán a piacok valóban tartanak attól, hogy egy agresszívebb vám- vagy kereskedelempolitika új inflációs hullámot és globális bizonytalanságot okozhat. Ha egyszerre lenne kereskedelmi feszültség,magas energiaár,geopolitikai konfliktus,és lassuló világgazdaság, akkor egy sérülékenyebb ország könnyen nehéz helyzetbe kerülhet.A „dominó hatás” gondolata ezért nem irreális. A kérdés inkább az, hogy,lesz-e külső sokk,mennyire marad finanszírozható az államadósság,és tud-e bármelyik kormány hiteles stabilizációs pályát mutatni a piacoknak.Mert ha a befektetői bizalom megbillen, az Magyarországon általában nagyon gyorsan látszik:forint árfolyamon,hozamokon,infláción,és a mindennapi megélhetési költségeken is.
Kormányváltás kellett, de én nem lettem ettől optimista. Nem a hiánnyal van gond itt, hanem a magas kamatokkal. Nincs nagy mozgástere a TISZA-nak és még azt sem lehet tudni, hogy mennyire van rossz állapotban az ország. Szerintem itt annyit hazudtak, hamisítottak, hogy könnyedén kiderülhet az, hogy még a rosszabbnál is rosszabb helyzetben vagyunk. Erre még rájön a nemzetközi helyzet is, magas energia árak, békepárti Trump háborúskodása stb. Könnyedén tud dőlni a dominó most, és szerintem Trump be is fogja dönteni a világgazdaságot, ebből meg mi nem fogunk jól kijönni.
Ebben egyszerre van jelen egy politikailag népszerű ígéret és egy gazdasági realitás.A „nem lesznek megszorítások”, miközben az 5–7%-os hiányt le kell vinni, önmagában feszültséget hordoz. Matematikailag ugyanis a költségvetési hiány csökkentésére alapvetően három út van:kiadás csökkentés adóemelés / új bevételek ,gyorsabb gazdasági növekedés .Ha az első kettőt politikailag elutasítják „nem lesz megszorítás” akkor marad a harmadik, hogy a gazdaság annyira felpörög, hogy a bevételek maguktól nőnek. Ez viszont ritkán megy gyorsan és kockázat nélkül.A másik érdekes elem az euró emlegetése. Az euróhoz ugyanis nem elég politikailag közeledni, nagyon szigorú feltételek vannak,alacsony költségvetési hiány (3% alatt),mérsékelt államadósság,stabil infláció,stabil árfolyam,tartós piaci bizalom.Tehát ha valaki komolyan eurót akar, akkor előbb-utóbb fiskális fegyelmet kell csinálnia. Ez pedig általában valamilyen formában mindig fájdalmas.Támogatások vissza vágása,beruházások halasztása,állami rendszer-átalakítás,vagy adó oldali változtatások.Politikailag ezért próbálják kerülni a „megszorítás” szót, mert Magyarországon ennek nagyon rossz történelmi emlékezete van.A piacok szempontjából viszont az a kulcskérdés, hogy van-e hiteles terv a hiány csökkentésére,és azt végre is hajtják-e.Mert rövid távon valóban lehet „bizalmi prémium” egy új kormány felé , főleg ha a befektetők kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát várnak. De ez nem tart örökké. Ha nincs tényleges egyensúly javítás, a piac később újra büntethet,gyengébb forinttal,magasabb hozamokkal,drágább finanszírozással.Ezért érdekes a kijelentés,egyszerre próbál megnyugtatni minden oldalt,a választókat „nem lesz megszorítás”,a piacokat („lesz hiány csökkentés”),és a nyugatias, integráció párti szavazókat „euró”.
Ha nem lesznek megszorítások, akkor nem tudom, mitől tűnne el ezen a pályán tovább haladva a cirka 8000 milliárd Ft körüli éves hiány. A minimum az lenne, hogy a komcsi árstopokat és a kamatstopot azonnal ki kellene vezetni, ahogy az SZJA mentes anyukák programot és a 14. havi nyugdíjat. Innen kellene indulni, mert ez így fenntarthatatlan.
"Magyar Péter a tájékoztatón arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány alatt megszorítások nem lesznek, ugyanakkor szerinte az 5–7 százalék körüli hiány hosszabb távon nem tartható fenn, mert megingathatja a befektetői bizalmat. A kormányfő szerint a piacok most csak megelőlegezték ezt az új kabinetnek, amelynek középtávú célja továbbra is az euró bevezetése."portfolio.
Az még véletlenül sem fordul meg a fejecskédben, hogy újra gyengülhet a forint és elszállnak a kamatok? A fidesz olyan adóssággal adta át az országot, hogy ebből nem lesz könnyű kikecmeregni. Az államnak hatalmas forrásigénye van. Ez mellett még a külső környezet is romboló hatású jelenleg és ennek még a végét sem látni. A kötvény hozamok emelkednek a világ szinte minden országában és még ennek az emelkedésnek sem látjuk a végét. A forint túl erős jelenleg, érezhetően a magyar gazdaság nem tud létezni ilyen erős forint mellett. Talán még a múlt is ismétlődhet, hogy az MNB. leviszi a kamatokat és ezzel ki ideig a várakozásaik szerint tudják gyengíteni a forintot, de ennek hatalmas kockázatai lesznek ismét a forintra, mert könnyedén kicsúszhat az irányítás a kezükből. Én egy picit sem vagyok optimista azzal kapcsolatban, hogy itt 5-évre előre lehessen tervezni, szerintem nagy bajban vagyunk és ez meg is fog látszani a forinton és a forint kamatokon. Ne legyen igazam, de fogunk itt még 400 fölötti euró árfolyamot és két számjegyű forint kamatokat látni.
Csak tételezzük fel hogy világszerte nő az inláció és ezzel nőnek a kötvényhozamok is. 2031 még messze van. Mégegyszer én is tartok és még most is veszek fixet, de nem mindent oda. pl. ma veszek 10 éves Us Bondot. 4,6%. Ha felmegy 5-re akkor megint.Szeretek diverzifikálni...Egyébként amikor a 2029/N-t vettem itt többen leszóltak. Aztán most az a legjobb Bónusz papír. Ugyanígy a 2031/2032/A. Amikor vettem mindenki lehülyézett aztán lecsordogált, újra felment, kiültem. A 2027/B a kérdéses de már csak 10 hónap, azt is kiülöm. És ugye jön a 340 Eur akkor majd újra veszek :)
-1% még 2 hónap sincs. 2027-2030 fixmápok mind kuka és irány 2031q2 / vagy máp+. Ezen mit kell agyalni? Főleg 2027-2028 lejárat. 1-2 év és vége, utána mi lesz? Nálam bmáp szintén zenész. Jó volt szép volt, köszöntem. 2029N-t mindenki döntse el maga. A többi biztosan kuka.
Azt ugye tudod, h az alapkamatot az MNB csökkenti majd hamarosan? Az elnökét Varga Mihálynak hívják, és tudommal nem tiszás. A lakossági kamatok nagyjából lekövetik az alapkamatot. Csak most nem lekövették, hanem előre ugrottak. De pár hónap múlva az alapkamat is követni fogja. Ez nyilvánvaló.
Magyar Állampapír tulajok