"Történelmi léptékkel nézve most sem túl drágák az amerikai részvények. (Még akkor sem lennének, ha közben az alapkamat nem közel nulla lenne.)"
Ez attól függ, hogy milyen módszerrel vizsgálod és milyen történelmi átlaghoz viszonyítasz. Vegyük az S&P 500-at. A 10 éves visszatekintő reálértékre korrigált Schiller P/E most 24. A 10 éves átlag 22. ebben a 2002-2007-es buborék van benne, a nagy esés és a jelenlegi buborék. A 20 éves átlag tartalmazza az 1994-2000-es, a 2002-2007-es és a jelenlegi buborékot, meg két összeomlást. A 20 éves átlag a 200-e buborék mérete miatt 26. De ha tényleg történelmi léptéket szeretnél, azaz mondjuk amióta van S&P 500, akkor a hosszú távú átlag 17. Azt se feledjük el, hogy a buborékok idején az átlag kicsit becsapós, mert a hegymenet időben hosszabb, mint a zuhanás. Hosszabb ideig tartózkodik nagyon magasan a mutató, mint ameddig nagyon alacsonyan.
Az 1 éves visszatekintő trailing P/E 19 felett van. 10 évre 21 az átlag, 20 évre 23. Azonban valóban történelmi léptékre számolva 14. Az előre tekintő P/E eleve érdekes hiszen nem tényadaton, hanem várakozásokon alapul amelyek egy emelkedő trendben jellemzően további emelkedésre vonatkoznak. A forward P/E most 15. A 10 éves átlag erős 15, a 20 éves közel 17, de a valóban hosszú távú csak erős 12.
Érdemes megnézni a 2002-2007-e rallyt. A Schiller P/E az egész emelkedés alatt lényegében stagnált. A trailing enyhén csökkent. A forward 18-ról 14-re csökkent közel 5 év alatt. Tehát elméletben folyamatosan javult az árazás, mégis leeresztett a lufi.
Ez még csak a jövedelmezőség alapú árazás volt. A nettó eszközérték alapú a Tobin féle Q ráta most 1,06. A 10 éves átlag 0,93 és nagyjából e körül az érték körül ingadozott végig a 2002-2007-es rally alatt. Azután 2009-re beesett 0,5-re. A 20 éves átlag szűk 1,1, nagyjából annyi, ahol most járunk, a nagyon hosszútávú átlag viszont csak 0,7. A sima P/BV most 2,5. A 10 éves átlag ugyanennyi. A 2002-2007-es rally alatt 2,7-3,0 között ingadozott, azután 2009-re beesett 1,7 alá. A 20 éves átlag bő 3. Hosszabb távú átlagot csak a 70-es évek elejéig találtam, az 1,9. Becslésem szerint a 60 éves átlag 1,2-1,3 körül lehet.
"Ha folytatódik a vállalati nyereségek növekedése, akkor a részvényértékeltség javul"
Lényegesen gyorsabban nő az index, mint a cégek nyeresége. Ha folytatódik ez a trend, akkor a részvényérékeltség romlik. Persze ha hosszú ideig, mondjuk 1-2 évig úgy oldalazna az index, hogy közben a cégek nyeresége dinamikusan nő, akkor igazad van, csak ennek elég kevés realitása van.
Ez attól függ, hogy milyen módszerrel vizsgálod és milyen történelmi átlaghoz viszonyítasz. Vegyük az S&P 500-at. A 10 éves visszatekintő reálértékre korrigált Schiller P/E most 24. A 10 éves átlag 22. ebben a 2002-2007-es buborék van benne, a nagy esés és a jelenlegi buborék. A 20 éves átlag tartalmazza az 1994-2000-es, a 2002-2007-es és a jelenlegi buborékot, meg két összeomlást. A 20 éves átlag a 200-e buborék mérete miatt 26. De ha tényleg történelmi léptéket szeretnél, azaz mondjuk amióta van S&P 500, akkor a hosszú távú átlag 17. Azt se feledjük el, hogy a buborékok idején az átlag kicsit becsapós, mert a hegymenet időben hosszabb, mint a zuhanás. Hosszabb ideig tartózkodik nagyon magasan a mutató, mint ameddig nagyon alacsonyan.
Az 1 éves visszatekintő trailing P/E 19 felett van. 10 évre 21 az átlag, 20 évre 23. Azonban valóban történelmi léptékre számolva 14. Az előre tekintő P/E eleve érdekes hiszen nem tényadaton, hanem várakozásokon alapul amelyek egy emelkedő trendben jellemzően további emelkedésre vonatkoznak. A forward P/E most 15. A 10 éves átlag erős 15, a 20 éves közel 17, de a valóban hosszú távú csak erős 12.
Érdemes megnézni a 2002-2007-e rallyt. A Schiller P/E az egész emelkedés alatt lényegében stagnált. A trailing enyhén csökkent. A forward 18-ról 14-re csökkent közel 5 év alatt. Tehát elméletben folyamatosan javult az árazás, mégis leeresztett a lufi.
Ez még csak a jövedelmezőség alapú árazás volt. A nettó eszközérték alapú a Tobin féle Q ráta most 1,06. A 10 éves átlag 0,93 és nagyjából e körül az érték körül ingadozott végig a 2002-2007-es rally alatt. Azután 2009-re beesett 0,5-re. A 20 éves átlag szűk 1,1, nagyjából annyi, ahol most járunk, a nagyon hosszútávú átlag viszont csak 0,7. A sima P/BV most 2,5. A 10 éves átlag ugyanennyi. A 2002-2007-es rally alatt 2,7-3,0 között ingadozott, azután 2009-re beesett 1,7 alá. A 20 éves átlag bő 3. Hosszabb távú átlagot csak a 70-es évek elejéig találtam, az 1,9. Becslésem szerint a 60 éves átlag 1,2-1,3 körül lehet.
"Ha folytatódik a vállalati nyereségek növekedése, akkor a részvényértékeltség javul"
Lényegesen gyorsabban nő az index, mint a cégek nyeresége. Ha folytatódik ez a trend, akkor a részvényérékeltség romlik. Persze ha hosszú ideig, mondjuk 1-2 évig úgy oldalazna az index, hogy közben a cégek nyeresége dinamikusan nő, akkor igazad van, csak ennek elég kevés realitása van.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.