Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
a bankszektorból folyamatosan vonják ki a korábban ide hozott tőkét. most az MNB pénzt ad a tőkekivonás folytatásához, sőt még be is gyorsulhat a folyamat.
Na igen, úgy értettem, hogy még akkor is menekülni fognak instabil gazdpol mellett, ha pénzt lengetnek feléjük. Tudom jól, hogy a pénzt ma simlicska felé lengetik meg a felcsúti polgmester felé, a piac felé meg egy méretes l.faszt (a ló erős lett volna, úgyhogy kipontoztam).
Az általad mellékelt ábra rettenetes képet mutat, mi a forrása, mennyire hiteles? Iszonyat szarul néz ki, még annál is szarabbul, mint amit legpesszimistább pillanataimban szoktam gondolni.
Pal ez önellentmondás, nem lengetnek mást csak az öklüket.
A dellát a haverok kapják. Tisztelet a fehér hollónak ;)
Munkahelyek 100ezrei mentek tönkre az elmúlt 3 évben (-5-700ezer versenyszférás munkahely szűnt meg +2-300ezer közmunkás +3-500ezer külföldre távozott +100ezer közalkalmazott és vagy 200ezeren gyarmati szalagmunkássá avanzsáltak)
bankrendszer nélkül hogy pumpálsz pénzt a gazdaságba?
Hitelből, úgy hogy eladósítod az államot.
Matolcsy brutálisan eladósítja az országot. link
Én rövidebb leszek. Szerintem a gazdaság élénkítése vagy pénz pumpálásával, vagy több pénz helyben hagyásával oldható meg. Ennek megfelel a kancsal törekvése, a módszer beválhat. De csak ha eközben leszokik a vajda a haverok javára állandóan kapkodó és visszamenőleges törvénykezésről, mert attól minden vállalkozás csak kimenekül, hiába lengetik utánuk a vaskos dellát.
Eleinte Matolcsy György MNB-elnök és stábja nagy dobását, a jegybank növekedési hitelprogramját mindenki megnyugodva vette tudomásul, hiszen ez miniszteri ötleteivel ellentétben nem számított túlságosan unortodox vagy szabadságharcos húzásnak. Úgy tűnt, hogy egyébként nem is lesz különösebben jelentékeny gazdaság- vagy beruházásélénkítő hatása.
Egyet ne csinálj, Gyuri: ezt
Azonban már kezdettől fogva az volt a szakmai vélemény, hogy ahhoz túl kicsi az 500, majd 750 milliárd forintra emelt csomag, hogy érdemi növekedést hozzon, de jó is így, hiszen egy jóval nagyobbra fújt program könnyen alááshatja az ország stabilitását és a jegybanki hitelességet is.
Matolcsy pedig most éppenséggel pont ezt csinálta: lényegében változatlan kondíciókkal még 2000 millirádot tett az ötletbe, ami így már komoly veszélyeket hordoz jelentős várható eredmény nélkül. Így nem lenne meglepő, ha a csodafegyver teljes hatása végül bőven negatívba fordulna.
Mi történik itt?
A jegybank minden kihelyezett forinton bukja az alapkamatot. Az MNB odaadja a pénzt a kereskedelmi banknak ingyen, a bank odaadja a vállalatnak, a vállalat fizet a szállítóinak és az alkalmazottainak, végül a pénz valakinek a bankszámláján lesz. Ezt a forintlikviditást pedig a számlavezető bank beviszi az MNB-be, azaz kéthetes kötvényt vesz, ami után az MNB alapkamatot fizet.
Ha kihelyezik mind a 2750 milliárd forintot, annak a jelenlegi kamatszint mellett nagyjából évi 70-80 milliárd forint lehet a költsége, amit végül ki kell fizetnie a költségvetésnek. A hitelek maximális futamideje 10 év, de a már kiadott hitelállomány átlagos futamideje bőven 6 év felett van, tehát a program költségeinél a 70 milliárdot meg lehet szorozni legalább hattal, ami így már legkedvezőbb esetben is 420 milliárd forint.
Az egyik baj az, hogy a 6-10 év hosszú idő, ezalatt a nemzetközi környezet változása miatt bőven megemelkedhet a kamatszint, ami miatt költségek durván elszállhatnak. Egy, a szervezete miatt magát szintén megnevezni nem kívánó, de a program részleteit igen jól ismerő közgazdász szerint alapkamat-emelés esetén ez a veszteség lineárisan emelkedik, minden 1 százalékos emelés esetén több mint 22 milliárd forinttal.
Egy közel sem elképzelhetetlen 6 százalékos kamatszint mellett már nagyjából a dupláját, évi 130-140 milliárdot költhetünk a jegybanki csodafegyverre. Ez már egy igen jelentős költségvetési mínusz évente, de persze a jövő gondja, ráérnek majd foglalkozni vele a későbbi kormányok.
„Ez a program gyakorlatilag nem más, mint egy állami – a mindenkori alapkamattal megegyező – kamattámogatás a vállalati és kkv szektornak” – mondta a szakértő.
Ebből nem lesz növekedés
Ezért cserébe egy eléggé alacsony hatású gazdaságélénkítő programot kapunk. Még az MNB is elismerte, hogy a hitelek 40 százaléka hitelkiváltásra ment el, amiből új beruházás nem nagyon lesz, csupán meglévő hiteleiket cserélik le a vállalkozások egy olcsóbbra. Az ezen lévő hasznukat persze újra befektethetik, de akár ki is vihetik az országból, hogy hogyan viselkednek, az eléggé bizonytalan.
A program első, nemrég zárult részének 28 százaléka forgóeszközhitel volt, ami a vállalatoknak működéséük finanszírozásához kell, ebből se nagyon lesz növekedés, így 32 százalék ment csak bevallottan beruházásokra, ami a támogatott hiteleknek csupán a harmada. Ezek egy részét viszont piaci kamatszint mellett, tehát támogatás nélkül is megcsinálták volna a vállalkozók, ezekben az esetekben tehát nem is beszélhetünk gazdaságélénkítő többlethatásról.
Elmenekülne a tőke?
Az előbb idézett közgazdász szerint ráadásul komolyan tartanak attól, hogy banki szemszögből jó esély van arra, hogy "a hazai bankrendszer eddigi külső finanszírozói látva azt, hogy az MNB akarja megoldani a hitelezés finanszírozását, egyszerűen haza fogják vinni az eddig a hazai bankrendszer finanszírozására használt összegeket, és ezeket a jegybanki hitelek váltják fel. Ez egy újabb nagymértékű forráskivonással járhat."
"Nagyjából olyan, mintha egy forintnyi hitelért vennénk egy forintnyi növekedést"- mondja egy volt MNB-s közgazdász. A nyáron, amikor még csak 750 milliárdról volt szó, akkor az MNB 0,3 százalékos növekedést jósolt az egészre, most 2750 milliárdból tervezünk 2 százalékot elérni, ami borzasztóan sok pénz mindössze ekkora élénkítésre. Nagyjából hasonló hatást érnénk el, ha a kormány egyszerűen októberben elköltene még 2000 milliárd forintot, mondjuk egy falusi stadionnál hosszú távon valamivel kevésbé veszteséges épületre.
Azt is tegyük hozzá, hogy ezek után a jegybank ellenérdekelt lesz a kamatemelésben, vagyis ennek a programnak "következménye a jegybanki elköteleződés nagyon hosszú-távra az alacsony kamatok mellett"- mondja a szakértő.
Egy külföld által finanszírozott, kis, nyitott gazdaság monetáris politikája nem képes hosszú-távon elköteleződni bizonyos kamatszint mellett, ez nem lehet hiteles. Az amerikai jegybank, a FED tud, az MNB nem. "Ez nem akarat kérdése, hanem képességé. Egy ilyen adottságú országnak, ha globális kockázatkerülési hullám van a világban, akkor kamatot kell emelnie, különben a külföld elviszi a tőkét, és nem tudja az ország finanszírozni magát."
Másrészt a hitelkeresleti oldalon csak az ilyen típusú hitelek iránt lesz érdeklődés, hiszen ki venne fel piaci alapon hitelt, ha lehet 2,5 százalékon is? Ezzel a hazai bankrendszer finanszírozási függősége a jegybanktól nagyon meg fog nőni, ami kockázatos.
A forint is gyengülhet
Emellett az ilyen típusú mennyiségi lazítás szinte mindig deviza-leértékelődéssel is jár, elég megnézni most Japán példáját. Ezért aki nem az MNB-hitelt választja, annak meg fognak nőni a finanszírozási költségei. De általában, a gyengülő forint meg fogja emelni az egész nemzetgazdaság külföld felé folyósított törlesztőrészletét.
Mindezeket figyelmbe véve túl erősnek tűnik az ujjongás, hogy tündérmese lenne a nagy sikerű program, mivel "maximálisan kihasználták a keretet" és hogy "nagy volt az érdeklődés".
Itt olcsón osztottak pénzt: ha kiállunk a kecskeméti főtérre és 20 forintért csapoljuk a sört, akkor is hatalmas siker lesz, és biztosan ki is fogják üríteni a hordót fenékig. Csak kérdés, hogy megéri-e, mivel Matolcsy csodafegyvere után még a hárommal későbbi kormány is fizetni fog. És nem is keveset, pláne, hogyha rosszabra fordul a nemzetközi környezet.
Összességében a program így már könnyen lehet, hogy minden segítő szándéka ellenére a költségvetési következmények mellett súlyosbíthatja a jövőbeli stabilitási problémáinkat. Ezt persze ma nehéz megjósolni előre, így a jegybank mondhatja, hogy minden kritika csak szimpla károgás.
miért? az első orbán kormány alatt nem volt vele semmi baj, legalább is a Bokros csomag 95%-át megtartották, tovább vitték. vagy ez is csak a szokásos fideszes hozzáállás, mint pl. a 13. havi nyugdíj eltörlésére adott reakció (a nagy színlelt felháborodás, ami azóta is tart, pedig 3,5 fél éve már ők kormányoznak)...
Ezt hívják közteherviselésnek...korábban a sok kamu minmálbéres egyeltalán nem fizetett adót. Most fizet közvetlenül és közvetve is (pl.tranzakciós illeték) és ez így van rendjén!
Még egy apróság. Bokros idején nem voltak Eu-s milliárdok, amelyek ma a GDP 4-4.5%-nak feleknek meg, évente. Anélkül akkora recesszió lenne Magyarországon, hogy nincs az a KSH ami el tudná hazudni.
" Végtelen vitát lehetne fojtatni,de nincs szándékomban"
Esetleg folytatni, ha már észt osztunk.
" ma 16% adót fizetsz,ha fizetsz Bokrosnál meg 40% körül volt a plafon! Sokkal ütősebb volt mint a tranzakciós illeték. :)"
Ja, és mellette 50 fajta másik adóval zsebel ki az állam. Még a megtakarításaid is megadóztatják, az ingatlanjaidat is (pedig nincs is ingatlanadó), az autósok pedig jobb bele sem gondolni mit fizetnek így-úgy-amúgy.
De az igazán bosszantó az, miként cseszik el az adónkat.
Amúgy a tranzakciós illetékre csak azért utalt a kolléga, mivel egy átlagos háztartás pont annyit veszít ezzel, mint nyer a rezsi csökkenéssel.
" Ha jól emlékszem 6% meg is volt,amit aztán az mszp-szdsz letornászott -6-7%-ra. "
1.a. A Fidesz átvette +5.5% körül, ez ment fel egyetlen negyedév erejéig 6%-ra (USA-ban ekkor volt +7-7.5% nem egy negyedévig)
1.b Matolcsy ezt tornázta le állami költségvetési milliárdok elégetése árán (lakástámogatás, Szécheny-terv) 2.5% körülre. Ennyivel adták át a kormányrudat 2002-ben.
2.a. Amikor nálunk -6-7% volt a válság mélypontján, akkor USA, Németo. is ennyit produkált.
2.b. Amikor 2010-ben Fideszék átvették, már +1.7% volt a mutató, amit rövid úton mínuszba fordított Matolcsy és csapata úgy(költségvetési ezermilliárdok elégetése ellenére), hogy az USA és Németország közben növekedett.
3. Most pedig statisztikai triplaszaltók árán tudnak felmutatni egy kövér +0%-ot.
Foglalkoztatás a válság mélypontjának megfelelő szinteken, ráadásul csak újabb statisztikai bravúroknak köszönhetően.
Az államadósság, egyszerűen siralmas, ennyi megszorítás, pofázás után pedig egyenesen értékelhetetlen.
Hát erre aztán tényleg lehet veretni.
Legalább visszavennétek az arcotokból, vagy szemérmesen hallgatnátok...
csak mondom, hogy az istenített első Orbán-kormány alatt is ez volt a helyzet. 40%-os volt a legfelső kulcs, ami 2001-ben évi 1 millió 50 ezer Ft jövedelemtől, 2002-ben pedig 1,2 millió Ft-tól jött be.
Vicces volt, hogy diploma nélkül, gyakornokként is beleestem a legfelső adókulcsba. Ha túlóráztam, akkor a bruttóm növekményének 47%-át kaptam meg nettóban (mert erre a 40%-ra rájött még 13% tb-járulék is)
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.