Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"A jegybankelnök szavai arra utalnak, hogy az eszközvásárlási programok hosszú évekig kitarthatnak." Az MNB. bővít az bizony pénznyomda lesz és nem kicsi... Csak szólok, hogy a forintnak ez további gyengülést jelent. A megtakarítások lenyúlása még csak most fog igazán beindulni.
Újra 365 forint fölött az euró 2020. október. 19. – 11:34
Továbbra sem erősödött a magyar deviza, az euró hétfő délelőtt újra
365 forint fölé emelkedett.A dollár 311 forintba kerül, az angol fontért
404,37 forintot kérnek. A
lap azt írja, múlt héten ismét gyengült a magyar deviza, elsősorban a
kelet-közép-európai járványhelyzet miatt kerültek feketelistára a régiós
devizák.
Múlt héten a lengyel złoty és a cseh korona is meggyengült, erre a hétre azonban már erősödtek.
A magyar deviza árfolyamának alakulása függ a Monetáris Tanács keddi
kamatdöntő ülésétől is, a Portfolio szerint az ülés üzenetei fontosak
lehetnek.
https://telex.hu/gazdasag/2020/10/19/ujra-365-forint-folott-az-euro
én elvállalom a vezetést! Az baj, ha ilyen szinten nem tudnék lopni? Vagy elvárás a néptől ez a szint már? Jönnék én, nem lopnék ennyit, ők jobban élhetnének, mire mondanák: Néé máááá ez még lopni sem tud. . De legalább migránsok nincsenek, mert azt gondolom nem szeretnéd ha jönnének és megraknának @nuszodnál fogva. Mert én már lassan inkább ezt választanám, mint ezt a rabló kormány bandát. Amúgy azoknak eszük ágában sincs ide jönni, mert Németországban jobban élnek munka nélkül, mint itthon a Magyar dolgozó, aki túlórázik és ki van feszítve, mint a Kurv@ anyja!
Gyurcsánytól nem kell félned, az már a múlt! A migráncstól van okod rettegni, addig rettegsz míg előbb utóbb lemásznak a plakátokról.. (akkor legalább láthatnád is őket)
Még valami, 2008 környékén 10800 körül is volt az Otp, jelenleg 10000 alatt, igaz volt ez 15000 környékén is, közben a forint is gyengült vagy 40%-ot 2008 óta, nekem nem úgy tűnik, hogy olyan jó bolt volna ez az Otp. A magyar papírokban nincs sztori és erre még a gyengülő forint is rátesz egy lapáttal. Összességében nincs keresnivaló a magyar piacon, ruletten szerintem még a hozam kockázati arány is nagyságrendekkel jobb. Nálam a rulett is favorit a magyar papírok ellenében..
Mikor az egész magyar pénzügyi rendszer recseg-ropog nem biztos, hogy jó ötlet otp-t venni. Amúgy meg egy hatalmas összeomlásra számítok a tőzsdéken, csak az a kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Amúgy a vírusba is befele haladunk, az adatok meg fognak látszódni a cégek tőzsdei árfolyamában is. Bármelyik pillanatban indulhat a dominó szerű összeomlás, így szerintem lesz még sokkal alkalmasabb helyzet piacra lépni. Nem kell kapkodni, semmi nem fog elszaladni előlünk. CHF, EUR. ez dominál nálam és a türelmes várakozás.
szerintem meg nem ez a lényeg. a ft ot köllene mögtámugatni az ejró bevezetés csak mellékzönge. a mápban tartott pinzek meg egyelűre hozzűák az inflációt. az ejró túlgyöngülés esetén Tolcsynak lépni ( lelépni ) köll
Amikor nagy csinnadrattával bevezették az állampapírokat a lopás már ott borítékolható volt. Tisztán látszott, hogy mire készülnek, ellopják a megtakarítások egy részét is. Rengetegszer írtam, hogy ez lesz... A jövő sem fest szépen, kamatemelés is csak ideig-óráig tudja fékezni a gyengülést. Az MNB. teljesen hiteltelen lett a befektetők előtt. Soha nem késő kimenekülni a forintból, megnyugvást csak az euró mielőbbi bevezetése jelenthet, be kell lépni az ERM-rendszerbe minél előbb.
Elképzelni sem tudom hogy ilyen mértékű forint gyengülés mellett kire tudják még rásózni a lakossági Állampapírokat. Lesz itt az MNB-ben pöszén nézés ha a lakosság nagy tételben elkezdi átváltogatni a forintot EUR-ra vagy bármi másra, úgy tűnik sosem késő elkezdeni mert ez a csoda forint napról-napra nem kicsit gyengül.
Dolgoznak azon, hogy év végén jól mutasson az euró forintba átszámolva az MNB egyenlegében! Matolcsy szerint idén még mindig gazdasági növekedés lesz? :)))) MNB hitelesség NULLA!
az állam a jegybankkal karöltve spekázik a böcsületes embörök ellen a bankrendszert támogatva a pinzünkbűl. a bankrendszeren keresztül a jegybank szétteriti 0 % kamatra a gazdaguknak a frissen teremtett jegybankpénzt a bank csekély marzzsal továbbteríti és plusz főszedi az államkötvények után kapott kamatkülönbözetet. Az állam finanszíruztatja magát a bankrendszerrel akik léjegyzik szinte korlátlanul a szarus kötvényeit alacsuny kamatra cserébe a jegybank ( mint az állam képviselűje ) friss 0% forrást biztosít a bankoknak a továbbhitelezésre a gazdag családoknak és vállalkozóknak. Mindenki jól jár a fitesz,a gazdaguk csak a magyaruk zöme nem 9,800 million ember
nem laikusok, csak tudják mi a jó nekik, no meg azt, hogy hogyan lopják el, csatornázzák be magukhoz a Nemzethh még meg sem keresett forintjait sok sok évre előre történjen bármi is
A probléma az, hogy beterítették garantált 0%-os hitelekkel a magyar vállalkozásokat, egy kamatemelés esetén ezeknek a hiteleknek a többlet költségeit is az adófizetők állják. A lakás hiteleknél szintén ez a helyzet, kamatemelés esetén minden adófizető fizeti az alacsony kamatokon kihelyezett lakáshitelek többlet költségeit. Nem olyan egyszerű ez a kamatemelés, hogy csak emelünk és rendben vagyunk, kurvára nem lesz rendben egy kamatemeléssel semmi. A piac is ezt árazza, ez miatt gyengül a forint és ez a gyengülés még csak most fog elkezdődni....
Kamatot emelni.. és kik fogják kifizetni a sok 0%-os hitelt.. El kell felejteni a forintot, minél előbb függetlenedni kell tőle, 300 óta ezt papolom és még most sem késő.
A Fizess 2014es választások óta elért eredménye: https://www.kapwing.com/videos/5f86a66145a750003f192a42 Ennyire mentünk együtt a régióval mint láthatjátok:
a Cseh korona mennyivel is gyengült JA SEMMIVEL, ha ők is tudták volna hozni a Cseh szintet akkor mi is lehetnénk most 306,485 F$t/EUR -nál, de nem vagyunk!!
És ezek dicsérik magukat, hogy milyen ügyesek?? "a nemzeti valuták több célt szolgálnak, az egyik, hogy jelzik a nemzeti gazdaság állapotát (erejét, produktivitását)" Láthatjuk, hogy ezt csinálja évek óta, meg is van az eredménye: https://coub.com/view/1900o6
Kancsal g@ci, miért nem húzol már el a jó kurv@ anyádb@, és viszed a kis cig@ny haverodat is!!! . Aki ilyen szar munkát végez azt egy, a piacról élő cégben már rég kirúgták, ha nem akkor a cég megy tönkre. . https://www.kapwing.com/videos/5f85a2cdb6343300cc5e5e6a
Tovább csökkent a fogyasztói bizalmi index októberben
A GKI elemzése szerint a magyarok pesszimistábbak lettek a pénzügyi
helyzetüket illetően, nőtt a munkanélküliségtől való félelem is. https://hvg.hu/gazdasag/20201009_GKI_fogyasztoi_bizalmi_index
Ez lenne az MNB törvényi kötelessége! Nincsenek illúzióim, ha tovább
növekszik az infláció akkor inkább manipulálni fogják a kosarat meg a
számokat mint egy banánköztársaságban. Szerintem ugyan ez eddig is
manipulált volt mert nevetséges, hogy nincs benne az ingatlan piaci
árrobbanás, holott ennek nálunk nagyobb a súlya mint az unió többi
országában. Ha ezt is bele adnánk, akkor annak súlyától, függően 6-8-10 %
is lenne vagy lehetne a valós infláció. Pont így manipulálják ugye a
munkanélküliségi adatokat. Valójában a KSH adata is hiteltelen.Az
MNB-nek meg arra hivatkozni hogy az infláció a céltartományon belül van,
nemcsak nem igaz, de egyszerűen nevetséges. Már rég elvesztették a
hitelességük látszatát is."A gazdaságpolitika egészének legfontosabb célja a hosszú távon
fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása. A jegybank ezt
azzal tudja támogatni, ha kiszámítható és hiteles monetáris
politikájával az inflációt alacsony szinten tartja."
"amely az MNB számára elsődleges célként az árstabilitás elérését és
fenntartását írja elő, összhangban a széles körben elterjedt nemzetközi
gyakorlattal és az Európai Unió jogszabályaival."
"Ugyanakkor az infláció két, egymással összefüggő csatornán keresztül
jelentős károkat okozhat a gazdaságban. Egyrészt az infláció magasabb
szintje megnöveli az átárazási és tranzakciós költségeket, valamint
különböző torzításokat okoz a gazdasági életben, például az
adórendszerben és a számvitel területén. Magasabb infláció magasabb
nominális kamatokkal jár együtt, amelynek hatására megnövekednek a
hitelfelvevők törlesztési kiadásai a rendelkezésre álló jövedelemhez
képest."
"Másrészt az infláció kiszámíthatatlansága zavarja az árak információ tartalmát, ami pedig egy jól működő piacgazdaság alapja."
Ez a sok szép leírt, de be nem tartott cél. Lehet az a baj, hogy Malopcsy próbál célozni????
https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politika-keretrendszere/mi-az-arstabilitas
szerintem is, költöztesse el a kénköves pokol legmélyebb bugyrába az összes olyat aki lopja a közöst vajon mennyi mennyi kormányoldali képviselő maradna a parlamentben? Mi történne Tacskó Putyin zseb napóleonnal és a holdudvarral?
A probléma akkor lenne ha nem lenne kereslet a devizára.. de van! és vannak devizaváltók is. A forint gyengül, ez tény! Az is tény, hogy az MNB. addig tud visszaélni ameddig a nép nem kezdi el átváltani a forintját devizára. Azok akik így gondolkodnak, hogy "forintba kapja a juttatást" és ezért nincs választás rábasznak, mit ahogy a múltban is kifosztották őket.. Nincs más, szerintem menekülni kell az euróba, múlt ezt mutatta és a jövő még inkább erről fog szólni... Nem értem ,hogy miért nem veszitek észre, hogy rábasztok a forintban történő megtakarításokkal.. ráadásul 300 óta ezt pofázom.. . Egy fillért nem takarítok meg forintban, ameddig ez a kormány hatalmon marad.
Így van tényleg soros csinálja!!
A soron lévő magyar kormány, azaz a soros magyar
kormány röviden: soros. Ha nem soros hanem Soros György csinálná
véleményed szerint: 1 pöckölgetve napi 0,2%-al próbálná elnyújtva
éveken át nagyon lassan tönkretenni az országot?
ami ellen fel lehetne készülni lenne esély
tenni ellene, megakadályozni esetlegesen visszaütni VAGY
2 odavágna egy olyat, mint 1992ben az
Angoloknál is történt, hogy lefeküdtek azonnal egy pillanat alatt bevitt
ütéssel, ami váratlanul érkezett, nem lehetett felkészülni rá és így a
meglepetés erejével jött a támadás
Itt a támadó belülről jön nem látod? Ha akarnának tudnának tenni ellene:
De Orbán a soros. 2019es cikk az origótól ami Matolcsy Ádámhoz a
kuszaszem (M1G) kisebbik fiához köthető!!!!
De érdekes a cím: A nap, amikor Soros térdre kényszerítette AngliátMo-on lehetne a cím az évtized ami alatt
soros térdre kényszerítette a magyarokat https://www.origo.hu/nagyvilag/20190916-soros-gyorgy-anglia-fekete-szerda.html
Eddig 280-370 között tette oda ahová csak akarta! Most ez 300-500 közé lett prognosztizálva, azután majd feljebb tolják 500 és 800 közé.. A forintból menekülni kell, minél előbb annál jobb!
Forint ide, forint oda Fontos tudni ugyanakkor, hogy már évek óta az MNB a legfontosabb tényező a forint árfolyamát tekintve, és ez a jövőben sem változik. Gyakorlatilag 300 és 500 forint között oda teszi a jegybank az euró keresztárfolyamát, ahová csak akarja.
Kérdés, hogy hová óhajtja? Korábban egyértelműen a gyengítés, gyengén
tartás volt a cél, majd egy rövid ideig az árfolyam-stabilitás. https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/lepeskenyszerbe-kerult-az-mnb-johet-az-500-forintos-euro.1103526.html
akkor mi a feladata? ha nem az a feladata, akkor mit jelent az alábbi mondat amit az MNB a weboldalán hirdet? a még alábbi linkre kattintva te is elolvashatszHa pedig ez az elsődleges célja akkor ezt a célt nem annyira sikerült elérni, miért is nem? Nem lenne az emberek érdeke? Esetleg a sok felesleges pazarlás kép, szobor, kuty@fasz@ra pénzszórás miatt nem lett meg? MNB-féle Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) három éve 10,5 millió euróért, azaz bő 3 milliárd forintért vásárolt meg.
Remek dolog, hogy tanácsot adnak, de én csak olyantól fogadnék el, aki legalább a szakterületén jól teljesít, megvillantja a szaktudását. . A jegybank elsődleges feladata a hazai fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzése, ebben a körben szerintem lenne még feladat, inkább ezen kellene ötletelni, talán nem is kellene 50 pont, 2-3-ból meg lehetne ezt úszni.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.