Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 17:57
Előzmény: #457  szivacs
#460
Felesleges ilyen hosszan és esetlenül magyarázgatnod, hogy brutálisat csúsztattál.

Csődhelyzet 2008-ban volt. Az IMF hitelt pedig ekkor és pontosan ezért kellett felvenni. 2010-ben semmiféle csődhelyzet nem volt, így imádott kormányodnak csődöt elkerülnie, megoldania nem kellett.

A hosszas magyarázatod innen értelmetlen. A csődhelyzetnek az elsődleges oka a globál válság volt, az állam csődje ugyanis annak fizetésképtelenségét jelenti, 2008-ban pedig hirtelen finanszírozhatatlanná vált a piacokon az ország, ezt hidalta át az IMF hitel. A csődhelyzet a piacok helyreálltával elmúlt, onnantól képes volt Magyarország piacról finanszíroznia magát.
szivacs
szivacs 2013. 04. 24. 17:52
Előzmény: #420  bigyula
#459
További infók: link

(inkább bemásolom, hogy mindenki olvashassa)

Elektronikusan lekérhető a nyilvántartott szolgálati idő

2013. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosítása következtében megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem. Ettől az időponttól a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, vagy egyéb kedvezményt biztosító (nők kedvezményes nyugdíjára, korkedvezményre, átmeneti bányászjáradékra, balettművészeti életjáradékra jogosító) idő megállapítására elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) van lehetőség.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba bejelentett adatok egyeztetése érdekében 2013. január 1-jétől kezdődően folyamatosan, minden biztosítottra, volt biztosítottra vonatkozóan hatósági eljárást indítanak.

Az eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő ügyfél a nyilvántartott jogviszonyokról és keresetekről, jövedelmekről tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen azok teljes körű nyilvántartásba vétele, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése.

Az eljárás célja továbbá, hogy a hiányos, téves adatok javítására, törlésére, beszerzésére is sor kerüljön. Fontos, hogy a nyilvántartott adatokat már a járulékfizető megismerje, és az esetlegesen eltérő adatokról az igazgatóságot tájékoztassa. Ez azért érdeke mindenkinek, mert hosszú évek, évtizedek eltelvével sokkal nehezebb az adatok tisztázása.

Az eljárás határozattal zárul, amelynek jogerőre emelkedésével a magánszemély adatai egy végleges adatbázisba kerülnek. Lényeges, hogy az egyeztetési eljárásban mindenki részt vegyen!
Az egyeztetési eljárások ütemezése:

Az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból, illetve elektronikus ügyintézés keretében (ügyfélkapun keresztül) benyújtott kérelemre folytatják le. Hivatalból az 1955. és 1959. között született biztosítottakkal történő adategyeztetési eljárások indulnak. E korcsoport számára az adatok tisztázása 2013. január 1. és 2014. december 31. között történik. Az 1960. évben vagy azt követően született (volt) biztosítottak esetében az egyeztetési eljárást 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként indítják meg.

Egyeztetési eljárás kérelemre is indítható, amelyet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező biztosítottak a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes honlapon (link az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével (nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás ONYFKIERT_KERELEM) nyújthatnak be. A nyomtatványt ún. ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő Program segítségével lehet elkészíteni, a program a NAV honlapjáról is letölthető: link
Szükséges adatok:

név (születési név és esetleges előző név)
anyja neve
TAJ szám
kérelmező neme
születési hely és idő
lakóhely
telefonszám, e-mail cím

A nyomtatvány beküldésére csakis ügyfélkapun keresztül van lehetőség. Ügyfélkapu létesíthető bármely okmányirodában, a Kormányablakoknál és a NAV ügyfélszolgálatain. A Kormányablakoknál a nyomtatvány kitöltésében is segítséget kérhetnek.
Az egyeztetési eljárás menete:

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő személy adatairól kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyt, megszerzett szolgálati időt, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles kereseteket, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági időnek minősülő időtartamokat.

Az ügyfél a kimutatás kézhezvételét követő 90 napon belül észrevételt tehet a nyugdíjbiztosítási szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok elismerését kezdeményezni, például a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapíttatni. A csatolt adatok, dokumentumok alapján bizonyítási eljárást folytatnak le, amelynek keretében megkísérlik felkutatni a szükséges iratokat, megkereshetik a volt foglalkoztatót, az adóhatóságot, egyéb szervet.

A tényállás tisztázását követően határozattal döntenek az elismerhető szolgálati időről és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye.

Amennyiben az adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására. Amennyiben az előírt határidőn belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, az illetékes igazgatóság ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Az egyeztetési eljárás során az általános ügyintézési határidő 60 nap, amelyet az igazgatási szerv vezetője indokolt esetben – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthat."
szivacs
szivacs 2013. 04. 24. 17:50
Előzmény: #411  Törölt felhasználó
#458
+1 Kösz!
szivacs
szivacs 2013. 04. 24. 17:38
#457
#302: " Elöször meg kellett menteni az országot a csödtől."

Az ország nem volt csődhelyzetben. Legfeljebb a fidesz próbálta ezt a benyomást kelteni. - bigyula

#309: Aha. Eszerint teljesen indokolatlanul vették fel kapitulációszerűen az imf hitelt, semmi szükség nem volt rá, mert nem volt csődhelyzet. szivacs

Nos, elnézést kérek mindenkitől, aki számára nem volt követhető a gondolatmenet, kifejtem nekik bővebben.

Ugyebár eddig évekről senki nem beszélt, de azt hittem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy az utolsó imf hitel felvétele mikor történt.
Mivel ez az esemény megtörtént 2008-ban, annak hatása beépült az azt követő helyzetbe - azt hiszem ez evidens.
Éppen ezért az igazi kérdés, amit fel is tettem, hogy csődhelyzet elkerülése miatt szükséges volt-e imf hitel felvétele vagy nem volt indokolt, mert nem volt csődhelyzet?
A szokásos személyeskedéssel tűzdelt hosszú kanyarok után nagynehezen megszületett a KÉRDÉSre a VÁLASZ:
#422: "Csődhelyzet 2008-ban volt."
bigyula

Ezúton is köszönöm a választ!

Tehát bigyulának az az állítása, hogy volt csődhelyzet, mégpedig már 2008-ban. OK, tegyük fel!
Ezt az állítólagos csődhelyzetet pedig nyilván az imf hitel segített elkerülni.
Amennyiben bigyulának igaza van, akkor imf hitel felvétele nélkül csőd következett volna be.
Ebből a feltevésből pedig az következik, hogy a felvett és az adóssághelyzetbe beépült imf hitel fedte el az objektíve meglévő csődhelyzetet és akadályozta meg a látens csőd valóságossá válását.

Újabb állításként az került elő, hogy 2010-ben viszont nem volt csődhelyzet.
Jó, tegyük fel, hogy nem volt. Akkor ez mit jelenthet? Az egyik lehetőség az, hogy a látens csődhelyzet objektíve továbbra is fennállt, de azt a felvett imf hitel még mindíg elfedte, segített elkerülni a bekövetkezését.
A másik lehetőség pedig az, hogy tényleges változás történt, már objektíve sem volt csődhelyzet és ha az imf hitel nem lett volna benn a rendszerben, akkor sem következett volna be a csőd.
Mivel nem tudom eldönteni, ezért kíváncsi lennék, hogy akik szerint 2010-ben nem volt csődhelyzet (nyilván az imf hitel hatásával együtt), azok szakmai (nem politikai) véleménye szerint a fenti két lehetséges szituáció közül melyik állt fenn valójában?

Mellékszálként figyelemre méltó továbbá, hogy a hitel felvételekor jelentős mértékben csökkentette az elsődleges adósságszolgálatot, a törlesztés megkezdésétől kezdve annak lejártáig viszont rárakódik arra.
A szumma kamatterhe pedig nettó adósságnövelő hatású, amely szintén a törlesztési időszakban jelentkezik (- a féloldalasak kedvéért: függetlenül attól, hogy melyik párt van hatalmon.)
csendben 2013. 04. 24. 16:52
#456
Új csúcson az államadósság!

Szép volt fiúk!!! (és matolcsy)
szivacs
szivacs 2013. 04. 24. 16:38
Előzmény: #297  stock33
#455
"2010. októbere óta közel 4000 Mrd Ft nyugdíjpénzt égettek el. ez a GDP közel 14%-a. e nélkül az adósság már a GDP 100 %-a körül lenne."

4000 Mrd Ft??
Ezzel a számmal még sehol nem találkoztam, meg tudnád adni a forrását?
Oszo 2013. 04. 24. 16:29
Előzmény: #451  Törölt felhasználó
#454
Nagyon gáz, hogy ezt most nem értem?
kukutyinbenko 2013. 04. 24. 16:16
Előzmény: #452  jumbo2
#453
Mivel két fórumtársunk ezt traktálja, és Te az ezt cáfoló érv mellé belinkelt adatok helyességét vontad kétségbe, indirekt ezt az álláspontot védted.
De érdekes módon most sem futotta egy egyértelmű cáfolatra.
jumbo2 2013. 04. 24. 16:06
Előzmény: #428  kukutyinbenko
#452
Mondtam én, hogy államcsőd fenygetett? Nem.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 15:48
Előzmény: #450  Oszo
#451
A tescoban van most olyan akciós szemüveg, ami a szemtengelyferdülést is javítsa. Csak az a baj, hogy mindkét szemet ugyanolyan mértékben. De ha valaki mondjuk megvesz kettőt, Egy nulla dioptriásat, és egy kancsalság ellenit, akkor összevariálhatja magának úgy, hogy a gömbölyű szemét békén hagyja, a balost meg jobbra tekeri.
Oszo 2013. 04. 24. 15:15
Előzmény: #448  sasa44
#450
Azért olyan magabiztos még te se legyél! Még mindg a fidesz csinálja a törvényeket!

De tényleg, ma már kevésbé vagyok tájékozott, ti hogy finanszírozzátok a pénztárt? Saját befizetésből? És aki nem bír befizetni? Mi van, ha az utolsó manyup is bedobja a kulcsot? És a nyugdíjfizetés hogyan lesz? Tudtommal ez évtől már előfordulhat, hogy a manyup nyugdíjat fizessen, de a járadékfolyósítás szabályozása még nem volt kész 2010-ben, azóta meg nem hiszem, hogy a fidesz bármit is tett volna a maradók érdekében.. (Nem kekeckedés, tényleg kíváncsi vagyok!)
bigyula 2013. 04. 24. 15:13
Előzmény: #448  sasa44
#449
Igazad van, nem feltétlenül logikus, hogy visszaléptem. De, akkor, amikor a fenyegetés elhangzott, végiggondoltam, mivel tudják még szivatni a maradókat. És, volt is erről szó. Először ugye azt mondták, hogy csak "átmenetileg" irányítják át a MANYUP befizetéseket. Aztán meg arról volt szó, hogy véglegesen a költségvetésbe irányítják, és soha nem fizetik vissza az "átmenetileg" átirányított összeget sem. Az is nyilvánvaló volt, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a megmaradt pénztárakat, így szivatva a maradókat. Lehet, hogy rosszul döntöttem, de ki akartam maradni a további baszogatásokból.

Egy megjegyzés: az MNYP nem szükség esetén mobilizálható megtakarítás...
sasa44 2013. 04. 24. 15:04
Előzmény: #432  bigyula
#448
Sajna logikai bukfencek sorozatát követted el!
/Jelzem én maradtam./
1. "Mondjuk, amióta dolgozom, nem számítok arra, hogy egyrészt megélem a nyugdíjkorhatárt"
Ha ez így lesz, örökölhették volna a gyerekeid. Bukta...
2. "másrészt azt is tudom, hogy az akkori nyugdíj nem lesz elég semmire"
Ennek ellenére mégis visszaadtad az összegyűjtött pénzedet, ami addig is kamatozott volna. Bukta...
3. "Ezért vannak alternatív, de szükség esetén mobilizálható megtakarításaim."
Nekem ez lesz a MNYP.
U.I. : "meg lettem fenyegetve Matolcsy által"
Én is és mégis leszartam , mert tudok számolni. Lásd a fentieket...
Oszo 2013. 04. 24. 15:02
Előzmény: #446  Oszo
#447
Arról meg akadjunk már le, hogy magamat hoztam fel példaként. Én tudom, hogy nem jár nekem semmi, nem is tartottam igényt ilyesmire sohasem. (Annál is inkább,mert a korom miatt velem inkább kitolás lett volna a manyup, mint ajándék)
Oszo 2013. 04. 24. 15:00
Előzmény: #445  Törölt felhasználó
#446
Érdekelne, hogy az általam leírt példa és a reálhozam kifizetés között mi a lényegi különbség?
Azt amúgy régóta tudom rólad, hogy a manyup lenyúlással kapcsolatban egyetértünk.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 14:52
Előzmény: #434  Oszo
#445
"Szóval ha a kormány állampolgárok egy csoportját azzal veszi rá, hogy lemondjanak valamely jogukról, vagyonukról egyéb javukról, így hosszú távon kárt okozzanak maguknak, hogy egy arányaiban jelentéktelen, de gyorsan hozzáférhető adómentes készpénzt ajánl fel, az tök rendben van és jogszerű?"

Mondtam én, hogy teljesen rendben van az MNYP államosítás? Nem. Én az általad írtakra reagáltam, hogy nem állja meg a helyét. Te pedig nem az egész eljárást vitattad, hanem annak egyetlen elemét, leírtad, hogy milyen alapon kapta meg valaki a reálhozamot, míg te nem.
bigyula 2013. 04. 24. 14:43
Előzmény: #443  Oszo
#444
Egyébkénit is megoldható a dolog: viszel egy fóliát, rárakod a szavazólapra, ikszelsz egyet a fidesz mellé, lefényképezed, majd leveszed a fóliát, és szavazol arra, akire akarsz. Aztán jelentkezel a 2 milláért, és iszol egyet az egészségükre belőle... :-)
Oszo 2013. 04. 24. 14:38
Előzmény: #442  bigyula
#443
Zigasság az, hogy kettő is van, csak tudod, a drámai hatás..
bigyula 2013. 04. 24. 14:34
Előzmény: #440  Oszo
#442
"engem csakis azért zavar, mert nincs fényképezős mobilom."

De, ha felajánlanák a 2 millát, akkor még lehet addig ilyen mobilod... :-)
bigyula 2013. 04. 24. 14:32
Előzmény: #438  Oszo
#441
"A manyup-ban maradóknak megmaradt a megtakarítása is meg a nyugdíjjogosultsága is."

Az, hogy a nyugdíjjogosultság maradt, az csak később derült ki.

"Azért azt érzed, hogy ennek az országnak nem a fidesz és nem a trolljai miatt nincs jövője"

Érezni érzem (tudom), de a szememel sajnos nem ezt látom, és nem ezt tapasztalom nap mint nap...

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek