Az viszont lehet hogy nem mindegy, hogy margin, vagy cash a számla. De mint már írtam, nem vagyok jogász, se könyvelő, viszont 2 támógatói eljáráson is így jó volt a NAV-nak.
Mióta már Magyar lett az IB nincs jelentősége, hogy margin vagy cash. Régebben mikor még angol volt akkor annyiban volt jelentősége, most csak elszámolás tekintetében, hogy a margin az prompt elszámolás volt a cash meg T+2. Most viszont mióta magyar lett már minden T+2 napos lett legalább is a mai megküldött alapján.
Szerintem jogos a meglátásod az "a" és "b" bekezdésekkel, de ne vétel és eladásban gondolkodj, hanem pozíció nyitás és zárásban. Így mindkettő értelmezhető pozíció zárásnak. Az "a" esetben profitot realizálsz, bevételed keletkezik a pozi zárásával, a bevétel szerzés időpontja a zárás, ekkor forintosítod. A "b" esetben veszteséget realizálsz, kiadásod keletkezik a pozi zárásával, a teljesítés időpontja a zárás, ekkor forintosítod. Mindkét esetben záráskor forintosítasz. Vagy?
közben olvastam ezt a bejegyzésed. érdekes a helyzet. Az értékpapírból származó jövedelmet a 67.§ szabályozza (ebbe értendők a Kft, Bt, részvények, kötvények stb. kategóriája összefoglalva értékpapírok), de a tv. valóban külön szabályozza az ETÜ-et a 67/A§-ban, ezzel leszűkítve a 67-est a tőzsdén nem kereskedhető értékpapírokra. Ez alapján akár védhető az is, hogy az ETÜ valóban nem tartozik a d) bekezdés hatálya alá:) szuper!!
Szerintem azért fogadja el a NAV mindkét számítási módot (1. pozíció zárás MNB forintosítás MÍNUSZ pozíció nyitás MNB forintosítás 2. devizában kifejezett nyereség/veszteség MNB forintosítása egy lépésben) mert a törvény nem mondja ki egyértelműen hogyan kell. A magyar brókerek az első módszert használják (az IBCE is mióta magyar SZJA tervezetbe adatot küld). Külföldi bróker esetén sokszor igen körülményes vagy akár lehetetlen lenne az első módszert alkalmazni. Ha valaki nem csak egyben ad el pakkokat néhanapján, akkor az első módszer esetén értékpapír készletet kell követni. Pl. AAPL veszek 10 részvényt, eladok 2 részvényt, veszek 5-öt, eladok 3-at, stb, nyilván kéne tartani az aktuális készletet, és minden egyes részvény bekerülési értékét. Nagyobb mennyiségű vétel és eladás esetén ehhez mindenképp pontos nyers adatok kellenek (hogy minden egyes tranzakcióhoz MNB árfolyamot tudjunk rendelni) és egy szoftver ami ezeket fel tudja dolgozni. Ez sok esetben egyszerűen nem megvalósítható. Valaki mintha azt sugalta volna, hogy ő egy 3. módszert alkalmaz, simán veszteségként könyveli el rögtön már a pozíció nyitást - tehát lezáratlan, unrealized veszteséget is beletesz a bevallásban. Ilyenről még nem hallottam azelőtt, ez a módszer nem hiszem hogy helyes.
Egyetértek, opció kereskedés szerintem is sima ETÜ mint a részvény kereskedés, ha a szolgáltató megfelel a követelményeknek. Ő is ETÜ-ként kezeli évek óta: https://www.opcioguru.com/blog/opcios-kereskedes/1640-usa-adoegyezmeny-hianyanak-hatasai A törvény jelenlegi verziója ugyanis nem termékkör alapján határozza meg, hogy mi lehet ETÜ, hanem szolgáltató oldalról. Ezek alapján röviden kétféle esetben minősülhet valami ETÜ-nek:
ha adott brókercég az EGT térségben található (kvázi EU), vagy
a brókercég hazájával létezik kettős adóztatást elkerülő egyezmény.
Fentiek alapján mivel megszűnt az adóegyezmény, így már csak abban az
esetben lesz az amerikai részvényekkel és opciókkal történő kereskedés
ETÜ, ha azt EGT-n belüli brókercégen keresztül végzi valaki.
Azért azt nem árt tudni, hogy az adószakértők között is megoszlanak a vélemények az SZJA törvény értelmelmezéséről és várják a NAV állásfoglalást. 1. a szolgáltató helye határozza meg mi az ETÜ 2. a tőzsde helye, ahol kötöd az ügyletet,határozza meg mi az ETÜ Koránt sem 100%, hogy az első értelmezés az érvényes.
Te tudsz olyan törvényt linkelni, ahol tőzsdéről írnak és nem befektetési szolgáltatóról? Már egy ideje vadászom, de még nem találtam. A törvény egyértelműen fogalmaz. "E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓVAL, vagy BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ közreműködésével..." Így kezdődik az egész. Hol és min oszlanak m,eg a vélemények? Hol írnak a törvényben a tőzsde helyéről?
"Így kezdődik az egész." Pont ez az. Így kezdődik, viszont ahogy folytatódik ... A te mondatod csak szimplán azt jelenti, hogy brókercégen keresztül kell kötni ,nem pedig magánszemélyek egymás közt. Viszont az ETÜ ügylet egyik ismérve: "b) * amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és..." Próbáld meg értelmezni ezt a bekezdést az SZJA törvényből. Ez arról szól, hogy az ügyletnek hol kell létrejönni: "amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon". Újra, a többi csak azt jelenti, hogy brókeren keresztül kell kötni. De a hosszú vesszős tagolt mondat szerkezet miatt lehet úgy is értelemezni, hogy a brókernek hol kell működnie.
Talán van, aki követi az IBCE folyton változó devizaváltási szabályait. Elméleti kérdés. Ha a számlára nagyobb HUF összeg kerül (10+M), azt most ott át lehet váltani USD, EUR-ra? Ha igen, hogyan? Ha nem, mi a legköltséghatékonyabb út? Kiutalás ingyen havonta 1x, aztán Wise, Revolut és vissza? Azt tudom a base currency-t 3 havonta 1x lehet csak módosítani. Köszönöm.
"A fentiek okán megállapítható, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma felöleli gyakorlatilag az
összes elképzelhető befektetési formát. Így a legfontosabb kérdés egy adott ügylet minősítése
szempontjából az, hogy mely szervezetek minősülnek befektetési szolgáltatónak, illetve
hitelintézetnek."
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF