Segítséget kérnék: az OTP részvények nyereségei után adót kellene fizetnem. Volt ugyanakkor egy masszív veszteségem OTP orosz részvény alap miatt, amit nem látok feltüntetve sehol az adó tervezetemben. (Ezzel szeretném csökkenteni az adómat) Nem tehetem ezt meg? Köszönöm!
Itt javítson ki, ha valaki jobban tudja, de a certi nem a Budacash balhé után lett bevezetve? Mert a BC-nél az volt hogy az EURCHF árfolyam elengedésekor akkorát ugrott az árfolyam rossz irányba, hogy a tőkeáttételes devizapozikat a BC nem tudta marginon belül zárni és azok után, hogy az ügyfelek kinullázódtak, még pénzt akart követelni az ügyfelektől, mert az ügyfél fedezete egyszerűen nem volt elég. Persze nyilván senki nem akart fizetni, a BC pedig megborult, mert egyik napról a másikra kellett kiköhögnie X csilliárdot a szolgáltatója felé (volt ott más is, de úgy tudom ez vitte be utolsó gyomrost), Na, és ezek után jött az ERSTE, a megmentő ötletével, hogy olyan terméket vezet be tőzsdére (ugye nem is ilyen OTC retek termék, mint az EURCHF :) ) amivel az ügyfél biztos nem tud mínuszba csúszni.
Szerintem az ERSTE nem gondolja ennyire túl ezt a dolgot. Van egy kidolgozott modell a certire ami kb mindig a biztos oldalon tartja az ERSTE-t és szépen folyik be a juti. A bank nem spekóból él, hanem jutiból. Nem kockáztat, sehol nem éri meg neki. Kockáztasson az ügyfél. Ha egyszer elbasszák az ilyen ügyeskedést, akkor akkora eljárást kell lefolytatnia, hogy a kanyarban nem éri meg csinálni az egészet. Szerintem a tapasztaltabb a traderek a TL90-et is kezdenék dobálni, ha süllyedne az árfolyam, pontosan azért, amit Maci leírt, hogy ha KO-ra hagyod, akkor ott majd kapsz valamit de nem tudod mit. Ez a legtöbb kereskedési stratégiában egyszerűen nem elfogadható. (én is szoktam ettől függetlenül KO-ra hagyni, ha bemérgelem magam és mindig meg is bánom, de hát visszamenőleg kurva egyszerű ugye tradelni). Hasonló a véleményem az SRV-ről is. Van egy tól ig sáv, hogy egy adott nap mennyit értékben vásárolhatnak és meg van szerintem adva egy feltételrendszer, hogy ha mondjuk az előző napi záróhoz képest itt meg itt vagyunk, akkor ezt meg ezt teheted meg. Ez nem úgy megy hogy egy tradernek odaadnak 60 milliárdot és akkor "üssed báttya". Az SRV-ről is kell készíteni egy tervet, egy szabályzatot, amit a bankban még a takarítónak is láttamoznia kell és kell rá 77 pecsét és szerintem még az MNB-hez is be kell ezt a doksit nyújtani és folyamatosan jelenteni, hogy hogy áll az SRV a beadott szabályzatnak megfelelően.
Lou tökéletes választ adott a felvetésedre. Remélem elfogadod Itt van pld egy másik, közvetlenebb, gyakrabban megfigyelhető hasonló dolog kicsiben, a certi vételi oldalának a mozgása. Ez alapból 40 forinttal lejjebb van mint az eladói. Ez nyolc ársáv. Ha megfigyelted, időnként ez a negyven forintos spread akár 100 fölé is kerül. Anélkül, hogy a certiben lenne fogalom. Elgondolkoztál már rajta miért? Nem bonyis egyébként. Egyszerre 2500 darabot hajlandó megvenni az árjegyző. Neki ennyi részvényt el kell tudjon adni bármikor. Azt látja, hogy az alaptermékben hány ársávot fog kiüríteni, ha ráönt a könyvre 2500 darabot. Ha ez nem teljesül 40 forinton (8 ársávon) belül, akkor lejjebb viszi a vételi árat. Mindaddig, míg egyszerre el nem tud adni 2500 darabot. Nem kell hozzá forgalom a certiben, de a 2500-as darab egyszerre való eladhatóságát neki mindig meg kell tartani mint lehetőség. . Hasonló a helyzet a KO-nál. A kötési ár és a korlát ár közötti különbség néhány száz forint. Most jellemzően 500. Ebben az 500 forintos sávban elvileg mindig lesz annyi vevő mint amennyi kintlévő certi van. Ha nincs, akkor az Erste is bukik. . Most pld az Erste is nagy gondban lenne. Elvileg 200 ezer db TL90 kint van az ügyfeleknél. Ha bekövetkezne a KO, akkor relatíve rövid időn belül ennyi részvényt neki el kellene adnia. 500 forintos sávban? No az azért kemény. Általában 50-80 ezer darab certi szokott KO áldozattá válni. De most mivel mindenki fogcsikorog felette közel 200 ezer lenne ez a szám. Kizárt hogy ekkora mennyiség eladható lenne 500 forintos sávon belül egy adott időtartam alatt. Vagyis a maradványérték az ügyfelek felé 0, és az Erste is bukna néhány millát. . Azt viszont nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy alapelv. A gyakorlatban, tapasztalatok és különböző matematikai modellek alapján a certik fedezése szerintem nem egy az egyben kell, hogy megtörténjen. Ezt a certi részlegen dolgozók tudják csak. Ők meg tartják a szájukat.
Imádom az összeesküvés elméleteket! :) Félinformációkból kerek egész történetet kitalálni ... ami még hihető is ... Tényleg! Nem lapos a föld? :) Első felvetésedre a válasz: Nincs mi a nyakamon maradjon. Ha nem kötünk üzletet, akkor nem kötünk. Nekem mindegy. A sávban tartás akár lehetne is, de nem hiszek benne. Eladni a fedező pakkot, hogy majd olcsóbban visszaveszem ... hááát ... elég merész. Én tuti nem vállalnám be. Ha 1G Erstés Bróker Lennék (GBL), lenne egy csomó tippem, hogy megszívassam az ügyfeleket. Merő jóindulatból. "Piri" pénzeket (néhány milla) kereshetnék vele. A cégnek ... Nem írom le, mert még meglépik. :D
Igen de pl egy erste bank ilyen olyan stb meggondolásból IS vehet még otp részvényt ... teljesen " véletlenúl " s hopp marad a certi . Azert érdekes mikor 10 Ft menti meg a kiütéstől .. mázli 👀😂
Azért van KO, mert azon a szinten még biztonsággal eladja a részvényt és nem bukik rajta. Elszámoltok és visszakapod a mi maradt, de a bank még pénzénél van. Ha nem üti ki és esik tovább, akkor már lehet, hogy csak veszteséggel tud kiszállni a részvényből, de nincs már fedezete, hisz te elbuktál már mindent. Egy hirtelen beszakadásnál ez meg is történhet, ez az ő kockázata.
Törölt felhasználó2024. 03. 29. 16:47
#1261885
Erstének az a jó ha van egy terméke ami folyamatosan termeli a pénzt... otp long certik szinte tökéletesek mert el van adva mind és szépen tervezhető én hetente jön belőle a pénz .. Ennél már csak az a jobb ha hétközben minél több certi cserél folyamatosan gazdát.. Egy jó fejőstehenet nem érdeke egy gazdának addig kivágni amég termel .. De nagyon egyszerű meg kell nézni eddig mikor és hány certi ko-zott ... Melyik időszakban ...Én az erste helyében ha veszélybe kerülne a fejős tehénen védeném is ... Certi kiütés akkor valószínűbb ha az erstén rajta rohad az áru .. senki nem veszi már ...
"És ha felemelkedik 5500-ra amikor is eladod, ki fogja kifizetni Neked és miből a 2500 forintos nyereségedet?" Hát nem a certit kölcsönadó fogja szerintem, persze közvetve igen, de nem a saját zsebéből.Ő csak elad és kifizeti a hasznodat és zsebeli a kölcsönzésért járót. Mikor úgy döntök,hogy eladom akkor a kibocsájtó eladja a részvényeket ami nálam certiként szerepel mint termék. Aztán mint fentebb írtam a vétel és az eladási ár különbözete az én brutto hasznom.
…és akkor Maci, egy (összeesküvés)elméleti kérdés: Ha én adom ki a certifikátot és úgy látom, hogy: 1. Az alaprészvény árfolyama önerőből nem megy egy olyan szint fölé, ahol újabbat bocsátanék ki, így egy idő után lehet, hogy a nyakamon maradna a nagy része (mert máshova megy a speka) 2. A jelenlegiek “sold out” felirattal kint vannak nálatok (több százezer db). Megéri-e nekem egy olyan sávban tartani az alaprészvény árfolyamát, hogy tartsd a certit? Ne akard visszaadni nekem, mert várod a kitörést, hogy pénzednél legyél (esetleg kis pluszban) viszont közel a kiütés, így minden mindegy alapon tartod és fizeted a heti marzsot? Én pedig az alaprészvénnyel szépen kereskedek, pl.: 9.300-400 között eladok, lenyomva az árfolyamot; 9.200 körül pedig visszaveszem védve a certifikátot a kiütéstől. - Természetesen részemről ez egy fikció, kitalált történeten alapul. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve! ;)
Én tényleg kezdő vagyok a pályán de nem kellene egyéb tényezőket is vizsgálnia a certivel kereskedőnek? Lehet hogy a korlátár elérése után nem sokkal fordul a papír ára ellenkező irányba. Akkor miért kellene kiütni? A bank haszna nem a kamat ahogy írtad?Akkor miért üti ki és miért nem zsebeli tovább a kamatokat? Ja mert talán csődbe mehet az adott részvénykibocsájtó pl. az OTP? Mekkora ennek az esélye? Na meg a certi kibocsájtó ugye certit mint terméket bocsát ki,de valóságban részvényt ad kölcsön nekem kamatért cserébe. Tehát ha long certit veszek,akkor az árfolyam emelkedés és a vásárlás közötti különbözet az én brutto hasznom amiből lejön a certi kibocsájtó költsége, ami abból van hogy drágábban tudom eladni. És csak akkor van bukó,ha realizálunk. Addig csak virtuális bukó van.
OTP részvényesek ide!