http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli010a.html 2017-ben összesen 698 ezer (hozzáadva a közfoglalkoztatottakat 842 ezer). Egészségügy 163 ezer (286 ezer), oktatás 237 ezer (238 ezer), közigazgatás, védelem, stb. 260 ezer (278 ezer). "Egészségügyben és oktatásban (közszférában) 300e körül dolgoznak." 2017-ben egészségügyben és oktatásban tehát 400 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottak nélkül (velük együtt 525 ezer). Máskor légy szíves ellenőrizd le az adataidat, mert így nem sok értelme van a vitának. Maradva az eredeti kiindulásnál, ha az egészségügyben és oktatásban nem akarnak leépítést, akkor a közigazgatásól lehet, ahol 260 ezren dolgoznak összesen és ebben benne van a hadsereg, rendőrség, bíróságok, stb. 2008-tól kb. 7 évig nem volt béremelés, az egészségügyben talán 2014-től kezdtek emelni, rendőrség 2015, központi közigazgatás 2016 és most lesz talán az önkormányzatoknál. (A pontos éveknek most nem néztem utána, lehet 1-2 év eltérés, de a lényeg, hogy évekig nem volt emelés.) "Bőven lenne honnan leépíteni, csak aki egyszer beleszokott az állami szférában az nem akar távozni, tisztelet a kivételnek." Ebből is látszik, hogy abszolút téves információid vannak, én per pillanat a közigazgatásban dolgozom, nálunk az utóbbi 4 évben kilépett a létszám fele és a többség per pillanat is állásokat nézeget. (A szar fizetéseken és a magánszférát felülmúló munkaterhelésen kívül, ebben nagy szerepe van a közszférát lusta naplopókként beállítóknak is.) És hogy még egy téveszmét eloszlassak: a közigazgatásban elég nagy részben magas végzettségű, nyelvtudással rendelkező emberek dolgoznak, aki ráadásul megszokták a hierarchikus fegyelmet is, így nem okoz problémát nekik állást találni a magánszférában. Ismétlem, lehet, hogy a közszféra méretével és minőségével problémák vannak, de az igazi probléma a vállalkozói szféra minősége, gondolom te sem tudsz sok olyan magyar tulajdonú magáncéget mondani, ami sikeres lenne a világpiacon is.
Senkit nem érdekelnek a minősítések, mindig le vannak maradva évekkel (bóvlinak van egy kis szerepe). Nyilván ha értenének hozzá egy befektetési alapot kezelnének 20x-os fizetésért.
Egészségügyben és oktatásban (közszférában) 300e körül dolgoznak. Nem tudom honnan veszed, hogy 7 éve nem volt béremelés az állami szférában, mert én talán olyan ágát nem tudnék mondani ahol nem volt. A központi közigazgatás 55e-ről 80e-re duzzadt. A közfoglalkoztatottak egy jelentős része közalkalmazotti munkát lát el, csak így spórolnak a fizetésükkel. Bőven lenne honnan leépíteni, csak aki egyszer beleszokott az állami szférában az nem akar távozni, tisztelet a kivételnek.
Erre mással kell fogadnod, mert én is ezt gondolom. Alig várom a 30 ezres buxot, nem fogom egyben végigülni az őszt. Nekem az OTP most egy újrabarátkozás (1390-ért vettem egy évtizede, de 2000-nél már nem volt meg). A Telekomon dupláztam utoljára 2013 november és 2016 február között longolva több kiszállóval. Azóta lógattam a lábam a parton. Most csak kis longra gondoltam az OTP-t, hogy ismerkedjünk. Ősz végére gondolok egy jó hosszabb távú beszállási pontot, de azt még meglátjuk.
Fene tudja, augusztus vége szeptember első fele inkább eső időszak szokott lenni, talán most az eladás a jó és szeptember közepe után a vétel, de az is lehet, hogy már kiestük magunkat.
Szerintem a forintot direkt tartjuk magasan, igazából rettegnek a 310 alatti tartománytól és a merkantilista gazdaságpolitikájukhoz 380-ig bármi passzolna, csak hát ezt a végletet is nehéz lenne sikerként eladni. De lehet hogy meglesz, mert szerintem ezért csökkentettük gőzerővel az államadósság deviza arányát, és kb. most kezd abba a 20%-ba érni, ahol már kezd mindegy lenni az árfolyam.
Visszatérve az OTI szempontra, szerintem az augusztus végi Moody's kör után szeptemberre az első kis pluszos khullámon érdemes lehet partra huppanni legalább egy résszel. Lesz egy nemzetközi korrekció, amihez több fundamentális ok is csatolható. Erre biztos a magyarok is berezelnek, mert nincsenek hozzászokva, hogy jó helyzetben ér minket. Ott látok egy jó lehetőséget, ugyanúgy mint most a török körön, amiben ugyanez látszott csak kicsiben.
Törölt felhasználó2018. 08. 18. 12:15
#1053270
Még egy: nem esik jól, hogy nem minősítettek fel (én is bent hagytam 30 % pozit), de igazából nem hibáztatom a hitelminősítőt, mert mit is mondott ezzel a lépéssel? Azt, hogy a következő szintnél még kockázatosabbak vagytok. Hát ha megnézzük a forintot, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy igaza van, pillanatok alatt felzavarták 310-ről 330-ra és azóta sem volt képes még 320 alá sem menni.
Igen, szerintem is hagyjuk abba (ez a topic nem erre van), és persze, a kormány csinált sok jó dolgot is, de a kiindulás akkor is az, hogy Magyarország 74 % adósság, régió többi országa 60 % alatt, ergo mi kockázatosabbak vagyunk. Sajnos ez jól látszik az Otp esetében is, értékelésben mindig a cseh bankok alatt van pl., és rossz hangulatban sokkal jobban ütik. Az adósság csökkentéssel az a bibi, hogy 78 %-kal vették át és 11 % magánnyugdíj pénzzel, ehhez képest 8 év alatt 4 % csökkenés (ami gdp arányos tehát nem nominális) nagyon karcsú. A focipénz meg nem kevés, ha a taos pénzeket is hozzárakod, akkor már a gdp 1,5 %-a, ha ez csökkentésre ment volna, akkor 73 % alatt lennénk és talán most felminősítettek volna (és ugye ha a mol pénz meg a közművállalatokra elment pénz, stb. is, akkor meg már bőven 70 % alatt és az állami alkalmazottak kifogásolt létszáma is kevesebb lenne).
Tök felesleges volt ennyit szétszórni stadion építésre és a haveri cégek kistafirungolására az államadósságot kellett volna csökkenteni.... Ez lett volna az ország mindannyiunk érdeke.... Az előbbi meg egy szűk rétegé....sajnos Na de visszatérve a long pozidra fogadhatunk ,hogy előbb lesz 30000pont alatt a bux mint 41500 fölött...
Engem csak azért nem bosszant fel végletesen a hitelminősítői vakság, mert az ilyen befolyásolás, meg kavarás mindig kidurran a piacon. Ezért vagyok mostanában többnyire longban a béten, mert mindjárt kidurran amikor leesik a piacnak hogy valójában régóta nullás költségvetést dugdosunk (részben azért hogy ne menjen 300 alá az euro, lefojtva a külker többletet). Szóval amikor mindenkinek nyilvánvalóvá válik ez, azt poziból szeretném nézni.
Szerintem ne politizáljunk. Egyelőre előfinanszírozunk 2500-3000 milliárd (!!!) forint EU kifizetést. Önkorik adósságát 1300 milliárdért szanáltuk500 milliárdért lett MOL részvénye az államnak500 milliárd közmű reprivatizáció 200 milliárd egyéb eszköz Ehhez jön az eddigi 7% (kb. 2500 milliárd) államadósság csökkentés Van még más is, de csak ez összesen kb. 8000 milliárd forint Mindezt
ráadásul úgy, hogy a lakossági és vállalati szektor végig nettó
hitelvisszafizetésben volt, ami fojtás a gazdaságon. Együtt 4000
milliárdot. A vállalati betétállomány 3000 milliárddal, a lakossági 1000 milliárddal nőtt. A 10 éves külkereskedelmi többletünk nagyjából 1 éves GDP-nkkel egyenlő. Ezek olyan brutális számok, és köztük több olyan potenciált rejt, amik ki kellene hogy üssék egy hitelminősítő szemét. Ha államadósság törlesztésbe tesszük, az 22% csökkenés, de ehelyett csak 7%. És tök jogos, ameddig a piacról 1,5% átlagért finanszírozod, miközben csak az osztalékok többet hoznak. Most
értem hogy bosszant a stadionépítés, talán jogosan is, de ez egy olyan
marginális részletkérdés a gazdasági helyzetünkben, hogy lassan már
inkább potenciál (hiszen a fentiek mellett még azt is kitermeltük).
Törölt felhasználó2018. 08. 18. 11:39
Előzmény:
törölt hozzászólás
#1053265
Bocs az off topicért: Ez nagyon jó lenne, csak sajnos tévesek az adatok. Visszatérő téma mind a politikusok (ugye a lusta állami alkalmazottak leépítéséről beszélni tetszik a választóknak), mind a gazdasági élet szereplői (bár a csempeboltos Parragh nem tudom mennyire hiteles bárkinek is) részéről, hogy megfojt minket az 1 millió állami alkalmazott és hogy máshol sokkal kevesebben vannak. Amit tudni kell: 1.Ebben az 1 milliós számban benne vannak a közmunkások (más országokban ezeket szociális segélyezettként kezelik, tehát nem számítják a közszféra létszámához). 2. Benne vannak az állami cégek alkalmazottai (Paks, Posta, Máv, stb.) 3. Az uniós országok egy részében másként számolják őket (van ahol pl. nem számolják bele az egészségügyiek egy részét). A lényeg: a valós közalkalmazotti létszám kb. 700 ezer, ami uniós összehasonlításban már egyáltalán nem magas. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli062c.html Ráadásul ebből több mint 500 ezer az egészségügy és oktatás (eü-ben már most létszámhiány van és az oktatásban sincs sok tartalék), tehát igazából leépíteni max. a maradék 200-250 ezerből lehetne. Na most viszont ebben minden benne van (minisztériumok, hadsereg, rendőrség, ügyészség, bíróságok, Nav, stb.) és vannak olyan részei, ahol nem is lehet leépítés (pl. a hadsereg létszámára asszem van Nato-s kötelezettség vállalás). És ugye más oldalról is lehet nézni a dolgot: mindig a magánszféra munkavállalóinak számával hasonlítják össze a létszámot, hát miért nem foglalkoztatnak több munkavállalót a kedves magyar vállalkozók, hisz akkor máris rendben lenne az arány (mondjuk ha már statisztika, akkor jó lenne tudni, hogy hány ember dolgozik feketén, bejelentés nélkül, meg részmunkaidőre bejelentve)? Talán azért nincs itthon pár százezer munkavállaló, mert elege lett abból, hogy minimálbérért kidolgoztatják a belét? A tényleges közszférát egyébként nem kell leépíteni, mivel már elég régóta menekülnek belőle az emberek, ha nem csinálnak semmit, akkor is elfogy egy idő után magától.
Ez így van, de 2007-re már visszanyomták a hiányt és az IMF mentőcsomagig a gdp arányos adósság lényegesen alacsonyabb volt a mostaninál. A lényeg: bármilyen országelemzésnél az első amire ránéznek az adósság szintje és annak változása (utána jön csak a többi: mennyi a hiány, mekkora az adósság deviza aránya, stb.). A helyzet az, hogy óriási megszorítások ellenére (állami szférában gyakorlatilag 7 évig nem volt béremelés, rokkantnyugdíjasok számának csökkentése, egészségügy és oktatás leamortizálása, stb.), kedvező külső környezetben (adósság kamatok béka segge alatt, árad be az uniós lóvé, stb.)és gdp növekedés mellett is az adósságszintünk alig csökkent. Másképp: ha az előző válságnál 60 %-os adósságszintnél szarban voltunk, akkor ha most jönne a válság 74 %-os szintnél, akkor mi lenne (persze kisebb a deviza arány, de ha az államkötvényeket csak 10 %-os kamattal lesznek hajlandóak megvenni, akkor ugyanúgy szarban vagyunk). Gyakorlatilag ugyanazt csináljuk, mint a franciák vagy olaszok, abban bízunk, hogy majd jól beindul a gazdaság és kinőjük az adósságot. De mi van, ha nem, pl. ha beállunk a potenciális 2 % körüli növekedési szintre?
OTP részvényesek ide!