Végig gondolva az eredményt nem érint a tőketörlesztés. Viszont továbbra is fenntartom, hogy még nem tudjuk mennyiért tudja újra finanszírozni magát a gsp, addig kivárni.
Előfordulhat, hogy 2026 végén 7-8%-os vagy magasabb kamat mellett tudd eladósodni a GSP, 1-2 évvel később meg 3-4%-on, vagy kevesebben. Ha most kifizeti osztalékként az egész extra eredményt akkor nem lesz választása, hogy 2026 végén bármilyen kamat mellett kell felvenni hitelt. Viszont, ha az extra eredményből törleszti a hitelt, akkor megvárhatja a menedzsment, hogy lecsökkenjek a kamat és akkor felvenni egy nagyobb hitelt amivel javítja a tőkearányos megtérülést és abból extra osztalékot fizetni, mint 2020-ban.
Tehát ha most nem fizeti ki a teljes extra eredmény a GSP, akkor nyitva hagyja magának a lehetőséget, hogy akkor fizessen extra osztalékot mikor olcsónak ítéli a hitelkamatokat. Tehát nagyobb osztalékot tudd fizetni, mint most.
Előfordulhat, hogy 2026 végén 7-8%-os vagy magasabb kamat mellett tudd eladósodni a GSP, 1-2 évvel később meg 3-4%-on, vagy kevesebben. Ha most kifizeti osztalékként az egész extra eredményt akkor nem lesz választása, hogy 2026 végén bármilyen kamat mellett kell felvenni hitelt. Viszont, ha az extra eredményből törleszti a hitelt, akkor megvárhatja a menedzsment, hogy lecsökkenjek a kamat és akkor felvenni egy nagyobb hitelt amivel javítja a tőkearányos megtérülést és abból extra osztalékot fizetni, mint 2020-ban.
Tehát ha most nem fizeti ki a teljes extra eredmény a GSP, akkor nyitva hagyja magának a lehetőséget, hogy akkor fizessen extra osztalékot mikor olcsónak ítéli a hitelkamatokat. Tehát nagyobb osztalékot tudd fizetni, mint most.
Lakosságnál nem tudják túlfeszíteni a húrt, mert már nincs digi aki 15 évig blokkolta a telekommunikációs áremelést a saját díjaival. A 4ig aki szintén integrált szereplő kényszerhelyzetben van mivel le fognak járni az mnb-s hitelei, eximbankos hitel garanciái és veszteségesen/minimális profittal működik. Ők ha tehetnék 100% emelnének megint 1,5 év alatt a díjaikat, mint a digi felvásárlása után. A telenor nem integrált szereplő és eddig se akart piacot szerezni inkább profitot realizált és kifizette az anyavállalatnak osztaléként, tehát ők is emelni fognak szerintem.
A kenyeret meg húst könnyebb kiváltani, mint a kommunikációs fogyasztást, tehát lakossági lemorzsolódás akkor is minimális lenne, ha ledupláznák az árakat.
Emlékeim szerint a NER terheket sokáig nem építették be az árakba, a digi miatt nem tudták. Az persze érdekes kérdés, hogy a digi 2022-es felvásárlása után jövő 14,5% és 17,6%-os inflációs emelés mennyire egyedi a külföldi gyakorlathoz képest.
25%-os tőkearányos jövedelmezőség csalóka lehet, mert még 2010 körül egy kutatás szerint a világ második legjobb digitális országnak voltunk korea mögött, jelenleg lecsúsztunk a középmezőnybe. Szerintem nagyon sok eszköz van amit már amortizációval 0-ba írt le a cég, de egyébként még üzemel, pl a 20 évvel ezelőtti kábeleken simán nyújtani tudja a tkom a digitális tévéadást. De például tavaly le lettek választva a tornyok és töredéknyi könyvszerinti érték jött ki, mint amit az erste becsült előzetesen a magyarországi vodafone tornyok értéke alapján. Mondhatjuk, hogy jelentős költségcsökkentést csinált azzal a telekom, hogy visszafogta a fejlesztéseket, 0-ba amortizálta papíron az eszközöket és rengeteg alkalmazottat rúgtak ki.
Azért se gondolnám, hogy különadók eltörlése volt a kulcs a profit felrobbanásához, mert tippre azt mondanám, hogyha visszavezetnék az összes különadót akkor is kevesebb, mint 20%-kal csökkenne a profit. Miközben 2015-2021-ban 40Ft volt az átlagos eps, idén 250-260Ft várható. Tehát ha csak a digit vissza nem hozzák én profit összeomlást nem várnék.