Szerintem bejelentési kötelesség 5%-ként van, de ebben nem vagyok teljesen biztos és nincs kedvem utána nézni. Bemásoltam a jogszabályt/törvényt vonatkozó részét ami kimondja mikor kell kötelezően ajánlati tenni. Szerintem engedjük el, hogy még kitalálunk random százalékokat amik szimpatikusak és azt terjesztjük, mert sajnos az arra fogékonyak el fogják hinni és ez ördögi körhöz vezet.
Ez arra vonatkozik, ha vételi ajánlati eljárással után 90% felé megy a deutsche telekom. Tehát az általam idézett 25%, vagy 33% átlépésekor tett volna vételi ajánlatot a deutsche telekom. Ilyen nem történt, SBob leírta mért nem. Vagy ha a 90% elérése előtt tesz a deutsche telekom vételi ajánlatot. Erre egyébként szerintem van esély. De ha sajátrészvény, vagy piaci áron vásárlással éri el a 90% feletti arányt a deutsche telekom akkor nincs eladási opció.
Emlékeim szerint a kiszorításnál ugyan az alapján kell meghatározni a minimum árat, mint a kötelező ajánlat tételnél. Viszont kiszorításnál biztos nincs prémium ráígérés, mert a minimum áron úgy is el tudják venni mindenkitől a részvényét. Szerintem senki ne várja a kiszorítást, mert én végig ültem a TVK-ban, nem esett jól.
Tudom, hogy nem vonatkozik rá amit én írtam (25%, 33%). Én a jogszabályt idéztem be, amiben nincs 90%-os tulajdonrész feletti kötelező ajánlat tételi köteleség. Tudtommal a kivezetésre és kiszorításra nyílik meg a lehetősége 90% felett a deutsche telekom-nak. Arra lennék kíváncsi amit qw12qw írt: "90%-nál eladási opciónk nyílik.", hogy annak van valóság alapja, vagy csak újabb fórumos téveszme.
Szerintem se 90%-nál, se 75%-nál kell ajánlatott tenni: "(1) A céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez."
Ez olyasmi ebbe a topikban, mint a fidesznél Soros, minden mögött ő dereng fel. Egyébként honnan jön, hogy az erste vásárolja a részvényeket amit a sajátrészvény vásárláskor ő add el a mtelekomnak?
Amennyire tudom az online vagyonkezelős portfóliók abszolút hozamú alapnak számítanak. Tehát egy eszközben maximum 5% lehet a kitettségük (köszönhetően Zsiday törvényalkotásának), tehát teljes portfólióra egy eszköz éves 30-50% emelkedése 1,5-2,5%-ot hozz. 2025-t végén még volt a HOLD-nak mtelekom, többek között a részvényalapban. Úgy emlékszem 2024 első felében még növelték is a kitettségüket, pedig addigra már jókora emelkedésben volt a telekom, többek között nekik is köszönhetőnek. Valamikor 2024 vége 2025 eleje fele átsúlyoztak a digibe, ami tavaly duplázott lej-ben.
Bubut sajnálom, nagyon bírtam a humorát. Bár én nem voltam itt gyakori hozzászóló, de kb 13 éve mikor rátaláltam a fórumra nagy lelkesedéssel olvastam ezt a topikot. Talán még a blue topik, meg pár kispapír topik amik jók voltak. A legnagyobb kitettségem az mtel-ben van, csak nekem nem pár száz forint az átlagáram, hanem 1053Ft. Egyébként magyar, USA, Eu, semmit nem vettek meg, még Sberbankom is van elfekvőben :).
Nem akarok beleszólni, mert már csak szökő évente nézek be a topikba, de leálltok ezredjére is settevoltesette-vel (fogalmam nincs mi volt az eredeti neve) vitázni, vagy elmagyarázni neki a nyilvánvalót? Bubu és MZs végleg eltűntek?
Húr túlfeszítésnél kire gondolsz? Új kormányzat? Szerintem a Tisza nem fogja kikényszeríteni az emelés visszavonását, mint tavaly a fidesz. Egy különadót el tudok képzelni, főleg, ha ki akarnak cseszni a 4ig-vel. Lakosságnál nem tudják túlfeszíteni a húrt, mert már nincs digi aki 15 évig blokkolta a telekommunikációs áremelést a saját díjaival. A 4ig aki szintén integrált szereplő kényszerhelyzetben van mivel le fognak járni az mnb-s hitelei, eximbankos hitel garanciái és veszteségesen/minimális profittal működik. Ők ha tehetnék 100% emelnének megint 1,5 év alatt a díjaikat, mint a digi felvásárlása után. A telenor nem integrált szereplő és eddig se akart piacot szerezni inkább profitot realizált és kifizette az anyavállalatnak osztaléként, tehát ők is emelni fognak szerintem. A kenyeret meg húst könnyebb kiváltani, mint a kommunikációs fogyasztást, tehát lakossági lemorzsolódás akkor is minimális lenne, ha ledupláznák az árakat. Emlékeim szerint a NER terheket sokáig nem építették be az árakba, a digi miatt nem tudták. Az persze érdekes kérdés, hogy a digi 2022-es felvásárlása után jövő 14,5% és 17,6%-os inflációs emelés mennyire egyedi a külföldi gyakorlathoz képest. 25%-os tőkearányos jövedelmezőség csalóka lehet, mert még 2010 körül egy kutatás szerint a világ második legjobb digitális országnak voltunk korea mögött, jelenleg lecsúsztunk a középmezőnybe. Szerintem nagyon sok eszköz van amit már amortizációval 0-ba írt le a cég, de egyébként még üzemel, pl a 20 évvel ezelőtti kábeleken simán nyújtani tudja a tkom a digitális tévéadást. De például tavaly le lettek választva a tornyok és töredéknyi könyvszerinti érték jött ki, mint amit az erste becsült előzetesen a magyarországi vodafone tornyok értéke alapján. Mondhatjuk, hogy jelentős költségcsökkentést csinált azzal a telekom, hogy visszafogta a fejlesztéseket, 0-ba amortizálta papíron az eszközöket és rengeteg alkalmazottat rúgtak ki. Azért se gondolnám, hogy különadók eltörlése volt a kulcs a profit felrobbanásához, mert tippre azt mondanám, hogyha visszavezetnék az összes különadót akkor is kevesebb, mint 20%-kal csökkenne a profit. Miközben 2015-2021-ban 40Ft volt az átlagos eps, idén 250-260Ft várható. Tehát ha csak a digit vissza nem hozzák én profit összeomlást nem várnék.
Végig gondolva az eredményt nem érint a tőketörlesztés. Viszont továbbra is fenntartom, hogy még nem tudjuk mennyiért tudja újra finanszírozni magát a gsp, addig kivárni. Előfordulhat, hogy 2026 végén 7-8%-os vagy magasabb kamat mellett tudd eladósodni a GSP, 1-2 évvel később meg 3-4%-on, vagy kevesebben. Ha most kifizeti osztalékként az egész extra eredményt akkor nem lesz választása, hogy 2026 végén bármilyen kamat mellett kell felvenni hitelt. Viszont, ha az extra eredményből törleszti a hitelt, akkor megvárhatja a menedzsment, hogy lecsökkenjek a kamat és akkor felvenni egy nagyobb hitelt amivel javítja a tőkearányos megtérülést és abból extra osztalékot fizetni, mint 2020-ban. Tehát ha most nem fizeti ki a teljes extra eredmény a GSP, akkor nyitva hagyja magának a lehetőséget, hogy akkor fizessen extra osztalékot mikor olcsónak ítéli a hitelkamatokat. Tehát nagyobb osztalékot tudd fizetni, mint most.
Nem tudjuk, hogy jobban járunk-e, mert nem tudjuk decemberben milyen kamat mellett kap hitelt a cég. GSP tett egy tippet. Ezért írtam, hogy max egy részét fizessék ki az extraprofitnak és majd látják év végén megéri-e új hitelt felvenni, vagy az eredménytartalékból kifizetni a lejáró hitel tőkerészét. Amúgy rossz a számításod is, mert nem csak többlet kamatot kell fizetni, hanem a hitel tőkerészét is törleszteni kell, de ez függ attól milyen hitelszerződést kötnek.
"A nagyrészt már beépített South Park I nevű terület déli végén további 4.000 m2 bérbeadható irodaterület fejleszthető. A fejleszthető épületre 2022-ben megszereztük az építési engedélyt, jelenleg a kiviteli tervek előkészítése zajlik, azonban a projekt megindításáról későbbi időpontban fogunk dönteni, figyelembe véve a jelentkező bérlői igények mellett az építkezés feltételeit, a kivitelezés lehetőségeit, különös tekintettel a nyersanyag- és energiaárak alakulására, a lehetséges kapacitáskorlátokra és az általános gazdasági kilátásokra. " Van terv bővítésre, csak egyenlőre igény nincs rá megfelelő bérletidíjon.
Én se fizetnék most extra osztalékot, esetleg egy kisebb részét fizetném ki (mondjuk 20-30%-t). Rakják be a pénzt 2% kamatra évvégéig, aztán akkor meglátjuk mennyiért hiteleznék meg a GSP-t és következő évben is lehet extra osztalékot fizetni, ha lesz olcsó hitel.
" Mindegyik hitel futamideje 10 év, a kamatlábak pedig árfolyam és kamatcsere fedezeti ügyletek (CCIRS és IRS) révén mindegyik hitel teljes futamidejére rögzítettek, a tárgyidőszaban átlagosan (beleértve a támogatott és a piaci hiteleket is) 2,07% kamatlábbal." 1% körül akkor volt mikor a 2db MNB-s hitelt visszafedezték €-ra. A német állam 10 évre 3%-on kap most hitelt. Olasz állam 10 évre 4%. A magyar állam év ellején 4,293% kamaton bocsátott ki 7 éves eurós papírt. Úgy tippelem most magyar 10 éves eurós kötvényt valamivel 5% felett lehetne kibocsátani. Ebből szerintem az következik, hogy GSP 5% felett tudd hitel kibocsátani. Év végén meg kitudja.
Várom az érveidet, hogy mért jó, hogy eurós a gspark kereskedése. Az én érveim ellene: Ahogy te is írtad több magyar banknál, bróker cégnél problémát jelent kereskedés/osztalék fizetés. Tapasztalataim szerint magyar bankok/bróker cégek 10 millió felett váltanak kedvezményesen €-t, de még így is van kb 0,5% eltérés a középárfolyamtól. Ha nem fektetted be azonnal akkor TBSZ-en t+2 nappal váltják a devizát. Nem biztos, hogy több, mint 10 millióért akarok venni GSP-t, főleg nem azonnal, mert ahhoz nem elég likvid papír. Többször előfordult, hogy a forint több százalékot gyengült pár hét alatt közben az €-val szembe, közben forintban ugyan annyiért lehetett venni GSP-t. Mivel a GSP alapvetően egy €-os eszköz, ezért lényegében olcsóbban tudtál eurós eszközt venni. Úgy emlékszem az volt a cél a devizanem váltással, hogy növeljék a külföldi érdeklődést és ez által a likviditást, esetleg a cég értékeltségét. Likviditás visszaesett, nem tudok róla, hogy nőt volna a külföldiek aránya a cégben. Értékeltségben én nem érzékeltem felértékelődést. Egyébként maga Bojár is elismerte, hogy nem hozta a várt eredményt a devizaváltás.
Még néha-néha benézek egy-két topikba. Sűrű volt az elmúlt 2 év, inkább csak figyeltem és befektettem, nem fórumoztam. Sajnos kevés már az értékelhető információ itt :(. Inkább Ivanov Tibi értékalapú csoportjának chatjét olvasgatom, bár ott se sok a hasznos infó. Most is csak azért írtam, mert régen valószínűleg Bojár olvasta a topikot és gondoltam jelzem, hogy lesz egy két keresetlen szavam megint, ha csak a hold alapkezelő kizárólagos érdekei veszik figyelembe a rendkívüli eredmény kifizetésénél. Aztán Bojár megint adhat interjút a porfóliónak amiben próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Azt sajnálom, hogy mikor kitalálták ezt a baromságot, hogy €-os lesz a részvény akkor nem háborogtam. Bár nem hiszem, hogy azt meg lehetet volna akadályozni, de legalább lehetne mutogatni visszafele, hogy a kis részvényesek előre szóltak.
Bemásoltam a jogszabályt/törvényt vonatkozó részét ami kimondja mikor kell kötelezően ajánlati tenni. Szerintem engedjük el, hogy még kitalálunk random százalékokat amik szimpatikusak és azt terjesztjük, mert sajnos az arra fogékonyak el fogják hinni és ez ördögi körhöz vezet.