Eurós részvények vitasarok  

Az a helyzet, hogy az árfolyam alakulását senki sem tudja. Se te se én. Ezért érdekel a funda. Azt meg tudom nézni, hogy milyen kamaton futnak ki a kötvények és milyen kamaton jönnek az újak. És ebből ki tudom számolni a valódi költségnövekedést.
A bérleti díj növekedés is számolható így látni kehet, hogy a cég nyeresége nő vagy sem. 
És ezért gondolkozom hosszú távon mert ott csak ez számít és nem a rövidtávú bábszínház. Addig meg jöhet az osztalék mert az a fundán alapul nem oedig a kaszinón.

Amikor a Vonovia 15€-n állt a német fórumokon ugyanilyen meggyőzően vezették le , hogy megy 10€ alá. Aztán 34€ lett belőle.

Nem hiszem el, hogy komoly emberek mint te is a grafikon alapján várja a kamatok alakulását. A grafikon hol jelezte tavaly Merz bejelentését az adóságfék törléséről? Vagy hol jelezte Iránt? Sehol. A grafikonban az a jó, hogy így utólag mindig módosítunk a vonalakon. 

Hát ma én is ezt elemzem, és 20 alatt sem piszkálom jelenleg.  Sajnos.  Ha a 10y kamat sav váltás tényleges,  akkor nagyon gyorsan 3,5-3,8 a német 10y. A matekot mindenki megcsinalhatja.  Nyilván ezért volt ma gap down.  Ráadásul,  ha a DAX a kamatok miatt kezd el esni   akkor VNA alul teljesito ebben a környezetben.  Könnyű célpont lesz, Ráadásul a short allomany is alacsony. Nem kell venni. 

Szinten figyelem egy ideje VNA-t,
de csak akkor lesz veteli szandekom is, ha a EUR kamat emelkedes megall.
EGyelore olaj, elelem, es AI datacenter inveszticiok miatt novekvo az inflacio, es noveszik vele a kamat.
A VNA chartot elnezve, ez valahol 15-17 savban lesz idoszeru.  
Addig egy 20-25% kamatemelkedes, es emiatt   20% VNA arfolyam eses benne  van a pakliban.

https://imgur.com/a/dyM8iZy
,
VNA nem az EKB-tol kap penzt, VNA nem bank. Erdektelen szamara.
Hanem a Bond es hitel piacra megy penzt kerni. 
Es a riziko az VNA reszvenyesnek, hogy a kamat a piacon megy tovabb fel. 
Amugy valoban, a meglevo lakasok ara tenyleg kuszik fel. No az inflacio.
De a kozeptavu kamat trend csunya a VNA adossaga szempontjabol.
.
https://imgur.com/a/7CkkOmV

20%??
Az lófax.
Nekem KHC-ben van 30 USD felletti pakkom is, alja meg 23,3-ról.

Az egyik legrosszabb döntésem volt amikor ebbe pénzt fektettem! De legalább nem hazudozok, nem beszélem fel! Amikor vettem a KTM-ről minden rosszat lehetett olvasni, lent volt az ára is. Most, ha ránézek a grafikonjára, nem tudom, hogy sírjak-e vagy ne essék! Hogy lehettem akkora barom, hogy nem azt vettem, hanem ezt a trágya Vonoviát? Az OMV-ről már nem is beszélek... Mindíg nyertem vele, de ittaztán ment a fikázása rendesen, rések, meg JP Morgan stb. 

Alapvetően nem vagyok egy pánikolós típus, ha meg vagyok győződve róla, hogy jó befektetést csináltam. A 20 % közeli nem realizált veszteségem ezen a részvényen viszont önmagában megkérdőjelezi az előbbieket. Az elmúlt 20 évben semmilyen részvénnyel nem voltam ilyen mínuszban.

Rossz nézni amit csinál, nem tudom hogy lesz hozzá türelmem, nem látszik az algút vége.

OMV megint pazar lett.

Ezt a beültető német fórumos szöveget már senki nem hiszi el!

Szerintem van egy komoly hiba. A francia és az olasz már most 4% körüli.  Lehet,  hogy holnap át is lépi mind a kettő.  20 as VNA , 1,28as dividend az 6,4% osztalekhozam.  Kb. jó a spread.  Ha francia és olasz 10 éves default az VNA csod. Nálam.  Nem a német 10 éveshez hasonlítom.  Ha mennek tovább a VNA kockázat is nő.  Ennyi. Szerintem van a kamatokba még felfelé.  Hogy mennyi nem tudom.  Kb 1% ot látok a charton. Német 4%,  olasz,  francia 5%. Ha spread megmarad, bár az olló ilyen esetben inkább nyílik,  akkor 7-7,5% osztalekhozam kell a VNA tol. Az ingatlanok értéke jelenleg senkit bem érdekel.  Persze ez változhat.  

2 órája egy német fórumból:
“A félelem sosem jó tanácsadó. Mindig hasznos józanul megvizsgálni a Vonovia által fizetendő jelenlegi kamatlábakat.
https://www.finanzen.net/anleihen/...rderBy=BondList:MaturityDate:asc
Úgy vélem, hogy a Vonovia 2026-os kötvénykibocsátási kötelezettségeinek nagy részét már rendezték. 2027-re valamivel több mint 4 milliárd euró jár le. Közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy 4,75%-os hozamú kötvények is lejárnak.
A Vonovia olyan kötvényeket is visszavásárol, amelyek még nem is jártak le. Vajon egy olyan vállalat, amelynek aggályai vannak a kötvénykibocsátással kapcsolatban, ezt tenné?
„2025. június 6-án 800,0 millió euró értékű kötvény részleges visszavásárlására került sor. Ez magában foglalta egy 750,0 millió eurós kibocsátási volumenű és 2027-es lejáratú szociális kötvény visszavásárlását 435,7 millió euróért (eladási ár 454,3 millió euró). Ennek a kötvénynek a kuponja 4,75%. Egy másik, 750,0 millió eurós kibocsátási volumenű és 2030-as lejáratú kötvényt (zöld kötvényt) 364,3 millió euróért (eladási ár 399,5 millió euró) vásároltak vissza. Ennek a kötvénynek a kuponja 5,00%.
https://report.vonovia.com/2025/q4/de/finanzierung
Nagyon ajánlom, hogy végezze el mindenki a számítást saját maga. Nagyjából becsülje meg, hogy mi jár le, és mennyibe kerül az új kötvények kibocsátása. Ezután számítsa ki a bérleti díjbevételt, és adjon hozzá 4%-ot 2026-ra és 2027-re. Ne feledje, hogy a bérleti díjbevételnél kamatos kamathatás van. Tegyék fel maguknak a kérdést, hogy a jelenlegi kamatszint nem előnyös-e valójában. Szinte semmilyen új építkezés nem történik. Hosszú távon továbbra is jelentős bérleti díjemelések lesznek.”

Simán lehetnek magasabb kamatok, de ha a német 4-5 % között lesz, akkor az USA valahol 5.5-6 legalább.
Érdekes lenne ...

Nem tudom. Nézz utána!

Van még más részvény is ahol az eredmény negyedévről negyedévre javul, az ára meg esik?

Az EKB kamatok csökkentek. A 10 éves német kamatok “hála” Merz hazugkancellárnak emelkedtek.
És igen: az eredményességre nem volt lényegi hatása a kamatnak. Igazat mondott a vezető. A számok q-ról q-ra javultak. Pont itt a diszkrepancia a funda és az árfolyam között.

Tavaly még csökkentek a kamatok, de a Vonovia már akkor is esett, sőt akkor esett igazán! Az igazgató meg azt nyilatkozta, hogy tévedés azt hinni, hogy az eredményességükre a kamatváltozás jelentős hatással lenne.

HOLD a kamatokról:
“Rendesen felborította a 2026-os kamatvárakozásokat az iráni háború kitörése. Az év elején még világszerte zajlott a kamatvágási ciklus, Japán kivételével, ahol hosszú idő után ismét emelésbe kezdett a jegybank. Március eleje óta azonban fordulat történt: a piacok kamatemelést kezdtek árazni az eurózónában, sőt rövid időre az Egyesült Államokban is megjelent az emelési várakozás.Mi a Holdnál továbbra is kétkedéssel figyeljük ezeket a piaci mozgásokat. A háború által kiváltott inflációs sokk ugyanis alapvetően kínálati jellegű, amelyet a monetáris politika eszköztára csak korlátozottan tud kezelni. Jelen állás szerint ezért nem látjuk megalapozottnak az európai kamatemelés indokoltságát – sőt, inkább a kivárás tűnik racionális stratégiának.A kamatemelés rossz megoldásA Hormuzi-szoros körüli helyzet miatt ugyanis az energiahordozók és számos alapvető termék esetében – legalább átmeneti – hiány alakult ki, ami klasszikus kínálati sokkhoz vezetett. Ilyen helyzetekben tipikusan egyszeri árszintugrás, azaz átmeneti infláció következik be, amely után az árak magasabb szinten stabilizálódnak. A kockázat akkor válik valóban jelentőssé, ha ez az inflációs sokk beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, különösen a bérezési döntésekbe. Ebben az esetben többkörös infláció alakulhat ki, amelyre már indokolt válasz lehet a monetáris szigorítás.Jelenleg azonban ennek egyértelmű jelei még nem látszanak, sőt, a gyengébb gazdasági környezet és a lassuló munkaerőpiac inkább monetáris lazítást – azaz kamatcsökkentést – indokolna. Erre rakódik rá a kínálati sokk okozta infláció, ahol a probléma nem a túlzott kereslet, hanem a korlátozott kínálat.Egy ilyen helyzetben a kamatemelés valószínűleg csak tovább lassítaná a gazdaságot, miközben az infláció kiváltó okát nem kezelné.Ennek fényében különösen érdekes, hogy a piacok mégis kamatemelést áraznak, és az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációja is egyre inkább a szigor irányába tolódik. Az április 30-i ülésen ugyan változatlanul hagyták a kamatokat, de a közleményükben hangsúlyozták az infláció elleni határozott fellépés szükségességét. A Reutersnek nyilatkozó döntéshozók pedig egy esetleges júniusi emelést sem zártak ki, még úgy sem, hogy a többkörös infláció kockázatát egyelőre nem tartják jelentősnek.Mi, a Hold elemzői sokáig úgy gondoltuk, hogy a jegybank ezt nem fogja ténylegesen meglépni, pedig a jelenlegi árazások mellett már-már elkerülhetetlen a stabilitás megőrzése miatt. Ez persze nagyban változhat még attól függően, hogy a következő kamatdöntésig rendeződik-e a Hormuzi-szoros és a globális olajellátás helyzete.Szigorítási reflexAz egyik, már említett érv a kamatemelés mellett a többkörös infláció kockázata. Ugyanakkor még Christine Lagarde EKB-elnök is jelezte, hogy ezt a lehetőséget jelenleg nem tartják valószínűnek. Ez arra utal, hogy a piacok és a jegybank döntéshozói inkább egyfajta „óvatossági logikát” követnek.Ennek hátterében a 2022-es tapasztalat áll: akkor a jegybankok túl sokáig vártak a reakcióval, és végül csak jelentős kamatemelésekkel tudták letörni az inflációt. Ez az élmény annyira meghatározó lett, hogy ma már szinte minden hasonló kockázat azonnali szigorítási reflexet szül. Pedig a jelenlegi helyzetben éppen az ellenkezője lehetne a helyes válasz: egy kiszámíthatatlan, geopolitikai eredetű kínálati sokk esetében a kivárás gyakran hatékonyabb stratégia, mint az azonnali reakció.2011-ben viszont a mostanihoz némileg hasonló helyzetben, tehát magas energiaárak és lassuló gazdaság mellett döntöttek kamatemelés mellett, ami kifejezetten rosszul sült el: az eurózóna 2012–13-ban újabb, elhúzódó recesszióba csúszott.Ezt a lépést azóta is az EKB egyik legnagyobb szakpolitikai hibájaként tartják számon.Ugyanakkor 2011 sem azonos a mostani helyzettel, egy mély hitelezési válságból kilábaló gazdaság sokkal sérülékenyebben reagál a kamatemelés és az olajársokk együttesére, mint a jelenlegi, ahol a háztartási és vállalati szektor lényegesen alacsonyabb eladósodottsági szinten van.Fontos ugyanakkor, hogy a júniusi kamatdöntésig még van idő. Ha addig lesz stabil megállapodás az iráni háború lezárásáról, az energiaárak emelkedése átmenetinek bizonyulhat. Ebben az esetben a sokk nem épülne be tartósan az árképzési döntésekbe, így középtávon sem az inflációs, sem a növekedési pálya nem tolódna el érdemben.”