totál őrült az ember. szétcseszi a világot. a putyinra is most jött rá a hódítás hogy rohadna meg az is. ezeknek a vén majmoknak már rég el kéne tűnni. ketyós vénemberek mind.
igen. csak USAban nincs tömegközlekedés és hatalmas távok vannak . ott egy családban min 2 SUV zabálja a benzint. egy család havi 200 litert kér. ok a 4300 dollár csak egy vizit a dokinál 150-200 dodó egy kéztörés meg 5-10.000 dollár. hajtani ott is kell mint állat.
"2026. 09. 13. Drágul a benzin az USA-ban is, már 342 forint literenként!.Az Egyesült Államokban jelenleg egy gallon normál benzin ára már meghaladja a 4 dolláros szintet, ami egyre komolyabb felháborodást kelt a lakosság körében. A mértékegység és a valuta átváltása után azonban kiderül, hogy az amerikaiak átlagosan 343 forintot fizetnek egy liter benzinért.A legfrissebb, hivatalos adatok szerint egy gallon benzin átlagára jelenleg 4,151 dollár az Egyesült Államokban, ami nagyjából 343 forintos literenkénti árnak felel meg". De szívesen fizetnék 343,- forintot literenként a hazai benzinkutakon. Minden viszonyítás kérdése. Erről nem is beszélve: " Egyesült Államokban a havi nettó átlagkereset nagyjából 4300 dollár körül alakul. Legfontosabb adatok
Havi összeg: Kb. 4300 USD (ez árfolyamtól függően mintegy 1,3 millió forint). "
Őszinte leszek, ez egy duma. Ha itt komoly összeomlás jönne, azt látunk kellene, de nem jön. vagy nagyon hosszadalmas. Húzzák, nyújták, amíg csak lehet.
"A Fed szerdai kamatemelése lényegében felgyújtotta Bessent jen‑védőfalát.Ez méreg Bessent jenintervenciói számára. . A jen‑carry trade a kamatkülönbségen él: szinte ingyen jenhitelt felvenni, majd magasabb hozamú dollár‑eszközökbe és állampapírokba önteni. a Fed emelése ismét szétnyitotta ezt a rést — két nappal azelőtt, hogy a BoJ ülésezne. A nagyobb USA–Japán kamatkülönbség egyszerre két csúnya dolgot csinál:(1) profitábilisabbá teszi az új short‑jen / long‑dollár fogadásokat, újabb spekulációs hullámot hívva be, amely üti a jent ...(2) növeli annak esélyét, hogy a meglévő carry‑pozíciók tovább zsúfolódnak… egészen addig, amíg esetleg össze nem omlanak. Egy BoJ‑meglepetés vagy egy újabb intervenció, és a finanszírozási deviza hirtelen felpattan, miközben a dollár‑eszközök esnek. Így robbannak fel ezek a tételek. Bessent politikai tőkét és ESF‑pénzt költött arra, hogy megtámassza a jent, hogy Japán ne dobjon piacra 1,1 billió dollárnyi amerikai állampapírt. A szerdai Fed‑emelés először ezt a munkát semmisíti meg: a jen gyengülése visszatér, Tokió ösztönzése az amerikai papírok eladására nő, és az egész Treasury–Japán konstrukció egyik napról a másikra törékenyebbé válit.Így lesz a „kordában tartottból” „leépülés”. Egy 25 bázispontos lépés. két jegybank teljesen szinkronon kívülisége. A carry zsúfoltá válása .... Bessent intervenciója pedig lényegében elpazarolva."
Tehát jelenleg az optimális út ez lenne az USA részéröl: 1. iráni háború azonnali befejezése 2. költségvetési hiány faragó intézkedések (adóemelés, kiadáscsökkentés) A jegybank részéröl pedig: kamatcsökkentés. De ettöl épp távolodnak, amelynek majd összeomlás lesz a vége. Kérdés, hogy kihúzzák-e Trump ciklusának a végéig.
Ezt is írtad: "Bár a jegybankok közvetlenül nem törölhetik el az állam vagy a
magánszektor adósságait, intézkedéseikkel képesek könnyíteni az
adósságterheken, vagy időt biztosítani a strukturális megoldásokhoz." Nos, a kamatemelés pont nem az az intßezkedés, amely bármilyen módon segít az adósságproblémákon. Az pont a kamatcsökkentés és a QE lenne. A vegsö megoldás pedig az államokra vár.
"Amíg tart a kamatemelési ciklus és van hit arra a piacban, hogy a nagy jegybankok kézben tudják tartani az adósság problémákat" Két dolgot állítottam egy mondatban.
Az AI válaszodban is benne van, hoyg ezzel csak idöt tudnak nyerni a kormányok számára, akiknek ténylegesen el kell végezni a feladatot. A kamatemelés viszont egészen biztosan nem segít az adósságproblémák kezelésében, hanem éppen hogy növeli azokat.
Ezt beszéld meg a Geminivel!😀 Most már egyre többször innen fogom hozni az érveim alátámasztását. Nem mindig fogok mindig megfelelő linket keresni. Ez így egyszerűbb. "A jegybankok elsősorban a monetáris politika eszközeivel – mint a kamatlábak alakítása, a likviditásbiztosítás és az eszközvásárlási programok – kezelik a gazdaságban felhalmozódott adósságproblémákat, hogy megakadályozzák a pénzügyi rendszer összeomlását.Bár a jegybankok közvetlenül nem törölhetik el az állam vagy a magánszektor adósságait, intézkedéseikkel képesek könnyíteni az adósságterheken, vagy időt biztosítani a strukturális megoldásokhoz."
1980-as párhuzam, a Fed kamatot emel az infláció miatt, az amerikai CPI augusztusban 3,4% volt, a hosszú reálhozamok pedig nagyon magasak. Tartósan magas reálkamat általában kedvezőtlen az aranynak.
"A világ egy globális kötvénypiaci válság felé tart? 🤔 * Japán 10 éves hozama most először érte el a 3,03%-ot 1996 óta. a 20 éves hozam 30 éves csúcson van, míg a 30 és 40 éves hozamok történelmi rekordot döntöttek.* Az egyesült királyság 10 éves hozama 2008 óta nem látott magasságban van. a 30 éves hozam pedig 1998 óta nem volt ilyen magas.* Franciaország 10 éves hozama visszatért a 2008 körüli szintekre. Németország 10 éves hozama 2011 óta a legmagasabb.* Az amerikai 10 és 30 éves hozamok 19 éves csúcson vannak. Mindez nem egyetlen ország problémája miatt történik, hanem ez szinte minden nagy államkötvénypiacon egyszerre zajlik.Ennek egy része a jegybankok miatt van. Az EKB szeptemberben ismét kamatot emelt. a piacok most több mint 50% esélyt látnak arra, hogy a Fed is emel ebben a hónapban, és arra számítanak, hogy a japán jegybank 1,25%-ra emeli az irányadó kamatot. A kamatemelések azonban csak részben magyarázzák a magas hozamokat. A hosszú hozamok tartalmaznak egy úgynevezett „term prémiumot” is — extra kompenzációt, amit a befektetők azért kérnek, hogy sok évig tartsanak államadósságot olyan környezetben, ahol az infláció, az állami hitelfelvétel és a piaci kockázat igencsak bizonytalan.Most ez a prémium is emelkedik, különösen Japánban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. No és itt jön a lényeg: ez a ciklus teljesen más, mint bármi korábban. A globális államadósság most a világ GDP-jének ~94%-án áll, és az IMF szerint 2029-re eléri a 100%-ot.A világ kormányai már a globális GDP közel 3%-át költik csak kamatfizetésre — négy éve ez még 2% volt.Eközben az AI a hitelkereslet egyik fő új forrásává vált. az öt legnagyobb amerikai techcég idén várhatóan ~697 milliárd dollárt költ AI‑infrastruktúrára.Ennek egyre nagyobb része adósságból finanszírozott, és a private credit alapok egyre több ilyen projektet hiteleznek — az AI‑szegmens néhány éve még a private credit ügyletek 17%-át adta, 2025-re viszont már több mint egyharmadát. Ezért számít most ennyire a hozamemelkedés.A magasabb hozamok nagyon megdrágítják ugyanazt az AI‑adósságot. megemelik a jelzálogkamatokat, és mivel az amerikai háztartások többsége 4% alatti kamatra van befixálva, a magasabb kamatok befagyasztják a lakásvásárlást és eladást, ahelyett hogy azonnal növelnék a törlesztést.Megemelik a hitelfelvétel költségét azoknak a kormányoknak, amelyek már most is küzdenek a meglévő adósság kezelésével.Megemelik a részvények értékeléséhez használt diszkontrátát, ami különösen a drága, magas növekedésű cégeket üti meg. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a részvények, az arany, az ezüst és a kriptó egyszerre omlana össze.Az arany akár emelkedhet is, ha az emberek az államadósság és az infláció miatt kezdenek aggódni, nem pedig pusztán a magasabb hozamokra reagálnak. Azt viszont jelenti, hogy a pénzügyi rendszer minden része egyszerre vált sérülékennyé ugyanarra a kockázatra: az állami költségvetések, a jelzálogok, a vállalati adósság, a private credit és a részvényértékelések mind ugyanattól a dráguló pénztől szorulnak. A valódi kérdés nem az, hogy magasak-e a hozamok, hanem az, hogy ez lassan épül tovább, vagy egy gyenge kötvényaukció, egy politikai sokk vagy egy kényszereladás hirtelen valami sokkal gyorsabbá és sokkal nehezebben kontrollálhatóvá teszi a globális hitelpiacot."
Amíg tart a kamatemelési ciklus és van hit arra a piacban, hogy a nagy jegybankok kézben tudják tartani az adósság problémákat,addig az arany csorogni fog lefelé. Ráadásul sokan tankoltak aranyat az elmúlt években,akik a jelenlegi környezetben az eddig jól tejelő arany pozíciók leépítésével tartják fent a likviditásukat.
Az kétségtelen, 1970 és 1980 között az aranyár nominálisa 17-szeresére nőtt, inflációval korrigálva is 8-szorozott. Lehet, hogy valami ilyesmi lesz a következő 10 évben. Azért egy 40 éves lejtmenetet nem szeretnék kifogni:))
Én is gondolkodom rajta, de nehéz okosnak lenni a kérdésben. Nézegettem a hosszútvú grafikonokat és azt látom, ha inflációval korrigálom, akkor az 1980-as csúcs után, a 2000-es évek elejére ötödére (!) esett az értéke és valamikor 2024 körül érte el az 1980-as csúcsot. Mégegyszer ez az inflációval korrigált érték. Ha a nominális értéket nézem, akkor a 2000-es évek közepére már elérte az 1980-as csúcsot.
Egyértelmű, hogy rossz az adóemelés és a kamatemelés a gazdaságnak. Most éppen ott vagyunk, hogy adókat, kamatokat kellene csökkenteni, hogy támogassuk a gazdaságot, ami szerintem leépülésbe kezdett a rossz alapok és elhibázott gazdaságpolitika miatt. De olyan mozgásteret nem látok az állam előtt, amivel ezt rendbe tudnák tenni. További eladósodás nem jöhet szóba szerintem így marad az inflációs megoldás és ez utóbbit az egész világra kiterjedően értem.
"Vannak olyan helyzetek, amikor a nagyon durva árváltozások miatt lehetetlen helyzetbe kerülnek társadalmi csoportok, és ilyenkor – figyelembe véve a gazdasági korlátokat és hatásokat – indokolható az állami beavatkozás. Indokolható lehet direkt támogatás, ársapka, mennyiségi korlátozás és sok más is – de mindezek feltétele, hogy
extrém, előreláthatatlan, hirtelen változások következzenek be
szélesebb rétegek önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerüljenek, amelyet nem tudnak kezelni
különösen indokolt a beavatkozás, hamindezek a folyamatok a gazdasági/társadalmi stabilitást veszélyeztetik és
a társadalom többi rétege képes a segítségnyújtásra
Ilyenre példa a svájci frank forintban kifejezett árfolyamának több, mint megduplázódása 2008 után vagy a 2021/22-es gázárrobbanás, amikor a gázárak köbméterenként nagyjából 50 forintról 1500 forint közelébe emelkedtek a világpiacon."
"Az aranyat éppen ezért nem írnám le, éppen most gondolkodom én is nagyobb mennyiségű arany vásárlásában. " 👍 Nálam is ugyanez dettó. Csak kisebb mennyiségekben és fokozatosan. 70-es évek reload? Stagfláció és 1980-ra rekordon az arany ára (800 USD).
Az adóemelés még rosszabb a gazdaságnak. Gyenge növekedésnél illendő adót csökkenteni. A kamatemelés most nem aktuális, tekintve az ezévi magyar kamattrendet, nem lenne hiteles a jegybank, ha túl hamar emelne.
A FED. meg fogja oldani az usa. adósságát, jönni fog az újabb, infláció fölötti pénznyomtatás és ezt az EKB. is követni fogja. Nincs más út szerintem a jegybankok előtt. Az aranyat éppen ezért nem írnám le, éppen most gondolkodom én is nagyobb mennyiségű arany vásárlásában.
"A keresletet adóemeléssel vagy állami kifizetések csökkentésével kell visszafogni" Ezzel egyet tudok érteni, de nem látok olyan nagy mozgásteret ahol ezt hatásosan meg tudnák tenni. Ez miatt is elkerülhetetlennek látszik a kamatemelés, ami nagyon rossz a gazdaságnak, de szükséges.
Mivel kamatot emelt a fed, ezt az arany is megérezte. Az arany árfolyama csökkenésnek indult, miután a Fed 25 bázisponttal emelte a kamatokat.(További arany vétel ?) A Fed el akarja hitetni velünk, hogy képes legyőzni az inflációt, de ez nem egyszerű feladat. A GDP-hez viszonyított 120%-os eladósodottság és a 2 billió dolláros költségvetési hiány mellett az infláció felszámolása a kötvénypiac összeomlását eredményezné. (MNB mit lép ?) A túlzott eladósodottság „ellenszere” maga az infláció. El kell inflálni az államadósságokat.
Megismétlem: a kamatemelés NEM segít a kínálatdali infláción, tehát felesleges. Az állampapírok, különösen a hosszúak hozama pedig független az irányadó kamattól. Jelenleg hibás döntés a kamatemelés. A keresletet adóemeléssel vagy állami kifizetések csökkentésével kell visszafogni, nem a hitelek drágításával, ami egyben a költségvetést is segíti.
Magyar Állampapír tulajok