Ha az uniós források érdemben megindulnak, az több csatornán keresztül is javíthatná a magyar pénzügyi és makrogazdasági helyzetet , és ez közvetve az állampapír piacra is hatna.A legfontosabb hatások,javulna az ország külső finanszírozási helyzete,több euró érkezne az országba,csökkenne a költségvetés nyomása,erősödhetne a forint tovább,mérséklődhetne a kockázati felár,és olcsóbbá válhatna az állam finanszírozása.Ez általában inkább alacsonyabb hozamkörnyezet irányába mutatna. Tehát,a fix kamatozású papírok felértékelődnének,az új kibocsátások kamata csökkenhetne,a BMÁP később kisebb kamatot fizethetne ,a diszkont kincstárjegy hozamok esése miatt.Viszont itt is fontos a mérték. Nem mindegy, hogy,részleges pénz érkezésről van szó,vagy teljes, tartós megállapodásról az EU-val.És az sem mindegy, hogy mire költik a pénzt. Ha termelékenységet javító beruházásokra, infrastruktúrára, egészségügyre, digitalizációra menne, annak hosszabb távú pozitív hatása lehetne. Ha főleg fogyasztás élénkítésre vagy túlárazott projektekre, akkor inflációs oldalról akár problémát is okozhatna.A piac valószínűleg már önmagában egy hiteles EU-megállapodást is pozitívan árazna,erősebb forint,alacsonyabb CDS,kisebb állampapír hozamok,javuló befektetői bizalom.Ezért sem feltétlenül egyirányú fogadás a BMÁP vagy a fix kérdése. Könnyen lehet olyan forgatókönyv, ahol a fixek utólag nagyon jó döntésnek bizonyulnak,miközben a BMÁP továbbra is jó likvid, változó kamatozású tartalék marad.A kettő együtt egyáltalán nem irracionális portfólió.
Magyar Állampapír tulajok