A gyors hozamemelkedés valamilyen ijesztő esemény miatt szokott történni, éppen ezért nem mer az ember venni, mert mi van ha 15 majd 20 lesz, vagy jön a csőd. Amúgy lehiggadva világos lenne, hogy nagy valószínűséggel nem lesz évekig 10 fölött, úgyhogy jó vétel. Most annyi a történet, hogy a jelenlegi kínálat mellett ez is megfontolandó alternatíva. Lehet olyan kimenetel, hogy pár éves távlatban ez az egyik legjobb választás a magyar állampapírok között.
Annyit tudok hozzátenni, hogy vettem 2035/A-t 6.75%, 6.89%, 6.91% hozam mellett egyforma összegekért, kb. 6.85%-s átlaghozammal. Megint vennék ha megközelítene a 7%-ot, a PMÁP-ot csökkenteném tovább vele. 1 éves távlatban látok benne kockázatot, hagynék még puskaport későbbre is. Ha átlápné a 7-et (ami elég baj lenne az országnak) akkor 0.5%-konként vennék felfelé. De ekkor már a lakossági kötvények kamataihoz is hozzá kéne nyúlni a kincstárnak.
"A 34A-nak milyen előnye van?" A hasonló futamidejű és jellegű(pl. fix kamatozású) államkötvények hozama hasonló lesz. Miért is különböznének? Ha egyik valamiért jóval nagyobb lenne a másiknál akkor azt kezdenék vásárolni és hamar kiegyenlítődnének. Nekem kedvezőbb a 35/A "előre fizetése", de nem tudom, hogy az igazán nagy tételben vásárlók intézményieknek (nyugdíjalapok, hosszúkötvény alapok) mik a szempontjaik. Ők állandóan megújítják az állományukat és igyekeznek minél jobb hozamúakat vásárolni. Nem tudom, hogy hozamcsökkenés esetén mi a stratégiájuk: tartják a piacinál jóval kedvezőbb hozamú korábbi kötvényeiket, learatják-e a pillanatnyi árfolyamnyereséget vagy mindkettő vegyesen. (Úgy rémlik, hogy számolható valamilyen valószínűsíthető optimum ahol érdemes lehet eladni és megújítani az állományt.) A 34/A árfolyamának nagyobb lesz az ingadozása, ha az árfolyamnyereség érdekel akkor ezt érdemes választani. Ebben a kategóriában 100 éves osztrák államkötvény a csúcs, nálunk pedig a 2051/G.
Az ideális időpontot a kötvények esetén nehéz megtalálni hasonlóan a részvényekhez. Ugyanúgy több hullámban nőhetnek a hozamok időben széthúzva. Minél alaposabban meg akar győződni az ember, hogy megvolt a csúcs, annál lejjebb lesz a hozam vásárláskor. Lehet felfelé vásárolni minden 0.5% vagy 1% hozamemelkedéskor és akkor lesz egy viszonylag jó átlag, feltéve, hogy nem kerül túl rossz állapotba az ország. Vagy el lehet dönteni előre, hogy 8%-10% hozam esetén bevásárlunk, mert ez nehezen tarható szint hosszú távon egy 10 éves kötvénynél. De figyelembe kell venni, hogy ha eléri mondjuk a 8%-ot azt nem véletlenül teszi, abban a pillanatban ugyanúgy lehet azt érezni, hogy rosszak a kilátások, tehát jobb lesz várni a vásárlással.
Ezzel nem értek egyet. Amíg a válságokban a dollár erősödik és az USA hozamok csökkennek addig nem sok az esély a leváltására. Most változott a légkör.
Biztosan sok jó szakember van az USA-ban aki ezt pontosan érti, de hogy Trump mit ért és mit nem ért azt erős homály fedi (nálam). Számít, hogy amikor ránézel az arcára és beszédére akkor mi jön át. Hát ebben nem áll fényesen, vagy nagyon ügyesen átver engem. Az más kérdés, hogy ettől még a környezete okosan ráterelgetheti a megfelelő útra.
Egyszer olyan speciális témában keresgéltem amiről egy-két cikk volt a neten. Utána kérdeztem az AI-t és látszott, hogy jobb híján egy az egyben ezekből idézett. Itt meztelen volt a király. De ha sok forrás van egy témáról akkor elég jól össze tudja foglalni az "átlagot". Még olyan is van, hogy megemlíti az átlagtól eltérő nézeteket is. Persze nem szabad vakon megbízni benne, át kell olvasni.
Félreérted, nem a dollár gyengülése okozza bizalmatlanságot. Az csak következmény. Az államadósság megálíthatatlan növekedése és magas költségvetési hiány jelent gondot jó ideje. . A dollár tartalékvaluta szerepe elég lassan, de csökken.
Egy régi példa:* A Bretton Woods-i rendszer idején (1944–1971) a dollárt aranyhoz kötötték * Az USA-nak egyre nagyobb deficitet kellett fenntartania, hogy elegendő dollár legyen a világban * Ez végül 1971-ben a rendszer összeomlásához vezetett, Nixon felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát – ez volt a Triffin-dilemma egyik klasszikus megnyilvánulása . Na ilyen problémákkal a forintunknak nem kell szembenéznie:)
"Ki akar egy elértéktelenedő devizát finanszírozni 5% mellett? Mint a forintot anno?* //Persze Ferrari vs. Trabant esete, mert az USD a világ pénze, én ebben nem hiszek." Pedig sok szempontból különleges helyzetben van a dollár azzal, hogy a világ elszámoló pénze. Pl. ahogy bővül a világ GDP-je, a dollár automatikusan felértékelődne mert nő iránta a kereslet. Így az USA "ingyen nyomtathat" nem is kevés dollárt anélkül, hogy az inflációt okozna. Trump azt nem reklámozza, hogy ezzel az USA használja ki a többi ország termelésbővülését, azzal, hogy ő a többi ország központi bankja. Persze a dollár árfolyamát sok más is befolyásolja, de az USA egyedi előnyt élvez a dollár tartalélkvaluta és elszámoló eszköz szerepe miatt. Megkértem az AI-t, hogy foglalja össze a Triffin dilemát. Ezt írta: 1. A világ tartalékvalutájának szerepe Ahhoz, hogy a dollár betölthesse a globális tartalékvaluta szerepét, az USA-nak elég dollárt kell biztosítania a világ számára. Ez azt jelenti, hogy az USA-nak folyamatosan folyó fizetési mérleg hiányt (deficitet) kell fenntartania, hogy dollárt „exportáljon” a világba. 2. A bizalom fenntartása Ugyanakkor, ha az USA túl sok dollárt bocsát ki és túl nagy deficitet halmoz fel, az alááshatja a bizalmat a dollár értékállóságában. Ez inflációhoz, a dollár gyengüléséhez és a globális pénzügyi rendszer instabilitásához vezethet.
A Kincstárnál nem piacin lehet megvenni, rátesz (levon) pár tizedet. Ez alapvetően intézményi piac hatalmas volumennel, de a lakosság is vehet belőle ha akar. Hogy miért pont ennyiért azt nem tudom.
A kötvénypiacon a technikai elemzést jóval kevésbé használják mint a részvényeknél, mert a kötvénypiacot folyamatosan és erősen befolyásolják fundamentális tényezők mint inflációs adatok, jegybanki kamatdöntések, gazdasági kilátások változásai. A grafikonból a fennálló hosszabbtávú trendet lehet inkább kiolvasni ill. ennek változásait.
A 10 éves kötvény időtartama és a per pillanat látott dolgok között van némi ellentmondás. Elsődlegesen a hozamot kell tudni vonzónak találni, ami ma a kincstárnál megvéve 6.66%. Az átlagos infláció az elmúlt 20 évben 5% körül volt, ez alapaján nem lenne rossz. De ebben benne vannak a 2010-es évek nagyon alacsony inflációs számai és a 2020-as évek jóval magasabb értékei, és nem mindegy a köv. 10 év milyen inflációs környezetet hoz. A második tényező a felértékelődés lehetősége. Itt nem a per pillanatot kell nézni. Ha ez 3 év múlva következik be és ott adjuk el akkor kaphatunk egy 3 évre vetített 7% fölötti hozamot. 10 év nagyon hosszú idő, benne rengeteg bizonytalansággal, ezért van normál esetben a hosszabb futamidőnek nagyobb hozama. Az All-In hozzáállás itt nem jön be. Arra biztos nem lehet fogadni, hogy a 6.66% lesz a csúcs (nemrég volt 6.9% körül is). De lehet pl. felfelé vásárolni, mondjuk 0.5% hozamelmelkedéseknél és akkor kialakul egy jó átlagos érték. Kivéve persze, ha teljesen elszállnak a hozamok, mert egyszer elfogy a vásárlási keret. Szerintem ha a 2035/A hozama tartósan meghaladná a 7%-ot (a kincstárnál), akkor előbb-utóbb a lakossági állampapírok kamatán is emelni kéne, amit most nagyon nem szeretnének.
Picit pontosítanék: mindkettő kifizeti a tőke 100%-t lejáratkor. Az a kérdés mennyi névértékhez (tőkéhez) jutsz hozzá vásárláskor, ami persze az árfolyam függvénye. Számomra a 34/A rosszabb, mert a távoli jövőben megkapott kifizetés mindig bizonytalanabbnak tűnik. Jobb a 35/A "előre fizetése". Egy tízéves kötvény megitélése mindig nehéz. Ha romlik a gazdasági helyzet akkor hiába emelkednek a hozamok, megint kevésnek és bizonytalannak érzi az ember, ráadásuk más állampapírok kamata is emelkedik, megint nem lesz kiemelkedő máshoz képest. Ha javul a gazdasági helyzet és csökkennek a hozamok, akkor meg egyre jobban kevesli az ember, hogy ennyiért lekösse magát 10 évre. Hisztorikusan nézve a 2000-2020 közötti évek inflációs adatait a 6.6%os hozam nem rossz, de nem is kiemelkedően jó. Arra lehet építeni, hogy a 6.6%-al elvan az ember és feltehetőleg lesz olyan év amikor árfolyamnyereséggel el tudja adni. De csak olyannak ajánlható, aki felkészült arra, hogy akár lejáratig tartja.
"Most csökkentem 15-20%-al valaminek az árát, a példa jól mutatja, ha visszakerül (csak) oda, ahol volt, akkor 18-25%-al drágul, tehát többet, mint amennyit nyertem vele előtte. Ezt nem lehet elsimítani." A simítás persze úgy értendő, hogy amikor a nem árstoppos termékek inflációja csillapodik vagy lefelé tart akkor engeded el az árstopposokat. Ez játék a tűzzel, de hát mindent közvetlen kontrol alatt szeretnek tartani a fiúk. De ez csak egy tipp, fogalmam sincs terveztek-e bármit.
Nem tudom van-e bármilyen elképzelésük arról, hogyan lehet az árrésstopot egyszer kivezetni. Talán valamilyen elsimító manőverben gondolkoznak. Csökkentjük az infláció "normál" értékét amikor magas és majd akkor növeljük amikor alacsony vagy lefelé tart.
A lakosság pillanatnyilag előbbre van az árstopokkal, mert jelenleg olcsóbban vehet meg termékeket mint korábban. A KSH inflációs kosár nem kicsi, azért elég sok alapvető dolgot lefed. A nagy kérdés mi lesz hosszabb távon. A kormány intézkedései politikai okokból szinte mindig a gazdasági szereplők kárára történnek, ez pedig az egész gazdaságot rombolja. A gazdasági szereplők nyilván alkalmazkodni fognak ehhez, és nagyon sok választásuk van a trükközésektől egészen a kivonulásig vagy termékhiányig. Ha pl. csökkentik a beruházási rátát az is a GDP csökkenésben fog lecsapódni. Láthatólag a kormány nem hisz abban, hogy ha éles versenyfeltételeket teremtenek akkor az árak maguktól is odáig csökkennek ami egy alacsony de még elfogadható profitot és hosszútávú fejlődésre alkalmas beruházási rátát eredményez. Persze egy ilyen környezet kialakítása nem 1-2 hónap és most már rövidtávú sikerek kellenek a választásokig.