Elég populistára sikerült az írásod. A populizmus akkor jelentkezik amikor szándékosan bántó retorikával megbélyegeznek bizonyos (elit) csoportokat akik úgymond gátjai a tisztességes nép boldogulásának. Lásd: extraprofit, magyarokon élöskődő multik, erkölcstelen bankok, pénzéhes befektetők stb. Vajon honnan ismerősek ezek? . A populizmusmentes gazdasági intézkedések lehetőségét próbálod előre elvenni a köv. kormánytól. Miközben elvárjuk, hogy tegyék jobbá az országot. Egy moderált, nem büntető jellegő vagyonadó vagy progresszív adórendszer teljesen beleférhet ebbe. Ezzel ma sok gazdag is egyetért az USA-ban és nálunk is (pl. Bojár Gábor), már csak azért is mert a drasztikusra növő vagyoni különbségek és az eltünő középréteg hosszabb távon tönkreteszi a társadalmat és végül a gazdagoknak sem jó. És az sem mindegy, hogy mi kerülhetne cserébe a mérleg másik oldalába. Pl. ÁFA-csökkentés, adósságcsökkentés, oktatás/eü reform? A teljes intézkedésprogramot kéne látni és ennek hatását megitélni ahhoz, hogy normális véleményt lehessen mondani. Hogy miért nincsen szó manapság ilyen programokról? Mert valakiknek hála a választási témák leegyszerűsödtek a hazaáruló, brüsszelista, háborúpárti, migránsimádó, nemváltás-propagáló szintű szlogenekre.
A GDP deflátorban nincsenek benne az importált termékek, az inflációt viszont érintik. Pl. ha az importált élelmiszerek ára nő, az emelni fogja az inflációt, de a GDP deflátort nem. Másrészt ha a hazai exporttermékek ára nő, az a GDP-deflátort felhúzza, de az inflációt nem feltétlenül. Szoros a korreláció, de nem 100%-os, különben nem is lenne értelme két mutatónak.
Hogy megszépül a múlt, szóval akkor még szakmai vezetése volt a KSH-nak? . Ha visszanézed a fórumot azokban a kiugró években pont ugyanúgy sokkal nagyobb inflációról volt szó mint ma, csak akkor 20-25% helyet 40-50-60%-ot éreztek sokan. Szerintem elsősorban az élelmiszerek miatt, ami tényleg nagyot ment akkor és messze ezzel szembesül az ember leggyakrabban.
A családunkra vonatkozólag pontosan látom a mi inflációnkat (3 középiskolás korú ill. egyetemet kezdő gyerekkel). Megnéztem a napi kiadások éves összesítését 2021-re és most 2025-re (december még hiányzik, de az átlagot ez már kevéssé módosítja). Nekünk kicsivel 50% fölött nőtt, miközen a KSH szerinti infláció pedig 14.5 + 17.6 + 3.7 + mondjuk 4.5 -> nagyjából 40%. Ez nem teljesen elhanyagolható különbség, de nem is durva eltérés, ráadásul az életmódbeli változásokat ki sem tudnám szűrni. Mindenesetre mi nem érzékeltük a 2x-3x növekedést. De ezek csak a napi szintű kiadások változásai, nincsenek benne egyszeri nagyobb tételek mint új kazán, laptop vagy külföldi nyaralás. És ingatlanvásárlás sem volt, ami tök más páyát fut.
"Miért????Kik azok az agyamentek akik ebben a tiszás petikében hisznek." . Ki annyira agyament egybites, hogy azt gondolja, hogy Tiszára majd azok szavaznak akik MP-ben a megtestesült tökéletességet látják? Nem sikerült annyit sem felfognod, hogy itt MP nem túl érdekes, más is lehetne helyette, csak legyen esélye leváltani a mostani rendszert (és ne mondjon vállalhatatlan dolgokat)?
Az egy nagyon régóta ismert jelenség, hogy a világon mindenhol az emberek jóval nagyobb inflációt gondolnak a hivatalosnál. Szerinted ez miért van? Valójában csomó termék van ami nem éri el a 2x drágulást. Találomra megnéztem a KSH feljegyzett árait: Finomliszt, 2021 január: 181Ft -> 2025 október: 236Ft Akácméz: 4640 -> 5510 Sárgarépa: 295 -> 478 Női pulóver: 5 420 -> 8690 Lehetne gyanakodni, hogy KSH utólag átírja a kiinduló árakat, hogy kisebb legyen a különbség, de ugye ezek a táblázatok bármikor lementhetők. Lehet gyanakodni, hogy nem igazak a bevitt árak, de hosszú távon ezt sem lehet csinálni, hiszen egyre látványosabban eltérnének az aktuálistól. Amiről lehet vitatkozni az a fogyasztói kosár összetétele. Erről mindenki mást gondol.
Az mindig vitatott, hogy a jegybank által tartott állampapír igazi adósság-e. A jegybank független állami intézmény, így az állam normál módon kamatot fizet neki, ami növeli a jegybank hasznát amit (jobb helyeken) a jegybank költségvetési befizetésként "visszautal". Kicsit olyan, mint ha az állam saját magának hitelezne. . Amúgy ez a magyar visszavásárlás tervezett dolog vagy Te gondolod, hogy így lesz, mert a visszavásárlással jobban járna az állam mintha fizetné a kamatokat?
Az arany árfolyamát és értékét ugyanúgy a hit tartja fent, hogy az arany értékes és mások számára is az és az is marad. De mi lenne, ha változna az emberek hozzáállása, és az aranyra csak egy haszontalan és visszataszítóan sárga dologként tekintenének? Az aranyékszerek hirtelen elértéktelendnének és az arany mint befektetési eszköz is elértéktelenedne, pont ahogy a tulipánhagymával történt. Az arany hasznossága csak az ipari termékekben maradna meg melyekre az embereknek szükségük van. . Ez elvezet oda, hogy csak az értékes amire az emberek nagyobb csoportjának szüksége van. Háborúban a szomszéd húsosfazékjáért fizethetek 8 vekni kenyérrel, de aranyrúddal nem, az ott értéktelen dolog. Ennyire relatív és törékeny az, hogy mi az érték.
"Kiállt a nép elé, hogy majd ő rendbe tesz mindent." . Ez már rég nem a konkrét igéretekről szól, hanem arról, hogy jöjjön-e valaki más, mert csak jobb lesz mint ami most van. Kevés ember lehet aki most a Tiszára szavazna, de ha meghallja, hogy mondjuk Magyar Péter állampapír-adót tervezget, akkor azt mondaná, hogy mégis jó lesz a Fidesz.
Beszélgettem a napokban egy OTP-s privátbankossal a 2051/G-ről. A jelenlegi álláspontjuk: - a mostani 7.5%-nál lehet már csipegetni - a választások előtti hónapokban elmehet 8%-ig is, ott még inkább érdemes venni - ha jönne egy kamatcsökkentés (amit nem tartanak valószínűnek), akkor nem megy el 8%-ig - politkai kérdésektől függetlenül az a véleményük, hogy ilyen magas hozamok évekig nem tarthatók, túl nagy terhet jelent, ezért max. pár éves időtávon valószínűleg a jelenlegi szint alá csökkenhet legalább 1-2%-al - de persze nem 0 a kockázata a hosszabb beragadásnak, ezt érteniük kell az ebbe befektetőknek
Érthető ez a hozzáállás. Sokan megveszik, nyugodtan alszanak, max. ennyit foglalkoznak a pénzügyekkel. Csak Te sokadszor térsz vissza a részvényekre vagy 2051/G-re, rajzolgatsz róluk és próbálod megindokolni, hogy miért nem veszel semmit, ráadásul éveken keresztül. Az indoklás lényege pedig ennyi: van benne rizikó.
"Tehát szerinted az nem reális, hogy ha USA beesik egy izmos 10-20-30%-ot, akkor a bUX szinten marad? ez mese. Láthattuk, 27000-ről hogy leszerelt 18800-ig." . Teljesen összekevered az időtávokat és okokat. Bármilyen hangulati okból eshet bármelyik tőzsde 10-20 százalékot. Ez a rövidtáv. Más kérdés a cég, ország hosszútávú teljesítőképessége, és ebbe természetesen belejátszik a világgazdasági környezet is. A baj akkor van, ha ez komolyan sérül. . Most önmagában azzal amit írtál, hogy USA beesik egy izmos 10-20-30%-ot semmit sem lehet kezdeni. Ez a puszta félelem. Az igazi kérdés az, hogy miért esik be ennyit. Pusztán azért mert IT cégeket túlhúztak? Akkor nincs akkora gond. Azért mert recessziót áraznak? Akkor nagyobb a gond.
"de közben jósolgattam 33300-at;-)." . Az ATH-zás esetében gyakran csak a korábban megszokottnál magasabb értékektől való félelemről van szó. De az OTP az évek során évi 1000 milliárdnál nagyobb profitot termelő nemzetközi céggé vált. . A P/E nagyon rokon dolog a kamatokkal. Nézd így: van 100M euród, mit vennél - Állampapírt 5% kamattal - Felvásárolnál egy évi 15M euró nyereséget termelő, jó állapotú és jó kilátású céget. Ha mind elveszed ez évi 15% hozamot (kamatot) jelent. Persze kérdés, hogy mennyi nyereséget érdemes kivenni. . Ugyanezt megfordítva: mennyit adnál egy évi 15M euró nyereséget termelő jó állapotú és jó kilátású cégért? Ha ezt leosztod a részvényszámmal, és összeveted a tőzsdei árral, akkor láthatod, hogy számodra alul- vagy felülértékelt-e. . Ez nagyon durva leegyszerűsítés, de jó belegondolni, hogy a mélyben mindig kamatokról van szó. Csak az állampapírokkal ellentétben nem fix kamatokról, hanem feltételezett kamatokról. És mivel itt vannak kockázatok ezért elvárt a kamatfelár. Úgy rémlik a kockázatmentes (állampapír) hozamokhoz képest legalább +3%.
Én sem. Persze egy rossz hangulat lehúzhatná, de a magyar értékeltségek nem magasak. Más lenne a helyzet egy világszintű recessziónál ami csökkentené a nyereséget és így felnyomná a P/E-t. De egyelőre nem erről van szó.
OTP 20.000 -> ATH-n nem vásárolok OTP 25.000 -> ATH-n sose vennék, nagyon túlhúzott OTP 30.000 -> ATH, felejtős OTP 35.000 -> ATH-n vásárlás a legrosszabb taktika OTP-n beindul a korrekció: mindig is mondtam, hogy nem szabad ATH-n vásárolni, aki rám halgatott szép kis bukótól kimélte meg magát...
"2022: teljesen más volt. ott egy izmos infláció után jött a várva várt ereszkedés, ami kb. törvényszerű volt." . Máshogy emlékszem. Minden energia drágult, 10x gázáremelkedés és nem látszott a vége. Magyarország nagyon kiszolgáltatott volt, benne volt a költségvetés elszállása meg hasonlók. Ezért emelkedtek a hozamok mert egy kockázatos országnak emelkednek a hozamai. Az alapproblémának kellett megoldódnia. Úgy irod mintha a hozamok egyszerűen csak az inflációt követnék le. Kis infláció mellett is lehetnek magas hozamok ha nincs bizalom az adott ország felé. Nálunk amúgy most is ez van, hiába mondják, hogy jövő év első felében 3% alá is mehet az infláció.
