"Igen, az oroszok fejében mindig is benne volt ez, az "orosz messianizmuson" alapuló birodalmi gondolkodás, amivel már korábban is számolni kellett volna!" Na itt az idő, hogy leszoktassák őket erről, viszont keményebben kellene, nem 300 évvel ezelőtt élünk, ez az erőszakos törekvés nem fogadható el, tenni kell ellene.
A jog és igazságosság - a jogfilozófia tárgya, az keresi rá a választ. De ehhez hozzá kell azt is tenni, hogy más az igazságosság meghatározása is erősen szubjektív és relatív. Az egyik egyetem ezen tantárgyát oktató tanszékvezető barátom véleményét ismerve - nagy kérdőjelet írnék erre - is!
Igen, az oroszok fejében mindig is benne volt ez, az "orosz messianizmuson" alapuló birodalmi gondolkodás, amivel már korábban is számolni kellett volna! Ez nem csupán Dosztojevszkij
regényeinek lapjain jelenik meg, hanem az orosz nép széles rétegeiben
minden kín, szenvedés és önkény ellenére benne él. Ez ideológiai máztól függetlenül végigvonul az orosz történelmen
kiirthatatlanul. Ezzel lehetett csak a népet mozgósítani a németek
ellen, nem a proletár világforradalommal és az üres elvtársozással… A lényeg pedig az, hogy az oroszok valódi megértése nélkül, és lebecsülésükkel még sohasem sikerült legyőzni őket. Putyin több mint húsz éve, ha hibrid jelleggel, neobonapartistán, a
szovjet romantikával ekletikusan keverve ezt ébresztette fel újra az
orosz népben. Az alábbi, 2007-es felvételen már egy 1912-ből való
hazafias dalt énekelnek, és annak egyik versszakát, hogy tudjuk, mi
hajtja őt és őket. https://youtu.be/3H3XTyPzpps
Ezzel egyetértek azzal a kiegészítéssel, hogy az ukránok legalább 19 településen a civil lakónegyedekbe telepített katonai
bázisokat, ahol a katonák fegyvereket tárolnak, illetve a polgári
lakosság közelében használják is azokat. Erről az Amnesty International jelentése is írt, amely szerint ez háborús bűncselekmény, sérti a nemzetközi humanitárius jogot és veszélyezteti a civil lakosság életét, ugyanis Háborúban legitim célpontok
lehetnek a kórházak vagy iskolák is, főleg ha ezekben az épületekben
fegyvereket tárolnak vagy innen indítanak támadásokat az ellenséges
haderő ellen.
Az utolsó előtti mondatot elkapkodtam, ugyanis a háború - Kanti szerinti - megakadályozásával kapcsolatos mondatot így akartam leírni: Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a második fejezet három
definitív cikkében már a béke három feltételéről ír, mely szerint a
hatalmi ágak szétválasztásával létrejövő köztársaságok a közöttük
létrejövő békeszerződéssel akadályozhatják meg a háborút, mint fegyveres konfliktust, figyelemmel a
hospitalitás jogára is, ami azért Kantnál eléggé korlátozott.
Kant utópisztikus teoretikusként való modern kori megítélésében nagy szerepet játszott Az örök béke című művel, mely cím szatirikus, és Kant is annak szánta, ugyanis ezt a művét a az örök békét valóságos, elérhető célnak tekintő kortársainak, főként az első örökbéke-tervezetet jegyző Abbé Saint-Pierre-nek szánta. Kant szerint örök béke csak a másvilágon, a síron túl létezik, ebben a világban, mint minden ideára, pusztán törekedhetünk rá. Kant a nemzetközi politikai viszonyokat konfliktusosnak, versengőnek írta le, amelyet a hatalomért folytatott harc jellemez. Az emberi természetben konfliktus és kooperáció egyaránt benne rejlik, míg a természeti állapotban a háború (konfrontáció) a természetes állapot, a békéért (együttműködés) az államoknak tenniük kell. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a második fejezet három definitív cikkében már a béke három feltételéről ír, mely szerint a hatalmi ágak szétválasztásával létrejövő köztársaságok a közöttük létrejövő békeszerződéssel akadályozhatják meg, figyelemmel a hospitalitás jogára is, ami azért Kantnál eléggé korlátozott. A definitív cikkek miatt Kantot a nemzetközi politikai viszonyok idealista irányzata előfutárának is tekintik.
Egész ukrajna harctér, a frontvonal meg frontvonal. Én csak azt mondtam, hogy a frontvonalban semmi keresnivalója a civileknek, így azt már ki kellett volna üríteni. Amikor frontvonalban lévő városokban meghalt civilek (és gyerekek) haláláról cikkeznek, akkor azt nehezen tudom megérteni mit kerestek ott. A felelősség ezekben az esetekben szerintem megosztott (nyilván nem 50-50%-ban de nem tudom azt mondani, hogy ne kellett volna a civil lakosság védelmében már onnan evakuálni)
Igen, használtak grafitbombákat is, de pl. a hidak és ivóvíz hálózat ellen szerintem nem azokat használtak. Nem tudom egyébként milyen technológiai feltételi vannak a grafitbombának, de gondolom a légifölény mértéke is befolyásolja a bevethető technológiát. Értem ez alatt, hogy mivel a Jugoban sikeresen megszerezte a légifölényt a NATO, így volt lehetőség ezeknek a használatára, vagy ugyanúgy fel lehetne szerelni pl. irányított rakétákat is ezzel. Mivel Ukrajnában kvázi nincs egyértelmű légifölénye az oroszoknak, ezért a sikeres bevetést érdekében ezért ezzel nem foglalkoznak, hanem "biztosra" mennek. Egyébként nem hiszem, hogy ilyen humanitárius dolgokkal is szempontok lennének esetükben. Eddig megkímélték az infrastruktúrát, most már eszkalálódott a helyzet és már nem. És itt nem az, hogy gonosz NATO és szegény oroszok, hanem csak a kettős mérce ellen. Az emberélet kioltása és a lakosság szenvedtetése szerintem sem indok ideológiai nézeteltérés (sőt nem is igazán tudnék egyértelmű indokot mondani háborúra, általánosítani viszont nem akarok), de olyan világban élünk, amilyenben .... Találtam egy ilyet, ami a szerbiai légi tevékenység eredményeiről szól. (a moszkva teres cikkeket direkt nem is olvastam :)). https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2000/2_7.html
OROSZ-UKRÁN háború