BÉT-es papírokra meg a 167 és 67-es sorokat használnám, mert ott meg az OTP, MOL stb a kifizető, akkor is ha külföldi szolgáltatónál vagyok (IBIE), tehát végső soron magyar (cég) a kifizető. De mondom ebben nincs tapasztalatom, azonban szerintem ebbe nem kötnek bele.
Nem vagyok adószakértő, szóval (ellen)érvelni ér:) de így azt mondanám, hogy alapesetben egy külföldi osztalékra (azaz ami nem a Budapesti Értéktőzsdére van bevezetve) a cég vonja le a forrásadót (nem a szolgáltató), tehát mindegy, hogy a bróker belföldi kifizető-e vagy külföldi szolgáltató-e, mert maga a külföldi cég a kifizető, így 5-ös lapon vallanám be a külföldi osztalékokat mind! Ennek a Baba ADR-nek az osztalékmagyarázata nekem kicsit zavaros, hogy a szolgáltató vont le és nem a cég. Gondolom valamilyen speciális derivatíva vagy követelési jegy a kínai Alibabára. Mindenesetre a 15% sarc le lett vonva már, tehát még egyszer már nem kell megfizetned bárki is vonta le tőled. A +5% SZJA-nak (adóegyezményes-e vagy sem) és a SZOCHO-nak (EGT vagy nem EGT) járj utána, legjobb ha a szolgáltatót kérdezed meg először.
ha a szolgáltató levont 15%-ot akkor megfizetted már a 15%-ot. Attól függ hogy a részvény adóegyezményes-e, ha igen, akkor már nem kell adót fizetned, ha nem, akkor még 5%. Szóval szerintem, de, a 189 v. 190. sorba kell bevallanod amit már levontak tőled (és a 182. sorba max 5% adó, ha nem adóegyezményes, bár ez a 15% gyanúsan kevés, bár ki tudja). A lényeg, hogy le lett vonva már a 15%, ha egyáltalán jól írtad-e le, mert kissé zavaros. Én a helyedben maradnék az 5-ös lapnál (akkor is ha belföldi szolgáltató), az a legtisztább és legáttekinthetőbb. Max szól a NAV emiatt, bár nem hiszem. A 182-es és a 67. sort ne keverd együtt, szerintem!
a szolgáltató számít, hogy kitől kaptad. Attól függ h a Trading 212 külföldi vagy belföldi, ha külföldi akkor 5-ös lap és kamatbevétel, ha belföldi akkor mehet a 169.-be.
Na ,köszi!Ezt a 169-es sort valahogy eddig nem találtam meg.Szerintem ide kell a külföldit is,nem?Vagy van valami külön leírás,hogy ide csak magyar értékpapírkölcsönzésből származó bevételt lehet feltüntetni?Tradig 212-től van,és részvényt vettek kölcsön shortolásra.Ezután adtak pár Ft-ot.
Én még mindig nem vagyok tisztában vele,hogy BABA Ard osztalékot hova írjak abban az esetben amikor kint nem vonták semmit ezért a hazai szolgáltató levont 15%-ot. 182. osztalék meg az adója akkor újra fizetném az adót. 189 vagy 190 nél nem tudok adót feltüntetni hisz kint nem vonták. 182.kitőltöm majd a 67.hez be írom az adót amit levontak?
attól függ, hogy belföldi kifizető vagy külföldi szolgáltató. Belföldi esetén a 169. sor +287-288 (szocho). Külföldi esetén, sajnos nincs ilyen sor az 5-ös lapon. Külföldi esetén nyugodtan kamatbevételként be lehet írni, mivel -ha SYEP-ről van szó IBIE esetén- akkor az a szolgáltatótól jön mint kamatbevétel. Nem hiszem gond lenne belőle ha ebbe a sorba kerül, tekintve, hogy a distribution ETF osztaléka is a NAV szerint kamatbevétel. Szóval ebben az esetben mehet a 293 (f)-be a SZOCHO, de ha valakinek nagyon számít a plafon, írhatja a 287-288-ba is szerintem, bár ha kamatbevételként vallja be akkor célszerűbb a 293 (f)-be, pláne ha a SZOCHO plafon nem érinti..
NEM-TBSZ-es IBIE és egyéb külföldi EGT/OECD brókerszámla esetén, ha az adózó magyar adóilletőségű és éves adóbevallás esetén értendő: https://imgur.com/1hPDFoW
Sziasztok! Kicsit kimaradtam a témából, tehát IB-n keresztül egyedi USA részvények hozama most ETÜ-nek minősül végül mégis? Valamint az osztaléknál magyar oldalon az 5% szja a plusz költség? Illetve az érdekelne még, hogy az egyezmény megszűnése kapcsán valami változott a kitöltéssel kapcsolatban? Pl. az 5% pluszt hogyan fizetem be az usa osztalékok után?
Sziasztok! Tavaly kivásároltak tőzsdén kívül (görög cég,Nasdaq-on kereskedtek vele). Elfogadtam a "felajánlás összegét". Semmilyen adót nem vonták le. Szerintetek mi a jó bevallás? Köszönöm.
módosítani kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek,
akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el az
adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő
tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek.
Ekkor a tervezet 286. sorában és 287. sorában szereplő jövedelmek
összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is
törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetni.
Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a
288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289.
(kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.
Ha ÁNYK-t használsz, sárga hibával be tudod küldeni, csak pirossal nem.
Nyugdíj- előtakarékossági számlára utalandó összeg!? Hogy kell kitölteni az adóbevallást? Nálam beírták a 139 sor! 130 000 ! Mit kell még ki töltenem, hogy megkapjam ezt az összeget!? Köszönöm, ha valaki segítene!
Köszönöm én is így tudom, tudtam, csak azt hittem változott valami, mert a bevallás hibát ír ki, nem tudom beadni. A 09-es sor 287.sorába be kellene írnom, az pedig a szocho. Ha nullát írok akkor is ugyanezt a hibát dobja fel. Mi a fenét lehet csinálni?
Almát az almával, körtét a körtével, adót az adóval, adóalapot az adóalappal. Ezt az adóbevallás sablonja is mondja, nem hiszem ujdonság, és nehéz elrontani. Szerintem.
Sziasztok! Gondolom, már leírták itt (nem bogarásztam végig), de
mivel most felhívtam a NAV-ot, én is leírom a tőzsdei ügyletekből
származó jövedelem adókiegyenlítését. A neten olvasható tévhitekkel
kapcsolatban nem lehet a befizetendő adót szembeállítani a teljes előző
két évi veszteséggel, hanem annak csak a 15%-ával. Tehát, ha volt 2024-ben 10.000.000 Ft nyereség, akkor az adó 1.500.000 Ft.
A 2023-as és 2022-es veszteség 300.000 Ft, ennek a 15%-a 45.000 Ft.
Így az adókiegyenlítés után a befizetendő adó 1.500.000 - 45.000 = 1.455.000 Ft. 1 millió forint alatti adó esetén automatikusan elbírálják a részletfizetési kérelmet.
1 millió forint feletti adó esetén a részletfizetési kérelmet vizsgálat
után döntik el (ehhez mindenféle dokumentumot kell beadni a vagyonról).
Szóval, ha nincs sokkal 1 millió forint felett az adó, érdemes egyben
befizetni annyit, hogy az összeg 1 millió forint alatt legyen, és beadni
a kérvényt, amit automatikusan elbírálnak és 12 egyenlő részletet kell majd fizetni egy éven át.
Sziasztok! Interactive Brokers Central Europe ügyfélként aki penge, ezt szeretném megtudni. Előzmény: Járuléklekérdezésben (és az eSZJA NAV tervezetben) csupán az IBCE féle levont adóelőlegeket látja az érintett, a SZOCHO levonást viszont nem. Az IBCE a CYEP és a SYEP után is levonta és befizette az SZJA adóelőleget, viszont a SZOCHO-t csak a CYEP után vonta le mint kifizető az IBCE (összegszerűleg viszont sehol nincs nyoma). Ezt az IBCE 2024. éves kimutatásában (ugye más a régi IBCE ügyfélszám, amit külön kell lehívni az IB-nél mint hungarian tax statement) ki is emeli szövegesen, hogy az IBCE a CYEP után a SZOCHO-t befizette ("A Cash Yield Enhancement Program-ból származó jövedelem (Egyéb jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. §-a értelmében)Note: IBCE Zrt. is liable to pay the Social Contribution Tax due on the CYEP income as Other Income.Megjegyzés: A CYEP jövedelem mint egyéb jövedelem után felmerülő szociális hozzájárulási adó az IBCE Zrt.-t terheli."), illetve ez után - mint IBCE CYEP- az eSZJA tervezetben sincs SZOCHO kötelezettség kimutatva, tehát az IBCE CYEP SZOCHO bevallással nincs gond, az a 286 sorban eSZJA-ban ki van mutatva (az IBCE CYEP SZJA meg be van fizetve, csak be kell vallani, amit az eSZJA tervezetben meg is van jelenítve: 18.,45., 286 (szocho) sorok). Az IBCE SYEP után ugye levonta az adóelőleget (67. sor) itt viszont van befizetendő SZOCHO kötelezettség pluszban, azt az eSZJA tervezet 288 (g) oszlopában meg is van jelenítve, mint SZOCHO kötelezettség (szocho adóalap, pedig 287 (g) és 288 (f)). Kérdésem, ezek alapján: az IB Ireland SZOCHO kötelezettség is mehet a 287-288 sorokba (hozzáadva az IBCE SYEP SZOCHO-hoz), ahová az IBCE SYEP SZOCHO-t is berakta a NAV mint fizetendőt és annak alapját? Köszönöm a releváns válaszokat, aki le is könyvelte vagy biztos a válaszban. (nem, a könyvelők, adótanácsadók 99%-nak lövése sincs még az ETÜ szabályaival sem, szóval ilyen válaszok nem érnek:)))).
Nem, az adóévben elszámolt ügyletek számítanak. Az elszámolás tőzsdei kereskedésben T+2 nap.
Szja tv 67/A. § (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Mégsem. Rosszul írtam be a dátumot. Decemberi tranzakciónak könyveli. A jóváírás viszon januári. Majd bemegyek a bankba érdeklődni. Mindenesetre mostmár kissé jobban képben vagyok.
Osztalék, árfnyer, Szja, ETÜ, Szocho, ...sáp
Osztalék után kell-e a 14%-os EHO-t fizetni?