Részvénnyel nem lehet ilyen rövid időtávon tervezni. Ha pusztán a matematikai esélyt nézzük, akkor persze, felmehet 55€-ig május végéig, de ugyanilyen eséllyel lehet pl. 40€ is.
Az OMV nálam még nem érte el a célárat. Nézem közben a brent árát is, mert ha valamiért nagyon felmenne, és 1-2 ilyen cégem követi, akkor megfontolandó lesz eladnom belőle. Ugyanígy az acélos cégeimhez nézem a HRC Steelt. Előbb utóbb várhatóak nagyobb felszúrások, akkor tervezek eladni belőlük.
Úgy vettem észre, hogy a topicban túl nagy fontosságot tulajdonítanak mások célárainak. Az az igazi, ha az ember magának számolja ki, és tájékozódásgképp, érdekességképp veszi figyelembe másokét.
Raiffeisen Bank International részvényesek2025. 03. 16. 20:46
A mögöttes érték alakulását nézem elsősorban. Ha eléri a mögöttes értéket, akkor eladom, vagy legalábbis kiemelten figyelem, hogy eladhassam. Ha a mögöttes érték leromlik, óriási negyedéves veszteségekkel, a mérleg katasztrofális gyengülésével, akkor veszteséggel is hajlandó vagyok eladni. De ez kellően ritka ahhoz, hogy ne okozzon semmiféle problémát. Bele van kalkulálva a bizniszbe.
Ebben az esetben használható az "x éve foglalkozom vele", el is mondom, miért: Te arról győzködsz engem, hogy a módszerem sz@r. Én pedig, mivel majd 20 éve ezzel foglalkozom ezzel, inkább a saját tapasztalataimat + az időközben elolvasott szakirodalmat + a megkeresett pénzt tartom fontosabbnak, mint azt, hogy egy könyv 1 bekezdésén rugózzunk. Próbáltam utalni rá, hogy mit jelent a valószínűségek világában a "high probability".... de még mindig abban az abszurd helyzetben leszünk, hogy egy ismeretlen személy arról győzköd engem, hogy milyen rosszul csinálom, amit csinálok. Szerencsére én nem akarlak meggyőzni semmiről, ezért rádhagyom, gondold így.
"There is a high probability" - erre a részre hívnám fel a figyelmet. Az, hogy egy módszert nem kedvelsz, még nem jelenti azt, hogy az a módszer rossz, és el kell kezdeni bizonygatni olyannak, aki majd 20 éve foglalkozik vele. Nem értem, mi ezzel a célod.
Az árfolyam hosszútávon tükrözi a belső értéket. Aki rövidtávon vár ilyesmit, az ne részvénybe fektessen. Garancia semmire nincs, de szerintem itt senki nem is állította az ellenkezőjét.
Én ezt nem így fogom fel. A részvénytőzsde eredetileg az üzletrészek piaca. Erre használom. Megfelelő vállalatokban üzletrészt veszek diszkont áron. Részesedem a vállalatok által elért profitból vagy osztalék formájában, vagy úgy, hogy a visszatartott profit felfelé kényszeríti az árfolyamot hosszútávon. A kockázatok, amiket említesz, és az ezerféle másik, ami még létezik, be van építve az egyes stratégiákba. Legalább 2 dolog biztosra vehető: (a) a jövő nem számítható ki (b) időről időre tévedni fogunk. A biztonsági szabályokkal ezeket próbáljuk kezelni. A "nagyok" is ugyanúgy tévednek.
Olyan, mint a sportfogadás, azzal a különbséggel, hogy a szorzók a fogadó javára vannak kialakítva. Még ha véletlenszerűen is rakunk össze egy portfóliót, hosszútávon szinte biztosan jobb hozamot fog adni, mint a kötvények.
Vannak ilyen részvényeim. Ott is azt nézem, mint a többinél: hogyan alakul a mögöttes érték? Az esetek túlnyomó részében nem sérül annyira, hogy problémát jelentsen. Amikor igen, akkor a diverzifikáció ad védelmet.
Ha a mögöttes érték nem sérül, olyankor lehet lentebbi szinteken rávenni 1-2 csomagot. Minden módszernek megvan a maga kockázata. Ezekszerint neked másféle módszer jön be, de ez így van rendjén.
Amit írtál, kicsit árnyalnám. A magas árazás sokszor igazolva van, egyetértek. Az alacsony árazást én nem "betegnek", hanem népszerűtlennek, vagy érdektelennek mondanám. Illetve, igen, vannak nagyon rossz pénzügyi állapotban lévő cégek is, azok tényleg betegek. A magas árazásban nem az a gond, hogy nincs igazolva, hanem az, hogy nagy kockázata van annak, hogy az árfolyamba beépült várakozásokat a cég nem tudja hozni. Lehet, hogy 10-ből 8 cég hozza a várakozásokat. Lehet, hogy 5 éven keresztül felül is teljesítik. Minden szép és jó. Aztán egyszer csak elkezd lassulni, mivel az erőteljes növekedést piszkosul nehéz fenntartani, különösen óriáscégeknél. A kis lassulás viszont a jelenértékre való számításnál jelentős célárcsökkenést eredményez. Így fordult elő az, hogy több ismert tech cég árfolyama, hiába volt népszerű, később mégis a töredékére esett vissza. Nagyon sok tuti tippet olvastam már, ahol a friss tőzsdézők jó része elvérzett. Ennek fordítottja az, amikor a totálisan érdektelen részvényeket az ember gombokért tudja megvenni, hiába profitábilis. Egyszerűen senkit nem érdekel. Nem trendi, nem izgalmas. Amikor egy ilyen részvény a javulás leghalványabb jelét mutatja, előfodulhat, hogy végül rámozdulnak, és az ár felmegy 2-3-szorosára. Hogy egy hasonlatot írjak erről: Ha egy kitűnő tanuló 4-est kap, lehet, hogy otthon leszidják érte, mert az elvárások nagyok tőle. Ha egy folyamatosan bukdácsoló tanuló, akitől semmit nem várnak, végül 3-ast kap matekból, a szülők körbetelefonálják a rokonságot örömükben. Nem mondom, hogy egyik módszer jobb, mint a másik. Mindkettőnek megvan a maga öröme és a maga kockázata. Inkább azt hangsúlyozom, hogy mindenki találja meg, melyik módszert érzi magához közelebb (és még van 100 másik módszer, nyilván). Esetemben egyértelmű: Én imádom a népszerűtlen cégeket. Például, nincs másfél éve, hogy 10.4€-ért vettem Commerzbankot. A kutyát nem érdekelte. Most meg 24€-ért csavarnák ki a kezemből. Osztalékokkal ez 130% hozam. Nagyobb biztonságban érzem magam az alulértékelt cégekben, és nem sajnálom a hasznot azoktól, akik a népszerű vagy növekedési vállalatokra fókuszálnak inkább.
Diverzifikált portfóliót tartok olyan cégekből, amelyekben az általam számított mögöttes érték jóval magasabb az árfolyamnál. Így erre a kérdésre az a válasz, hogy nem 1 mellett döntök, hanem azok mellett, amelyek számomra alulárazottak.
Leírnék néhány gondolatot a Rheinmetallhoz: 1. Úgy tudom, az 500mrd€ a következő 10 évre szól, védelmi és infrastruktúra beruházásokra megy. Ez már közvetlenül is jópár céget érint, közvetve pedig hullámokat fog kelteni az egész EU gazdaságában. Nagyon sok olyan céget is pozitívan érinthet, amiről úgy gondoljuk, nincs köze a hadiiparhoz. 2. Nekem is az tűnik logikusnak, hogy a védelmi cégek emelkedni fognak. De van két sziklaszilárd törvény, ami erre is érvényes: (a) Lehetetlen előre megmondani, hogy egy vállalat emelkedése mikor fejeződik be. Lehet, hogy 2 hét múlva, lehet, hogy 5 év múlva. (b) Kereslet és kínálat törvénye: Minél magasabb az árfolyam, annál többen ülnek már benne, annál kisebb a vételi kedv, és annál nagyobb a hajlandóság az eladásra. Amikor egy vállalat pozitív kilátásai tökéletesen egyértelműek, amikor már mindenki kényelmesen elhelyezkedett benne, és várja az emelkedést... akkor már alig vannak újabb vevők, fogy a türelem, és egyre jobban viszket az ujj az eladás gombon. És az árfolyam kérlelhetetlenül elkezd lecsorogni. A Rheinmetall, lehet, hogy innen tízszerezni fog. De az is lehet, hogy emelkedik még 40%-ot, és onnan már csak a lecsorgás jön. De mégegyszer: nekem is az tűnik logikusnak, hogy az európai védelmi cégek sokat fognak emelkedni. De készen kell állni arra is, hogy ez nem így lesz.
El kell döntened, hogy mi a fontosabb: a nyugodt lelkiállapot, vagy a nagyobb hozam (és egyben a nagyobb veszteség) lehetősége. Nekem az első a fontosabb.
Van igen, csak el akarom kerülni azt a problémát, hogy beírok ide valamit, ami alapján valamelyik olvasó meg is veszi a részvényt. Esik 20%-ot. Ha a mögöttes érték nem sérül, akkor ilyen csökkenéssel nincs problémám. A fórum olvasója meg bosszankodva eladja, és 10 év múlva is emlékezni fog arra, hogy én milyen sz#r tippeket adtam itt. A raiffeisentől például sokat várok, viszont sokkal lejjebb vásároltam, itt már nem veszek hozzá.
Értelmezhetetlen, de ezekszerint csak számodra értelmezhetetlen. A piac lehetőség szerint a növekedési és a csökkenési várakozásokat is beépíti a jelen árfolyamba. Ez olyan alapvető jelenség a tőzsdén, hogy felesleges bizonygatni, minden tőzsdei irodalomban le van már írva. Vagy nagyon félreértjük egymást.
A levezetésedben a tőzsde 3 szereplőből áll: az első szereplő te vagy, akit én, mint vevőjelöltet megkeresek, a második én vagyok, aki 11€-ért akarna eladni egy részvényt, ami 5.2€ profitot termel, a harmadik szereplő egy elemzőgárda, akik tévedhetetlen célárakat adnak. Egyik rész sem életszerű. A piac a vállalatok egy részét irreálisan magasra, egy másik halmazát nagyjából korrekt módon, míg a harmadik halmazát irreálisan alacsonyra árazza. Ezek folyamatosan változnak a hírek, az eredmények, a gazdaság változásai következtében. Győzködni nem akarlak, mert mind más stratégiát követünk. Te elégedett vagy a te módszereddel, én az enyémmel. Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a tőzsde nem egyetlen logika alapján működik.
