Már az én UK számlám sincs meg. Az a szerencsém, hogy a törlés előtt az éves számlatörténtet elmentettem. Erre szükségem lesz az SZJA bevalláskor. A CYP számlám rendben működik, megvan minden cuccom fillérre pontosan, mindent átírtak ide a UK számlámról.
Ma megtörtént a számlamigráció. Fillérre pontosan, korrekten ment minden. Új számlaszám, új jelszó a dashboard-on. Pedig jó sok nyitott megbízásom van, mind +swapos. Itt a kamatokat jóváírták, tehát CY számlán 0 kamatról indul (folytatódik) a pozi és a kamatokkal módosított ballance-val nyílt az új számla.
Igen, okt 31-én kaptam én is az értesítést. Dec 01-ig nyilatkozni kellett, hogy elfogadod-e az AM CY-be áthelyezést. "...Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a megadott határidőig nem kapjuk meg az Ön hozzájárulását, a számlája(i) a hozzájárulási határidő lejártát követő napon „Csak bezárás” kereskedési módba kerülnek, és számlája(i) megszűnnek 2023. december 28 ..."
Nem tudom, más bankoknál létezik-e ilyen lehetőség? Az EB-nál kipróbáltam ezt a váltást, teljesen jól működik. :) Néhány filléres eltéréssel fx árfolyamon lehet váltani, fee free. Tehát trédre is tök jó lehetőség. Egy kérdés maradt. Az adó? Álláspontom szerint a CFD-vel (ETÜ) szemben ez adó mentes, mert fiatot váltok fiatra.
Kézilabda U21 VB. A magyar srácok eddig minden meccsüket megnyerték. A döntőben a németekkel játszanak, ma 18:00-kor. A Sport 1 élőben közvetíti. Jó meccs lesz. Hajrá Magyarok! Hajrá 14! :)
"... Most már csak az a nagy kérdés, honnan lehet erre olyan hiteles választ kapni, amire hivatkozhatok az adóbevallásom ellenőrzésénél ?..." Kis keresgélés után itt megtalálod a vonatkozó hatályos rendeletet.
Erste: "2023. június 1-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a 15 százalékos kamatadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochó) is kell majd fizetni egyes megtakarítások kamatjövedelme után. Azaz a megtakarítások bruttó hozamának 28%-át veszi már el az állam adóként. A rendelet július 1-jén lép hatályba, de az egyes megtakarítási formák esetében eltér, hogy mikor realizálódó kamatjövedelmek esetén kell már szochót fizetni.
>Kire érvényes az új adó?
A természetes személyeket (elsősorban magyar és külföldi magánszemélyek) nevesíti a jogszabály, vagyis a lakossági kamatjövedelmeket fogja terhelni a jövőben a szociális hozzájárulási adó.
>Melyik megtakarítási termékeket érinti a változás? - Bankbetét: a szabályozás egyaránt vonatkozik a látra szóló bankbetétekre és a lekötött betétekre is. A betétek esetén a június 30. előtti lekötésekre nem kell szochót fizetni. - Kötvények: a változás érinti a vállalati kötvényeket és a külföldi állampapírokat, a magyar állampapír kivétel (lásd következő bekezdés). Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott kötvény még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni. - Befektetési alapok: nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírok, kivéve az ingatlanalapok. Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott befektetési jegy még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni.
>Melyik termékeket nem érinti a szochó? - Magyar állampapírok: a 2019.06.01 után, a magyar állam által kibocsátott állampapírok továbbra is adómentesek maradnak
- Ingatlanalapok: az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem továbbra is szochó mentes marad. Az érintett Erste Ingatlan Alapok az alábbiak:
Erste Ingatlan Alap
Erste Ingatlan Alap T180
Erste Euro Ingatlan Alap
Erste Euro Ingatlan Alap T18
- Minden olyan termék, ami nem esik a kamatadó hatálya alá: Részvény, ETF, certifikát, warrant, strukturált értékpapír, opció, deviza határidő, stb.
>Hogyan érinti a TBSZ/NYESZ számlákat a rendelet? Sem a meglévő, sem a rendelet hatályba lépése után nyitott Tartós Befektetési Számlákat és a Nyugdíjelőtakarékossági számlákat nem érinti a módosítás, tehát ott változatlan formában történik az adózás.
> Hogyan érinti a szochó a rendszeres befektetéseket? Függetlenül attól, hogy mikor indítottad a rendszeres befektetésed, a 2023. július 1. utáni vételek hozamára vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség.
>Nekem kell bevallanom a szochót vagy levonják automatikusan? A szociális hozzájárulási adót a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató automatikusan vonja le és fizeti meg az állam felé, ezzel külön teendő nincs.
>A rendelet hatályba lépése előtt vettem kötvényt, de kamatfizetésre a hatályba lépés után kerül sor. Kell a kamatra szochót fizetnem? Nem. A szochó fizetési kötelezettség a 2023.07.01 előtt megszerzett értékpapírok jövőbeni kamatfizetésére nem vonatkozik.
>Szochó fizetési felső korlát a megtakarítások esetén is érvényes?Nem, nincs felső korlátja a megtakarítások kamatjövedelme után fizetendő szochónak. "
----------------- Az üzemanyag adóemeléssel (ami kb +40,- Ft/l lesz) együtt ezt is köszönjük OVi! Miért van az az érzésem, mintha a magyar kormány szándékosan gerjesztené az inflát? :(
"... A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik; ..."
pf: "...június 01. 05:25 Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.Szerda este 11 óra előtt nem sokkal megjelent a Magyar Közlöny idei 79. száma, benne négy (leginkább 3+1) nagy jelentőségű kormányrendelettel, amelyek a gazdaság szereplőit, a befektetéseket, a megtakarításokat közvetlenül érintik és ezáltal milliók életét befolyásolják közvetlenül. A négy kormánydöntés közös tulajdonsága, hogy egyetlen cél érdekében alkotta meg ezeket a kormány, nevezetesen hogy a legváltozatosabb eszközökkel terelje állampapír-befektetésbe a lakosságot és a pénzügyi szektort. Azok, akik esetleg lemaradtak volna a szerda éjszaka megírt cikkeinkről, számukra összefoglaljuk röviden a kormány legújabb intézkedéseit. 1. _Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra_ A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról címmel megjelent kormányrendelet azt mondja ki, hogy a meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni. A kormány ezzel két legyet igyekszik ütni egy csapásra, részben ugyanis a költségvetés bevételi oldalát igyekszik megtámogatni ezzel az új adóteherrel, ahogyan azt egyébként már előrevetítettük szerda délutáni cikkünkben. Vagyis a Portfolio azzal kapcsolatos várakozása, melyben azt írtuk, hogy "nem lenne meglepő fejlemény, ha az ígéretek szerint a következő napokban megjelenő 2024-es adócsomagban lenne újfajta adóemelés is", beteljesült. 2. _Váratlan és kötelező lépéssel terel brutális összegeket a kormány az állampapírokba_ Az egyes befektetési alapok befektetési szabályairól szóló 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról címet viselő kormánydöntésben az a lényeges újítás, hogy egyes befektetési alapok esetén a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le a kormány. A június elsején hatályba lépő szabályozás tehát radikálisan belenyúl egyes intézményi befektetők befektetési szabályaiba, masszív állampapír-vásárlási kötelezettséget ró az állam a nyakukba. 3. _Maradnak az extraprofitadók_ Az elmúlt hetek várakozásaival összhangban ugyan, de az érintett szektoroknak, valamint az Európai Bizottságnak csalódást keltően a kormány nem vezeti ki a 2022 nyarán bevezetett extraprofitadókat, csupán bizonyos ágazatok esetében felezi az adófizetési kötelezettséget 2024-ben. Ezzel megerősíti azokat az előzetes vélekedéseket, hogy az átmenetinek hirdetett különadók idővel az adórendszer tartós elemeivé válnak. Ez pedig nem kedvező fejlemény a magyarországi befektetési klíma szempontjából, bizonyos különadók büntetőjelleget is ölthetnek. +1 _Kötelezően levelet kell küldeniük a bankoknak_ A kormány gyakorlatilag előírta a bankoknak, hogy azok a saját ügyfeleik felé negatív reklámot közvetítsenek és ezzel a bank saját termékeit és szolgáltatásait tüntesse fel relatív rossz színben. A szerda este megjelent 209/2023. (V. 31.) kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára. Ebben a pénzintézeteknek azt kell bemutatniuk, hogy az ügyfeleik mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. Más szemszögből: gyakorlatilag azt fogják bemutatni ennek értelmében a bankok a levélben, hogy az ügyfeleik relatíve mennyivel jártak rosszabbul a banki termékekkel, befektetésekkel. ..."
pf: "...A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével. - A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik. - A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik; - A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik; - A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére vonatkozik..."