Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2020. 09. 21. 15:33
Törölt hozzászólás
#6460
Stiv
Stiv 2020. 09. 21. 15:33
Előzmény: #6456  pitcairn2
#6459
A kopasz Patai Mihály se semmi. 
.
Monetáris Tanács tagja
Magyar Közgazdasági Társaság; Alelnök
Budapesti Értéktőzsde; Igazgatóság elnöke
GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
Igazgatóság elnöke
Törölt felhasználó 2020. 09. 21. 15:30
Törölt hozzászólás
#6458
Stiv
Stiv 2020. 09. 21. 15:22
Előzmény: #6449  kjanek
#6457
Ha tovább szakadna a bux akkor valószínű,hogy én is lépnék valamit. 
Randomnál eladnám ami van,nem valami sok az 5% alatti hozam...
pitcairn2 2020. 09. 21. 15:21
Előzmény: #6437  Stiv
#6456
a pozíciójához képest irreleváns tevékenység/aprópénz
ráadásul még csinál is érte vmit
nem igazán értem, hogy ő helyzetében miért foglalkozik ezzel
pitcairn2 2020. 09. 21. 15:17
Előzmény: #6443  PusztaPutyin
#6455
az ún fejlett világban mindenütt vegyes gazdaság van, masszív állami és jegybanki beavatkozással
ebben adnak némi teret a piaci ármechanizmusnak...
pitcairn2 2020. 09. 21. 15:15
Előzmény: #6446  Stiv
#6454
ja, ilyen húzásokat csak a nagyok engedhetnek maguknak:)
https://fred.stlouisfed.org/series/ECBASSETSW
https://fred.stlouisfed.org/series/INTDSREZM193N
amit szabad Jupiternek nem szabad a kisökörnek...
pitcairn2 2020. 09. 21. 15:12
Előzmény: törölt hozzászólás
#6453
prime777 2020. 09. 21. 15:12
#6452

Baszki, el sem hiszem.
Hatalmas gazdasági fellendülés, és 360-as euró.
2022-ben kíváncsi leszek elzavarja-e a kormányt a nép.
Nálunk minél erősebb volt a gazdaság, annál gyengébb a forint.
signal2
signal2 2020. 09. 21. 14:52
Előzmény: #6449  kjanek
#6451
Tavasszal 370 volt, szerintem most 375-nél fognak lépni. Ott beshortolom az EUR/HUF-ot.
Stiv
Stiv 2020. 09. 21. 14:48
Előzmény: #6448  PusztaPutyin
#6450
Ebből ma sem lesz semmi. 370-en egyre közelebb... 
kjanek
kjanek 2020. 09. 21. 14:44
Előzmény: #6446  Stiv
#6449
Szerintem állampapírosok egy része hamarosan lépni fog. Kíváncsi vagyok hol lesz a határ 370 esetleg 380-as EUR-nál? Akkor lesz nagy bajban a kancsal "zseni". Persze még mindig vannak sokan olyanok akik elvannak ezzel a 5 év alatt 4,95%/évvel mert mégiscsak többet hoz mint a bankbetét. :)
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 21. 14:42
Előzmény: #6447  Stiv
#6448

erő ez a javából
 
gravitáció
Stiv
Stiv 2020. 09. 21. 14:40
Előzmény: #6446  Stiv
#6447

Semmi erő
.363,24
Stiv
Stiv 2020. 09. 21. 14:37
Előzmény: törölt hozzászólás
#6446
Egy biztos,hogy mindegyik tökéletesen hazudozik össze vissza.  Nem akarják az eurót se bevezetni, inkább elrontják a forintot az állampapírosok örömére. A Nullás költségvetés is egy nagy hazugság, 2018-ban azt ígérték.  "ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek"
Törölt felhasználó 2020. 09. 21. 13:25
Törölt hozzászólás
#6445
geza77
geza77 2020. 09. 21. 13:21
Előzmény: #6442  franc0
#6444

Én csak arra gondoltam, hogy elvileg abban élünk itt.
Aki viszont piaci alapon szeretne megélni, annak fel van adva a lecke.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 21. 13:19
Előzmény: #6442  franc0
#6443
Volt pár év amikor nem az intézményesített kleptokrácia határozta meg minden szereplő gazdasági mozgásterét, hanem ebben a piac dominált, ezt nevezzük piacgazdaságnak és volt olyan. Nem vegytiszta, nem hibátlan, de piacgazdaság volt.
franc0 2020. 09. 21. 13:16
Előzmény: #6438  geza77
#6442
Olyan, mintha másik Magyarországon élnénk, te meg én.
Miféle piacgazdaság? Mikor volt itt olyan akár csak egy hónapig is?
Itt mindig csak az a műsor ment, hogyan lehet a közösből privatizálni.
Az a pár cég aki nemzetközi versenyben állt helyt, amint lehetett áttette a székhelyét Luxemburgba vagy Kaliforniába.
Piacgazdaság... eszem megáll.
geza77
geza77 2020. 09. 21. 13:10
Előzmény: #6440  PusztaPutyin
#6441
szinte biztosan, és ez a magyar mintájú jogállamban nem büntetendő, hanem természetes

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek