Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
geza77 2020. 09. 23. 10:00
Előzmény: #6478  signal2
#6480

A probléma gyökere, hogy ők abból indulnak ki amit mondanak, hogy hasítunk mintagazdaságként.
Ebben a fene nagy jólétben csak abban fogtak mellé, hogy a népnemzet nem úgy él, akit most LERABOLNAK nem nullára MINUSZRA.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 23. 09:47
#6479
364 felett.
signal2
signal2 2020. 09. 23. 09:29
Előzmény: #6477  euler
#6478
Az ő nyakukba fog ömleni a szar, és majd szépen az mszp sorsára jutnak, azaz elsorvadnak egy hirtelen népszerűségvesztés után.
euler 2020. 09. 23. 09:27
Előzmény: #6475  signal2
#6477
Ha tíz év alatt csak mélyítették ezeket a problémákat mitől világosodnának meg hirtelen?
Kétharmadból nem tudták megoldani (mert nem is akarták, mással voltak elfoglalva), akkor egyszerű többségből hogyan tudnák! Most is úgy viselkednek mintha ellenzékben lennének.
Takarodjanak el minél előbb, nincs idő kiísérletezésre. Majdcsak lesz valahogy.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 23. 09:08
Előzmény: #6475  signal2
#6476
Pit írta legutóbb hogy tutira bukni akarnak, ahhoz képest szétnyerték magukat miközben emlékezetes módon rendszerleállás volt a szavazatszámlálás közben. Viktor olyan, mint a majom, aki a faodúba tett csemegét markolja. Akkor se fogja elengedni, akkor is szorítani fogja, amikor már nyakoncsípte a vadász. Lófaszt nem fog elengedni, csak úgy mint ceaucescu elvtárs, meglepetéssel az arcán, nem magától. Nem hiszek abban hogy önként enged mást nyerni, visszafordíthatatlan úton jár.
signal2
signal2 2020. 09. 23. 08:49
Előzmény: #6467  valoigaz
#6475
Azt hiszem már többször leírtam: lehet, hogy jobb lenne egy kisebbségi fidesz győzelem, azaz 100 alatti fideszes képviselői hely, de úgy, hogy ők alakítsanak kormányt. Egy sor problémát toltak későbbi évekre:
1. A PMÁK papírok kamata egyre emelkedő, 2024-ben és 2025-ben kell majd kifizetni a többségére a 6%-os kamatot. 
2. Ezekben az években megy nyugdíjba a Ratkó-generáció, + jövőre kifut a nyugdíjkorhatár emelése is, kb. 300.000 ember tűnik el a járulékfizetők körül és lesz nyugdíjas 5 éven belül.
3. PaksII-re eddig alig költöttünk. Az eredeti 10 mrd EUR költség mára az építőipari árak emelkedése miatt 15 mrd EUR körül lehet, ami a GDP 10%-a.
4. Kiszórták a rengeteg CSOK-ot, babaváró hitelt, 0%-os NHP-t. Amikor elérkezik a feltételek teljesítésének ideje, akkor fognak jönni a bedőlések. Nem kell nagy arányra gondolni, elég 4-5%, az is 100 milliárdos nagyságrendű problémát fog jelenteni.
5. Egyes közfoglalkoztatotti szektorokban (önkormányzat, ápolók, szociális dolgozók)és közszolgáltatásoknál (posta, vízügy)már nagyon nagy bérfeszültség alakult ki. Vagy sztrájk lesz, és ezek leállnak, vagy százmilliárdokat kell ide is betolni.  A víziközműhálózat egyébként nagyon leromlott, mivel a rezsicsökkentés miatt kb 8 éve nem végeznek beruházásokat, csak ahol már reped a cső.
.
Szóval lehet, hogy tényleg a fidesznek kellene megoldani ezeket a dolgokat, ha már aktívan részt vett a kialakításukban. Csak attól félek, hogy ha a fidesz nem akar nyerni, akkor nem is fog...
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 23. 08:04
Előzmény: #6471  Barack_Virág
#6474
Szerintem helyes meglátás különben.
dt7
dt7 2020. 09. 23. 07:20
Előzmény: #6469  1kor13
#6473
Ha olvastad János elemzését akkor akár még a dolcsi is szóba jöhet,lehet benne még +10%!
valoigaz 2020. 09. 23. 06:46
Előzmény: #6471  Barack_Virág
#6472

"Az olvtárs egy futóbajnok lehet."
Igen, és hetente be is bizonyosodik, hogy igaza van a futóbajnoknak! Na meg az is, hogy futóbolondoknak ez  az apróság fel sem tűnik, ők csak futnak tovább és rohannak a vesztükbe.
Barack_Virág
Barack_Virág 2020. 09. 23. 00:55
Előzmény: #6470  PusztaPutyin
#6471
Az olvtárs egy futóbajnok lehet. Hetente beírja, hogy fusson ki merre lát. Fuss Forest, fuss!
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 23. 00:52
Előzmény: #6469  1kor13
#6470
"minél messzebbre".
1kor13
1kor13 2020. 09. 23. 00:47
Előzmény: #6468  valoigaz
#6469
És hova érdemes futni?
valoigaz 2020. 09. 23. 00:37
#6468

Magyar állampapírok kuka.
Prémium plusz szerintem világos mindenkinek.
Infláció követő prémium állampapírok:
az inflációt csak késleltetve számolják,az infláció eleve lehazudják és kisebb értéket mutat a valóságnál,
a bázis, amire a kamatokat kapod változatlan.
Mindez a nagyobb inflációk esetén jobban látható, főleg hiperinfláció esetén.
Sarkított példaként a jó láthatóság érdekében tegyük fel, hogy bekövetkezne az utóbbi, és ki is fizetnék a rengeteg kamatot, akkor sem védene meg az infláció ellen, mert a kamatot olyan kis összeg után kapod, ami már semmit nem ér.
Tehát maradt a futás, minél messzebbre annál jobb.
valoigaz 2020. 09. 23. 00:18
Előzmény: #6461  wawa1
#6467

Hatalmas plusz!
Ezek nagyon szép gondolatok, teljesen egyetértek veled, kiegészítve azzal, hogy a 0%-környékén kihelyezett hatalmas hitelállomány akkora pofont fog adni a jövőben, amilyent még ország nem kapott. Könnyedén elképzelem, hogy totális káoszt fog okozni az egész magyar pénzügyi rendszerben.
Eddig kormány váltást akartam, ma már nem tudom, hogy ez jó lenne-e. a következő kormány olyan katasztrofális helyzetben fogja átvenni az országot, hogy nem lesz egyszerű kijönni belőle egyetlen kormánynak sem.
Szerintem futni kell a "hanyatló nyugat" devizájába éppen az miatt, mert a jelenlegi magyar politikusok ettől óva intenek mindenkit, akkor viszont ők már euró/chf-ben  ülnek.... (pedig szegeden kellene ülniük)
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 22. 20:33
Előzmény: #6465  Ford Fairlane
#6466
Arra nem gondoltál hogy nem akarnak neki gátat szabni.
Ford Fairlane
Ford Fairlane 2020. 09. 22. 20:22
Előzmény: #6463  geza77
#6465

Az MNB nyugtató szavai... Ezek ott ülnek milliós fizetésért és ahelyett, hogy tetteket hajtanának végre, azaz kamatot emelnének amivel gátat szabhatnának a Forint gyengülésének, ehelyett ráolvasással próbálkoznak.
Teljesen dilettáns az egész MNB. Kik ezek? Mert, hogy közük nincs a közgazdasághoz, na az biztos.
Józan ítélőképességű ember már a tavasz folyamán megmondta, hogy recesszió lesz. A matolcsy meg kanyarban akart előzni és szeptember 22-én látta be, hogy nem sikerült az előzés és a szakadék szélére sikerült megérkezni.
geza77 2020. 09. 22. 20:08
#6464
A helyszín az Ybl Vízház a budai rakpart felett, amit a Várkert Bazárhoz hasonlóan Ybl Miklós tervezett még 1872-ben, és amit az MNB-féle Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) három éve 10,5 millió euróért, azaz bő 3 milliárd forintért vásárolt meg. 
A felújítási munkálatokra eredetileg 600 millió forintot szánt a tulajdonos alapítvány, aztán ez időközben 3 millió euróig, közel 1 milliárd forintig kúszott fel.
A jogos kérdés inkább az, milyen célból nyit luxuséttermet egy közpénzből működő alapítvány, amelyet egyébként is gyakran ér a vád, hogy 100 milliárdos nagyságrendű vagyona jelentős részét a devizahitelesek kárára szerezte meg.
https://444.hu/2019/05/07/premium-kategorias-ettermet-nyitott-az-mnb-alapitvanya-az-egykori-varkert-kaszino-felujitott-epuleteben
geza77 2020. 09. 22. 19:39
#6463

Esik a forint az MNB nyugtatónak szánt üzenetei mellett is
https://www.portfolio.hu/deviza/20200922/esik-a-forint-az-mnb-nyugtatonak-szant-uzenetei-mellett-is-449662
Mai nap.
Eurhuf     -0,28%   gyengülés
Eurpln    +0,23%   erősodés
Eurczk    +0,57%   erősodés
https://www.kapwing.com/videos/5f6a3540f0b88100a7014046
geza77 2020. 09. 22. 09:35
#6462

Egyet kívánok neked meg a haverjaidnak összelopott vagyonotokból hasonlóan fájdalmas bukókat és kiadásokat, mint amit a nép szenved el, elnyújtva éveken át!  Ahogy a népet kivéreztetitek, úgy szenvedjetek ti is napról napra, éveken át kilátástalanul, ellehetetlenítve.
Meg fogjátok ezt még sz.pni rendesen. 
.
"A szezonális élelmiszerek ára több mint 20%-kal emelkedett Magyarországon, ezzel is jelentősen meghaladjuk a többi európai ország adatát, a második cseheknél 11,4% volt ez az érték. Hasonló figyelhető meg a nyers élelmiszereknél, melyek ára 13,4 százalékkal emelkedett nálunk, miközben sehol máshol nem haladta meg a drágulás mértéke a 7%-ot. A feldolgozott élelmiszerek esetében kisebb volt a magyar áremelkedés mértéke, de a 6%-os adat így is a legmagasabb Európában."
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200922/europaban-sehol-nem-pusztit-ennyire-az-aremelkedes-mint-nalunk-ez-alol-senki-nem-tud-kibujni-449618
wawa1 2020. 09. 21. 16:51
Előzmény: #6452  prime777
#6461
Komoly gondok vannak Magyarországon az biztos. Most sokan örülnek, hogy itt a hitelmoratórium. Ezt azonban a megtakaritok fizetik meg. Ebből tanulva, akinek pénze, tőkéje van, az elkerüli ezt az országot. Most már világos, hogy ebben az országban nincs biztonságban vagyon. Vagyis beruházások sem lesznek.

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek