Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
geza77
geza77 2020. 10. 26. 12:51
#6720

A világ legrosszabbul teljesítő devizája volt a forint az elmúlt héten, a piac továbbra is az MNB-re vár
.
a forint teljesített a világon a legrosszabbul, egy hét alatt az euróval szembeni árfolyama 2 százalékot esett
.
https://hvg.hu/gazdasag/20201015_forintarfolyam_mnb_bankkozikamatzabbul, egy hét alatt az euróval szembeni árfolyama 2 százalékot esett
valoigaz 2020. 10. 26. 11:29
#6719

Gratulálok Matolcsy mesternek szépen elintézte a forintot.
Az árfolyam egész stabil 365 környékén, így nem is lehet tartósan alacsonyabb árfolyamra számítani.
Csak azt nem értem, hogy miért nem cseréljük már le a hazai devizát krumplira! A krumpli bizonyította, hogy jól működik a szavazatvásárlásoknál és szerintem a gazdaságban is sokkal kiszámíthatóbb értéket képviselne mint a szétcseszett forint.
Kezdeményezni kellene egy népszavazást erről, ha már az országnak van krumplikirálya, akkor miért ne lehetne krumplidevizája is..
geza77
geza77 2020. 10. 22. 14:35
#6718

A gyenge forint áldás a magyar gazdaságra: egy közkedvelt mém nyomában
A magyar munkáltatónak jó a gyenge forint? Ennek az igazságtartalma legalábbis véleményes, ugyanis nagyon nem mindegy, milyen munkáltatóról van szó. Egy exportra termelő multi vezetőjének valóban jól jön a forintgyengülés, de a hazai piacra termelőnek, főként hogyha importál is, nagyon rossz. A forintleértékelődés és az infláció miatt ráadásul bérnyomás alá kerülnek a munkáltatók, függetlenül attól, hogy mivel foglalkoznak.

A magyar munkavállalónak jó a gyenge forint? Egyértelműen hamis állítás. .A Magyarországon befektető külföldi cégnek jó a gyenge forint?  Igen, ez így van.

Az importtal foglalkozó külföldi vállalkozó számára rossz a gyenge forint? Igen, az importőrnek valóban hátrányos a forintgyengülés, mert magasabb költséggel tud árut behozni. A magyar turistának külföldön rossz a gyenge forint? Ezzel az állítással aligha lehet vitatkozni.A magyar turistának itthon jó a gyenge forint? Nem. A forint leértékelődésétől nem lesznek olcsóbbak a szállások, ennek éppen az ellenkezője igaz. Egyrészt mert a külföldi alapanyagok megdrágulnak, és ez máris megmutatkozik például az éttermi árakban. Emellett megnő a (hazai és külföldi) kereslet a magyarországi szállások iránt, és ez felveri az árakat. Ez jó a szállodának, de rossz a magyar nyaralóknak.A külföldi turistának itthon jó a gyenge forint? Igen, neki jó.
https://qubit.hu/2020/04/03/nem-tudni-meddig-zuhan-meg-a-forint-de-az-biztos-hogy-a-366-forintos-euro-nem-tesz-jot-az-orszagnak?_ga=2.187050912.948972900.1585976243-1718364806.1573560291&fbclid=IwAR26NDJjNVV7hAotoYg_IHNxcChHgA_5OPvC-tBHKJmwBcy7v9O0sBo9Ni8
impudent 2020. 10. 21. 21:47
#6717
Egy a szerencsénk hugy a Tolcsyék pinzgyára korlátus mivel a Ft a nemzetkozi piharcun nem köll senkinek szinte.
geza77
geza77 2020. 10. 21. 20:37
#6716

2010.04.12 óta a teljesítménye nemzetthhy vhaluthánkhnak és a régiós társaknak
Orbán kormány 263,595Ft-ról indult  
EURCZK    -8,24% ha ennyit gyengültünk volna 1eur 285,3ft lenneEURPLN    -17,89% ha ennyit gyengültünk volna 1eur 310,75ft lenne
EURHUF    -37,99% de nem annyit gyengültünk így 363,8f$t 1 euro

EURHRK     -4,37% ha ennyit gyengültünk volna 1eur 275,11ft lenne 
https://www.kapwing.com/videos/5f907bc0d7ddf70044125913
wawa1 2020. 10. 20. 17:01
Törölt hozzászólás
#6715
remete53 2020. 10. 20. 15:49
Előzmény: #6713  geza77
#6714
Éhes disznó makkal álmodik!
geza77
geza77 2020. 10. 20. 13:35
#6713
mondj valamit, hogy Mo-on érezzem magam!
https://www.kapwing.com/videos/5f8ecadfbcf73b00c48f0143
Törölt felhasználó 2020. 10. 20. 11:27
Törölt hozzászólás
#6712
Törölt felhasználó 2020. 10. 20. 11:27
Törölt hozzászólás
#6711
geza77
geza77 2020. 10. 20. 11:17
#6710

Matolcsy abban is zseni, odaszól a KSH-ba és máris megáll az infláció!:)    
Ha meg esetleg nem, akkor a KSH vezetésnek áll meg a munkabér kifizetése....
PFmodi_1fasz_anyjatbsszameg2 2020. 10. 20. 00:02
Törölt hozzászólás
#6709
Törölt felhasználó 2020. 10. 19. 20:05
Törölt hozzászólás
#6707
Törölt felhasználó 2020. 10. 19. 19:35
Törölt hozzászólás
#6706
Törölt felhasználó 2020. 10. 19. 19:35
Törölt hozzászólás
#6705
valoigaz 2020. 10. 19. 19:28
Előzmény: #6703  impudent
#6704

Természetes, hogy eurót nem tud nyomtatni, csak forintot.
Az miatt nem jó ha eurós állampapírt veszel, kb. kecske és káposzta esete..
Ezekre egy centet sem bíznék.
impudent 2020. 10. 19. 18:31
Előzmény: #6702  valoigaz
#6703
Szerintem álfogult vagy mert eurós állampapir garantált kettű nem tud korlátlanul nyomtatni pont ez a baja mert akko tényleg bèdönti még tenmagát is
valoigaz 2020. 10. 19. 18:13
Előzmény: #6699  impudent
#6702

Ezt látjuk a jelenlegi forint árfolyamában.
Ami eddig tartotta a forint árfolyamot az éppen az, hogy meghatározta 1000 milliárd környékén le fognak állni a nyomtatással.
Most ezzel az MNB. azt jelezte, hogy nem fog ott leállni, tovább "nyomtat".
A forint ezzel tartós gyengülésre ítéltetett, jövőre már világos lesz, hogy azok jártak jól akik devizába helyezték a megtakarításokat.
(eurós- állampapír is felejtős, ezekre egy centet sem szabad bízni)
impudent 2020. 10. 19. 18:09
Előzmény: #6699  impudent
#6701
Ja biztus arrúl amiko éladta a devízánkat

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek