hat de eleve helytelen a szohasznalat szerintem. Ez 1 olyan eset (meg eleve, barmilyen formaban penzze van teve), ahol pont nem bevonva lenne, hanem ertekesitve/atruhazva.
Nyilvánvalóan nem a tőzsdén adnák el. Szerintem ha nagyon akarnák, ilyen, illetve ennél valamivel magasabb áron tudnának keresni nagyobb befektetőt (a tőzsdei forgalom egy dolog, aki milliárdoknak keres helyet, nem a Bét-en fogja összeszedegetni apránként, meg ekkora vevő rövid idő alatt el is vinné az árfolyamot az egekbe).
"a cég srv bevonásával 6.5-7 milliárdnyi forrást kb. elő tud teremteni bármikor" Azért ezt még nem látom, hogyan, ha napi pár ezer db a vételi erő a tőzsdén. 4 millió részvényt meg azonnal megvennének?
Nem, nem az srv-t nem lehet költségként elszámolni. Értelme, hogy a
várhatóan már idén milliárd feletti profit egyre kevesebb felé oszlik, a
jelenlegi (2,7 milliárd) eredménytartalékot is kevesebb felé fizethetik
ki. Ezen az áron bőven megéri srv-t venni, pláne, hogy kifejezetten
magas a kp, illetve azzal egyenértékűek aránya a cégben (574 millió
állampapír + 1.7 milliárd vevőkövetelés + 259 millió értékpapír + 665
millió kp 2020 dec 31-én, ebből persze jön le az srv-re költött pénz,
+osztalék, de hozzájön az idei eredmény). Legkésőbb jövő nyárra el
kell dönteni, mit akarnak, mert jelen inflációs környezetben senkinek
nem érdeke, hogy ekkora pénzen üljenek. Vagy elkezdenek komolyabb
osztalékot fizetni (50-60 Ft), vagy valamilyen komolyabb akvizíciót,
beruházást. Utóbbihoz már elég komoly saját forrás állna rendelkezésre,
ha hozzávesszük a hétvégére 4.5 millió srv-t. (Ha belegondolunk, a cég
srv bevonásával 6.5-7 milliárdnyi forrást kb. elő tud teremteni bármikor).
És itt az srv leírható, mint költség? Ergo a nyereség az srv előtt vagy után számítandó? Lehet lemaradtam róla, de én nem tudom, hogy a saját részvény vásárlásnak lenne valamilyen pontosabban meghatározott célja, vagy úgy "jó lesz még az valamire" szellemiségben veszik. Ellenben ha ezzel a meghatározott korláton belül tartható a nyereség, akkor máris értelmet nyerne a dolog. Vagy rosszul gondolom?
Kicsit azért a korábban az idézett rendeletet ( https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100050.nfm ; ) megpróbálom értelmezni, ha valaki nem akarná végigolvasni az egészet: A lényeg, hogy a fűtési szezon elején megbecsülik, mennyi hőt fog értékesíteni az adott cég, és mik lesznek a költségei (beleértve amortizációt is). A tervezett költségekhez hozzáadják a nyereségtényezőt (ami a hőtermelésben résztvevő eszközök könyv szerinti bruttó eszközértéke szorozva 0.045-tel). Ha végül ez a nyereség magasabb lenne, akkor azt két éven belül köteles beruházni a cég. Magyarán ez alapvetően egy elég jól kiszámítható folyamat, nem igazán tartogat meglepetéseket.
fasza...elemzői kommentár Nr.1 Risk...Price risk, reméletem, hogy nem lesz emiatt szívás, de hát Magyarországon mindenbe be kell avatkozni. Nem tudom még eldönteni, hogy ez középtávon mit fog okozni. Hogy esetleg 1 trigger lesz a beruházások előmozdítására vagy csak szopás lesz miatta :S
Gyakorlatilag igen, a nyereségkorlát miatt folyamatosan be kell ruházni, hogy ne kezdjék csökkenteni az átvételi árat. Mondjuk kezelhető, amíg a vezetőség talál fejlesztési lehetőséget. Illetve emiatt is fontos lenne minél több nem önkormányzati ügyfelet szerezni.
Elismert költségalapú az árképzés, nyereségkorláttal: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100050.nfm A gázerőműveknél a gáz értelemszerűen elismert költség, tehát ha nő a gáz ára, akkor a kövekező évi átvételi ár is nő, azaz a geotermikus forrású hő relatíve kedvezőbb lesz. Viszont ez a nyereségkorlát nagyon zavar: "(2) A nyereségtényező a) azon értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett, illetve üzembe helyez: 4,5%; b) az a) pont alá nem tartozó értékesítő esetében: 2,0%; c) a távhőszolgáltató esetében 2,0%. (3) Az értékesítő és a távhőszolgáltató köteles a nyereségkorlát feletti eredményét a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi.(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés szerinti beruházás nem, vagy csak részben valósult meg, akkor a nyereségkorlát feletti eredmény beruházásra fel nem használt mértékét a soron következő árelőkészítés során mint indokolt költséget csökkentő tételt veszi figyelembe." Én ezt úgy értelmezem, hogy ha meglódulna a nyereség a nyereségkorlát fölé, akkor az a következő évben csökkenti az átvételi árat, ha nem költi el beruházásra.
Tényleg jó lenne tudni, hogy a hatósági árszabás hogy történik. Van valami képlet, vagy sima hasraütés az egész? Mert ha van köze a világpiaci energiaárakhoz, akkor valamennyire ezzel is lehetne kalkulálni amikor projektál az ember,.
A gázerőművekben drágább lesz előállítani a melegvizet. Igaz, itt is nő az költség az áram miatt, de talán az jóval kisebb hányad, mint a gázerőművekben a gáz aránya. Így egyre sexibb a geotermikus fűtés. És talán a vevők nagyobb mennyiséget vesznek innen, mint más forrásból. Azt nem tudom, hogy gázár emelkedése jelentheti-e azt, hogy az átvételi hatósági ár növekedni fog.
PANNERGY