Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
eléggé szelektiven olvasol, ha ebben egy az egyben a saját következtetéseidet látod viszont. Ez a cikk inkább egy számvetés, milyen megoldási lehetőségekkel, és következményeivel számolhatunk.
Nem mindig es nem mindenki ertekeli a szigoru fundamentalizmusod, bar en peldaul nagyon elvezem es ertekelem.
Ha mar a a befektetoi modszerekrol esik szo, en egy maszek tengereszgyalogos fegyelmezettsegevel probalom tartani a diszciplinat, ami nalam kb. igy hangzik:
1) Figyelek kb. 200 ceget es ETF-et, es ebbol kivalasztom azt a 30-at, amelyek fundamentumai a legerosebbek. Soha nem invesztalok mashova, mint ebbe a korbe.
Soha. Minek gyenge ceget venni, ha van eros?
Ja, short eseten persze forditott a helyzet; bar en tobbnyire erre ETF-et hasznalok.
(OTP mar nem tartozik az aktivan figyelt a korbe, mert macro fundamentalisan, inside action okokbol is mar kiesett onnan, nagyjabol junius vege ota. Osszeseen ketszer leptem be longra februar ota, 400 pont pluszban zartam. Tudom, sokkal jobb is lehetett volna, es itt biztos vannak olyanok, akik meg is csinaltak a posszibilis 2000 pontbol a felet.)
2)Minden belepesnek TA szempontbol nagyon erosnek kell lennie. Mindig a "buy the dip" elvet kovetem, sokszor RSX es stoch 20-as atmetszese korul huzom meg a ravaszt. Meg mas TA okokbol.
3) A stoplosst legkesobb 1 oraval a belepes utan beallitom, vagy kilovom a poziciot ha belathato hogy tevedtem.
4) Az atlag tartasok ideje 8-12 munkanap. Persze, van sokkal rovidebb es hosszabb is.
szterintem Fundamax főleg arra akart kilyukadni, hogy a 800ft-os tiszta eredménycsökkenés egy részvényben nem 800ft-os lesz, pusztán a p/e arányból következvén...tehát nincs értelme _bármilyen árfolyamból _ pont 800-at levonni.
1) Eleinte én is így álltam hozzá. Mára nem vagyok benne biztos, hogy a kormányban nem hülyék ülnek. Lsd azokat az eseteket, amikor egy új adó hatását (pl költségelkerülés, tranzakciócsökkentés) nem kalkulálják a modellbe, és csodálkoznak, hogy csökken a bevétel, és újabb adókat kell kivetni.
2)Ahogy írod: lehet differenciálni a felvétel időpontja szerint..
Egyértelmű, hogy a forintot gyengítenék, és azért ez az egész.
Tehát, hogy értsd én fundamentálisan kereskedek, ami nem jelenti azt, hogy szakértők számaiban ne bíznék meg, ezért egy évben 30-40 részvényben veszek fel long és short pozíciókat, természetesen nem végzek minden egyes úgylet előtt mérleg elemzést, Cash flow analízist stb.
Ami meg az 5100-as árfolyamot illeti azt csak és kizárólag te említetted, ezt vissza olvasható. Én csak az értelmetlen mondatod miatt vettem át.
Az is nyilvánvaló, és ezt magyaráznom sem kéne, hogy egy részvény célárának meghatározásánál benne van az eredményvárakozás is, mint értékelési szempont. Tehát ez jól közelíthető. Az átlag meg a szélső értékeket jól kiegyenlíti ezért hasznos a használata. Esetleg, ha valamelyik elemzőházban jobban megbízom, akkor súlyozott átlaggal operálok. Kolléga, ha minimális fogalmaid vannak a fundamentális elemzéshez tudhatnád, hogy az eredmény csak egy változó a sok közül.
És akkor most korrepetálok amihez egyébként nincs sok kedvem. Egy cégnek rossz gazdasági környezetben lehet rosszabb az egy részvényre jutó eredménye, mert piacszerzés folytán átmenetileg leszorítja az árait, hogy kiszorítsa a konkurenciát. Nő a forgalma, de nem ilyen arányban nő az árbevétele, sőt a részvényre jutó profitja átmenetileg csökken A fundamentális megközelítésnél nem csak a cég, bevételei, nyeresége, osztaléka ami fontos, hanem a buy -and hold stratégiák esetén a könyvszerinti érték is hangsúlyosan esik latba.
Tehát tudhatnád mert evidencia, hogy egy cég célárának a meghatározása során a különböző fundamentális aspektusok analízise után határozzák a várakozást. Nyilván egy modell esetén vannak olyan változók amik szubjektívek, (jövőbeni cash flow, bevétel, osztalék stb.), de a végeredmény mindenképpen sokkal jobb kiinduló alap, mintha csak a várható eredményvárakozást vennéd figyelembe!
1) Kolléga úr a Kormányban nem hülyék ülnek felkészült szakértők állnak a háttérben. Ha nem szakmai döntés születik, az elsősorban politikai okokra vezethető vissza, minthogy laikusok lennének a kormány mögött álló közgazdász és jogász tanácsadók. (A Kormányban is sok ilyen végzettségű személy ül egyébként.)
2) Egyértelműen leszögezték, hogy igazságos alapon, de rendszer szintű megoldásban gondolkodnak, mely során kivezetnék a terméket a magyar piacról. De biztos, hogy lesz egy szűkebb csoport aki relatíve jobban járt, mint a válság előtt eladósodottak. Ez a réteg valószínűleg kevésbé fog a mentőcsomagban részesülni. Emiatt is gondolom, hogy az előzetes kalkulációk, amelyek a bankokra tett negatív hatást becsülték, könnyen lehet, hogy túlzóak lesznek.
Egyáltalán nem biztos, hogy elsősorban fundamentális tényezők állnak a háttérben. Csányi is ember, könnyen akár az is benne lehet, a pakliban, hogy indulati tényezők is befolyásolták döntésében.
Csodálkoznék, ha az OTP nem hozná a számait, de ez hamarosan ki fog derülni. Nem hiszem, hogy innét fújna a szél...
Magyarországon már meg van képezve a céltartalék, a problémásak mögött több mint 80%, amihez hozzájön a zálogtárgy és más biztosítékok. Emiatt mondta Csányi, a bank a deviza hitel kérdésnek bármelyik verzióját könnyen elbírja, inkább az akvizíciók szempontjából nem mindegy melyik variáció következik be.
Az OTP árfolyamát nem az egyszeri tételek miatti "rossz gyorsjelentések", hanem sokkal inkább a jövőbeni kilátások befolyásolják mikró szinten. Az OTP eddig sem elsősorban az osztalékért vették, ilyen bejelentéseknek lenne pár százalék hatása az árfolyamban!
Kolléga úr, egyelőre több sajtóorgánum azt pedzegeti, hogy valójában lehet egy 20%-os pakkja Sanyi bácsinak, ha ebből elad egy részt, az azt is jelentheti, hogy jobban diverzifikálni akarja a portfólióját. Ezt egyébként ki is fejtette, hogy aktívabb portfólió kezelést akar a felszabadult forrással a jövőben. Ebbe akár az is belefér, hogy alacsonyabban visszavásárolja, de az is, hogy egy kisebb bankban nagyobb részesedét szerez. (Lehet, hogy már az OTP utáni jövőre gondol, mert egy kisebb bank is bank.)
Drága kolléga, nem azt mondtam hogy nem fundamentálisan kereskedek, azt mondtam az OTP esetén nem kereskedem így, nagy különbség!
Ha fundamentális fejtegetést tennél még értékeltem is volna, de értelmetlen félremagyarázását mondataimnak már kevésbé, nem kívánom többször megmagyarázni, kifejteni ami először is jól érthető.
Öreg te nem vagy normális, veled be is fejeztem...
Okos dolgokat írsz a fundáról, egyetértek, de szemantikailag a
"a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha a forinthitelt vettek volna fel"
simán lehet = "forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mintha devizahitelt vettek volna fel" -) mivel utóbbiak meg lennének mentve
hiszen magáról a mentőcsomagról beszélt Varga.
Magyarázat:
1) Lehet, hogy kormányék is elhitték, hgy itt bizony minden devhiteles pórul járt, és nem is értik a hátteret
2) olyan devizahiteleseket mentenének, akik nem élvezhették ki az alacsony kamatokat összességében, mert monjuk 2008-ban, közvetlenül a válság előtt vettek fel hitelt
Azt gondolom, lassankent kiszivarog majd, fokeppen persze a fundamentalis okokat tekintve, vajon mi is az, ami oka lehet az utobbi hetek insider eladasoknak. Mert hogy nem puszta hangulatok egybeesese, az megiscsak megalapozott lehet 2 honap alatt mintegy 10 insider eladas utan.
Arra megiscsak lehet szamitani, hogy a gyorsjelntes elott ket hettel, kotelezo elojelzeskent megmondjak, hogy van par kicsike, meg 2-3 nagyobb baj. Addig mar cask par nap van.
Mi van, ha mondjuk pl. az ukran lanynal muszaj nagyot tartalekolni valami okbol? Vagy Mo-on a bizonytalan devizahiteles kilatasok miatt egy oriasi celtartalekot kell kepezni, pl. a teljes Q2 nyereseget, mondjuk 30Mrd-t. Vagy kiderult, Q2-ben az MNB kamatvagasai miatt lejjebb ment a netto kamatres? Vagy mit tudom en?
Aztan mi lehet akkor, amikor aug. 15-en OTP bemutat egy egeszen meglepo, az ev eleje ota fennallo varakozasokhoz kepest durva csalodast kelto Gyorsjelentest? Vagy, mondjuk, amig a devizahitelezes ugy le nem zarul, addig felfuggeszti az igazgatosag az osztalekot?
Es van egy "human side" is. Csanyi biztosan nem akar ostoba fajanko szerepbe ragadni, aki eladta a pakkjat, aztan pedig bemutatja, milyen jol megy az OTP??? Valoszinu ez?
Tudom, optimista hangulatu long kollegak, ez pesszimistanak hangzik. De vajon valoszinu-e?
Látszik is, hogy nem használsz fundamentális megközelítést. Nem csak abból, hogy 90 %-ra veszed a pszichológia arányát az árfolyam alakulásában. Lehet így is eredményesen kereskedni. Nem célom hitvitában meggyőzni téged a fundamentális elemzés felsőbbrendűségéről a TA-val szemben. Sőt a te napon belüli és pár napos időhorizontodon a TA valószínűleg használhatóbb, mint a funda.
Sajnálom, hogy csalódnod kellett bennem és "kezdesz egyre komolytanabbanak tartani". Megértem, hogy akinek a portfoliójában 3 kontinensen kereskednek az nem ér rá alapvető számításokra. Inkább a "szakértők" bemondásaira és "minősítő cégek célárfolyamára" hagyatkozik, nem olyan amatőrök meglátásaira, mint én. Elnézésed kérem, hogy feleslegesen vesztegettem az idődet fundamentális fejtegetéssel.
Nekem csak azzal volt gondom, hogy lazán kijelented mi van már beárazva és mi nincs. Pedig ez egy fundamentális kérdés. Ahhoz meg a fundamentális alapokkal nem árt tisztában lenni.
Ha tudnád mit jelent a P/E, vagy csak annyi szöget ütne a fejedben, hogy hogy a manóba lehetett a kormányzati bejelentés előtt az árfolyam mondjuk 5100, a "minősítői" célárak átlaga pedig ennél is némileg magasabb, ha 2013-as egy részvényre jutó eredménykonszenzus az 500 forintot sem érte el és a 2014-es sem sokkal haladta meg a 600 forintot, akkor ilyeneket nem írnál. Akkor tudnád, hogy az egy részvényre jutó veszteséget nem az aktuális árfolyamból, vagy a célárból, hanem az egy részvényre jutó eredményvárakozásból kell levonni. Ennek a hatása az árfolyamra P/E-szeres lenne, ha tartós eredményrontó tényezőről van szó és valahol 1-szeres és P/E-szeres közé esik - a tapasztalatok szerint a P/E felével, harmadával szorzódik - ha egyszeri a hatás.
Megfelelő arányérzék mellett látnád, hogy az eredmény töredékére csökkenése, vagy akár teljes eltűnése nem 10-15 %-os árfolyamcsökkenést indokol, hanem sokkal nagyobbat.
Ha végig gondolnád, hogy a legutóbb a végtörlesztés miatt 33 %-ot esett, 2800-ig az árfolyam és az csak az ügyletek 23 %-ának árfolyam rögzítését jelentette veszteség forrásként, most pedig a deviza hitelek felét kitevő összes lakáshitel van soron, akkor nem jelentenél ki olyat, hogy 4300-nál a "legeslegrosszabb" is "szellősen be van árazva"
Kolléga pontosan mire vagy kíváncsi?! Írd le precízebben milyen számítási módszertan érdekel? Mert leírtam egyet elég korrekten.
Igen leírtam, hogy a számaid alapján -amit magad írtál le- 5100-400 nem egyenlő 4300-al.
De mielőtt egymás idejét feleslegesen vesztegetnénk elárulom neked, hogy három kontinensen kereskedek és a portfóliómban, ha spekulatívan OTP-vel kereskedem kevesebb, mint egy százalék a részvénypakkok összértéke. Ezért napon belüli és pár napos pozikhoz fundamentális megközelítést, mint korábban többször leírtam nem használok!
"Egyébként a minősítő cégek OTP célráfolyamának az átlaga jó kiinduló alap, ha ebből 10% rátartással levonjuk az egy részvényre jutó veszteséget nagyon nem tévedhetünk, a célárat illetően."
Akkor mégiscsak az árfolyamból, vagy annak célértékéből kell levonni az egy részvényre jutó veszteséget?
Az előző hozzászólásodban még azt írtad, hogy "nyilván nem 5100-ból kell levonni 400 Ft-ot, hogy 4300 Ft-ot kapjunk".
Lépjünk túl egy pillanatra azon a problémán, hogy 400, 600, vagy 900 forint-e az a bizonyos egy részvényre jutó veszteség! Engem a számítási módszered érdekel.
Nem azt mondták, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha a forinthitelt vettek volna fel. Az úgy valóban szűkítette volna a kört és csökkentette volna a bankok terhét. Ez egy közkedvelt félreértelmezése az elhangzottaknak. De - ahogy helyesen idézted - azt mondták, hogy a "forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mintha devizahitelt vettek volna fel". Ez viszont növeli bankrendszer veszteségét.
1. Ha a forint hiteleseknek nem adnának kedvezményt és a deviza hitelesek ehhez képest nem járhatnának jobban, akkor elenyésző lenne az adósmentés, hiszen a devizahitelesek többsége a hitelfelvétel óta eltelt időszakban összességében kevesebb törlesztő részletet fizetett ki, mintha ugyanakkor ugyanolyan összegben forint hitelt vett volna fel. Így ez a fajta értelmezés szerintem kizárható.
2. Politikailag az a cél hogy minél több adósnak jusson érdemi enyhítés, vagy kézzel fogható visszatérítés. Tehát valószínűleg a deviza adósok is kapni fognak és a forint adósok is.
3. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján a tárgyalások célja kipuhatolni meddig mehetnek el anélkül, hogy bedöntenének bankokat. A végtörlesztés különadóból való leírás után megmaradt nettó 260 milliárd veszteségét kibírták a bankok. Ez lehet az alsó határ. A felső határ a Varga nyilatkozatban szereplő 3 millió EUR, amit nem fog elérni a bankok nettó terhe. Ilyen nagyságrend inkább a széles körben adott előnyöket feltételezi, azzal hogy a teher viselésébe az állam is beszáll, ezért nem megy 3 millió EUR fölé a banki nettó részesedés az összes veszteségből.
4. Van egy érdekes pont az Orbán Gábor és Varga Mihály nyilatkozatokban, amivel eddig senki nem foglalkozott. Először 3-5 éves megoldást említettek. Kezdetben arra gondoltam, hogy a terhet terítik valahogy (elég nehéz elképzelni hogyan) 3-5 évre hogy könnyebben kibírják a bankok. Azonban a későbbi nyilatkozatok szerint a futamidőt csökkenteni szeretnék, legalább felére. A Kormány szerint a hátralévő átlagos futamidő 11 év (szerintem 12, de ezen nem veszünk össze). Ennek az erős felezése 5 év. A 3-5 éves megoldás értelmezhető úgy, hogy a hátralévő futamidő csökken 3-5 évre. A megoldás előnye, hogy a hitelek többsége még a 2018-as választások előtt kifut, tehát az akkori kampányban is felhasználható lesz ez a fegyvertény.
Ha minden feltétel változatlan lenne, akkor 11 év hátralévő futamidő megfelezése 2/3-ával megemelné a törlesztő részleteket. Azonban ha rögzítik az árfolyamot a folyósításkori értéken, akkor átlag 33 %-kal csökken a tartozás és a törlesztő részlet. Ha rögzítik a teljes hiteldíj mutatót a folyósításkori szinten, akkor az közel 10 %-kal csökkenti a törlesztő részletet. Márpedig 1,66 x 0,67 x 0,9 = 1,00 Láss csodát, pont nem változik a törlesztő.
A forint lakáshitelek átlagos hátralévő futamideje sokkal rövidebb, így ott elég némi kamatkedvezményt adni (más kondícióval nem is lehet játszani), hogy azt mondhassák a forint hitelesek sem jártak rosszabbul. Például ugyanara a kamatszintre r9ögzítenenk, mint amilyen a devizahitelesek kamata volt.
Kolléga kezdelek egyre komolytalanabbnak tartani. Tehát újra, neked dunsztod nincs mi alapján vásárolok, bár OTP esetén többször szájbarágosan leírtam. (Olvass vissza!) Egyébként a minősítő cégek OTP célráfolyamának az átlaga jó kiinduló alap, ha ebből 10% rátartással levonjuk az egy részvényre jutó veszteséget nagyon nem tévedhetünk, a célárat illetően. De a tényleges árfolyam 90%-ban pszichológiai alapon mozog, ezért jelentősen elválhat a fundamentálisan belőtt értékvesztéstől.
Nem gondolom, hogy minden szakértőnek a pozícióját ismered...
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.