A korábban kivesézett P/BV illetve ROE összefüggést bemutató ábrával kapcsolatban lenne pár felvetésem. A héten megjelent cikkben is az OTP árazása volt a téma:
link
Ebben a legérdekesebb az, hogy P/E alapon az OTP inkább olcsónak tűnik a maga 12-es értékével. Amikor viszont korábban P/BV alapon a könyvértékéhez viszonyítottuk az árát, drágának mondjuk az 1,7 körüli mutató alapján. Most melyik az igaz?
A régi ábrán az látszik, hogy a magasabb ROE-t azzal magasabb P/BV árral díjazza a piac. X bank részvényét könyvértéken lehet megvenni, termel a befektetőnek 8% ROE hozamot. Y bank kétszer ekkora ROE-t tud hozni, elvileg ugyanaz a befektető 2-es B/BV mellett is ugyanúgy 8%-os hozamot kapna.
A gyakorlatban viszont az átlagot jelző ferde egyenes nem elég meredek, a jobb bankokért (OTP ilyen) 16% ROE mellett csak 1,7-szeresét fizetik a könyvértéknek.
Mi lehet ennek az oka? Indokolt vagy sem?
(Egyébként szerintem mindkét mutatóban (P/BV és ROE) benne van a saját tőke, így egymással elosztva az kiesik, hányadosként pont a a P/E-t kapjuk. Ebből adódik, hogy az OTP PE mutatója az átlagosnál alacsonyabb.)
Büntetést (=óvatosságot az árazásban) vagy jutalmat érdemel a magas ROE? Indokolt az óvatosság, ha egyszeri tételek, trükközés okozza, ha nem fenntartható, ha kockázatos országokban működik, versenytársak belépése várható stb.
Válságos helyzetben, amikor megnő a bedőlt hitelek aránya, alacsony vagy magas ROE kedvezőbb? Az biztos, hogy az árfolyam (magasról) többet tud esni, de azonos tőkeveszteséget feltételezve a fenti "A" bank előbb kezdi a saját tőkét égetni "B"-hez képest, mert utóbbi kétszer akkora éves nyeresége nagyobb pufferként szolgál.
Összefoglalva az OTP árazása a jelenlegi nyereségszintjének megfelelő, P/E alapon némi felértékelődési lehetőséggel.
2017-ben 850 EPS és 13PE mutató mellett benne van a 11 ezres potenciál, ha (!) minden jól alakul.
link
Ebben a legérdekesebb az, hogy P/E alapon az OTP inkább olcsónak tűnik a maga 12-es értékével. Amikor viszont korábban P/BV alapon a könyvértékéhez viszonyítottuk az árát, drágának mondjuk az 1,7 körüli mutató alapján. Most melyik az igaz?
A régi ábrán az látszik, hogy a magasabb ROE-t azzal magasabb P/BV árral díjazza a piac. X bank részvényét könyvértéken lehet megvenni, termel a befektetőnek 8% ROE hozamot. Y bank kétszer ekkora ROE-t tud hozni, elvileg ugyanaz a befektető 2-es B/BV mellett is ugyanúgy 8%-os hozamot kapna.
A gyakorlatban viszont az átlagot jelző ferde egyenes nem elég meredek, a jobb bankokért (OTP ilyen) 16% ROE mellett csak 1,7-szeresét fizetik a könyvértéknek.
Mi lehet ennek az oka? Indokolt vagy sem?
(Egyébként szerintem mindkét mutatóban (P/BV és ROE) benne van a saját tőke, így egymással elosztva az kiesik, hányadosként pont a a P/E-t kapjuk. Ebből adódik, hogy az OTP PE mutatója az átlagosnál alacsonyabb.)
Büntetést (=óvatosságot az árazásban) vagy jutalmat érdemel a magas ROE? Indokolt az óvatosság, ha egyszeri tételek, trükközés okozza, ha nem fenntartható, ha kockázatos országokban működik, versenytársak belépése várható stb.
Válságos helyzetben, amikor megnő a bedőlt hitelek aránya, alacsony vagy magas ROE kedvezőbb? Az biztos, hogy az árfolyam (magasról) többet tud esni, de azonos tőkeveszteséget feltételezve a fenti "A" bank előbb kezdi a saját tőkét égetni "B"-hez képest, mert utóbbi kétszer akkora éves nyeresége nagyobb pufferként szolgál.
Összefoglalva az OTP árazása a jelenlegi nyereségszintjének megfelelő, P/E alapon némi felértékelődési lehetőséggel.
2017-ben 850 EPS és 13PE mutató mellett benne van a 11 ezres potenciál, ha (!) minden jól alakul.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.