Topiknyitó: Törölt felhasználó 2003. 02. 23. 12:07

Rába és a láma  

Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 11:48
Törölt hozzászólás
#50300
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 11:47
Előzmény: #50282  Törölt felhasználó
#50299
FCI! Gratula, reméljük a PSZÁF teszi a dolgát mert igazad van!!!

A PSZÁF nem hozhat más döntést!!!

De mi van azokkal, akik ennek hatására eladtak 790-795 között, mert csőbe húzták őket, azokat hogyan és ki kártalanítja??
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 11:46
Törölt hozzászólás
#50298
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 11:45
Törölt hozzászólás
#50297
zolaaa 2011. 11. 09. 11:43
Előzmény: #50295  pancserlama.
#50296
basszus tényleg.....
már november 8-án...

most mi legyen? menjünk a Fővárosi Bíróságra?

vagy naivkodjunk, hogy hátha majd a menedzsment beadja a keresetlevelet?

Ha elmulasztja törvényt sért?

azért a tét szerintem nem kicsi.
pancserlama.
pancserlama. 2011. 11. 09. 11:28
Előzmény: #50294  Törölt felhasználó
#50295
PSZÁF határozat meg van.
Pedig az a telek ott van Győrben !
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 10:13
Előzmény: #50293  -bubu-
#50294
ezért nem akarják a tőzsdén 800 fölé vinni az árat
lásd pannuninonn vagy melyik
3-6% az a rizikófaktor, az adó miatt
-bubu-
-bubu- 2011. 11. 09. 10:09
Előzmény: #50292  Törölt felhasználó
#50293
jól mondod, 16% minden , de nem állíthatod szembe .......

szerintem is ez a lényeg..
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 10:08
Előzmény: #50291  -bubu-
#50292
otc ua adózik
csak a nem állítható szembe a másikkal
- bár ezt én nemtom -
-bubu-
-bubu- 2011. 11. 09. 10:03
Előzmény: #50289  sly36
#50291
Nem azon volt a hangsúly , hogy most adjuk oda szerintem, hanem azon, hogy a TŐZSDÉN adjuk oda és csak az adóoptimalizálás miatt írták ......

az összeesküvések ettől még játszhatnak :DD

Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 10:01
Előzmény: #50289  sly36
#50290
ez is igaz ÐÐ
sly36
sly36 2011. 11. 09. 09:57
Előzmény: #50287  -bubu-
#50289
Minden eszközt bevetnek ezek a brokik, hogy adjuk oda nekik.:-)))
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:54
Előzmény: #50287  -bubu-
#50288
ez igaz,
-bubu-
-bubu- 2011. 11. 09. 09:51
Előzmény: #50282  Törölt felhasználó
#50287
Rába: Minden Rába tulajdonosnak azt javasolom, hogy a tőzsdén adják el a részvényeket, mert így a nyereség-veszteség összevonható a többi tőzsdei eredményükkel, ellentétben a tőzsdén kívüli vételi ajánlat elfogadása esetén.

QRT

ez figyelemre méltó megállapítás az adózás miatt
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:47
Törölt hozzászólás
#50286
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:46
Előzmény: #50276  atikasz
#50285
el. törvényi kötelességük, amely elmulasztása esetén büntetőjogi feljelentést is lehet tenni.
zotyó 2011. 11. 09. 09:42
Előzmény: #50283  Törölt felhasználó
#50284
Egyértelmű.
Üdv:
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:37
Előzmény: #50278  zotyó
#50283
Az lenne a legegyértelműbb jelzés a kicsik számára, ha kihúznák 815 felé (mondjuk névérték és az kiszámolt 1150 közé). Akkor az állam simán megrekedhet 30-35%-on, és beépülhet az árazásba az ingatlan valós értéke, az összes új megrendelés, a gyenge forint, stb.
Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:37
#50282
Többek közt egy ilyen beadvány is ment a PSZÁF-hoz:

"Tisztelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete!

Tárgy:Az MNV Zrt. Rába Nyrt. részvényeire tett nyilvános ajánlatával kapcsolatos panasz, kifogás

Alapvető feltevés, hogy az ajánlati ár nem tükrözi a 2010-es auditált beszámolóban közzétett valós saját tőkét, így félrevezető lehet, mert nem kezeli az IFRS szerint bemutatott befektetési ingatlan piaci értékét.

A részvények ellenértékének meghatározása a Tpt. szerint

72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;

ebből számunkra az ag) pont releváns.
Ugyanezen pargrafus (5) bekezdése szerint:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

A fenti szabályozás célja a meglévő részvényesek védelme, mert az ajánlati ár kialakításakor vagy a piaci átlagárból, vagy az ajánlattevő legmagasabb beszerzési árából, vagy az egy részvényre jutó saját tőkéből kell a nagyobbat választani.
Az előírás arra is irányul, hogy a részvényesnek legalább a beszámolóban szereplő saját vagyont elérő ajánlatot kell felajánlani (így laikusként sem járnak rosszul, mert védi őket a szabályozás).
A Rábánál azonban az IFRS szabályozás miatt speciális helyzet alakult ki, mert a társaság tényleges saját vagyona az IFRS 40 előírása miatt két helyen jelenik meg a beszámolóban.
Egyrészt a mérlegben a saját tőke mutatja, másrészt a kiegészítő mellékletben, ahol a befektetési ingatlan tényleges, könyvvizsgáló által elfogadott értéke került bemutatásra.
Emiatt a speciális helyzet miatt a tényleges 1 részvényre jutó saját vagyont a beszámolóból kell kiszámolni, oly módom, hogy az 1 részvényre jutó saját tőkét korrigálni kell a kiegészítő mellékletben szereplő befektetési ingatlan értékkülönbözetével.

Mindjárt felhívnám a Tisztelt Felügyelet figyelmét egy formai hibára az ajánlatban, miszerint az egy részvényre jutó saját tőke megállapítása esetében helytelen a számítás:
A vételi ajánlatban 747 Ft szerepel, ami a 2010-es konszolidált saját tőkéből (ingatlan értékkülönbözet nélkül) indul ki, és ezt osztja az összes részvény darabszámmal.
10.059.270 ezer Ft/13.473.446=746,59=747 Ft.
A hiba oka az, hogy a konszolidált saját tőké 13.473.446 db részvénnyel osztották, miközben a saját részvényeket figyelmen kívül kellett volna hagyni belőle, hiszen az IFRS előírások miatt a saját tőkében sem szerepelnek (IFRS szerint levonják belőle, azaz a jegyzett tőkét csökkentik).
Mivel a számlálóból levonták (csökkentették) a nevezőből is le kell vonni a számoláskor. Irányadó erre a mérleg jegyzett tőke sora is, melyben a jegyzett tőke 12.550.920 ezer Ft, vagyis a beszámolóban szereplő saját részvénnyel korrigált részvényszám 12.550.920 darab.
Így ezzel a db-bal kellett volna osztani a saját tőkét:
10.059.270 ezer Ft/12.550.920= 802 Ft. (kerekítve)
Az egy részvényre jutó saját tőke helyes összeg tehát 2010-ben 802 Ft volt. (ezt megerősíti a Társaság 2010. éves jelentés 3.oldalán szereplő táblázat is, mely szerint az 1 részvényre jutó saját tőke 802 Ft., ld. www.raba.hu /befektetői oldal/ éves jelentések)
Az eredeti ajánlati árat ugyan nem befolyásolja, de lényegesen magasabb, mint a nyilvános ajánlatban közétett érték, ami hátrányosan befolyásolhatja a felhasználókat.

A Tpt. jogszabály megkerülésére ad lehetőséget, illetve a szabály nem megfelelő alkalmazása hátrányosan érintheti a részvényeseket, amiatt hogy a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) előírásai kétféle lehetőséget adnak a befektetési ingatlanok kimutatására.
Az IFRS 40 előírása szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell kimutatni a mérlegben (saját tőkében), vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenni ugyanazt az értéket. A könyvvizsgálónak kötelező ellenőriznie, bármelyikre esik a választás. 2010-ben ez megtörtént, a könyvvizsgáló elfogadta a 6 mrd Ft-os ingatlanértéket (ez teljes egészében a Városréti ingatlan értéke).
A két megoldás az IFRS szerint egyenértékű, ugyanazt az információtartamot kell jelentenie a felhasználóknak, választani lehet közülük, de a választás értelemszerűen nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti.
A Rába a 2. megoldást választotta (adminisztrációs egysszerűsítés miatt), vagyis a kiegészítő mellékletben teszi közzé a könyvvizsgáló által jóváhagyott piaci értéket. Ez a Rába esetében 6 mrd Ft. A vételi ajánlat alapját képező beszámolóban azonban ugyanez az ingatlan könyv szerinti értéken (338 millió Ft) szerepel, vagyis ami az IFRS előírásai szerint egyenértékű, az különbséget okoz a saját tőkében. A különbség igen jelentős 5.662 millió Ft (részvényenként 420 Ft), IFRS előírás szerinti halasztott adóval korrigálva 340 Ft/részvény.

Az ajánlati ár ezt a korrekciót egyáltalán nem tartalmazza, emiatt félrevezető lehet, mert nem veszi figyelembe ezt a különbözetet, így a Tpt. szó szerinti előírása két különböző értéket eredményez az IFRS tv. előírások közötti választás miatt, miközben ez az értékelés ugyanazon vagyontárgynak ugyanakkora értéken történő bemutatását jelenti, vagyis különbséget nem okozhat a tulajdonosok kárára.
Már pedig a Rába részvényekre tett ajánlattétel során ez történik, mert 815 Ft-os ajánlat nem tükrözi a fent említett 340 Ft-os értékkülönbözetet, így előfordulhat, hogy egy részvényes a többiek kárára előnyhöz jut, úgy hogy a valóságos értéknél (ami számvitelileg egyértelműen levezethető) jelentősen kisebb összeget kell ajánlania a részvényekért.

Kérem emiatt az ajánlati ár felülvizsgálatát, annak minimális 1.142 Ft-ra (802+340) korrigálását, amely már megfelelően tükrözi az IFRS előírásai szerint értékelt ingatlant értékét, ezzel együtt a vállalat értékét, és nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevő részvényes a helytelenül megállapított ajánlati ár segítségével előnyhöz jusson.

Budapest, 2011. november 8.”

zotyó 2011. 11. 09. 09:34
Előzmény: törölt hozzászólás
#50281
Erősen megcsappant a forgalom.
Elfogyóban az eladók?
Üdv:

Topik gazda

pancserlama
4 3 4

aktív fórumozók


friss hírek További hírek