2014-ig kb versenyképes volt a bankbetét, de az se minden banknál. 2014-2019-ig még volt szja az állampapíron, de a kamatelőnye már jelentős volt. 2019 után a bankbetét helyét szinte teljesen átvette, mivel abszolút költségmentes. Az online felület is folyamatosan fejlődött.
A lakossági állampapír átvette a klasszikus bankbetét szerepét. A bankok többsége (főleg a nagyok) nem érdekelt a lakossági forrásgyűjtésben. Az állam viszont igen. Ezért gondolom azt, hogy a visszaváltás nem lesz lényegileg korlátozva.
Persze, sokkal kisebb lenne a kereslet. Mivel az állampapírpiacra terelték azokat is, akik egyébként bankbetétet vagy más likvid eszközt használnának, a visszaváltási opció szinte kötelező elem. Normál helyzetben fenn is fogják tartani; a kérdés mindig a stresszteszt - nagyobb összeg elhelyezésénél erre a kockázatra kell gondolni. Nem azért mert valószínű, hanem mert nem kizárható.
Mindig csodálkozom is, hogy ez a menekülőút ilyen olcsón létezik. Ez a befektetési "hibák" költségét az államra tolja. Persze lehet, hogy enélkül jóval kisebb lenne a kereslet, nem tudom.
Az iráni háború előtt készült elemzések és előrejelzések eléggé hasonlóak voltak. Most érhettük el az inflációs mélypontot, az év vége felé 4% körüli vagy afölötti értékkel számoltak, az év egészére kb. 3.5%-el. Hogy miért nőne az év második felében? Árszabályozások kifutása, eltolt áremelések, bázishatások, forint gyengülési kockázat, bérdinamika (bár ez mintha enyhülne). De ezek persze feltételezték, hogy nem lesznek nagyobb és tartós külső sokkok és választási/kormányzati ámokfutások. A mostani háború kapcsán a portfólió ezt írta: "10%-os olajár-emelkedés 0,3-0,4 százalékponttal emeli az inflációt, a forintárfolyamnál ekkora hatása az 1%-os elmozdulásnak van". . És még azt érződik szerintem, hogy a hitelminősítőknél eléggé fogy a türelem, feszül a cérna, főleg ha a Fidesz maradna. És a bóvliba vágás eléggé megdobná a kötvényhozamokat, tovább drágítaná a finanszírozást, gyengítené a forintot és így növelné az inflációt.
"Első körben próbálom úgy átgondolni, mintha ez a kedvezményes 1% visszaváltás nem lenne." - ez profi hozzáállás, mert nem reménykedsz, így csak pozitív meglepetés érhet
A hiány elszállt, a növekedés nulla, a forintot tartják a választásig (pl. az MNB a piacot megkerülve ad devizát az energiavásárláshoz - tanultak 2022-ből). A belső faktorok alapján az infláció gyorsulása borítékolható. Lesz komoly megszorítás, de a deficit döntő többségét ismét elinflálják – itt a Balkánon ez a szokás. Senkit nem érdekel az adó, ha beépítik egy termék vagy szolgáltatás árába. Ehhez az egészhez érkezik meg egy külső sokk. A bizonytalanság ugyanakkor jelentős a nemzetközi környezetben, mert a kereslet összeesésével deflációt is importálhatunk később.
"Túlzottan hiszek a lakossági papírok visszaválthatóságában." . Első körben próbálom úgy átgondolni, mintha ez a kedvezményes 1% visszaváltás nem lenne. Nekem is az 50% fix és 50% változó a kiindulópont és ezt tolom el valamilyen irányba max. 1/3 - 2/3-ig. Most éppen a fixek felé, mert kiráztam a legrosszabb BMÁP-okat és látok esélyt a fixek felülteljesítésére (meg kell egy kis izgalom). Mondjuk a PMÁP időszak kivétel volt, akkor megszegtem a szabályt és jóval 2/3 fölé toltam. . De el kell ismerni ez az 1% nagyon megkönnyíti a helyzetet, amíg ez a lehetőség létezik addig nagyon olcsón lehet hibázni.
5,5 felett tapsolok, így ok?:D Értem, hogy 6,42. https://www.investing.com/currencies/eur-huf 383. Taps, nem hiába, mert 1,4%-os inflációs adat mellett a 6,25-ös alapkamat bőven elég, ha nincs pánik.
Magyar Állampapír tulajok