Igy van, nem csak a FixMÁP-hoz képesti hozamfelár számít. De nem csak az árfolyamnyereség miatt. Pusztán a magas hozam miatt lehet hosszútávon is tartani eladás nélkül. Hasonló eredmény várható, hiszen az árfolyamnyereség forrása az aktuális hozamokhoz képesti különbözet. Akkor sürgető az eladás, ha azt gondolja az ember, hogy hosszú időre elértek egy mélypontot a hozamok és innen emelkedni fognak.
"akkor ezzel azt mondod, hogy a kamatfizetés után 1 nappal meg 364 nappal is ugyanazzal számolsz (mert nettó árfolyammal), de így az időérték az hol van ebben?" Nem semmiképpen, hiszen vételnél és eladásnál végül a bruttó árfolyamon kell elszámolni. Viszont a bruttó árfolyam bonyolítja a tisztánlátást, hogy tulajdonképpen pénzért pénzt veszel meg (a felhalmozott kamatot). Bruttó árfolyammal nehezen számolod ki az évente kifizetendő kamatot, ha ezzel számolnál akkor más értéket kapnál a kamatfizetés után 1 vagy 364 nappal.
"Ha a 2035/A évente 8% KAMATot adna, míg a FIXMÁP 6,5%-ot, nem kérdés, hogy a 2035A-t választanám." Nem hiszem, hogy ilyen különbség az intézményi és lakossági papírok között tartósabban ki tudna alakulni. A 8%-os hozamnak oka lenne (pl. politikai-gazdasági bizonytalanság a választások kapcsán, leminősítés stb.), egy idő után a lakosságit is emelni kéne. Sőt pár évig az volt az elv, hogy a lakossági papirok prémiumot ad az intézményihez képest, most ez változóban van. Szóval arra, hogy nagy különbség alakuljon ki örökké várhatnál, kivéve talán valamilyen rövid felszúrást majd gyors visszarendeződést. De 10 éves intézményi papírt nem is emiatt vesznek, hanem egyrészt mert 10 évre rögzítesz egy jónak tűnő kamatot (bár ezt nem könnyű megitélni) másrészt az esetleges árfolyamnyereség miatt. Mi itt elég rövidtávon tudunk csak gondolkozni és egy 10-éveshez nem ez kell. Az intézményi piacon tapasztaltabbak nyilván jobban képben vannak, hogy egy adott kamatszint a hosszútávú átlagokhoz képest hol helyezkedik el. Ami persze nem garancia az elkövetkező 10 évre, hiszen ki tudja a világ milyen hosszútávú trendek mentén alakul át, de kiindulásnak jó, valami alapján dönteni kell.
"és ez milyen viszonyban van a valósággal, nem értem, hiszen a bruttó eladási árfolyam veheted meg" A bruttó árfolyam annyit módosít, hogy megveszed az addig felhalmozott kamatot. Ezt majd megkapod az első kamatfizetésnél. Igazából a nettó árfolyam tükrözi tisztábban a hozamát, mert változatlan hozam mellett is a bruttó árfolyam minden nap változik.
A mai nettó eladási árfolyamon azt számoltam, hogy az éves kézhezkapott kamat: 2051/G esetén 6.3% 2035/A esetén 6.9% lenne. Az összhozamot persze módosítja a lejáratkor visszakapott névérték összege, de ekkora időtávoknál már fontos nekem az éves kamat összege is. Mert sokáig ezzel kell beérni ha rossz irányba mozdul el az árfolyam. Bónuszként meg ott van a felértékelődési lehetőség, ha jó irányba megy.
Japán nem mostanában halmozta fel a nagy államadósságot, hanem a 90-es évek közepétől indult növekedésnek, és az ezt követő 20 évben nőtt nagyot. És döntő része belföldi kézben van. Így ez náluk egy belföldi bizalmi kérdés. 260%-kal is stabilan elvannak. Nem lehet egy kalap alá venni a teljesen különböző körülményű országokat pusztán a százalék alapján. Nálunk már a 80% is egy veszélyes határnak számít.
A gyors hozamemelkedés valamilyen ijesztő esemény miatt szokott történni, éppen ezért nem mer az ember venni, mert mi van ha 15 majd 20 lesz, vagy jön a csőd. Amúgy lehiggadva világos lenne, hogy nagy valószínűséggel nem lesz évekig 10 fölött, úgyhogy jó vétel. Most annyi a történet, hogy a jelenlegi kínálat mellett ez is megfontolandó alternatíva. Lehet olyan kimenetel, hogy pár éves távlatban ez az egyik legjobb választás a magyar állampapírok között.
Annyit tudok hozzátenni, hogy vettem 2035/A-t 6.75%, 6.89%, 6.91% hozam mellett egyforma összegekért, kb. 6.85%-s átlaghozammal. Megint vennék ha megközelítene a 7%-ot, a PMÁP-ot csökkenteném tovább vele. 1 éves távlatban látok benne kockázatot, hagynék még puskaport későbbre is. Ha átlápné a 7-et (ami elég baj lenne az országnak) akkor 0.5%-konként vennék felfelé. De ekkor már a lakossági kötvények kamataihoz is hozzá kéne nyúlni a kincstárnak.
"A 34A-nak milyen előnye van?" A hasonló futamidejű és jellegű(pl. fix kamatozású) államkötvények hozama hasonló lesz. Miért is különböznének? Ha egyik valamiért jóval nagyobb lenne a másiknál akkor azt kezdenék vásárolni és hamar kiegyenlítődnének. Nekem kedvezőbb a 35/A "előre fizetése", de nem tudom, hogy az igazán nagy tételben vásárlók intézményieknek (nyugdíjalapok, hosszúkötvény alapok) mik a szempontjaik. Ők állandóan megújítják az állományukat és igyekeznek minél jobb hozamúakat vásárolni. Nem tudom, hogy hozamcsökkenés esetén mi a stratégiájuk: tartják a piacinál jóval kedvezőbb hozamú korábbi kötvényeiket, learatják-e a pillanatnyi árfolyamnyereséget vagy mindkettő vegyesen. (Úgy rémlik, hogy számolható valamilyen valószínűsíthető optimum ahol érdemes lehet eladni és megújítani az állományt.) A 34/A árfolyamának nagyobb lesz az ingadozása, ha az árfolyamnyereség érdekel akkor ezt érdemes választani. Ebben a kategóriában 100 éves osztrák államkötvény a csúcs, nálunk pedig a 2051/G.
Az ideális időpontot a kötvények esetén nehéz megtalálni hasonlóan a részvényekhez. Ugyanúgy több hullámban nőhetnek a hozamok időben széthúzva. Minél alaposabban meg akar győződni az ember, hogy megvolt a csúcs, annál lejjebb lesz a hozam vásárláskor. Lehet felfelé vásárolni minden 0.5% vagy 1% hozamemelkedéskor és akkor lesz egy viszonylag jó átlag, feltéve, hogy nem kerül túl rossz állapotba az ország. Vagy el lehet dönteni előre, hogy 8%-10% hozam esetén bevásárlunk, mert ez nehezen tarható szint hosszú távon egy 10 éves kötvénynél. De figyelembe kell venni, hogy ha eléri mondjuk a 8%-ot azt nem véletlenül teszi, abban a pillanatban ugyanúgy lehet azt érezni, hogy rosszak a kilátások, tehát jobb lesz várni a vásárlással.
Ezzel nem értek egyet. Amíg a válságokban a dollár erősödik és az USA hozamok csökkennek addig nem sok az esély a leváltására. Most változott a légkör.
Biztosan sok jó szakember van az USA-ban aki ezt pontosan érti, de hogy Trump mit ért és mit nem ért azt erős homály fedi (nálam). Számít, hogy amikor ránézel az arcára és beszédére akkor mi jön át. Hát ebben nem áll fényesen, vagy nagyon ügyesen átver engem. Az más kérdés, hogy ettől még a környezete okosan ráterelgetheti a megfelelő útra.
Egyszer olyan speciális témában keresgéltem amiről egy-két cikk volt a neten. Utána kérdeztem az AI-t és látszott, hogy jobb híján egy az egyben ezekből idézett. Itt meztelen volt a király. De ha sok forrás van egy témáról akkor elég jól össze tudja foglalni az "átlagot". Még olyan is van, hogy megemlíti az átlagtól eltérő nézeteket is. Persze nem szabad vakon megbízni benne, át kell olvasni.
Félreérted, nem a dollár gyengülése okozza bizalmatlanságot. Az csak következmény. Az államadósság megálíthatatlan növekedése és magas költségvetési hiány jelent gondot jó ideje. . A dollár tartalékvaluta szerepe elég lassan, de csökken.
Egy régi példa:* A Bretton Woods-i rendszer idején (1944–1971) a dollárt aranyhoz kötötték * Az USA-nak egyre nagyobb deficitet kellett fenntartania, hogy elegendő dollár legyen a világban * Ez végül 1971-ben a rendszer összeomlásához vezetett, Nixon felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát – ez volt a Triffin-dilemma egyik klasszikus megnyilvánulása . Na ilyen problémákkal a forintunknak nem kell szembenéznie:)
De nem csak az árfolyamnyereség miatt. Pusztán a magas hozam miatt lehet hosszútávon is tartani eladás nélkül. Hasonló eredmény várható, hiszen az árfolyamnyereség forrása az aktuális hozamokhoz képesti különbözet. Akkor sürgető az eladás, ha azt gondolja az ember, hogy hosszú időre elértek egy mélypontot a hozamok és innen emelkedni fognak.