A margin call nyújtotta diszkont az aranynál ajándék. Kezd teljesen irracionálissá válni a félelem. Amikor valaki elbizonytalanodik, csak nézzen az ábrára: M2 (M2SL) | FRED | St. Louis Fed
Az USA a saját kötvénypiacát próbálja menteni a közvetlen jen-vásárlásokkal. Hab a tortán, hogy az intervenció alkalmával eurót szórtak a piacra, elkerülve az amerikai állampapírok közvetlen piaci likvidálását. Nincs itt semmilyen fenyegetés a szó szoros értelmében, puszta matematikai kényszer (mérlegalkalmazkodás) az amerikai kötvények leépítése, ami folyamatosan zajlik is. A Q1-ben majdnem 30 milliárd dollárnyi állampapírt dobtak már piacra. Japán számára a jen további gyengülése vállalhatatlanná vált, mivel az importált infláció miatti költségnyomás már csődhullámot idézett elő.
Egyelőre nincs tiszta trend, úgyhogy csak ésszel, ha elfogadsz tanácsot. A tegnapi napon belüli gyengélkedés és a filléres opciók tálcán kínálták a kedvező, aszimmetrikus beszállót.
Szóltam, hasznos volt (vagy lehetett volna másnak is), erre lepontoz valamelyik agytröszt. A lényeg persze az, hogy a számlámon hiánytalanul megjelent az eredmény. A modellem még nem adott "szabad" jelzést az aranynak, kíváncsian várom a következő időszakot.
Trump csak a tünet. Másodszor választották meg a reményvesztett, lecsúszó és polarizálódó amerikaiak, akiknek a többsége kis túlzással egyetlen lábtörésre van a hajléktalanságtól, miközben a felső rétegeknél elképesztő ütemben koncentrálódik a vagyon. A deglobalizáció, az erőforrásháborúk és a lokális konfliktusok immár a szabályt jelentik, nem a kivételt.
A növekedés kényszere a kamatmechanizmuson keresztül szerkezetileg van kódolva a rendszerbe. Ha nincs növekedés, és elapad az organikus hitelkereslet, akkor a jegybank kénytelen mesterségesen likviditást teremteni - pontosan erre való a QE -, különben a defláció könyörtelenül leépíti a hitelpiramist. Nem azért "nyomtatnak" pénzt, mert nem értik a rendszert, hanem azért, mert nagyon is. A Fed elsődleges mandátuma a rendszer stabilizálása. Az infláció meg már öt éve cél felett van... A bolygó élhetősége pedig exponenciális ütemben romlik. Nem 2100 viszonyai a kérdésesek, hanem már a 2030-2040 közötti időszak is kemény lesz.
Egy 2008 + 2001 + 1991 + "isten hozott a jövőben" típusú hibrid válság jeleit vélem felfedezni. Az AI-sztori pénzügyi értelemben a végét járja. A fejlődő piacokon kritikus szinten fogy a dollár, szakad az indiai rúpia, zuhan a KOSPI, a francia hosszú hozamok pedig teljesen elszakadtak. Tegnap egyszerre esett minden, és az utóbbi két napban megint felbukkantak olyan szereplők, akiket már csak a Fed látott el sürgősségi likviditással. Az aranyban viszont lassan minden "fundamentális" kockázat be van árazva; amit most látunk, az sokkal inkább mechanikus kényszerlikvidálás, masszív félelemmel ötvözött likviditáshiány. Nem tudom, meddig megy le, de a forduló valószínűleg nem lassú bázisépítés lesz, hanem brutális visszatépés.
Zártam a putok egyharmadát, mert majdnem ATM-be mentek és volt egy kis pánik. Most mozi. Nem shortolok, hanem fedezek, csak némileg agresszívabb módon.
Nem, ez egyáltalán nem szójáték. A növekedés kényszere a kamatmechanizmuson keresztül szerkezetileg van kódolva a rendszerbe. Ha nincs növekedés, és elapad az organikus hitelkereslet, akkor a jegybank kénytelen mesterségesen likviditást teremteni - pontosan erre való a QE - különben a defláció könyörtelenül leépíti a hitelpiramist.
