Egy tartós kötvénybullhoz rengeteg erőforrás kellene: fizikai és demográfiai kapacitás. Mindkettő kimerült. Ami maradt, az az adóssághegy. A kötvények legfeljebb recesszióban vagy átmeneti korrekció idején erősödhetnek, de ott is élesen eltér az EM-ek és a centrumországok viselkedése. A tőke az utóbbiakba áramlik vissza.
Amikor egy országot szétrabolnak, az érvek elfogynak. Ilyenkor nem vita van, hanem zajkeltés: kamuprofilok, minden felületen. Ez nem védekezés, hanem beismerés. Biztosan sokakat meggyőz arról, hogy adósságot vegyenek.
A szavazásnak érdemi hatása nincs. Legfeljebb kapaszkodót adhatna annak, aki nem tud szakmai szinten értelmezni. Ami viszont beszédes: ha valakinek ennyire fontos a visszajelzések manipulálása, az általában nem az érvek erejéről szól, hanem arról, hogy legyen vevő a magyar matricára. És igen: egyetlen érv sem hangzott el. A gombnyomogatás a nívó.
Itt valaki manipulálja a szavazatokat. Két perc alatt érkezett öt mínusz, majd másfél óra alatt hat plusz. A véletlen szerepe gyakorlatilag kizárható. A szavazatszámok itt teljesen értelmezhetetlenek: nem véleményt, hanem beavatkozást jeleznek.
Elinflálja, ahogy eddig. Érdemi növekedés öt éve nincs, az adósság kamatait fizetni kell, a GDP-arányos adósságot pedig kozmetikázni. A matek máshogy nem jön ki. A magyarok az infláción keresztül fizetnek adót, miközben a taps is kötelező. Az állampapír garantált bukó: a nominális kamat semmit nem mond a vásárlóértékről. Akinek kétsége van, vegyen élelmiszert vagy lakást. Államcsőd-veszély akkor lesz, ha a devizaadósság részaránya elszáll - eurót az MNB nem tud nyomtatni, forintot viszont bármennyit.
Mindig az eszköz nyer. A hitelező van általában kiszolgáltatott helyzetben. A jelenlegi szituáció azonban nem ennyire egyoldalú: a felek kölcsönösen függenek egymástól. A kérdés az, hogy ezt Washingtonban még képesek-e felismerni.
Ez is ugyanazt a feszültséget mutatja. Ha a piac "normálisan" működne, nem lenne szükség hitelkártya-kamatplafonra. A magas kamatok már nemcsak az adósokat, hanem a politikát is kényszerpályára teszik. Válságkezelés.
Burkoltan a regionális bankokat mentik, és ez még csak a kezdet. Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a Fed repo-ablakánál döntően MBS-fedezet mellett jelentek meg a bankok. Ez jól behatárolja, hol van a feszültség. Az átárazódó hitelek közben tartósan nyomás alatt tartják az adósok fizetőképességét...
Egyértelműen felbátorítja Kínát és a középhatalmakat is. Meg sem lepődnék azon, ha Ázsiában már le lenne osztva a térkép egy adott határidővel, hogy legyen idő alternatív kapacitások kiépítésére. Törökország, Izrael és más katonailag erős országok is értik ezt a "felhatalmazást". Kína egy blokáddal eldöntheti a játszmát, ha az USA nem avatkozik be. Nem látom, miért kockáztatna sokat, amikor máshol kárpótolhatja magát. A kérdés az, hogy megéri-e szétverni a szövetségi rendszert és a dollárt. Ki akarná egy latorrezsim adósságát birtokolni? Úgy látom, hogy a piac az aranyra szavaz.
Nem kétpólusú. Befolyási övezetekre tagolt. Ez most az a világ, amikor a térképet azok rajzolják, akiknek van mivel. A kisállamok rémálma. A mennyiség nem pótolja a gondolatmenetet.
Nem terjesztünk ruszki propagandát és nem oktatunk ki. Ha valaki képtelen megkülönböztetni az agresszort és az áldozatot, akkor kívül tágasabb. Utolsó figyelmeztetés.
A finanszírozás nemcsak szétcsúszik, hanem egyre inkább jegybankfüggő. Az USA összadóssága kb. 420% GDP-arányosan, és miközben a japán, európai hozamok évtizedes csúcsok közelében vannak, egyre kevesebb a természetes vevő. A Fed már most is gyakorlatilag 7/24-ben stabilizál/ment (repo, SRF, a QT leállítása, havi 40 mrd dolláros T-bill vásárlás). Ez nem átmeneti, hanem alapműködés lett. Nem arról van szó, hogy "nem léphet be mindig" -hanem arról, hogy nem marad más, aki belépjen végső finanszírozóként... Krach helyett ezért inkább újabb, technikainak vagy átmenetinek nevezett jegybanki eszközök érkezhetnek. A hosszú oldalt piaci alapon egyre kevésbé lehet kontrollálni, ott végül csak valamilyen hozamgörbe-kontroll marad. A recesszió elméletileg lehozhatná a kamatokat egy időre, de azt pedig a rendszer nem bírná ki valószínűleg.