"Nial Ferguson, a nepszeru tortenesz konyveit rendszeresen olvasom. Azt irja, "Why Nations Fail" cimu konyveben:" --> A "Why nation fail" című könyvet Daron Acemoglu és James A. Robinson írta. Éppen most olvasom - az angol nyelvű kiadást. Ferguson egy rövid ajánlót írt a könyvhöz, amit kiemeltek a borítóra: "Compelling and highly readable". Ja és a Niall-t 2 l-el írják.
A mai helyzetben szerintem a hedgefund managerek aligha gondolkodnak a fizikai helyett amerikai Gold reszvenyekben. A KGC par het alatt +25%, es szerintem itt mar kifele mennek. Es penteken valamit sejthetett a piac, mert Olaj (-3%), DBC is jo nagyot esett: recesszios felelem van. . Ha raneznek a fiuk a piacokra, az europai papirok sokkal jobban fognak tetszeni. Ott a PE atlagosan =14, az SP500 PE viszont =23. Es lesik am, hogy EWG German index iden +13%, az SPY meg +2.5%. Merre is megy akkor a penz? Igen az EU idexek nagyon emgindultak.
NA, mit talalt ki Trump pajtas maara? A tegnapi eszement fantaziam, nos, majdnem eltalalta a mai hirt: a fantazia a US fenntarthatatlan adossag-problema megoldasra az volt, hogy Trump majd deklaralja: az USA minden treasuryre 1% kamatot fizet. P.unktum. , Na, erre ma azt olvasom, hogy uj "Mar-a-Lago Accord " keszulodik a bennfentesek szerint (a "PLaza Accord" mintara), aminek az a lenyege, hogy kihoznak zero kupon 100Y Treasury Bondot. Igen, tessek venni 100 evre zero hozamu (tehat meg 1% sincs !) USA kotvenyt, Aki megveszi, az gyakorlatilag ezzel fizet az USA fegyveres eroinek a vedelemert. , Ertsed jol: PA- PA neked, kedves NATO. Itt a NATO vege. Helyette tessek kifizetni az USA katonai kiadasait azzal, hogy veszel zero-kuponos USA treasury Bondokat. . Nial Ferguson, a nepszeru tortenesz konyveit rendszeresen olvasom. Azt irja, "Why Nations Fail" cimu konyveben: a nagy birodalmak bukasanak az egyik elso jele, ha tobbet koltenek az adossaguk kamataira, mint a hadseregre. Hoz jopar peldat erre. Most az USA 1.1Trillio$-t kolt a hadseregre, es ez mar tobb, mint az adossaguk kamata. Szoval, Trump most hozzanyult a 2 szent tehen (a Soc. Security es a Military spending) egyikehez. . Hogy ehhez mit szolnak a NATO tagok, az persze kerdes. Nade, mi van, ha jon a baratsagtalan uzenet, "Kedves kis orszagocska, naagyon sajnalnaank, ha tortenne veled valami." Mint a gengszterfilmekben. Az orosz Dollar-eszkozok befagyasztasa persze lehet elorekuldott figyelmezteto signal, hogy " a te Dollar vagyonod nem biztos, hogy a tied !" Rakenyszeriteni NATO tagokat, hogy fizessek az USA katonai kiadasait, nos, kituno idea. Vagy megse? . Amugy: ugyanebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az Ukrajnanak benyujtott szamla is.
Ha ebből a vámolásból lesz valami (amit kétlek), akkor az USA-ban igen nagy infláció lesz, viszont a világ többi pontján meg defláció. Ugyanis az USA a kereskedelmi hiányon keresztül exportálja az inflációt. A ker hiányt úgy kell elképzelni, mint egy leeresztő zsilipet...
Rizikok 5. Az nem eleg, hogy paran felismerik hogy mekkora rizikok kozott el es invesztal. Ahhoz eloszor tarsadalmi tomeg-meretekben el kell ismerni, hogy problema van. Es olyan, amit mar muszaj megoldani, nem lehet tovabb rugni lefele a problemadobozt a lejton. A lejto mar nagyon csuszos. . Biztos vagyok abban, nemsokara sokkal jobb belepesi pontok lesznek a legjobb cegekbe a tozsden, es lesznek jo hozamu es biztonsagos kotvenyek is, sokkal olcsobban. Az ovatos profi befekteto-guruk most 30-40%-ot ajanlanak tozsden es Bondokban tartani, a tobbit ingatlan, jo cash es Aranyban ajanljak. A tozsden India es Kina az olcso es gyorsan fejlodo piac. . Trump azt mondta beiktataskor, hogy Arany-korszak kezdodik. Talan tenyleg az Aranyra ertette? ;-) Vagy csak elfelejtette hozzatenni, hogy bocs, eloszor egy pokolian sz.r korszak jon, aztan majd utana. .
Mondjuk azt nem értem, hogy mi köze van az ÁFA-nak a vámokhoz... Az ÁFA-t mindenre rárakja az állam, a helyben gyártott termékekre is, így az nem jelent hátrányt az USA termékeknek. Max annyi, hogy a fogyasztási adókra alapuló gazdaságokban (mint pl. nálunk) alacsonyabbak az egyéb adók, és így versenyképesebb a cégeknek itt termelni. De akkor ennyi erővel az átlagbér-különbséget is figyelembe lehetne venni a vámok kiszabáságánál, ha ez számítana.
Rizikok 4. A hitelre epulo gazdasagban nemcsak az allam van eladosodva. Amerikai banki hitelkartyak kamata regota 12-15% kozott hullamzott. Mostanaban 23%. A multkor a magyar bankom uj szerzodest iratott ala velem, amiben a folyoszamlamra is adnak ha kell hitelt, 33% kamatra (!). Uff, ezen azert lehet keresni, ha az inflacio 5.5% volna. Eddig csak amerikaban volt szinte dicsoseg, hogy sok hitelkartyad van; lassankent Mo-on is igy lesz. . A dollar vilagpenz szerepe miatt persze Amerika evi kb. 2.0%% elonyt elvez mindenkivel szemben. Ha a vilagkereskedelem 65% resze dollarban megy, es a vilag GDP 3%-al novekszik, akkor ennyivel tobb penzt kell a FED-nek nyomtatnia, nemcsak annyit amennyi az USA GDP novekmenye megkivan; ez igy kb. 2.0% GDP-nyi extra cash penz szukseglet, az ugy 800Mrd$, amit a FED kipumpal eloszor az USA bankokba, onnan aUSA gazdasagba, aztan mert minden orszagnak kell a Dollar a kereskedelemhez, ezert hajlandoak arut szallitani a papirert az USA-ba. Ez ingyen +2% penzugyi elony az USA-nak. . Hogy Trump jo nekunk? Epp kitalalta a "reciprok vamokat", amiben az a lenyeg, hogy Trump ugyanakkora vamot vet ki az importra, amekkorat az amerikai arukra kivetnek mas orszagok. Hogyan szamoljak ki, az persze kerdeses, sokfele modszer lehet. Aprilisban kezdodik, akkor knkretan meglatjuk. , Igen am, de Trump a vamba beszamitja az AFA-t is (!), mert azt is ra kell tenni az aru eladasakor. Igy viszont, draga Viktor, a vilagcsucs magyar 27% AFA azt jelenti, hogy vam+27% lesz az uj amerikai reciprok vamtetel. (persze a malaj, indonez, stb hozzank hasonlo export-orszagok AFA-ja csak 5-10%). . Peldaul. Columbia 70% vamot vet ki arra, aki kavet akar oda bevinni, hogy vedje a hazait kavetermelest Akkor most minden Columbiabol USA-ba szallitott kavera is reciprok 70% +Columbiai AFA (19%) lesz az vamtetel? Akkor praktikusan megduplazodik az amerikaiak kedves reggeli kavejanak az ara? Es mi lesz az inflacioval, kedves Trump? . Ha igy lesz a vam kiszamolva, ahogy hirlik? akkor minden magyar aru kiarazva az amerikai piacrol. Ez nagyjabol 1600 MrdFt magyar export eltunik, az osszesen tehat 4Mrd$ evente. Kezd szamitani? Hoppa, az 500 Mrd$ magyar GDPhez kepest, nos ez kezd szamitani. Ez Dollar bevetel kiesik. Uff. . folyt. kov
Rizikok 3. Ugyanez a tulertekeltseg van a Bond piacon. Az elmeletileg zero rizikoju US treasury kamata es a Corporate es Junk bondok kozt a szokasos minosegi kulonbseget 2.5-3.5%, es 5-8% felarral szokta finanszirozni a piac. Meeg par eve is, 6% volt a Junk%-Treasury% felar, mostanaban 2.6% (!). Es a "base case", ne legyen senkinek ketsege, az a 6% szint. Semmi ketsegem nincs hogy a kamatres visszamegy oda. A kerdes egyszeruen csak az: mikor? . Eddig nem volt meg az a katalizator, ami beinditja a "normaal" fele a visszarendezodest. Igaz, szinte sehol es semmiben nincs "olcso" vetel; se tozsden, se kotvenyben, se ingatlanban, es most mar a Gold is 3000$. Talan a commodity piacon van par temaban jo vetel. Nem volt szignifikans gazdasagi esemeny, nagy es fennragados inflacio, sulyos penzugyi problema. . , A 2022-ben felfele megindult, es mostanra stabilan magas kamatok idejen a biztonsagra torekvo invesztorok mindig inkabb kotvenyeket szoktak venni, es nem Aranyat. Az ilyenkor esni szokott. De most nem igy van: a kamat magasabb, es a GOLD megis draga es egyre dragabb. Foleg, mert a kozp. bankok, azokban az orszagokban ahol fenyegetve erzik magukat, nos, egyre inkabb Aranyat vesznek az egyre veszelyesebbnek erzekelt treasury Bondok helyett. . Trump harapos kutyaja, Musk es DOGE mozgalma szerintem tudhat egy keveset lefaragani az USA adminisztracio koltsegeibol. De mar korabban is irtam, ha nem nyulnak a 2 legnagyobb tetelhez (Soc. Security es Military spending), akkor semmi eselye, hogy erdemben meg tudjak valtoztatni a mai helyzetet. Ha igy van, es az idei deficit 7.0 - 7.5% GDP lesz, mire lehet szamitani, mikor lesz fenntarthatatlan az adossag problema? . Roosevelt amikor kitalalta a Soc. securityt, nos, 65 evtol lehetett igenybe venni, es lenyegeben igy van most is. Csak kozben, akkor 63 ev volt az atlagos elettertam. De most meg 79. Ez oriasi elteres. Ha levagjak a deficitet 7-->3%-ra, nos, akkor kizart a 3% GDP novekedesi tempo, pedig ezt hirdetik. Akkor a kamatok felfele fognak menni, a GDP meg 4%-al lesz kisebb. Tehat? Nos, szerintem az eddigi politika meg talan fenntarthato 2 evig, de kizartnak gondolom, hogy 5 evig tovabb folytathato. Addigra az USA adossaga 135% + 5 ev * 7% = 170% lenne. Ezt senki nem fogja finanszirozni. . folyt. kov
Ezek a rizikok nem tegnap kezdodtek, megis folyamatosan emelkedik tovabb a piac. Ez a penteki csunya volt, de egyebkent sztem meg nincs kesz felfele. Ha igen szakadnia kene 500 pontot, addig ez long.
Rizikok 2. Soha nem vallalj rizikot, ha nem fizetnek erte. Es ha eliminalni tudod a rizikot, zero vagy alacsony koltsegert akkor tedd azt. Aki az investment bizniszben akar maradni, nagyon jol teszi ha igy cselekszik. . A elozo US-treasury pelda-scenario arrol szol, amit nonlinearis vilagban mint most, pillango-hatasnak neveznek. Kis valtozas bekovetkezte (pl. 1% tovabbi kamat emelkedes) oriassi valtozast hoz a mai gazdassagi es politikai helyzetben, es hurrikanszeru hatasok sorozata lehet a kovetkezmenye. , A tozsde extrem tulertekeltsege regota tart. Az atlagos PE (visszatekinto = 29, eloretekinto = 23) nagyon magas. De vegyuk a Shiller-fele CAPE mutatot, ami 10 evre atlagol. Ez most SP500 CAPE=37. Ennyi volt a 2000-evi dot.com osszeomlas idejen. Van 30 mas metrics, de mind a topon van. Raadasul a piac egyik fele, a Mag7 joval ez folott van, a masok fele meg alatta. Internal divergencia. folyt. kov
Szerintem a vilag invesztorai ott tartanak, hogy az uj kiszamithatatlansagban a rizikoik megnottek, megpedig jelentosen. ES mostantol senki nem akar invesztalni csakis akkor, ha ezert az extra rizikoert a piac fizet nekik ezzel aranyos tobblet hozamot. . (Jatszunk el egy percre azzal, hogy az USA adossaga 36.5 Trillio$, es a treasury kamat most a 10Y futamidonel 4.5%. Tehat az USA adossag kamat fizetesi kotelezettsege 1.64Trillio$. Lenne, de az allomany jelentos resze meg a regi kamatokon ment ki, ezert ennel kevesebb ugyan most, kb. 1.3 Trill$, de az ido elorehaladtaval egyre kozelebbre emelkedik majd a kamatkiadas az 1.64T$-hoz. Nade, az USA osszes adobevetele 2025ben 5.5Trill$, szoval adossagkamatra megy el. Ez 25% ! Es ha csak 1%-al megemelkedik a kamat, akkor mar 2.0 T$ lesz a kamat; es ez fenntarthatatlan. , Tudod mi a megoldas Trumpnal? Egyszeru: deklaralja, hogy mostantol az USA csak 1%-ot fizet. Punktum. Nos, ez lehet a adossag-riziko vegkimenetele. Ettol olyan osszeomlas lehet, amit elkepzelni sem lehet.) . Aki csak teheti, eliminalni akarja a rizikokat. Akkor is ha esetleg nem zero hanem erdemi koltsege van. Aki hosszu futamideju papirokat vett 2016-2022 kozott alig 1% kamatokon, azok eddig 70-85%-ot buktak, ha a papirjaik eladasara kenyszerultek; Es ekkora am a bankok tartalekainak a kockazata is, es ha a bankok valamiert kenyszerhelyzetben a treasury tartalekok eladasara kenyszerulnek. Azt akarom mondani, hogy piszok nagyok a rizikok mindenhol. Meeg a Bondoknal es bankoknal is, ebben a szep uj Trumpi vilagban. . folyt. kov.
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.