Mire is kellene fogadni? Aki bizonyíthatóan bűncselekményt követett el, az kapja meg a pénzbüntetést, felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztést, soha nem mondtam mást és nem is mondok most sem.
Köszi, de újságcikkekre nem vagyok kíváncsi, nekem a jogszabályok és a bírósági döntések irányadók! :) Persze, ha te az ellenzéki portálokról 'képzed" magad autodidakta módon, ami helyettesít minden, egyetemen szerzett jogi tudást, szakvizsgát, gyakorlati tapasztalatot, bírósági döntésekkel megerősített álláspontot, akkor tedd azt, de azokkal én nem fogok vitatkozni, vagyis nem vagyok hajlandó galambbal sakkozni! :)
Ahogyan írtam, az nem visszamenő hatályú jogalkotás volt, mivel az önkormányzatok szolidaritás hozzájárulásával kapcsolatos, folyamatban
lévő perekre hozott jogszabálynál a kérdés az tolt, hogy a MÁK eljárásánál az volt az eldöntendő kérdés, hogy a számláról leemelés közigazgatási
aktus-e vagy határozat, és arra az álláspontra helyezkedett a Kúria is,
hogy az közigazgatási aktus, amit nem lehet peresíteni. . Vagyis megismételve, a MÁK eljárása nem közigazgatási aktus volt, hanem technikai jellegű eljárás, mivel a hatályos szabályozás és a bírósági gyakorlat szerint a szolidaritási hozzájárulás megállapítása azért nem közigazgatási aktus, mivel a hozzájárulás mértékét és fizetési kötelezettségét közvetlenül a jogszabály - a mindenkori költségvetési törvény - határozza meg, nem pedig egy egyedi hatósági határozat. Ezért, mivel
a kötelezettség magából a törvény erejénél fogva áll fenn, nincs olyan
egyedi döntés, amely ellen közigazgatási per indítható lenne a
hagyományos keretek között. . Az Alkotmánybíróság 2026 elején visszautasította azokat a bírói indítványokat, amelyek a
hozzájárulás alaptörvény-ellenességét állították, így alkotmányos
szinten is megerősítették a rendszer jogszerűségét. . Vagyis a jelenlegi jogszabályi környezetben a szolidaritási hozzájárulás leemelése ellen nincs perlési lehetőség a magyar bíróságok előtt. Márpedig amit nem lehet perelni és mégis befogadta a bíróság, azt a pert meg kell szüntetni.
Továbbra sem akarod érteni, vagy direkt másról írsz: én vagyonbevallásról írtam, nem adózásról! Szerintem egyáltalán nem ellentétes semmilyen joggal, ha az Országgyűlés hoz egy törvényt, hogy kötelező vagyonbevallást készíteni, és ennek elmulasztása és/vagy hiányosságai jogkövetkezményekkel járhatnak. . Egyébként ki lehetne ezzel ugratni a nyulat a bokorból: vagy lekerülne az összes stróman nevéről a vagyon, vagy örökre az övé maradna akkor is, ha van mögöttes zsebszerződés.
"a második Orbán-kormány a 98 százalékos különadónál ütközött először közjogi akadályba és erre rögtön a közjogi kordon elbontásával válaszolt." "Az alkotmánybírósági döntésre a Fidesz egyszerre reagált a testület hatáskörének szűkítésével és felül-alkotmányozással. A hatáskörszűkítés önmagában is a létező legdurvább válaszreakció arra, ha egy másik hatalmi ág a parlamenti többség akarata elé korlátot emel. Egyébként implicit hatáskörszűkítés történt idén is akkor, amikor az ún. börtönkártérítések ügyében a törvényhozó jogerős bírói ítéletek végrehajtását függesztette fel. A 2010. évi CXIX. tv. azonban nem akárhonnan, hanem a „költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények” területéről zavarta el az Alkotmánybíróságot (ill. szűkítette jelképesre a mozgásterét). Magyarul,éppen a közpolitika „szívcsakrájában”, a közpénzügyek területén a parlamenti többség (bizony: egyszerű többség is) gyakorlatilag szabadon oldhatja el magát az alkotmányos szabályoktól."
Ezeket az ügyeket eddig is lehetett volna vizsgálni éppen úgy, mint a végkielégítés 98 %-os adóját, először az Alkotmánybírósághoz, majd az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, illetve - ha EU-s ügyeket érintett - a magyar bíróság kérhette volna az EU Bíróságának előzetes döntéshozatalát.
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a 98%-os végkielégítés adót mintha nem visszamenőleg semmisítette volna meg. Ahogy egy csomó más jogsértést, amiről kimondta, hogy alkotmányellenes, azokat sem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg.
"Ugyanakkor különös pikantériát ad a történetnek, hogy éppen a Fidesz-KDNP az a pártformáció, amely kétharmadra kerülése óta többször is megszegte a visszamenőleges törvényalkotás tilalmát.
2010-ben visszamenőleg módosította az állampolgárok nyugdíj-takarékossági szerződését,
2011-ben visszaható hatállyal megszüntette a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjazását (ezt később, 2013-ban az Alkotmánybíróság részben helybenhagyta),
a különadókról szóló 2010-es törvényben is visszamenőlegességet alkalmaztak, de ezt az AB épp emiatt megsemmisítette. A Fidesz ezután szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét.
Bár a Fidesz által megszavazott, 2012. január 1-jén hatályba léptetett új alaptörvényben tételesen nem szerepel a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a jogbiztonság követelménye magába foglalja ezt, igaz, nem feltétlen, vagyis abszolút tilalom áll fenn."
"Visszamenőleges hatállyal pedig a tisztességes eljárás nemzetközi jogi alapelvébe ütközően lehetne csak jogszabályt hozni." A fidesz ezt természetesen nem csinálta, távol állt tőle: "A Fidesz-kormányok működése során több alkalommal alkalmaztak visszamenőleges hatályú (retroaktív) jogalkotást, amely jogi és politikai viták tárgyát képezte.Legfrissebb példa (2026):
Szolidaritási hozzájárulás (2026. február): A kormányrendelet visszamenőleges hatállyal módosította a szolidaritási hozzájárulás szabályait, ellehetetlenítve az önkormányzatok (különösen Budapest) bírósági pereit a befizetett összegek visszakövetelésére. A rendelet kimondta a folyamatban lévő perek megszüntetését."
Ezeket az ügyeket a fityeszed által kialakított "jogállami keretek" között kell vizsgálni! Ugyanazon értékelvek és eljárások alapján. Csak más más emberekkel. Szerintem sokan ülni fognak! Tudod, a 141-et is én találtam telibe.Te a közelében voltál?
Mire célzol? A 16 évvel ezelőtti 98 %-os, végkielégítésekre vonatkozó SZJA-ra? Azt az Alkotmánybíróság elmeszelte. Az önkormányzatok szolidaritás hozzájárulásával kapcsolatos, folyamatban lévő perekre hozott jogszabályra? Ott az MÁK eljárása volt vita, ahol az volt az eldöntendő kérdés, hogy a számláról leemelés közigazgatási aktus-e vagy határozat, és arra az álláspontra helyezkedett a Kúria is, hogy az közigazgatási aktus, amit nem lehet peresíteni. Olyan valóban volt a
gazdasági tárgyú törvényeknél, hogy a pénzügyi év közben, vagy arra
visszamenőleg módosítanak adómértékeket vagy adózási feltételeket, de ezeket elmeszelték szintén.
Abból a tényből kiindulva, hogy Tény, hogy Mészáros Lőrinc cégei kiemelkedő mennyiségű közbeszerzést nyertek, még nem állapítható meg az, hogy bűnszervezetben való részvétel miatt történt a pályázatok megnyerése. Ahhoz,
hogy egy bíróság kimondja a bűnszervezeti elkövetést, nem elegendő a
piaci dominancia vagy a tulajdonosi kör politikai kapcsolata. Be kellene
bizonyítani, hogy szándékosan kijátszották a versenyt vagy hamis adatokat adtak meg a közbeszerzési eljárás során; legalább három személy tartós, összehangolt, hierarchikusan együttműködött, kifejezetten közbeszerzési bűncselekmények elkövetésére. Jelenleg nincs olyan jogerős bírósági ítélet, amely bűnszervezeti
elkövetést állapított volna meg Mészáros Lőrinc pályázati
tevékenységével összefüggésben. Ha ezek mind bizonyítást nyernek, akkor egyetértek azzal, amit leírtál. A közbeszerzési eljárások szabályosságát a Közbeszerzési Hatóság és adott esetben az OLAF is vizsgálhatja. Ha mindezeket "jogállami" keretek között kezdik most el vizsgálni, erős a kételyem, hogy abból semmi nem jön ki, és nem azért, mert "szerény" vagyok!
Pontosan értem, hogy miről írtál! Az ország lakosságának 90 %-a nagy bajban lenne, ha minden vagyontárgyáról számlát kellene bemutatni, aminek a jótállási/szavatossági, illetve kötelező alkalmassági idő után nem is lenne értelme. Az adóhatóság is csak 5 évre visszamenőleg vizsgál, mert a magyar jogszabályok, konkrétan az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében az adó megállapításához való jog 5 év után elévül, és az
adózóknak az adó megállapításához szükséges dokumentumokat (számlák,
bizonylatok) az elévülési idő végéig, azaz 5 évig kell megőrizniük. Ezt
követően a NAV nem kérheti számon a hiányukat. Bár
az alapelv az 5 év, vagyonosodási vizsgálatoknál, ha a NAV bizonyítja,
hogy az adóhiányt eltitkolták, vagy a vizsgálat felfüggesztésre kerül, azonban itt már megfordul a bizonyítási teher, az adóhatóságnak kell bizonyítani az adóhiányt és az eltitkolást, ezért adott esetben, ha ezt tudják bizonyítani, ez az időszak kitolódhat, de a főszabály a 5 évre vonatkozó iratok
vizsgálata. Visszamenőleges hatállyal pedig a tisztességes eljárás nemzetközi jogi alapelvébe ütközően lehetne csak jogszabályt hozni. Remélem, ezt sikerül megértened.
ORBÁN TAKARODJ !!!
- gazdasági barkácsolását
- a kormány / FIDESZ folyamatos hazugságait
- a magyarok, európaiak, EU, IMF, befektetők folyamatos lekezelő HÜLYÉNEK nézését
- gazdasági visszaesést
- korlátozott szólásszabadságát
- magyaroknak fél-ázsiainak minősítését
- az ellenség nélküli szabadságharcát
- Orbán Viktor magyarok nevében történő nyilatkozatait
- stb......
magyarul ma már nyíltan ki meri mondani, hogy
ORBÁN TAKARODJ!!!!!