Én nem csak kamuzok! Hiteles források bizonyítják, hogy egyrészt az Antall-kormány alatt (amikor szintén ellenzékben volt a Fidesz) az elvtársak szereztek legalább háromnegyed részben vagyont, nem is beszélve a Horn-kormányról, amelyik regnálásának első két évében már két és félszer annyit privatizált, mint az Antall-kormány, többek között az energiaszektort is. Persze, akkor bizonyára jó volt, hogy fillérekért, a vállalatokat lebutítva, leértékelve adták el a nemzeti vagyont, amiből az elvtársak a politikai hatalmukat gazdasági hatalommá mentették át, a külföldi tulajdonosok pedig termelés helyett piacot vásároltak.
.
"1996 végéig a Horn-kormány 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, közel két és félszer annyit, mint az Antall- és a Boross-kormány. A hét év alatt befolyt privatizációs bevételeknek már 86%-a származott külföldi befektetőktől, a hazai részesedés 14%-ra zsugorodott, ami nagyon rossz arány. 1995-ben a privatizációs bevételek rekordmagasságot, 481 milliárd forintot értek el, ennek 83%-a készpénz, jórészt külföldi befektetés volt. Ebben az időszakban adták el a nagy szolgáltató vállalatok többségi tulajdonát, illetve – 50% alatti eladás esetében – a menedzsment-jogokat. Rossz kibocsátási {II-702.} áron kelt el a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol), az olajipar 30%-ának részese (1997-re a részvények 3,5-szeres árfolyamon álltak). Külföldi kézbe került az öt regionális gázszolgáltató társaság, eladták a hat áramszolgáltató társaságot, a Mátrai és a Dunai Erőmű Rt. részvényeinek átlag 47%-át a menedzsmentjogokkal együtt. A mélyművelésű bányákra épülő szén-erőművekre érvényes ajánlat nem érkezett. Értékesítésre került a Matáv részvényeinek további 37%-a. Jelentős értékesítésekre került sor a vegy- és a gyógyszeriparban. Nagy botrányt és parlamenti vizsgálatot váltott ki a Budapest Bank Rt. privatizációja, egyrészt a titkos, szabálytalan és túlzott állami tőketámogatás (konszolidálás) miatt, másrészt azért, mert a bank az 1992–1993. évi konszolidáció ellenére gyakorlatilag ingyen, rossz garanciális feltételekkel került külföldi kézbe. 1997-ben a botrány tovább fokozódott, mivel az új tulajdonosok többmilliárdos garancia beváltását kérték, ami egyértelművé tette, hogy sok milliárd forintnyi veszteséget okozó presztízsprivatizáció történt."
.
https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/400.html
.
"1996 végéig a Horn-kormány 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, közel két és félszer annyit, mint az Antall- és a Boross-kormány. A hét év alatt befolyt privatizációs bevételeknek már 86%-a származott külföldi befektetőktől, a hazai részesedés 14%-ra zsugorodott, ami nagyon rossz arány. 1995-ben a privatizációs bevételek rekordmagasságot, 481 milliárd forintot értek el, ennek 83%-a készpénz, jórészt külföldi befektetés volt. Ebben az időszakban adták el a nagy szolgáltató vállalatok többségi tulajdonát, illetve – 50% alatti eladás esetében – a menedzsment-jogokat. Rossz kibocsátási {II-702.} áron kelt el a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol), az olajipar 30%-ának részese (1997-re a részvények 3,5-szeres árfolyamon álltak). Külföldi kézbe került az öt regionális gázszolgáltató társaság, eladták a hat áramszolgáltató társaságot, a Mátrai és a Dunai Erőmű Rt. részvényeinek átlag 47%-át a menedzsmentjogokkal együtt. A mélyművelésű bányákra épülő szén-erőművekre érvényes ajánlat nem érkezett. Értékesítésre került a Matáv részvényeinek további 37%-a. Jelentős értékesítésekre került sor a vegy- és a gyógyszeriparban. Nagy botrányt és parlamenti vizsgálatot váltott ki a Budapest Bank Rt. privatizációja, egyrészt a titkos, szabálytalan és túlzott állami tőketámogatás (konszolidálás) miatt, másrészt azért, mert a bank az 1992–1993. évi konszolidáció ellenére gyakorlatilag ingyen, rossz garanciális feltételekkel került külföldi kézbe. 1997-ben a botrány tovább fokozódott, mivel az új tulajdonosok többmilliárdos garancia beváltását kérték, ami egyértelművé tette, hogy sok milliárd forintnyi veszteséget okozó presztízsprivatizáció történt."
.
https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/400.html
