Interactive Brokers   

Nem arra.
IB-től letölthető mindegyik számlára a megnyitást igazoló irat.

TBSZ számla megnyitását igazoló iratra.
Kiválasztod a megfelelő TBSZ-ed-OTHER REPORTS-ACCOUNT CONFIRMATION LETTER.

technikai kérdés:
Hol a francban lehet látni az IBKR-en a 6 hónapnál régebbi üzeneteket?
Mert emlékeim szerint feltöltöttem nekik a magyar adórezidensi igazolásom, de ők azt mondják hogy nem látnak ilyet.
Viszont a 6 hónapnál régebbi archived vagy closed üzeneteket meg nem lehet már látni a message centerben.
Volt valakinek már ilyen dolga, hogy régebbi üzenetet kellett előkukászni?

A NAV-tól visszaküldött igazolás, hogy elfogadták a bejelentésedet a TBSZ-re vonatkozóan. Igazából én nekem nem világos, ez miért lenne az IBIE-nél.

Milyen igazolásra gondolsz?

A nav-nak a szerződés kell és azt nem lehet letölteni sehonnan. Talán meg sincs sehol. Annyit mondott az ib ügyfélszolgálat, hogy továbbították a problémát a kollégáknak. Ez január elején történt.

Nekem mind a 4 TBSZ -emről megvan az igazolás.Mi a gond nálad?Mit mondanak ezzel kapcsolatban?

ezer más dologgal (pl. statement) tudod bizonyítani, h TBSZ-ed van...
azért a revizorok annyira nem sötétek, h ebbe belekössenek.
max akkor lehet érdekes, ha feltöröd a TBSZ-t, és mégis kell adózni. de akkor meg ki kell az IB_nek állítani egy igazolást erről, nem?

Az ib részére leírtam a problémát, de szerintem eddig semmi sem történt. Az ügyfélszolgálat tovább küldte a kollégáknak. Elméletileg dolgoznak a problémán.
Jó lenne, ha Ti is leírnátok ezt a problémát az ib-nek, hátha akkor gyorsabban előkeresnék a szerződéseket.

Arra gondolok, hogy ha kapsz egy ellenőrzést, akkor be kell tudni mutatni a tbsz szerződést. Ezt a nav telefonos ügyfélszolgálatánál mondták.
A probléma az, hogy az ib nem tudja ideadni.

Nem bemutatni kell a TBSZ szerződést, hanem értesítést küldeni róla a NAV-nak.
Nem ugyanaz.

Itt mire gondolsz?
"A nav-nak be kell tudni mutatni a szerződés, de az ib nem tölti fel. "

Azt nem tudom, hogy a részvények árfolyamát honnan veszik, de a devizát a Reuters-től.
Attól tartok, hogy a tbsz-ekkel is hasonló probléma van. A nav-nak be kell tudni mutatni a szerződés, de az ib nem tölti fel. Egyszerűen nem elérhető az ügyfél számára. Ez komoly probléma lehet az összes ügyfél számára.

 Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Elöljáróban felhívjuk a figyelmét arra, hogy külföldi kifizetőtől származó jövedelem adatait a bevallási tervezet nem tartalmazza, így azt Önnek kell kiegészítenie ezen adatokkal. A beadványa szerinti információk nem elegendőek az ügylet megítéléséhez, így általánosságban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2. § (4) bekezdés alapján Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét (teljes körű adókötelezettség), továbbá a külföldi illetőségű magánszemélyek belföldről származó, egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható jövedelmét vonja adóztatás alá (korlátozott adókötelezettség).
Figyelemmel kell azonban lenni az Szja tv. 2. § (5) bekezdésében foglalt szabályra, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények Magyarország adóztatási jogát főként
·         az illetőség megállapítására vonatkozó szabályaikon, ·         az egyes jövedelem típusok adóztatási jogának részes államok közötti felosztásán és ·         a kettős adóztatás elkerülésére előírt rendelkezéseiken keresztül befolyásolják.
Az egyezmények a jövedelmek adóztatási jogát a forrásállam és a jövedelmet megszerző személy illetőség szerinti állama között osztják meg (bizonyos esetekben adóztatási jogot biztosítva mindkét állam számára). Forrásállamnak az az állam tekinthető, amelyikben a jövedelem keletkezik, míg az illetőség szerinti államnak az az állam, amelyikben a személy az állam belső joga vagy szükség esetén az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény illetőségre vonatkozó rendelkezései alapján belföldi illetőségű személynek minősül. Mindezekből az is következik, hogy a magánszemély adóügyi illetőségétől eltérő államból származó jövedelmeinek adóztatási jogát a forrásállam és az adóügyi illetőség állama közötti fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján – az egyezmény által szabályozott jövedelem típusonként - kell megállapítani.
Válaszunkat azzal a további feltételezéssel adjuk meg, hogy Ön Ír pénzintézettől szerzett kamatjövedelmet magyar adóügyi illetőségű személyként.
A Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban, 1995. április 25-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XI. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. cikke szabályozza a kamat adóztatási jogát. Ennek 1. bekezdése értelmében „A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, csak ebben a másik Államban adóztatható, ha ez a belföldi személy a kamat haszonhúzója.”
Az Egyezmény 11. cikke alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, valamint minden pénzkölcsönzésből származó jövedelemhez hasonló egyéb jövedelmet annak az Államnak a jogszabályai szerint, amelyben a jövedelem keletkezik, de nem foglalja magában azokat a jövedelmeket, amelyeket a 10. Cikk osztalékként kezel. E cikk alkalmazásában a késedelmes fizetés utáni bírságok nem tekintendők kamatnak.
Amennyiben tehát Ön magyar illetőségű magánszemélyként egy Írországban illetőséggel bíró jogi személytől szerez az Egyezmény szerinti kamatjövedelmet, akkor az az illetőség államában, tehát Magyarországon adóztatható.
A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. [Szja tv. 2. § (6) bekezdése]
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdése tételes felsorolással határozza meg azokat a jövedelem kategóriákat, amelyek kamatjövedelemnek minősülnek.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kamatjövedelem Szja tv. által meghatározott fogalma nem igazodik sem a kamat általános polgári jogi fogalmi rendszeréhez, sem a kamat közgazdasági értelmezéséhez, illetőleg a nemzetközi egyezményekben rögzített kamat meghatározásokhoz sem.
Az Egyezmény alapján kamatnak minősített jövedelem Magyarországon csak akkor adózik kamatjövedelem jogcímén, ha az megfelel az Szja tv kamatjövedelem fogalmának.
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés a) pontja alapján kamatjövedelem bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.
De ugyanígy kamatjövedelemnek számít a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata, hozama, illetve annak beváltáskor, visszaváltáskor, valamint átruházásakor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. [Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pontja]
A kamatjövedelem után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
A 2023. június 30-át követő időszakra járó Szja tv. szerinti kamatjövedelmet 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) is terheli. Fontos kiemelni, hogy a kamatjövedelem utáni szochót az adófizetési felső határra tekintet nélkül meg kell fizetni, illetőleg a kamatjövedelem összege az adófizetési felső határba nem számítható be. [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv. 1. § (5) bekezdés f) pontja]
Tekintve, hogy a kamatjövedelmet nem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pontja szerinti kifizetőnek minősülő személy (ideértve a megbízott belföldi illetőségű hitelintézetet, illetőleg a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató belföldi hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is) fizeti ki, így az előbb említett közterheket a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adóévet követő év május 20. napjáig megfizetnie és bevallania az adóhatósághoz. [Szja tv. 3. § 81. pontja, 65. § (2) bekezdés a) - b) pontja, Szocho tv. 18. § (3) bekezdése, 27. §-a]
A 2025. évben megszerzett kamatjövedelmet a 2553 (25SZJA) jelű nyomtatványon kell bevallani. Ezt megteheti a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével és beküldésével, illetve az adóhivatal közreműködése nélkül kitöltött bevallás kitöltésével és benyújtásával is.
A külföldről származó kamatjövedelmet és adóját a bevallás 183. sor „b” és „c” oszlopában, a szochot pedig a 293. sor „f” oszlopában kell feltüntetni.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Az IBKR már nem küldi a NAV-nak az adatokat (vagy amit küld, az nem kerül be az e-SZJA-ba.
Nekem a következő problémáim vannak:
1) Hiába töltöttem fel az IBKR részére az ügyfélportálon az ír adóhatóság által megkövetelt Form 8-3-6 nyomtatványon a NAV által aláírt adórezidensi igazolásom , az IBKR továbbra is vonta a kapott kamatból az ír kamat adót. 
Felhívtam az ügyfélszolgáltatot, hogy ezt most miért csinálták és hol van az az üzenet váltás, ahol látni , hogy feltöltöttem- amire azt mondták hogy az archív leveleket is csak fél éven keresztül tárolják és nem is lehet visszakeresni és ő nem látja a rendszerben, hogy fel volt töltve.
Ez azért nem bizalom gerjesztően hangzik, hogy az ügyféllel történő hivatalos kommunikációk eltűnnek egy fél év után a rendszerből.
Most újra feltöltöm és majd megmondják, hogy mit lehet tenni.
Legfeljebb beírom a NAV bevallásba, hogy Ír adóhatóság levonta már a magyar SZJA-nak megfelelő adót, technikailag nem fog hibára futni, meg nem egy akkora összeg hogy ezzel bárki foglalkozzon, de elméleti szinten itt az IBKR hibázott, amivel nekem problémát és kockázatot okoz.
2) Regisztráció után kaptam IBKR részvényeket a számlanyitást követően. Amiket 2025 után eladtam. Itt az IBKR kimutatásában úgy néz ki, hogy az eladási ár Xe Ft, bekerülési érték Ye Ft. Bekerülési nap 2024.09.04.
Azaz mintha a részvényeket 2024-ben kaptam volna meg (Vesting date). A számlámat 2023-ban nyitottam , de akkor csak egy teszt jellegű apró összeget tettem rá, és 2024-ben raktam oda nagyobbacska pénzt. 
A 2024.09.03-as kivonaton még azt írja, hogy a megkapott részvények vesting: 2025.07.18, az éves statmentben pedig azt írja, hogy az IBKR részvényeimet már 2024.07.18-án megkaptam...
Azt már meg sem mertem nézni, hogy a megkapott osztalékok vagy a megkapott IBKR részvények esetében melyik napi és melyik bank (MNB, ECB vagy IBKR) árfolyamot alkalmazza, vagy az IBKR részvények esetében a részvény melyik napi árfolyamát alkalmazták a számítás során.

engem érdekelne a NAV teljes levezetése. Átküldöd, ha adok egy email címet?

igen, ez az.

Még az a kérdésem lenne, hogy a Szocho-t az alábbi számára kell utalni?
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/szamlaszamok/szamlaszamok/nav-adoztatasi-szamlaszamok

Ha érdekel a NAV teljes levezetése megosztom. Vizsgálják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények Magyarország adóztatási jogát főként, az adózási illetőséget, a kamatjövedelmet, stb.

Köszönöm a segítséged.
Nekem a NAV tájékoztatásul az alábbiakat írta:
"A 2025. évben megszerzett kamatjövedelmet a 2553 (25SZJA) jelű nyomtatványon kell bevallani. Ezt megteheti a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével és beküldésével, illetve az adóhivatal közreműködése nélkül kitöltött bevallás kitöltésével és benyújtásával is.
A külföldről származó kamatjövedelmet és adóját a bevallás 183. sor „b” és „c” oszlopában, a szochot pedig a 293. sor „f” oszlopában kell feltüntetni."
A NAV szerint nem volt egyértelmű a probléma leírása, így csak általánosságban tudtak válaszolni. Jó gyorsak voltak, mert pár napon belül több oldalas levezetéssel a végén az előbbi bekezdésben foglaltakat írták le.

Egész jó ez a kis táblázat, úgy kaptam én is, de pontosítanék, mert egy helyen nem egyértelmű az osztaléknál (nem csoda, a szakemberek is belezavarodnak) a leírás. Röviden: Osztalék-SZJA: az illetőség szerinti állam a mérvadó. Azaz az ASML osztaléka esetében hiába az USA-tőzsdén vette az illető, a holland székhely számít. Így a SZOCHO alól is mentesül. SZOCHO: nem csak EGT-beli ország mentesül a SZOCHO alól, de az az USA vagy kínai részvény is amit EGT tőzsdén vettek (tudom fura, de erről NAV állásfoglalás van). Nagyon röviden ennyi a lényeg.

Kis segítség a nem-TBSZ-es külföldi tőkejövedelmek adóbevallásához.
https://kepkuldes.com/image/te2OsaB

191-es sorba beírod az éves kamatbevételedet és ide 0-val beírod az adót (mivel nem vontak le kint forrásadót). 183-as sorban pedig szerepelteted a 15% adót. SZOCHO: plafon nélküli 293 sorban összesítve kell az "f" cellába írni az össz SZOCHO-t. (nem kell a negyedéves bontással foglalkozni).

Adózással kapcsolatos kérdésem lenne. Kaptam némi kamatot a szabadon lévő pénz után. Az IB nem vont adót után és nem is küldte meg az ír cég a magyar adóhivatalnak.
Szerintem kamatadóként kell az adóbevallásban beírni, tehát 15% szja-t és 13% szochot is kell fizetni utána.
Szerintetek, hogyan kell az adóbevallásban szerepeltetni?

A görgetés tényét nem hinném, hogy be  kellene jelenteni, mivel mindkét számlaszámot lejelentetted már egyszer elviekben.
A NAV is új számlaszám nyitásról ír.
Mondjuk nekem pont le kellet jelentenem, mivel a 2025-öst azt december utolsó hetében nyitottam, de aki év közben nyitotta, az már ezt meg kellett , hogy tegye még akkor.
Persze tévedhetek, de logikailag nem kéne még egyszer ezt megtenni.

Köszönöm. Szuper

Eladást engedne.

Valaki meg tudná nekem nézni, hogy kereskedhető-e a FLYYQ(Spirit Aviation) részvény az IBKR-nél. Már régebben kivezették a papírt a Nasdaq-ról, csődvédelem alá került, átkerült OTC-re. Az utóbbi időben felhúzták az árfolyamot, szerettem volna eladni, de a KH Értékpapírnál azt mondják nem tudják eladni a csődvédelem miatt. Ha lehet vele kereskedni az IBKR-nék, akkor lehet, hogy megpróbálnám áttranszferáltatni. Tbsz-en van a papír. Nem tudom mennyi idő a transzferálás. Szó van róla, hogy Trump meg akarja menteni a céget, de akkor nagy valószínűséggel törölni fogják a régi részvényeket és újakat bocsátanak ki. Most 2k pluszban vagyok, de ha nem sikerül eladnom akkor több mint 3k usd a bukóm. Előre is köszönöm a segítséget.

Na, akkor nem vagyok egyedül, valamiért én is arra számítottam, hogy az IB kommunikál a NAV-val, de csalódnom kellett. 

2025-ben IBKR BÉT részvény osztalék után vont 15%-os adót ellentétben 24-el, így egyszerűbb a bevallás.
Ellentétben egyik fórumtárs negatív tapasztalatával nem érzékeltem jelentős (talán pár napos) késedelmet 25-ben osztalék kifizetés során BÉT rv-nél. Remélem idén is így lesz. (normál szla). Lehet kollégának TBSZ-n volt késés vagy migrált ügyfél IBCE-től s az okozott esetleg galibát vagy hiányzott valami nyilatkozata... 

Nagyon szépen köszönöm a részletes kifejtést! Ez így most már logikusnak tűnik, csak nagyon sok idő, mire magától rájön az ember.
Menet közben pár annyi csavar lett a történetben, hogy a 182. sor 'b' oszlopában már eleve volt egy másik részvény után kapott osztalék, a 'c'-ben pedig nem szerepelt semmi (0 se), hiszen ahhoz az adót már a másik belföldi bróker levonta (15%). A leírás alapján a 182 b)-be kell kerülnie minden bruttó osztaléknak, a c)-be pedig a fizetendő SZJA-nak, ezért én a 190 b)-ből hozzáadtam a meglévőhöz az IBKR-es forintosított összeget, a 182. c)-be pedig (ahogy te is írtad) az IBKR-es részvény utáni kötelező minimális 5%-ot.
A SZOCHO-s résszel foglalkozva még arra jutottam, hogy a 286-ba megy a bruttó éves bevétel, a 287-be az IBKR-es bruttó osztalék, a többihez mezőbe pedig a 291-gyel bezárólag 0 került. 
Ezek így elfogadhatónak tűnik? A kitöltő program warning-ot dob a 182 c)-re de ez így elvileg (máshol is kutatva utána) rendben van.

Köszi a sorokat, nagy segítség. 
az 5% csak usa részvényekre igaz. nekem van UK, normál számlén, ott 15%, mert nem vonnak forrásadót, van brazil részvényem usa tőzsdén, na ott vagy vontak, vagy nem usa foreing witholding taxot. jó nagy katyvasz. azóta csak tbsz-re teszek bármit.

182. sor b oszlop bruttó osztalék, c oszlop bruttó 5 százaléka
186 sor ugyanaz mint a 182. sor
190 sor b oszlop bruttó osztalék, c oszlop IBKR által levont adó
szochoról nem tudok nyilatkozni, nekem nem kellett fizenti ugyanis (Gemini AI és Pénzcentrum oldal szerint is):

• A szociális hozzájárulási adó felső fizetési határa, azaz a szocho plafon mindig az adott évben hatályos legkisebb munkabér havi összegének a 24-szerese – azaz a szocho plafon 2025-ben 290 800 X 24 = 6 979 200 Ft.
• Mit jelent ez? Ez az az adóalap összeget jelenti, amely után a természetes személynek a szochot meg kell fizetnie. Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelmei és bizonyos egyéb jövedelmei (pl. osztalék) elérik ezt a 6 979 200 Ft-ot, akkor az ezt meghaladó rész után már nem kell szochot fizetni

Sziasztok!
Ahogyan sokan mások is, most kissé küzdök az IBKR-en, normál számlára kapott IBKR-es részvények utáni osztalék adózásának bevallásával. Az egész estém ráment arra, hogy megértsem, pontosan hogy működik ez, de a paragrafusok megfogalmazása közel sem akar számomra egyértelműen fogalmazni a SZOCHO, valamint a kötelező minimális 5%-os SZJA befizetés kapcsán.
Ami eddig egyértelmű... 190. sorba megy az éves osztalék értéke és a levont adó. Mivel ez előbbi sor kitöltött, ezért a 286-289 sorok is ki kellene, hogy legyenek töltve. Na most innentől jön az érdekesség, hogy oda akkor pontosan mit és hogyan? A kitöltési útmutató nem igazán segít a könnyebb megértésben.
Ezen felül az ilyen típusú osztalékot terhelő minimális 5% SZJA összegét a rendszer valahol kiszámolja automatikusan, vagy azt is nekem kell megadnom valamelyik mezőbe?
Köszi előre is a segítséget!

Szia!
Nincs, a "lezárt" TBSZ-en zajló tranzakciókat nem kell szerepeltetni az adóbevallásban.

Közben megkaptam a választ. .. csak magyar részvény vételnél van tranzakciós adó levonás!

Sziasztok,Az IBKR-nél nyitottam ebben az évben is TBSZ-t. A NAV-nál bejelentettem és ezt a választ kaptam: "neve, adóazonosító jele, a befizetettpénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékének feltüntetésével - az elsőbefizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül bejelenti azállami adó - és vámhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg ahitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással." Az igazolást keresik rajtam. A tavalyi évhez hasonlóan egy IBKR riportot küldtem be, amiben a befizetés dátuma, TBSZ száma, nevem azonosítható volt. Akkor elfogadták.Van az IBKR-nek erre standard igazolása/riportja. Én sajnos nem találtam.

sziasztok
Valaki meg tudná mondani : IBKR en kell fizetni tranzakciós adót? 0,45 % ot minden deviza váltásnál és eladásnál illetve részvény vagy etf vételnél eladásnál pluszba a jutalékokra ez rámegy? vagy nem?  úgy hallottam már IBKR vagy lightyear is levonja ezeket minden tranzakcióra a meghirdetett árlistán felül vagy nem?