Milyen igazolásra gondolsz?

A nav-nak a szerződés kell és azt nem lehet letölteni sehonnan. Talán meg sincs sehol. Annyit mondott az ib ügyfélszolgálat, hogy továbbították a problémát a kollégáknak. Ez január elején történt.

Az ib részére leírtam a problémát, de szerintem eddig semmi sem történt. Az ügyfélszolgálat tovább küldte a kollégáknak. Elméletileg dolgoznak a problémán.
Jó lenne, ha Ti is leírnátok ezt a problémát az ib-nek, hátha akkor gyorsabban előkeresnék a szerződéseket.

Arra gondolok, hogy ha kapsz egy ellenőrzést, akkor be kell tudni mutatni a tbsz szerződést. Ezt a nav telefonos ügyfélszolgálatánál mondták.
A probléma az, hogy az ib nem tudja ideadni.

Azt nem tudom, hogy a részvények árfolyamát honnan veszik, de a devizát a Reuters-től.
Attól tartok, hogy a tbsz-ekkel is hasonló probléma van. A nav-nak be kell tudni mutatni a szerződés, de az ib nem tölti fel. Egyszerűen nem elérhető az ügyfél számára. Ez komoly probléma lehet az összes ügyfél számára.

 Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Elöljáróban felhívjuk a figyelmét arra, hogy külföldi kifizetőtől származó jövedelem adatait a bevallási tervezet nem tartalmazza, így azt Önnek kell kiegészítenie ezen adatokkal. A beadványa szerinti információk nem elegendőek az ügylet megítéléséhez, így általánosságban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2. § (4) bekezdés alapján Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét (teljes körű adókötelezettség), továbbá a külföldi illetőségű magánszemélyek belföldről származó, egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható jövedelmét vonja adóztatás alá (korlátozott adókötelezettség).
Figyelemmel kell azonban lenni az Szja tv. 2. § (5) bekezdésében foglalt szabályra, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények Magyarország adóztatási jogát főként
·         az illetőség megállapítására vonatkozó szabályaikon, ·         az egyes jövedelem típusok adóztatási jogának részes államok közötti felosztásán és ·         a kettős adóztatás elkerülésére előírt rendelkezéseiken keresztül befolyásolják.
Az egyezmények a jövedelmek adóztatási jogát a forrásállam és a jövedelmet megszerző személy illetőség szerinti állama között osztják meg (bizonyos esetekben adóztatási jogot biztosítva mindkét állam számára). Forrásállamnak az az állam tekinthető, amelyikben a jövedelem keletkezik, míg az illetőség szerinti államnak az az állam, amelyikben a személy az állam belső joga vagy szükség esetén az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény illetőségre vonatkozó rendelkezései alapján belföldi illetőségű személynek minősül. Mindezekből az is következik, hogy a magánszemély adóügyi illetőségétől eltérő államból származó jövedelmeinek adóztatási jogát a forrásállam és az adóügyi illetőség állama közötti fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján – az egyezmény által szabályozott jövedelem típusonként - kell megállapítani.
Válaszunkat azzal a további feltételezéssel adjuk meg, hogy Ön Ír pénzintézettől szerzett kamatjövedelmet magyar adóügyi illetőségű személyként.
A Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban, 1995. április 25-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XI. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. cikke szabályozza a kamat adóztatási jogát. Ennek 1. bekezdése értelmében „A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, csak ebben a másik Államban adóztatható, ha ez a belföldi személy a kamat haszonhúzója.”
Az Egyezmény 11. cikke alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, valamint minden pénzkölcsönzésből származó jövedelemhez hasonló egyéb jövedelmet annak az Államnak a jogszabályai szerint, amelyben a jövedelem keletkezik, de nem foglalja magában azokat a jövedelmeket, amelyeket a 10. Cikk osztalékként kezel. E cikk alkalmazásában a késedelmes fizetés utáni bírságok nem tekintendők kamatnak.
Amennyiben tehát Ön magyar illetőségű magánszemélyként egy Írországban illetőséggel bíró jogi személytől szerez az Egyezmény szerinti kamatjövedelmet, akkor az az illetőség államában, tehát Magyarországon adóztatható.
A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. [Szja tv. 2. § (6) bekezdése]
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdése tételes felsorolással határozza meg azokat a jövedelem kategóriákat, amelyek kamatjövedelemnek minősülnek.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kamatjövedelem Szja tv. által meghatározott fogalma nem igazodik sem a kamat általános polgári jogi fogalmi rendszeréhez, sem a kamat közgazdasági értelmezéséhez, illetőleg a nemzetközi egyezményekben rögzített kamat meghatározásokhoz sem.
Az Egyezmény alapján kamatnak minősített jövedelem Magyarországon csak akkor adózik kamatjövedelem jogcímén, ha az megfelel az Szja tv kamatjövedelem fogalmának.
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés a) pontja alapján kamatjövedelem bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.
De ugyanígy kamatjövedelemnek számít a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata, hozama, illetve annak beváltáskor, visszaváltáskor, valamint átruházásakor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. [Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pontja]
A kamatjövedelem után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
A 2023. június 30-át követő időszakra járó Szja tv. szerinti kamatjövedelmet 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) is terheli. Fontos kiemelni, hogy a kamatjövedelem utáni szochót az adófizetési felső határra tekintet nélkül meg kell fizetni, illetőleg a kamatjövedelem összege az adófizetési felső határba nem számítható be. [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv. 1. § (5) bekezdés f) pontja]
Tekintve, hogy a kamatjövedelmet nem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pontja szerinti kifizetőnek minősülő személy (ideértve a megbízott belföldi illetőségű hitelintézetet, illetőleg a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató belföldi hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is) fizeti ki, így az előbb említett közterheket a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adóévet követő év május 20. napjáig megfizetnie és bevallania az adóhatósághoz. [Szja tv. 3. § 81. pontja, 65. § (2) bekezdés a) - b) pontja, Szocho tv. 18. § (3) bekezdése, 27. §-a]
A 2025. évben megszerzett kamatjövedelmet a 2553 (25SZJA) jelű nyomtatványon kell bevallani. Ezt megteheti a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével és beküldésével, illetve az adóhivatal közreműködése nélkül kitöltött bevallás kitöltésével és benyújtásával is.
A külföldről származó kamatjövedelmet és adóját a bevallás 183. sor „b” és „c” oszlopában, a szochot pedig a 293. sor „f” oszlopában kell feltüntetni.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Még az a kérdésem lenne, hogy a Szocho-t az alábbi számára kell utalni?
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/szamlaszamok/szamlaszamok/nav-adoztatasi-szamlaszamok

Ha érdekel a NAV teljes levezetése megosztom. Vizsgálják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények Magyarország adóztatási jogát főként, az adózási illetőséget, a kamatjövedelmet, stb.

Köszönöm a segítséged.
Nekem a NAV tájékoztatásul az alábbiakat írta:
"A 2025. évben megszerzett kamatjövedelmet a 2553 (25SZJA) jelű nyomtatványon kell bevallani. Ezt megteheti a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével és beküldésével, illetve az adóhivatal közreműködése nélkül kitöltött bevallás kitöltésével és benyújtásával is.
A külföldről származó kamatjövedelmet és adóját a bevallás 183. sor „b” és „c” oszlopában, a szochot pedig a 293. sor „f” oszlopában kell feltüntetni."
A NAV szerint nem volt egyértelmű a probléma leírása, így csak általánosságban tudtak válaszolni. Jó gyorsak voltak, mert pár napon belül több oldalas levezetéssel a végén az előbbi bekezdésben foglaltakat írták le.

Adózással kapcsolatos kérdésem lenne. Kaptam némi kamatot a szabadon lévő pénz után. Az IB nem vont adót után és nem is küldte meg az ír cég a magyar adóhivatalnak.
Szerintem kamatadóként kell az adóbevallásban beírni, tehát 15% szja-t és 13% szochot is kell fizetni utána.
Szerintetek, hogyan kell az adóbevallásban szerepeltetni?