Sziasztok, Pénzt tervezek kivenni IB-ről. IB --> Wise --> magyar lakossági számla --> készpénz kört milyen gyorsan lehet letudni? Holnap reggel indítanám és csütörtök reggel már venném fel a kp-t? Kivitelezhető 24 óra alatt? Segítsetek ha tudtok kérlek.
Na, sikerült beadni, köszönöm szépen a segítséget. A beépített Simplepay viszont összeomlott, úgyhogy most nyomozom, hol finanszírozhatom az államháztartást.
erre nem fogok tudni 36 órával a határidő előtt válaszolni meg tapasztalatom sincsen erre, tuti vannak ősügyfelek akik erre tudnának magyarázatot adni. Jól vagy nem jól teszem csak a tax statementből dolgozom.
Kicsit pontosítanék, korábbi években realized summary-t használtam a teljes adóévre lekérve. És abból szedtem mindent. De forex részen tök ugyanaz az összeg van, mint az fx income sheetben. Viszont ennek tényleg nincs nyoma a tax statementben..
Van két Tax statemented: IBIE és IBCE (váltanod kell az U****** ügyfélszámot, hogy letölthesd) azokat add össze és mehet a 172. sorba ETÜ-nek. Ennyi. eSZJA-ban az IBCE-s ETÜ szerepelt, IBIE-s értelemszerűen nem.
Tulajdonképpen nem sok minden történt nálam 2024-ben IB-n. stock semmi nem volt, leginkább csak EUR eladás HUF-ra (meg az említett cash kamat). pl date of acquired van EUR-hoz 2023, majd eladva 2024. De összeségében azt mondja, hogy van 37k HUF hasznom rajta. IBIE-n meg még annyi se történt, ott 80 ft hasznot mond ez a repot.. De őszintén szólva akkor nem tudom mit kezdjek vele, más reportot kéne nézni? Vagy hagyjam az egészet :D eszja-ban ilyesmi nem jelent meg...
Pontosan. Mivel nem adóegyezményes sor,na ide kell a teljes forrásadót beírni amit levontak. Látom már pro leszel a témában:) megy ez. 182. (c)-be meg az 5%.
Azt jól gondolom, hogy a 190. c-n nincs 0-15%-os sávos ellenőrzés? Nincs egyezmény, tehát be kell tudnom írni a valós összeget.. Lassan odaérek, hogy bevigyem, csak előre kérdem :)
Az SZJA bevallás útmutatójában visszautal a kamatnál az osztalékos szövegre, ott meg ez van: "Nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből visszajár." Mivel neked visszajárna a 20-ból 5%, tehát nem írhatnád be.
IBCE, hogy számolt az FX income reporttal? Direkt amiatt mi is elvetettük az IBIE-nél, mert forintra pontosan annyi jött ki az IBCE ETÜ-nél az eredmény amennyi volt az eSZJA-ban, szóval ott sem számolt nálunk az IBCE-s Fx income reporttal. Amúgy ha annak a formátumát megnézed, nem is alkalmas bevallás igazolására. Lényegében egy egyszerű sheet. Valamiféle cash flow ömlesztvény, amire kanadaiak a Redditen meg mások is arra jutottak, az csak USA adózóknak kell. nem tudom, de kezdem unni az egészet:)
Ez egy nagyon jó kérdés. Amire jutottam: Mivel az adókimutatás forintban van plusz az IB helyesen devizakészletezést használ FIFO-módszerrel, ezért a Tax reportban minden fx dolog implicite kimutatva van már, így az fx income report-ot nem szabad használni! Jártam pár kört vele, de lényegében senki nem használja a világon, az az USA-i adózóknak kell csak, nekik más az adóbevallásuk, redditen is arra jutottak, hogy értelmezhetetlen az fx sheet. Vigyázat: az activity statement nem FIFO devizakészletezést használ, hanem a T (+2) naposat, ami így az FX jövedelmet nem veszi figyelembe, de a Tax statement igen. Példa: 1) Év elején eladtál egy részvényt akármit és kaptál érte 10 000 USD, amikor a forint 300 USD/HUF volt. Így a bekered 3 000 000 HUF lesz de nem váltod át forintra, marad a 10 000 USD készleted. 2) Nyáron gondolsz egyet és veszel egy részvényt 1 dolláron 10 000 darabot, amikor az árfolyam 350 USD/HUF. Na és itt jön az, miért nem jó, akik MNB akkori devizaárolyamon vezetik a beker értéket (bár nyugi, ezt is elfogadja a NAV. DE...! mindjárt világos lesz). Ugye nekik 3 500 000 forint lesz a bekerérték forintban, dollárban ugyanúgy 10 000 USD. 3) Év végén úgy gondolod, hogy ez a részvény nem megy sehova, még mindig 1 dollár az árfolyama, de a forint 400 USD/HUF. Eladod mind a 10 000 darabot, tehát a kiker érték 10 000 USD, de forintban 4 000 000 HUF. Mennyi az ETÜ nyereség? És itt jön a lényeg! Akik MNB árfolyamoznak azok 3.5 millió forint bekerrel és 4 millió forint kikerrel számoltak, mert ők MNB napi közép devizaárfolyamoztak. Árfolyamnyereség: 500 000 HUF. Csak hogy ez nem jó. Miért? Mert ha nem váltották vissza az év eleji devizakészletet forintra, akkor nekik volt 300 forintos bekerű dollárból 10 000 USA dollár készleten és az év végi 400 forintos dollár eladás miatt nem 50 hanem 100 forintos nyereségük keletkezett a forint gyengülés miatt, tehát nem 500 000, hanem 1 millió a nyereségük! na és ezt a Tax Statement figyelembe veszi. Az activity statement nem. Ezért van az, hogy akik excelben az MNB az napi devizaárfolyammal számolnak azoknak jelentős eltérés lesz mint amit az IB adott ki adókimutatást. Mindjárt megkeresem azt a beszélgetést, amit itt folytattak. Lecsekkoltuk és basszus tényleg így van. Én nem azt mondom mindig helyes minden IB kimutatás, de logikusan az olcsóbban bekészletezett dollár felhasználásának profitját is valahol be kellene vallani, tehát akik nem fogadják el az IB adókimutatását, azoknak devizakészletezést is kell vezetniük. vagy azonnal visszaváltják forintra és ezt megússzák. A másik, hogy ha csak devizaváltást csinálsz azt elvileg azonnal befektetésre kell használnod, ezért készletezve számolja el az IB is ha veszel részvényt. Megnézi először hogy van-e annyi devizád és ezt használja fel először, amit lehet még 200 forinton készleteztél még fel régen és ott állt a dollár. De igen, erre is várom az észrevételeket, mert ez is megér pár hónap utánajárást vagy akinek ha erről van valakinek állásfoglalása szívesen vesszük.
Köszi! Ez a rész akkor világos. Viszont rájöttem az ír váltás most bekavar más részbe is. van egy fx income report is és abból az income or loss végösszeg. Szóval tavaly az ment nekem a 172-be bár nem tudom helyesen e. Ha igen akkor gondolom az IBCE rész most is oda megy. De az IBIE már 181-be? Vagy eddig is oda keleltt volna?
Pedig ez 10+ éves story, lett volna rá ideje hogy tegyen be helyesbítő kódot. Én úgy vagyok vele, hogy ha tudom, hogy kell jól csinálni akkor igyekszem úgy megcsinálni mert jövőre úgy sem fogom tudni, hogy is volt 1-2 éve. Előveszem úgy is az előző évit és a táblázatot és már egy helyes beírással kezdem, így lesz idő az új kérdőjeles dolgokkal foglalkozni. Ezek azonban való igaz, hogy kis nüansznyi finomságok, amit ezek szerint a könyvelők sem tudnak. Ugyanakkor az isten kegyelmezzen azoknak akiknek egy 40 elemes distr. ETF, ADR-es osztalékportfoliója van diverzifikálva a világ minden tájáról 3 szolgáltatótól. Lényegében azok már megvilágosodtak akik helyesen kitöltik és gyorsító sávban jutnak a Nirvanaba:)
Nincs ezzel semmi gond. Ha majd a nav megkapja a sok >15%-os adatot, akkor remélhetőleg veszik a fáradságot, és kijavítják a kitöltési útmutatót, és betesznek egy plusz ellenőrzést a kódba. Ezért hagyom én is 20%-on, a végeredményt úgysem befolyásolja...
hogy értsd: Miklós megjelentette Ádám leírását a kiszamolo blogon, de ekkor még a NAV nem adott állásfoglalást, túl hamar jelentette meg a blogon ezt (amugy elírt egy sort de mindegy). Harcostársunk közben beszélt Ádámmal, akinek tényleg nagy respect neki, hogy utánajárt,de a NAV válasz csak áprilisban jött meg, a blogbejegyzés meg nem lett javítva. Tényleg ez az egyetlen releváns írás, amiből mindenki táplálkozik, de leírtuk már, hogy kell jól megcsinálni a NAV válasza alapján. Kabaré, Benny Hill show ez az egész tőkejövedelmi bevallás, komolyan.
Igen , ezt javította ki a NAV egy áprilisi levélben hogy 15%-ot kell beírni:) ha elovasod a blogot, írja is, hogy várja a NAV állásfoglalását, azaz nem lett a leírás validálva még a NAV által. Végig ezt magyarázom, de mindegy is, ahogy érzed. Nézd meg a cikk dátumát. https://imgur.com/a/j7WWXR8 Szívesen:)
Példát vehetne a többi szolgáltató a lightyearről. Beregisztráltam, megnéztem a demo példákat, szuperül levezeti példákkal az egyes jövedelmeket. jelentem: koherens azzal ahogy mi értelmeztük a tételeket és a táblázattal is valid, igaz mi részletesebb eshetőségeket is tárgyaltunk. Én azt sem értem, hogy a belgák és írek miért vonogatnak le bármit is egy magyar adóilletőségű magánszemélytől. Én ezért mondtam az illetőnek, hogy küldje el az adóilletőség igazolást és vessünk véget ennek a bohóckodásnak, ne vonjanak le semmit, így már jövőre a 191-es sort sem kell kitöltenie, mindent a NAV-nak vallunk és fizetünk meg. Sajnos az osztaléknál ez nem járható, mert azt a tőzsde részvénytársaság fizeti meg és ők tényleg tojnak rá Te ki vagy.
https://kiszamolo.hu/wise-tol-kapott-kamat-adozasa/ . Eszerint valakinek azt az infót adta a nav, hogy a 191(c)-be 30%-ot írjon a belgák miatt. Én maradok az ír 20%-nál, a "levont adó" szöveg ne azt jelentse már, hogy "levont adó, de max 15%". De lehet, hogy jövőre megváltoztatják a szöveget, vagy hozzáadnak egy új ellenőrzést, ahogy te is javasoltad, és akkor tényleg a max 15%-ot kell majd beírnia mindenkinek.
hozzáteszem a könyvelő is így kérdezte ahogy te leírtad, hogy 30%-ot beírja a 191 (c)-be, ezt korrigálta a nav, hogy akkor is 15%-ot kell beírni. Érthető, miért nem vállalják a könyvelők. Én mindent úgy követek, amit alá tudok támasztani írásban,de ez csak formai kérdés, úgy csináld ahogy Te gondolod:)
nem fogja befolyásolni természetesen, mindenesetre a 191 (c)-be is 15%-ot kér a NAV írni, akkor is ha többet vontak le kint. Ha meg kevesebbet, akkor meg a 183 (c)-be annyit kell beírni és megfizetni, hogy a 15% kijöjjön.
Valami olyasmi szabályt le lehet írni, hogy a 182/183 (c) oszlopa és a 189/191 (c) oszlopának összegének ki kell adnia a bruttó összeg 15%-át (nem lehet se nagyobb, se kisebb mint 15%). Azt hiszem jól írom. A NAV-ot egy érdekli, adja ki a 15%-ot, a többit magánügynek kezeli ki mit csinál vagy hogy vonták le kint.
igen-igen, köszönöm. Helyesbítettem a következő hozzászólásban. Azért kell csak 15%-ot beírni a 191 (c)-be, mert így olyan mintha 5% visszajárna a navtól azaz minusz 5% lenne a 183 (c)-ben, ami nem lehet. Hozzáteszem így lenne fair, hogy a NAV-tól visszakapnád az 5% többletet, majd a két adóhatóság elszámolna egymással. Emiatt csak 15% írható be a 191 (c)-be. Erről van NAV levél, igaz belga viszonylatban (belga wise 30%-ot von le, de csak 15% szerepeltethető). Mindazonáltal, fogja érteni a NAV. Mi is így hittük először, de példával levezette a NAV. Amúgy "villámgyors" volt a NAV, 2 hónap alatt már válaszoltak is:)
"191 (c)-be beírod az IBIE Credit int által levont adó 15%-át" . Itt gondolom a levont adó 15%-a helyett a bruttó kamat 15%-ára gondoltál. Az eszja-ban itt "megfizetett adó" szerepel, szóval én simán beírtam a ténylegesen levont 20%-ot, és az ellenőrzés szerint nincs vele gond.
Az árfolyamnyereség az ETF-nél is ETÜ, csak a kifizetett dist. ETF "osztalékát" veszi kamatnak a NAV. Állítólag. Teljesen igazad van. Bár nem érintett, de most már én is tudom, hogy a distribution ETF-et messziről el kell kerülni.
Valóban így van, ÁNYK-ban ez sárga figyelmeztetés (amivel nem kell foglalkozni, ha helyes). Köszönjük az utánajárást, sokan beletettek energiát és morzsaként csak át lett rágva tényleg minden rubrika. Fő bonyodolamak idén/'24-ben: - IBCE integrálódása az IBIE-be 2024 nyarán. Két tax statement értelmezése: IBCE belföldi, IBIE külföldi tőkejövedelmek, ETÜ összefésülése, Cyep/SYEP/Credit int. megfelelő sorokba írása. Ír forrásadó értelmezése, amelyet ráadásul rossz oszlopmegnevezéssel adott ki az IBIE "Income paid by IBKR" kategóriában. Adóegyezmény értelmezése. - Az IBIE nem vette alapul automatikusan a magyar adóilletőséget, így levonta a 20% forrásadót az Income-okban. Adóilletőségigazolás lepecsételtetése a NAV-val, majd azt megüldeni az IB-nek. - 2023.07.01-től SZOCHO kivetése a kamatjövedelemre. SZOCHO bevallás amiből két fajta is van. - Adóegyezmény megszünése USA-val 2024.01.01-től. USA osztalékkal kapcsolatos bonyodalmak -SYEP, értékpapírkölcsönzéssel kapcsolatos jövedelmekről semmi anyag sincs az interneten, egyik adószakértő sem foglalkozott vele. -Adójogszabályok feleslegesen terjengősek, ráadásul kivételekkel tagolt, idejét múltak, értelmezhetetlenek. Nincs egy összefoglaló táblázat a NAV-tól - A TBSZ feltörés esetén az adójogszabályok változtak, adókulcsok szigorodtak Tanulság: a külföldi tőkejövedelmek komplexitása miatt sem a könyvelők, sem a NAV nem rendelkezik naprakész tudással. Igazából alaptudással sem, 1%-nak van csak valamiféle fogalma erről az sem teljeskörű. Egy könyvelő vette csak a fáradtságot, hogy kérjen NAV állásfoglalást kamatkérdésben (USA, belga). eSZJA-ban is voltak furcsaságok, szóval a NAV is elvérzik a témában. Pl. USA-osztalék szerepeltetése a 167. sorban. Tehát pár év el fog telni mire kialakulnak az álláspontok, holott 1.4 millió külföldi számla van. Felében tuti lesz valamilyen elsősorban kamatbevétel. Jó hír viszont hogy az egy számlára eső ellenőrzési esély alacsony, ha valaki adott be bevallást.
Sziasztok! a témához, a 183 c-be 0-t írsz mert egyébként nem fut össze a két sor, és fizetni kell itthon is, ha nem 0-t írsz. ekkor ellenben hibát jelez, mely szerint itthon 5-16% között kell beírj, én akkor is hagytam 0-n, pénteken jött is a hiba felhívás. felhívtam őket és egy segítkész hölgy azt mondta, igazam lehet, nem fut össze a programban, szerinte is hagyjam 0-n hibával. üdv
*természetesen a 191 (c)-be az írek által levont forrásadót kell beírni 15%-os mértékig. Bocsánat: késő van. Mivel a 183 (c)-be így nullát kell beírni, ezért nem növeli a 79.sort. Remélem mindent jól írtam, de ezért van a táblázat. Eddig úgy néz ki, hogy 100%-ban valid, nem jött ellenvetés rá. Használjátok, abba minden benne van jórészt 97%-ban a válaszaitokra. (kivétel az ÉP-kölcsönzés, de azt Username-mel alaposan kitárgyaltuk).
IBCE CYEP adója ahogy írtad a 65. sorba megy, azaz az IBCE levonta a CYEP szja-ját, tehát a 79. sort nem növeli. (SZOCHO-jával nem kell foglalkozni, mert azt az IBCE mint belföldi kifizető intézte. Ki sem mutatta. Valójában ezt kéne írni a 289-ben, de eSZJA-ban sem volt, de a kimutatásban sem. Az IBCE az éves adókimutatásban benne van, hogy befizette). IBIE: 191 (c)-be beírod az IBIE Credit int által levont adó 15%-át, 183 (c)-be pedig nullát kell írni (hisz már az írek levonták a 15%+ adót). 191/183 (b) pedig maga a kapott kamat. Szocho: 293 (f) a kapott kamat 13%-a. IBIE-re vonatkozóan itt minden benne van: https://imgur.com/1hPDFoW
Sziasztok! Visszaolvastam, de még mindig nem teljesen világos a CYEP-es (credit int..) adózás. Szóval ha jól értem (és tavaly is így csináltam), az első fele egyszerű: IBCE magyar volt és amit mondd reportban bruttó összeget az megy a 18.b-be, amit pedig már levont adót, az szépen 15%, és megy a 65. sorba. Így 79. szinte 0. (nálam 2 ft, gondolom kerekítés). De nem is ez az érdekes, felteszem ez így ok, eszja-ban is így van. (bár én ányk-val kínlódok). Viszont a másik fele, amikor IBIE lett. Ott is van a reportban egy bruttó összeg, meg levont adó, ami viszont 20%. És mivel ez Írország már, ez máshova kerül a bevallásban. Amire jutottam az az, hogy 183.b.-be menne a bruttó összeg, és ha jól értem itt nem hajlandó nekünk automatikusan adót számolni, szóval be kéne írni a c oszlopba a 15%-át. De hogy ne csapja hozzá nekem a 79-hez, a 191.b-be beírtam ugyanazt a bruttót, c-be pedig a 15%-át (értem, hogy a 20%-át nem írhatunk és hogy az 5% különbség elvész, de ez nem is érdekes most). Viszont akkoris ott van az összesített 79-ben, mint fizetendő adó.. Szóval vmit nem jól értelmezek. Mit kellene a 183 illetve 191 sorokba? Illetve még SZOCHO-t is érintenek ezek? (IBCE is vagy csak az IBIE rész?), azt hova kéne? Köszi előre is. Hátha másnak is segít itt az utolsó hajrában. Szerencsére szokásommal ellentétben még adtam magamnak 1-2 napot beadási határidő előtt...
"Kell-e szochot fizetni az ETF kifizetéseire?A NAV állásfoglalása szerint az ETF-ek „kollektív befektetési értékpapírnak” minősülnek, ezért minden kifizetésük a kamatadó hatálya alá tartozik, azaz ha kamatadót (és ezzel együtt szochot) kellene fizetni (normál számlán). (Ezzel én vitatkoznék, de nem vagyok adóhatóság.) Tehát két lehetőség van!A korábban említett TBSZ legyen mindenkinek az első gondolata, az mindent megold. A második eshetőség, ha „külföldi állam joga szerint” osztaléknak minősül ez a jövedelem, vagyis ha az alapkezelő osztalékként fizeti ki. Felvettem a kapcsolatot az Interactive Brokers-szel és az Erstével, az ők az Írországban kibocsátott amerikai államkötvényeket tartalmazó ETF-ek kifizetéseit osztalékként írják jóvá. (A 2023-as M30-as nyomtatványok az IB esetén mást mutatnak.) Ha neked van TBSZ-en kívül ilyen befektetésed, mindenképp írd meg, hogy a szolgáltatód hogyan kezeli." https://konyhakontrolling.hu/etf-re-is-vonatkozhat-az-uj-szocho/
Erről az jutott eszembe, amikor pár éve egy kollegát azért bírságolták meg, mert vasárnap hajnali kettőkor egy gyógysört iszogatott a városszéli benzinkút mellett, a padkán üldögélve. És hopp, hirtelen megjelent a szerv :)
Érdekesek a magyar hatóságok. Feleslegesen nem baztatnak, de nem is segítenek. Példa. Párom városa. Rendőr megállít hármunkat. Cikk-Cakkozva mentem. Kérdem, de oké mi a jogalap, felvétel? Milyen KRESZ szabályt sértettem? Visszanéném, okuljak belőle. Két rendőr susmorgott, majd elmentek. Mondja a párom, hogy tudom-e hogy ha itt megállít egy rendőr egy fiatal lányt az vagy 10e forint és talál indokot, nálad miért nem? Na erről ennyit. Igazi genya szerv volt. Csak hát külhoni felnőtt fehér férfi semmi negatív előélettel, nulla ponttal, hát igen, ott nem akartak szarozni, hátha panaszt teszek. Én kettőt kérdezek, mi a jogalap és hol a jegyzőkönyv. Mindjárt kámfor a magyar hatóság. Idióták. Lusta G.Cz.k.
:-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))) No Comment. Köszönöm. Mi ezért nem hívunk senkit a Navnál. Felesleges. De empírikus tapasztalat: minket nem is csesztet egy évtizede a NAV, pedig volt visszaigénylés is. Lehet valamit kapizsgálunk. Bevallunk mindent amit kell, visszaigénylünk amit lehet. Csak ami hivatalos. Eddig nem volt gond. Érdekes.
Ja, az etf biznisz kb. 2 dollár erejéig érint, de akkor ezt is átgondolom a jövőben, mert a plafon nélküli szochó koncepciója nem vidám. Köszi az infókat, lehet, hogy még fogok kérdezni :)
Hát én olyan szervezetnek nem írok inkább, aki egyik embernek ezt mond, a másiknak azt.. Ráadásul volt személyes ügyem velük és hiába volt felettes szervtől állásfoglalásom, széttárták a kezüket, hogy nem tudják, hogy lehetne leadminisztrálni. Iszonyú kellemetlen volt, hagytam a végén a francba. Nagyon gáz, hogy nem támogató szerepben vannak.a kisembert illetően.
figyelj a CYEP-et átteheted a 170 (???) sorba azt hiszem az a kamatjövedelem. Mi meghagytuk egyébnek, mert semmi jelentősége nincs mivel az IBCE belföldi kifizető, szóval elfogadtuk amit ő írt az eSZJA-ba. Az pont stimmelt még az M30-sal is, ami csoda. Befizetni semmit nem kell szóval jó helyen van ahogy a NAV beírta. ETF-distribution? Válszom igen, fogalmam nincs:). Nem érint nem tudom, de blogban volt h nem osztalék hanem kamat. Igen, így meg 293 (f) szocho. Ez megint olyan hogy februárban írsz egy levelet a NAV-nak és kapsz rá választ, ha érint. Konyhakontrolling járt ennek utána, én csak implementáltam. De jól érted, hogy mire megy ki a játék. Megoldás: válassz acc. ETF-et!
Ja, nem tette egybe az osztalékkal, csak fura volt nekem ez az egyéb jöv., azért kérdeztem. (Én is igyekeznék minél kevesebbet piszkálni az eSZJA-t.) Hmmm, most nézem jobban az ábrát, az etf distribution miért kamat? Már azon kívül, hogy egzotikusabban hangzik, mint a részvény és ezért rá lehet húzni, hogy akkor legyen szocho-köteles kamatjövedelem.
Igen: IBCE CYEP-et mi hagytuk a 18. sorba ahogy eSZJA-ban volt. Fizetni semmit nem kell utána. A 286.sorban lett szerepeltetve és ennyi. Fizetni bevallani nem kell semmi, mert az IBCE intézte. (Fejből mondom, nem vagyok gép előtt). Miért, az Ib egybe tette az osztalékkal? fasza. Elvileg az IBCE-t nem bántottuk. Az IBIE-vel gyűlt meg a bajunk.
Ááááá.. most realizáltam, hogy az amerikai osztalékokat le kell akkor választania a többitől és akkor az a 190-be megy, ugye? Sírok.. Az IBCE-s CYEP-et hagytátok amúgy egyéb jövedelemnek, ahogy ők kategorizálták? Vagy az is kamat? Szocho miatt kérdem.
Olvastam erről NAV állásfoglalást Begiummal kapcsolatban, tehát biztos vagyok abban amit írtam. Lényegében azt kell figyelni a NAV szerint, hogy a 15% legyen megfizetve, az mindig legyen kiegészítve 15%-ra ha nincs meg. Ha meg kint levonták és ez igazolható, akkor az beszámítható a magyar SZJA-ba, de csak 15%-ig (a 15% feletti rész meg visszaigényelhető). Ugyanez van az osztalékokkal is adóegyezményes országokkal. Valaki itt a forumon az OMV forrásadó többletet visszaigényelte. Tehát a 15% feletti részt, egy kemény menet után visszakaphatod. A 15%-IG történő beszámítás meg biztos (a NAV szerint is).
Szia. Értelmezésem szerint az éves adóbevallásban 15% mértékig beszámítható amit Írországban levontak. Ha rosszul is írták a kimutatásban, az az adó Írországban van levonva és az adóegyezmény pont a beszámíthatóságot biztosítja. Akkor is ha nincs adóilletőségigazolás. Itt a cikkely: https://imgur.com/a/qcJKsvi Tehát a 191 (c)-be be lehet írni a kint levont forrásadót, DE CSAK 15% mértékig szabad. Teljesen mindegy melyik adóhatóságnak fizeted be, az vica-versa beszámítható. A többi az adóhatóságok dolga, hogy számolnak el egymással.
Sziasztok, Az IBKR kimutatásban nem értettem azt h a kamat esetén miért írják oda h 20% HU Tax lett a kamatokbol levonva. Az ugyfelszolgalat elmondta, h ezt a tévedést ők is észrevették már és jelezték a központjukban, h javítsák ki az igazolást. Valójában az ír withholding tax lett lemondva - ami a kettős adóztatási egyezmény után nem jogos, azt teljes összegben az ír adóhatóságtol kellene visszaigenyelni, viszont a magyar adóhatóságnak be kellene vallani és fizetni a teljes kamat összeg 15%-át, mint külföldi kamat jövedelem. Tehát a 20% kamatot nem lehet úgy tekinteni, h abból 15% a Nav-nak már be van fizetve és a maradék 5% meg visszaigenyelheto az irektol.
A CYEP már Credit Int. lett de igen, erről van szó. Ha fekete öves vagy és megéri, akkor a fennmaradó (20-15=)5%-ot visszaigényelheted az ír adóhatóságtól. Rakat papír>>NAV>>Rakat papír posta írországba. Mindent kiszámolni, EUR-ban. Mi nem foglalkoztunk vele, ősszel gyereket elküldtem a NAV-hoz adóilletőségigazolást pecsételtetni, majd IBIE-nek elküldve, így be is számoltuk a magyar 15%-ba és még kellett is ráfizetni a NAV felé. De a visszaigénylésre Itt a leírás: https://www.ibkrguides.com/kb/irish-tax-withholding-reclaim-process.htm
Sziasztok! Tudna valaki segíteni, hogy a tax doksik között mi ez az IBIE által kiállított Certificate of Income Tax Deducted, ami egész évre vonatkozik elvileg? Azt feltételeztem, hogy ez a CYEP kifizetésekből vont forrásadóról szól, mert 20%-ot mutat (nem jelentettem le sajnos az adóilletőséget), de az összeg nem stimmel(?)
TBSZ-nél nem kell bevallanod, ha csak nem törted fel idő előtt. Nézd meg a régi IBCE-s adókimutatást, hátha ott szerepel a VNA osztalék, de dolgod nem lesz vele.
Tax statementben akkor is kell szerepelnie, annál is inkább mert a Vonovia, mint német cég, levont forrásadót az osztalék után (ők nem foglalkoznak a TBSZ-szel vagy az adóilletőséggel, hanem levonják a kb. 27%-os forrásadót már cég szinten, azaz ez nem az IBIE/CE-n múlik). Én arra tippelek, hogy az account szám körüli változás (U******) lehet a megoldás, azaz még az IBCE-res számra kaphatta az osztit, mert június elején volt osztalékfizetés, ha jól látom. Ugye most a magyarok két tax statementet kapnak mert két ügyfél szám van/volt 2024-ben, amire kaptak kimutatást. Külön van adókimutatás az IBCE-re és az IBIE-re is. Tehát az osztaléknak szerepelnie kell valamelyikben (szerintem a régi U****** számon lesz). Sőt, a TBSZ és a nem TBSZ számla kimutatása nem hiszem hogy különbözik, mert az IBIE sem von le adót se árfolyamnyereség után, se semmi után a normál számlán sem. Az osztalék után a cég vonja le a forrásadót mindenkinél, egyedül a számlán tartott pénz utáni kamat után von le forrásadót aki nem küldött adóilletőségigazolást az IBIE-nek, de ahogy hallom TBSZ-re nem ad amúgy sem számlapénz utáni kamatot az IBIE, mint ahogy tőkeáttételes vétel sincs. Tehát nem látom okát, hogy miért ne szerepeljen az osztalék az adókimutatásban, akár TBSZ akár nem.
Adóbevallás: van német Vonovia (VNA) részvényem TBSZ-en ami után elvileg kaptam is valamennyi osztalékot, de ez a statementből egyértelműen nem derül ki, nincs a VNA-ról külön sor, csak mint ország (Germany) és más német osztalékos részvényem nincsen. Ezt most be kell vallanom vagy sem? Hiába is ha nem kell, miért nincs rajta a tax statementen?
Röviden: írd be a 218-as sorba a veszteség adóját és jegyezd fel, hogy ez az összeg jövőre (25SZJA) a 217-es sorba fog "hátrébb" kerülni. 26SZJA-ban, pedig a 216-os sorba kerül a fennmaradt kiegyenlítési összeg, remélhetőleg 0 forinttal, ami azt jelenti, hogy kinulláztad az adókiegyenlítési keretedet. Sokkal áttekinthetőbb lesz így és a NAV is jobban átlátja, ha vezeted az adókiegyenlítési részt mindig.
Ha korábban (előző 2 évben) sem volt nyereséged, amivel szembeállíthatnád az idei veszteségedet, akkor nem kell. Ha volt nyereséged előző évben, akkor viszont be kell írni a 213. sorba a tavalyi évi nyereség adóját (!) (nem adóalap), be kell írni a 218. sorba az idei évi veszteséged adóját (!) (nem az adóalapot!) és akkor a 220. sorban kitöltődik a kettő közül a kisebb adat. Azaz ha tavalyi nyereséged volt , mint az idei veszteség akkor a 75-76. sorokban meg fog jelenni az idei veszteséged miatt "visszaigényelhető" adód, ha meg az idei veszteséged volt nagyobb, akkor nyilván csak a tavaly megfizetett adód összegéig "igényelheted vissza" az adót (pontosabban csökkenteni tudod az adófizetési kötelezettséged) .
Sziasztok! Osztalékokat hogy kezeli a rendszer? Pl.: Német Mercedes ex div date may 9. Dividends receivable-nél van egy összeg, feltételezem az, amiből már levonták a helyi adót. Ezt általában mennyi idő után írják jóvá? Különbözik ez az időtartam adott országok között?
Az csak jó, neked is ha kitöltöd, mert így jövőre a 212-218-as sorokban szépen FIFO módszerrel vezetheted az adókiegyenlítést és nem kell már a 172. sort nézegetni és számolgatni 1-2 évre visszamenőleg. Én javasolni szoktam, hogy excelben -amikor igénybeveszed az adókiegyenlítést- vezesd, hogy az adott évre vonatkozóan mennyi részt vettél igénybe az adókiegyenlítéshez és mennyi rész maradt fent még. Mi mindig beírjuk a 212-218-as sort, akkor is ha adott évben nem vesszük igénybe az adókiegyenlítést. Másik eshetőség, hogy ha 2023-ban volt befizetett ETÜ adód, akkor vissza is igényelhetsz pénzt. Ezért is érdemes aktívan vezetni a 212-218-as sort minden évre vonatkozóan.
Sziasztok! ETÜ veszteségem keletkezett 2024-ben. Ez beírtam a 172. sorba. A 218-as sort is kötelezően ki kell töltenem, ahhoz, hogy jövőre igénybe vehessem az adókiegyenlítést? "218. A 2024. évre vonatkozó bevallás 172. sorának 2024. évi veszteség mezőjéből figyelembe vehető összeg 15%‑a " Vagy ezt most nem kell kitölteni, tekintve, hogy a 2024-es évben nincs ETÜ után fizetendő adó?
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF