Value Investing  

Bizony,összetételtől függően 3-5% körüli indulóhozam adódhat.Ha jól sikerül összerakni a portfóliót, évente 5-7% átlagos osztalék növekedési ütem is elérhető. Plusz tőke bevonás nélkül, az osztalékok újra befektetésével 8% körül tud emelkedni az éves osztalék összege (az osztalék 3%-os hozamra történő befektetése, és az 5%-os növekedés összeadásával)

Azt vettem még észre, hogy mikor valakivel arról beszélgetek, hogy osztalékportfóliót építek, annak első gondolata az, hogy magas osztalékot fizető cégekből vásárolok. Pedig ez nam igaz. Sokkal fontosabbnak tartom a DGR-t és az osztalék fedezettségét. Ezek idővel megteremtik a magas osztalékot.

A "biztonság" kategória alatt a háborút is értettem, de a felsorolás csak improvizálás volt. :)

A háborút se felejtsd ki Tibi, mert amióta ember van a Földön, kb. azzal egy idővel van hadviselés is, szóval nem hiszem, hogy a köv. 200 évben ne lennének háborúk és mindenki békében élne.

Elméletileg igen, de nem lenne-e jobb 25-25% ATW/RIG/DO/SDRL, mint 100% SDRL? Komoly dilemmát okoz ez a kérdés nekem is és nincs rá kész válaszom. Talán Graham (vagy Buffett?) mondta, hogy a tudatlanság ellenszere a diverzifikáció.Egymással erősen (mondjuk >0,5) korreláló eszközökbe fektett a tőke, nem eredményez igazi diverzifikációt. Ezzel porlasztjuk a tőkét, de a kockázatot nem. Mégis indokolt lehet egy eszközosztályon belül azonos ágazatból több, erősen korreláló olyan papírt tartani, amely eredeti kiválasztásukkor megütik a minimum kritériumokat. Ha később egyedi (csak az adott papírt érintő) probléma alakul ki, annak hatását kisimítja a többi teljesítménye. Ha a teljes szektor/ágazat kerül kutyaszorítóba, akkor viszont mindegyik szenvedni fog. Ebben segít(het) az eszközosztályok közötti tényleges diverzifikáció.Ehhez érdemes lehet az asset allocation eszközrendszerét használni. Ez indikációt ad(hat) az egyes szektorok/ágazatok/régiók közötti arányok beállítására. Azzal persze meg kell békülni, hogy az egyes eszközosztályok viselkedését egymáshoz képest csak a múltbéli adatok alapján lehet kivetíteni a jövőre. Ez nyilván nem tökéletes módszer, de mégiscsak matematikai alapokon nyugszik. Mert egyébként hogyan állítjuk be az egyes elemek súlyát a portfólión belül?

...és ezeknek a legkisebb az árfolyamingadozásuk. link

A lenti táblázatból jól látni, hogy közel 5x-ös hozamot értek el az osztalékot fizető cégek, mint a nem fizetők, a vizsgált időszakban (38év). Akkor hol is van az előny?

link Így olvasható az interjú?

Tetszik. Damodaran a saját portfóliója mennyire nyilvános?

Egy remek idézet...-------"Amikor részvényt vesz egy befektető, általában kétféle bevételre számíthat. Egyrészt a tartási időszak alatti osztalékokra, másrészt pedig a tartási időszak végén várható eladási árra. Mivel utóbbit, a várható eladási árat a jövőbeli osztalékok határozzák meg, így elmondható, hogy a részvény értéke az általa fizetett osztalékok végtelen sorának jelen pillanatra számított értéke." Aswath Damodaran-------...és egy remek táblázat mellé link

Jaj a lenyeget el is felejtettem megemliteni, 2001 szeptembereben a Nasaq lufi kippukadasa utan ugy ereztem, hogy itt az ideje megismerkednem a tozsde vilagaval...(igy kezdodott a tozsdei karierem)es ugy gondoltam egy 25-30%-os eses utan remek lehetoseget teremt megismerkedni ezzel...Olyan ismeretlen cegekbe fektettem mint Demasz, Walmart, Merck es a sort folytathatnam...akkor ugy gondoltam, hogyha ezek cegek esnenek meg tovabbi 5-10%-ot akkor is 1-2 ev alatt break evenbe leszek az osztalekok miatt....(Demasz 8-10%-os osztalekot fizetett akkoriban ha jol emlekszem)...Miutan az osztalekokkal egyutt eredmenyem a kovetkezo 9 honapban rosszabb lett mint -30%...ugy dontottem, hogy valtoztatok a befektetesi filozofiamon....(ez mar lassan 15 es fel eve volt);)erdekesseg keppen megemlitenem; Nicolas Darvas: Hogyan nyertem 2 millio$-t a tozsden cimu konyveben elege az elejen szerepel, a P/E alapon ill. az osztalek alapjan hozott dontesek milyen eredmenyekre vezettek nala.... Korabban (15 es fel evvel ezelott azt hittem olyan cegekbe kell befektetni amik magas osztalekot fizetnek)....olvastam olyan gondolatot hogy tozsdei esesek nem jelentik hogy az osztalek csokkeni fog...ez igaz, mert nem az esestol hanem a vallalati eredmenyek es a vezetosegen mulik hogy milyen osztalekot kapnak majd a rv-ek...,de romlo gazdasagi helyzetben, recesszioban, csokkeno profitoknal, nem konnyu emelni szinten tartani az osztalekokat...manapsag mar jo par ceg hitelt vesz fel, hogy osztalekot fizessen....(ezt kicsit abszurdnak tartom)....majd kicsit kesobb eljutottam arra, hogy nem olyan ceget kell vennem ami jelenleg ill. a multban magas osztalekot fizet ill. fizetett hanem olyat ami, novekedes elott all es a ceg vezetosege nem erherdalja a penzt hanem a rv-ek szamara a nyereseg 1 eszebol osztalekot fizett a tobbibol meg olyan fejleszteseket eszkozol amivel a ceg eredmenyeit beveteleit novelni tudja, ami valoszinuleg osztalek emelessel jar majd a jovoben....Na mar most ha azt nem tudjuk meghatarozni, hogy 6-12 honap mulva elofordulhat-e recesszio ill. milyen esellyel akkor hogy akarjuk meghatarozni hogy a kovetkezo 12-24 honapban milyen osztalekokat fognak fizetni az adott cegek...;)GFC-nel mar ott tartottam osztalek ugyben, hogy amikor a Pragai nyaralasom alatt ertesultem hogy a Lehman becsodolt es lattam, hogy az au-s bankokat a hedge fundok beshortoltak es jelentosen (csokkent a nagyobb bankok rv-nek erteke)en mean reversion strategiat hasznalva az osztalek fizetesre epitve ami oktober elejen esedekes, bele vettem 3 nagyobb bankba:ANZNAB WBC es kerestem szeptember 18 es oktober 2.-a kozott kb. 3,5-4 evnyi osztalekot (bar nem osztalek formajaban, hanem rv ar emelkedes formajaban, mert a legtobb kisbufi nem fogja eladni osztalek fizetes elott a papirjat, a profik pedig opcios strategiakkal szepen lefedeztek magukat, majd az osztalek fizetes napjan, az osztalek mertekevel megfelelo eses volt megfigyelheto a bank rv-ben...Nyilvan a kisbefektetok is jol jartak mert 3-7 ev alatt break evenbe kerultek attol fuggoen hol vasaroltak es meg osztalekot is kaptak mar akik az ANZ-be fektettek (mert ez volt eppen az egyik legjobb novekedest elero bank)...ja hogy kozben voltak nehanyan akik 40-60%-os minuszban voltak poziciora vetitve...nincs jelentosege nehanyan kiultek...a tobbseg nem tudta kiulni...en meg megkerestem kevesebb mint 2 het alatt a szerencsesebbek osztalekhozamat...es nem ultem 3-7 evig 40-60%-os minuszban....na ennyi reszemrol az osztalekokkal kapcsolatban... Osztalekhozam-ra, befektetesekre alapulo strategiak, filozofiakrol rengeteg anyag talalhato a neten, akar meg momentum alapon is, persze a tobbseg angolul...aki erre adja a fejet nem artana nehany konyvet es strategiat elolvasni, megismerni es felmerni milyen lehetosegek, elonyok es hatranyokkal jar es realisan milyen eredmenyeket lehetett elerni a multban.... Egy ismerosomnek pedig konyve is van ebben a temaban:Nick Radge: Profiting from Dividend Momentum(7.15$-ba kerul) annal azert sokkal tobbet er ha mar a value investing topikban elmelkedunk...;) Sok sikert mindenkinek!

Kezelhető a 150, de nincs több értelme, mintha valaki 30-at tart. Nekem sem cél túl sok papír, de mint elméleti lehetőség, nyitva áll.

És a 20 céget annál nagyobb figyelemmel kíséred. Hozzátéve az autós szakmai ismereteid is.

Akartam kérdezni a szektor diverzifikációt is. Arra én is kifejezetten figyelek. Viszont általában azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy "Mi az, amit 200 éve szinte változatlan formában végeznek az emberek?" Esznek, isznak, tisztálkodnak, járművet használnak, luxusra, szépségre, biztonságra, szórakozásra vágynak. Ezt is figyelembe veszem a válogatásnál.Az szerintem is fontos, hogy ne váljon kötelességgé a portfólió birtoklása. :)

Már megbeszéltük, hogy miért változtattam. A cél: önműködő portfólió, amin legfeljebb évente egyszer, vagy évente néhányszor kell változtatnom. Egyéb tényező: folyamatos cash beáramlás; valamint a passzív hozam környéki hozam elérése; érzékelhető kötvény/cash komponenssel készen állni problémás időszakokra.

Rövidtávon, a portfolió kialakitása kezdetén, nincs jelentősége a szektor diverzifikációnak, de hosszabb távon már lehet.

Nalam kb 20 a hatar, viszont szektorokra nem figyelek igy mint te. Vannak olyan szektorok (jelenleg olaj, nyersanyag eu bank) ahol konnyebb olcso cegeket talalni mint mashol.

Ez menet közben fog kialakulni. 15 cégnél biztos több kell. Ez alatt igen mélyen bele kellene mászni az elemzésekbe. Ehhez nekem nincs elég képzetségem, sem energiám. Legvalószínűbb 15-50 között valahol. Nem egyenlő súlyozással, pozi méretek 1-5% között, fokozatos beszállással. 1-2%-ig a szabályrendszer alapján kialakított ellenőrzőlista (excel), nagyobb poziméretnél egy mélyebb cégelemzés. Szektoronkénti diverzifikáció, egyforma osztalék a különböző szektorokból. Ha 50-nél több pozi lenne, akkor valamilyen autómatizmust kell kitalálnom hozzá. Az idő eldönti majd, hogy mennyi energiát akkarok én ebbe belefektetni. Egyelőre szórakoztat, élvezem és tanulok. :)

Hosszu lesz; (nyugodtan at lehet gorgetn) Velemenyem szerint ez volt az egyik legjobb hsz ami vissza adta a problema lenyeget.... Mar maga az ahogy a problema felmerult az is meg er 1 kis gondolkozast...mert ugye az emberek tobbsegenek nem jelent problemat kovetni 1 olyan strategiat, befektetesi filozofiat ami eppen jol teljesit es szepen hozza a penzt... Nem tudom biztosan miert akar Tibi valtoztatni a value investing strategiajan, es azt sem miert eppen az osztalek portfolio kiepitesere esett a valasztasa....;de valoszinuleg nem elegedett a jelenlegi helyzettel vagy nem talal megfelelo cegeket, esetleg nem eri meg az idejet vagy csak hasznosabban el tudja tolteni...(nem a valtoztatassal van baj, hanem ugye azert akar valtoztatni mert nem hasonlo eredmenyeket produkal a strategia)....Szoval felmerul a kerdes mikor erdemes 1 strategian ill. befektetesi filozofian valtoztatni???Honnan tudjuk, hogy a kovetkezo 6,12,18 esetleg 36 honapban nem fog-e az eredeti strategia kiemelkedoen teljesiteni??? Nagyon erdekesnek talalom amikor kereskedok, befektetok elhatarozzak, hogy mi alapjan fogjak a megtakaritasaikat befektetni.... Az esetek tobbsegeben, sajnos nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy mi tortenik ha eppen nem ugy alakulnak a dolgok mint ahogy elterveztek..., nehanyan veszik a faradsagot es megprobalnak erre is felkeszulni... Vagyonkezelok tudjak tapasztalatbol, hogy amikor felmerik valakinek a kockazat turo, kezelesi kepesseget,(arra van 1 huvelyk uj szabaly) amit az ugyfel, befekteto gondol, hogy kepes elviselni kockazatot (DD-) annak a felevel illik kalkulalni...Tehat amikor valaki ugy gondolja (ebbe a csoportba esik az emberek 80%-a), hogy kepes elviselni 25-30%-os DD-t akkor celszeru ugy tervezni, hogy 10-15%-nal mar az ugyfelek kezdik megkerdojelezni a befektetes, strategia helyeseget, alkalmassagat...Kockazat turobb ugyfeleknel ez 15-20%; de 25% folott a befektetok kevesebb mint 10% kepes megbirkozni....Nem csak a DD-re, hanem az idotavban is erdekes dolgokat figyelhetunk meg, az elmult evekben a befektetok tobbsegenek a befektetesi horizontja lerovidult, a tobbseg nem kepes 5-10 evre elore tervezni, gondolkodni, sot lassan mar a 3-5 eves ido horizont is a 80%-nak problemat okoz...Ez az egyik oka hogy a legtobb alap es befektetesialapot kezelo menedzserek kezdenek egyre jobban a kovetkezo negyedevre koncentralni, es sajnos a tobbseg kezdi elvesziteni a hoszutavu viziojat... Konnyu elmeletileg elkepzelni hogy mit fogunk tenni a valsag kozepette vagy ha a befektetesi filozofiank nem mukodik, nem mindenki de a tobbseg (80-90%) nem kepes megorizni a hideg veret es allhatatosan kovetni a strategiajat, filozofiajat.... aki meg nem szembesult ill kerult hasonlo szituacioba, jobban teszi ha szan ra 1 kis idot es vegig gondolja, hogy mit fog tenni ha a veszteseg vagy az idotav megkozeliti az elore eltervezett hatarokat....(ezzel talan tobbre megy mint mindenfele strategiak, filozofiak keresgelesevel, probalgatasaval)... Waren Buffet sem valtoztatott a filozofiajan ha eppen 1-2 evig nem olyan eredmenyeket ert el mint korabban.... "Van egy kis különbség szerintem előre elképzelni, és átélni egy dolgot, mert nem feltétlenül úgy cselekszik az ember egy adott helyzetben, ahogy eltervezte" Jo parszor linkeltem es ajanlottam a Moneyball cimu filmet:link (tovabbra is ajanlom mert erdekes pszhilogiai dolgokra hivja fel a figyelmet amit kereskedes ill. befekteteseknel jol lehet hasznalni); hasonlo dolgokat lehet felfedezni a Big short (Nagy dobas) cimu filmben is...

Szia Tibi ! 50-100 papír profik szerint is sok... 150 pedig már kezelhetetlen egy kisbüfinek...