Nem szabadna ilyen magasan lenniük a közvetlen költségeknek. Gyakorlatilag fele ilyen szinten kellene lenniük. Elvileg évről évre javulna kellene az EBITDA-szintnek, erre romlik.
Emellett pedig a transzparencia is jelentősen sérül. Nem jó jelének, amellett, hogy a jelentésben az egy csomó biztató momentum is.
Igazából egy hibát lehet elkövetni ennél a cégnél részvényesként, a jó üzleti modell és a várható eredmények mellett elfeledkezni a menedzsment hozzáállásáról.
Sajnos mire ez megtörténne, mindig emlékeztetnek erre...
(most a negyedéves jelentések eltörlésével, ami szerintem részvényesi döntési hatókörbe tartozna)
Győr közvetlen költségét (ami a leállások, optimalizációk miatt valszeg arányaiban magasabb) még biztosan hozzá kell adni.
(ami akár lehet is a kérdéses összeg körüli)
Az árbevétel nagyon szépen alakul, jól kalkulálható, talán még jobb is kicsit a vártnál. Miskolc stablian ketyeg, Győr pedig felpörög az év folyamán, így év végére 4,2-4,3 milliárdos árbevétel nem elérhetetlen.
A mérlegben a hosszú és rövid hitelek is a tervezettnek megfelelően alakulnak, a bankhitel váltásból adódóan szépen törleszthető majd.
Ami óriási kérdőjel az a közvetlen költségek alakulása, amely továbbra is katasztrofális, sőt nemhogy javulna, hanem tovább romlik. Még az árbevétel 60%-kal nőtt egy év alatt a közvetlen költségek 70%-kal. Innentől kezdve az egész eredménykimutatás borul, az EBITDA szint messze a várakozások alatt és profit persze sehol.
A jelentésben, de még tigus elemzésében sem olvastam erre magyarázatot. Az értékesítés közvetlen költsége ugye 1680 m forint, tavaly ilyenkor 987 m forint. A kettő között 693 millió forint romlás van. Ebből 205 milliót magyaráz a többlet értékcsökkenés, 100 milliót a visszasajtolás pluszköltsége. 388 millióra nincs magyarázat, illetve lehet, hogy a miskolci elszámolásból jövünk ki ilyen rosszul?
"A fentiek alapján a PannErgy Csoport tárgy félévi adózás előtti eredménye -226 millió forint
veszteség, ami elmarad az előző év hasonló időszakának -1 millió forint veszteségétől.
Társasági adófizetési kötelezettségként 22 millió forint került elszámolásra, ebben 6 millió forint
negatív adóalapokra korábban megképzett halasztott adókövetelés leírás szerepel, az érintett
leányvállalatok diszkontált halasztott adó megtérülésén alapulva.
A Társaság konszolidált tárgyidőszaki nettó eredménye -252 millió forint veszteség, amely 194
millió forinttal kedvezőtlenebb az előző év azonos időszakában kimutatott -58 millió forint
veszteségtől, köszönhetően a fentiekben részletezett okoknak." Ezt jó és csodás eredménynek kommunikálni elfogulatlanul nem nagyon lehet.
Köszönöm! Arra gondoltam, hogy több szabad CF lesz előreláthatólag, mint ami belefér a nettó eredmény keretbe, így utóbbi erősebb korlát.
A 30Ft-hoz 500Ft-os árfolyamot gondolnék (diszkont a transzparencia szintje miatt), az meg szinte már elég közel van.
A 2016 végi saját tőke összegét meg lehet saccolni? (esetleges kivásárlás miatt számíthat, emelkedik-e érdemben) A 2 félévben hozzájön a PEGE vétel + a nettó eredmény.
"A nettó eredmény vagy készpénztermelés alapján értékeljünk kérdéshez annyit, hogy osztalékfizetéshez az előbbire van mindenképpen szükség."
Mármint törvényileg.
Mert inkább cashre van szükség a kifizetéshez:)
Osztalékpolitika (nem maximalista):
30 Ft, ami évente növekszik 10%-kal.
Maximalista: a megtermelt hiteltörlesztés utáni szabad CF 85-90%-át kifizetni.
A kisebbségi részesedésben benne van a MIGE mínusz eredménye is, amúgy meg mindegy mennyi.
A Mige példáján levezetve: saját tőkéje 2014-ben: -700 millió, 2015-ben -192 millió, mégsem 0-át ér.
A nettó eredmény vagy készpénztermelés alapján értékeljünk kérdéshez annyit, hogy osztalékfizetéshez az előbbire van mindenképpen szükség.
A mostani számok alapján fel tudnál vázolni egy (maximalista!) öt éves osztalékpolitikát, amit reálisan oda lehetne tenni a vezetőség elé és szakmailag megalapozott?
Úgy néz ki, a kisbefektetőknek csak ez marad, az árfolyammal bármit megtehetnek, a külső befektetőket szándékosan elriasztják.
Más: a saját tőke levezetésénél a 14. oldalon 248M szerepel kisebbségi részesedésként év elején. Ha feltesszük, hogy ez túlnyomórészt az ONP PEGE részesedését takarja, innen nézve nem sok az érte háromszorosan kifizetett 750M?
A nettó eredmény helyett a belső szerkezetre koncentrálunk, itt is vegyes a kép, gyengébb teljesítmény és a jövőbeni javulás valószínűsége váltakozhat a tulajdonosok fejében.
Bruttó CF
A bruttó CF tovább emelkedett (Győr elindulása miatt ez nem meglepő). Azért a CF-et érdemes nézni, mert ez már tisztított az értékcsökkenéstől, így közelebb áll a tényleges pénztermelés értékéhez. Egyébként a közvetlen écs negyedévre nézve 100 millióval nőtt.
Az első félévben tehát 990 millió a bruttó CF a tavalyi 675 millióhoz képest, ami abszolút értékben jól mutat, még a győri projekt rendetlenkedése ellenére is.
A rendetlenkedés azonban már tetten érhető a bruttó Cf hányad alakulása esetében. A hőtermelésből származó árbevételhez viszonyítva 2015-ben a hányad 65,4%, ami 2016-ban mindössze 53%!!!. A közzétett 100 milliós visszasajtolási költséggel korrigálva is 58,7%.
Vagyis elég nagy a visszaesés, amire a győri projekt indulása körüli problémák adhatnak magyarázatot. (Q2-ben nagyobb a visszaesés, itt a karbantartási és korrekciós munkák lehetnek az okok között)
A bruttó CF összegének 61%-os emelkedése (visszasajtolási költséggel korrigálva) tehát jól hangzik, azonban ez a bruttó CF hányad komoly csökkenésével párosult, ami viszont nem örömteli.
Jövőbeni várakozások ezen a területen pozitívak, mivel Miskolcon elvileg csökken a fájdalom díj (volt közzététel erről, plusz a PEGE értékelésnél konkrét szám is szerepelt:267 milliós csökkenés, persze ezt akkor hisszük el, ha látjuk). Ezenkívül Győrben egy szivattyú beruházás keretében tervezik növelni a győri projekt kapacitás- és hatékonyságnövelését.
Mindkettő momentum növelné a bruttó Cf és a bruttó CF hányad értékét.
Közvetett költség
Emelkedett.
Ránézésre nem jó.
475 millió a 229 millióról, ez 246 milliós növekedés.
DE
A pályázat során aktiválható költségek értéke a bázis évben kb.66 millió volt, ezzel korrigálni kellene az előző évet, mivel az aktiválás miatt nem kerültek kimutatásra költségként, de attól még felmerültek. Ennyivel csökken a különbözet alapból.
Jöjjenek az egyszeri költségek:
Bankhitel váltás miatt 54 millió banki költség+10 millió tanácsadási díj
PEGE értékelés miatt 17 millió tanácsadási díj
Gödöllő, üvegház zárási költségek 8 millió.
Maradt 91 millió növekmény, ebből 14 millió écs növekedés, 77 millió magyarázat nélkül maradt. Győr indulása ebben benne lehet.
Az egyszeri tételek (hitel+tanácsadások+Göd) nélkül a közvetett költségek értéke 386 millió. Éves szinten 800 millió szerepel a becslésemben, így ezzel kapcsolatos megállapításokkal információ hiány miatt egyelőre óvatos leszek.
Egyéb bevétel-egyéb ráfordítás
Itt is az egyszeri tételek kapják a hangsúlyt Q2-ben.
A projekt felhagyások, leírások miatt 50 millió terven felüli écs, míg 40 millió céltartalék került elszámolásra.
Opciós program miatt további 22 millió került (nettó 8 millió) elszámolásra céltartalékként.
Tárgyi eszköz értékesítésből származó eredmény 13 millió Ft (teljes bevétele azonban 100 millió volt)
(Q1-ben volt egy kb. 110 milliós K+F projekthez kapcsolódó támogatási bevétel (a szokványos feloldásokon felül).
EBITDA
A hivatalos szám 734 millió (écs-t és terven felüli écs-t korrigálták).
Ezt célszerű lehet korrigálni az egyszeri költségekkel (48+54+10+17+8), így 871 millió, csökkentve a TE eladás eredménnyel (14) 857 millió.
Bátrabbak ezt tovább csökkenthetik az egyszeri K+F támogatás 110 milliójával, a még bátrabbak az összes kapott támogatással (250 millió)
Az így kapott összeg 607 millió. Hőtermelési árbevételhez mérve 33%-os EBITDA hányad, ami egyelőre jelentősen elmarad az 50%-os sarokszámtól (ami nemzetközi összehasonlítás eredményeként alakult ki).
Itt van még javítanivaló, de elmondható a jövőbeli várakozásokról, ami a bruttó Cf-nél is: Miskolc fájdalomdíj, Győr kapacitásnövelés jótékonyan hathat erre a mutatóra is.
Aggódásra adhat okot, ha mindezek ellenére nem emelkedne 40-45% fölé.
Pénzügyi műveletek eredménye
A kamat költség negyedévente 136 millió, ami fájdalmasan nagy összeg.
VOLT.
A hitel refinanszírozás után ez a felére csökkenhet, erre előrejelzést is adott a cég. A második félévre 130 milliós javulást prognosztizáltak.
Ez fontos lépés volt a likviditás és a fenntarthatóság érdekében.
Joggal vetődik fel (az örökké elégedetlen részvényes fejében) a kérdés:
Miskolcot mikor akarják refinanszírozni, avagy azt miért is nem teszik?
A 333 milliós pénzügyi veszteségből a kamat magyaráz 270 milliót, a maradék alapvetően árfolyam különbözetből adódik.
Mérleg
Q2-ben a vevőállomány csökkent 755 millióval (a visszasajtoló halasztott követelése még benne van),
csökkent a szállító és az egyéb kötelezettség 500 millióval,
a pénzeszközök értéke nőtt 735 millióval, de a hitelek összege is 438 millióval.
A hitelt felvették, de még nem költötték el a beruházásra.
Likviditási helyzet
2.425 millió pénz jellegű eszközzel rendelkezik a cég.
A rövid követelések fedezik a hitel nélküli rövid kötelezettségeket.
Jövőbeni vállalt kötelezettségek:
A győri beruházás tervezett értéke 800 millió,
a PEGE vételára 750 millió (amit nem egyben kell kifizetni, hanem halasztva, tehát 500 milliót augusztusban, 250 milliót 2017. áprilisában).
A rövid hitelek összege 963 millió.
Mindre fedezetet nyújt a jelenlegi pénzállomány.
A rövid hitelek szintje (963 millió) érdekes, úgy néz ki egy nagyobb törlesztés lehet a futamidő elején, mivel a gyj szerint a maradék 9,3 milliárd hitelből 1-5 év közötti lejáratú mindössze 1,5 mrd, vagyis a továbbiakban sokkal kellemesebben alakulhat az adósságszolgálat.
A törlesztő rész évi 350-400 millió körül lehet, míg a kamat évi 270-300, vagyis az általam prognosztizált 1 mrd helyett 700 millió (ami évente csökken) a teljes adósságszolgálat összege.
Vagyis ezek alapján évente legalább 300 millióval több marad a vállalatnál (srv, osztalék alapnak)
CF
2016-ban a kamatfizetés után működésből származó cash 491 millió Ft.
Ezt növelte 100 millió Ft tárgyi eszköz eladásból, és 100 millió Ft Geo-wendung-ra kapott vételárrész.
84 millió elment beruházásra, 74 millió srv-re, a hitel felvét mellett legalább 110 millió hiteltörlesztésre.
Ez azt mutatja, hogy kevésbé jól sikerült félév ellenére is cash pozitív a cég hiteltörlesztés és srv. után is, és ez a pozitív különbözet tovább, kell, hogy nőjön, ha a jövőbeni várakozások teljesülnek.
A 2,5 mrd-os EBITDA érzésem szerint még odébb van, de 2017-ben a 700 milliós adósságszolgálatot figyelembevéve már 1,8 mrd EBITDA mellett is maradhat 1 mrd Ft a cégnél, ami azért nem elérhetetlen.
Indoklást ne várj tőle,mert a képességeiből max két mondatos megalapozatlan kritikára futja.Ð
Soha semmire nem mondta még,hogy rendben van,úgyhogy nyugodtan átugorhatjuk mindannyian.Azon kívül,hogy bosszantsa részvényeseket semmi szerepe nincs a jelenlétének.
Köszi tigus az elemzéseket. Van remény, hiszen sok javító intézkedés fog megjelenni Q4-ben. De azért sokadjára jutunk oda, hogy most még picit rosszabb az eredmény, de majd...
Ez a negyedéves közzététel elhagyás lehetőség azóta jött, mióta az MNB szeretné segíteni a tőzsdei cégek életét pl a kevesebb adminisztrációval? Mert ez elég furára sikeredett, főleg a BÉT-et megnézve, hány finoman fogalmazva "nem 100%-ig makulátlan erkölcsű vezetővel megáldott" cég van jelen. Ezzel a tőzsdei cégek megspórolhatnak pár nap munkát - bár egy nem auditált jelentés közzététele egy olyan cégnél, ahol azért van legalább 2-3 főállású gazdasági munkatárs, nem egy borzasztóan megterhelő feladat. Cserébe tovább nő a kisrészvényesek információhiánya, nő a visszaélések lehetősége. Nagyszerű...
"Ok, tehát el kellett adni a visszasajtolót, ami éves több mint 200 kiadást jelent. Mennyiért? 1,5 mrd-ra emlékszem. Hozam: 13%. Nem rossz deal. A vevőnek."
Ezzel egyetértve egyetértek Flozallal is, nem ingyen működik a visszasajtoló, legalább 40 millió/évre saccolom a költségét.
1,69 mrd volt az eladási ár, így inkább kb. 12 éves megtérülés, szerintem.
Jó deal a vevőnek, ebben a kamatkörnyezetben, de ez tette lehetővé, hogy a hitel kiváltás könnyedebben mehessen, hogy legyen pénz a PEGE kivásárlásra, a győri projekt pótlólagos beruházására.
Ez volt a kvázi vísszlízing ára.
Nem feltétlen volt indokolt (mint a fúró berendezés), ennek ellenére megtették a rövidtávú likviditási szabadság érdekében...
"Egyébként meg a geotermikus közvetlen költségek aránya 50% az árbevételhez képest. Régen még az volt ígérve hogy ez 20-25% körül lesz, de sosem tud lemenni."
Nemzetközi (főleg USA) geotermikus cégeket tanulmányozva az megállapítható, hogy ezen a területen dolgozó cégek esetében az EBITDA az árbevétel 50% körül alakul.
PE ettől még messze van. Ha a féléves közölt 734 milliós Ebitdából kidobjuk a 250 millió kapott támogatást, és hozzáadjuk az egyszeri költségeket (célt-TE ért. 48, hitel 64, pege 17) akkor 613 millió Ebitda jut 1857 millió hőtermelésből eredő árbevételre.
Ez bizony csak 33 %, ami messze nem megfelelő, se nem elegendő.
Két javító hatás folyamatban van, a miskolci fájdalomdíj drasztikus csökkentése, és a győri projekt kapacitás, és hatékonyságnövelése.
Amennyiben a győri projekt is sikeres lesz, akkor az EBITDA aránynak közel kell esnie a nemzetközi átlaghoz (én ezért is várom az 5 mrd bevétel, 2,5 mrd EBITDA sarokszámokat).
Amennyiben viszont marad ezen az alacsony szinten az tulajdonosi kérdéseket fog felvetni.
A helyzet az, hogy a cég eléggé leegyszerűsödött struktúrájú lett, a termelési mennyiség és az eladási ár változáson kívül semmi más indok nem lesz elfogadható.
Pont az mutatja meg a vezetőség tulajdonosokhoz való hozzáállását, hogy az ilyen fajta "lehetőséget" nem használják ki a tulajdonosi tájékoztatás rovására.
Ebből a szempontból megbukott a menedzsment, újból.
Részvényesi érdek, hogy mindenki, akit ez zavar, írjon a PE vezetőségének, hogy ne változtasson az eddigieken.
Ha nem lesz eredménye, biztos, hogy kgy téma lesz belőle.
Az egyszeri költségek megítélése szubjektív elem, véleményem szerint a nem az alaptevékenységhez kapcsolódó egyszeri költségeket a helyén kell kezelni.
Abban egyetértünk, ha az egyszeri költségek minden évben ismétlődnek, azokat nem lehet így kezelni, de szerintem a PE esetében még nem tartunk itt.
2015 Q3-Q4-ben (fúróberendezés, kút, K+F) értékesítéseket én egyértelműen egyszerinek gondolnám, így az ezzel kapcsolatos leírásokat is.
Mivel a cég deklaráltan nem kutató-fejlesztő céggé vált, szerintem a projektekkel kapcsolatos leírás (ld. Gödöllő, Berekfürdő, üvegház) is egyszeri költség kategóriába esik már.
A tárgyi eszköz eladásokat (hiába hoz nyereséget) is kiszűröm, mind az ingatlant, mind az egyéb eszközt az összehasonlíthatóság érdekében.
Így az eddig általam kiszűrt egyszeri tételek 2014-2015-re a fentiekből eredeztethetőek.
2016 tekintetében maradék Gödöllő és üvegház projekt leírása miatti tételek nekem egyértelműen ebbe tartoznak, mivel nincsenek kutatások folyamatban, a cég ebből a szempontból profilt váltott, üzemeltető lett, így ezek már nem a szokásos üzletmenethez kapcsolódnak, és nem is tudnak ismétlődni a jövőben.
Ehhez kapcsolódott 50 millió terven felüli écs, nettó 48 millió céltartalék, 8 millió egyéb költség.
A másik egyszeri költség csomag a bankhitel kiváltáshoz kapcsolható, ami, mivel szintén nem sok projektes a cég, szintén egyszerinek tekinthető.
Ehhez 54 millió banki költség, és 10 millió tanácsadási díj sorolható.
A PEGE cégértékeléshez kapcsolódó 17 millió tanácsadási díj, szintén nem évente előforduló esemény.
Ellenben volt két tétel, a személyi költségek 38 milliós és az irodai, üzemeltetési költségek 36 milliós növekedése ami bizony nem az (nem is szűrtem ki), mivel a bázis évben a támogatott projektbe "dugták" el, vagyis ott pont vissza kellene tenni az előz évre ezt a költségtételt.
Összefoglalva a PE az utóbbi két évben profilváltást hajtott végre kutató-fejlesztő-termelő cégből termelő céggé vált, így a projektek befejezésével, illetve a sikertelen projektek lezárásával kapcsolatos költségek már torzítják a képet, így azok számomra korrekciós tételek.
Ez így van, így lesz az egyszeri, üzletmenethez kapcsolódó tételek esetében is, pl. bankhitel kiváltás, mert optimális esetben a következő 7 évben nem merül fel még egyszer.
A "megengedőbb" hozzáállás oka tehát a profilváltás, illetve a projekt befejezés-elindulás miatti költségek kiszűrésében keresendő, mivel alapvetően az üzemeltetés hosszútávon fenntartható eredménye a meghatározó a cég esetében.
Tigus, élvezet olvasni az elemzéseid és nagyon sokat tanulunk belőle (+). Én csak egy dologgal nem értek egyet; az „egyszeri” költségeket miért kezeled ilyen nagyvonalúan? Ha ilyen címen mondjuk 5 évente van kiadás, akkor azt mondom oké, de ha minden évben, sőt majd minden negyedévben van ilyesmi tétel, még ha a címkéje alkalomról alkalomra más is, akkor érdemes lehet tudomásul venni, hogy ez az üzletmenettel járó ÁLLANDÓ kockázati költség és nem látom be miért feltételezhetjük, hogy ezek a jövőben el fognak maradni.
Xmann (#127463) által említett szempontoknak én is hasonló súlyt adnék, hozzátéve a vezetői részvény program aktuálissá vált árnyékát is.
Ettől függetlenül, én is úgy gondolom, hogy a részvény még mindig alulértékelt, csak közel se annyira, mint azt a tisztított EBITDA alapján vélnénk (én már el is adtam, de kívánom mindenkinek a további emelkedést).
A jövő nyitott. Erre játszanak. A reményre. A türelemre. Hogy legközelebb. A múlt viszont lezárt. Ezek a tapasztalataink. Aztán feltehetjük a kérdést, hogy meddig tartjuk és miért. Van-e bármilyen alapja a reménynek, a türelemnek, a bizalomnak. Ezt felépítik és rendszeresen lerombolják.
Az árfolyam ettől a rakás sz..rakástól függetlenül fel fog menni 500 fölé.Kell az opció a mohó vezetőségnek.
Érheteten miért kell szembeköpni a kisrészvényeseket!
Dühös vagyok és leplezni se tudom pedig tőzsdézni csak érzelem mentesen lehet jól.
Nimbus és gazdájának is leesett az álla!!! Azért ezt a mocskot ami itt megy bárhogy lehet csűrni csavarni akkor is undorító!
A kicsik szájából éneklik ki a sajtot.. mit kiéneklik kilopják. Veszteség???? Fél évente jelentenek???? Emberek ébredjetek!
"Ok, tehát el kellett adni a visszasajtolót, ami éves több mint 200 kiadást jelent. Mennyiért? 1,5 mrd-ra emlékszem. Hozam: 13%. Nem rossz deal. A vevőnek."
Jelentős tételként jelentkezik még a refinanszírozott hiteltörlesztés és a dev.árfolyam,amiket már korábbiakban említettem. Az utóbbinál is pozitív irányú elmozdulás van az utóbbi időben.
Ok, tehát el kellett adni a visszasajtolót, ami éves több mint 200 kiadást jelent. Mennyiért? 1,5 mrd-ra emlékszem. Hozam: 13%. Nem rossz deal. A vevőnek.
Egyébként meg a geotermikus közvetlen költségek aránya 50% az árbevételhez képest. Régen még az volt ígérve hogy ez 20-25% körül lesz, de sosem tud lemenni.
A közvetett költségek ismét visszaugrottak jó magasra, még egyszeri tételek nélkül is.
Tigus szerint 330 M egyszeri, ok fogadjuk el, ezek nélkül tehát 80 M lenne a nyereség. Egy 9 milliárdos saját tőkéjű cégtől, úgy hogy mind a két nagy projektje működik, hát ez nagyon karcsú
Nem olyan rossz, mint első ránézésre látszik, most csak röviden:
A közvetett költségek között legalább 90 millió egyszeri költség szerepel (pl. hitel refi ktg, PEGE értékelés)
az egyéb ráfordítások közt kb 100 millió egyszeri elem Gödöllő és üvegház leírás+ költségekre céltartalék
győri hitel kamatköltsége, még az igen drága Eximes, ami kb. 130 millió többletköltséget jelentett (ez már megszűnt az új CIB-es hitellel)
Ez így összesen 320 millió egyszeri ráfordítás, enélkül pluszos a félév.
A bruttó CF (a lényegi mutatószám) 990 millióra nőtt a tavalyi 675 millióról.
Ebben benne van (meglepő módon publikálták) a 100 millió Ft-os külső visszasajtolási költség is, ami tavaly még nem merült fel.
Az egész éves 180-200 milliós visszasajtolási költség becslés ez alapján reálisnak tűnik.
Ezenkívül az első fél évben még a miskolci fájdalomdíjas rendszerben sem történt jelentős változás, ennek jótékony hatása a 2. fél évben jelentkezhet, nem beszélve Győr kapacitásnövelésének hatásáról.
Hihetetlen számomra, hogy miközben javítják a gyorsjelentések színvonalát, a sokat feszegetett visszasajtolásról is adnak információt, ezt egy pillanat alatt lerombolva megszüntetnék a negyedéves jelentésrendszert.
Arrogáns, átgondolatlan (vagy éppen jól átgondolt...), a menedzsment hitelességét egyáltalán nem javító lépés...
Részleteibe nem mennék bele,mivel éppen,hogy átfutottam.Az eredmény igen megtévesztő,egyszeri és kifutó tételek következménye.
Legfőbb szempont az árbevétel 61%-os növekedése,ill. az a lehetőség,hogy ez tovább növelhető a megvalósított,vagy folyamatban levő beruházásokkal.
Az egyszeri és kifutó tételek miatti letisztulás folyamata előszoba az elkövetkező időszakok valós profittábilis működésének.
RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS
Budapest, 2016. szeptember 2.
Saját részvény tranzakció és a visszavásárlási program aktualizálása
A PannErgy Nyrt. tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket, hogy - a 2016. április 28-i Közgyűlés
18/2016. és 19/2016. számú közgyűlési határozatával összhangban – 2016. szeptember 1.
napján, a Budapesti Értéktőzsdén 2 500 darab PannErgy Nyrt. törzsrészvényt vásárolt 463
forint/darab átlagáron, továbbá 2016. szeptember 2-án a Budapesti Értéktőzsdén 2 300
darab PannErgy Nyrt. törzsrészvényt vásárolt 466 forint/darab átlagáron a Concorde
Értékpapír Zrt., mint befektetési szolgáltató igénybevételével.
Így a Társaság saját tulajdonában lévő PannErgy törzsrészvények állománya 3 091 138
darabra változott. A tranzakciókat követően a saját részvény állomány mindösszesen
14,68%.
A PannErgy Nyrt. ezúton tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket, hogy a 2016. július 22-én
közzétett, és részletesen bemutatott saját részvény visszavásárlási program részeként, a
Társaság kereskedési naponként 3 000 darab törzsrészvény vásárlását célozta meg,
amelyet a mai naptól 2 300 darabra csökkent. A Társaság jelen tájékoztatásának többek
között célja az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i, 596/2014/EU számú
rendelete 5. cikkében szabályozott mentességnek való megfelelés.
PannErgy Nyrt.
A működési eredmény (EBIT) 107 millió forint nyereség volt 2016. első félévben, amely a fent
említett, közvetett költségek és egyéb ráfordítások között jelentkező, javarészt egyszeri tételek
miatt – az árbevétel növekedését nem követve – közel megegyezik a bázis év hasonló
időszakában kimutatott 112 millió forint nyereséggel.
Az üzleti cash-flow (EBITDA) 734 millió forint pénzbeáramlás, ez 264 millió forinttal kedvezőbb
az előző év hasonló időszakának 470 millió forint értékű EBITDA értékénél. A tárgy félévben 577
millió forint értékcsökkenés lett elszámolva, amely 61 %-kal haladja meg a 2015. első félévi 359
millió forintos értékét, ez szinte teljes egészében az azóta aktivált geotermikus projektek
közvetlen értékcsökkenésének hatása, ezen túlmenően a Gödöllői Geotermikus Projekt 50 millió
forint összegű értékvesztésének hatása lett figyelembe véve az EBITDA meghatározásánál.
A pénzügyi műveletek eredménye 333 millió forint veszteség volt a tárgyidőszakban, ami 220
millió forinttal kedvezőtlenebb a 2015. első félévi, -113 millió forint pénzügyi műveletek
eredményénél. Ezt elsősorban a fizetett kamat ráfordítások magasabb szintje, másrészt a deviza
hitelekkel és kölcsönökkel kapcsolatos árfolyameredmény kedvezőtlenebb alakulása okozza. A
beruházásokhoz kapcsolódó hitelek fizetett kamat ráfordításai 2016. első félévében 273 millió
forint összegben jelentkeztek, szemben a győri beruházás aktiválása előtti 86 millió forintos
értékkel. Ez a Győri Geotermikus Projekthez kapcsolódó jelentős beruházási kockázatvállalást
képviselő Eximbank hitel magas kamat terheit, és az ehhez kapcsolódóan a tárgyidőszak végén
megvalósított refinanszírozás fontosságát tükrözi. Az új hitelkonstrukció az első félév vonatkozó
kamatráfordítására kivetítve közel 130 millió forint előnyt jelent 2016. július 1-től. A realizált és
nem realizált deviza árfolyamértékelések kapcsán 50 millió forint pénzügyi veszteségtöbblet
keletkezett az előző év hasonló időszakához képest.
A fentiek alapján a PannErgy Csoport tárgy félévi adózás előtti eredménye -226 millió forint
veszteség, ami elmarad az előző év hasonló időszakának -1 millió forint veszteségétől.
2. Pénzügyi elemzés
2.1 Eredménykimutatás
A PannErgy Csoport 2 129 millió forint konszolidált árbevételt ért el 2016. első félévben, amely
a 2015. első félév 1 326 millió forintos értékét 61 %-kal haladja meg, köszönhetően annak, hogy
a miskolci rendszer mellett a győri rendszer is az időszak teljes egészében üzemelt, bár még nem
elérve a tervezett kapacitás kihasználtságot. A 2 129 millió forint árbevételből 1 857 millió forint
hőértékesítésből származik, míg a fennmaradó árbevétel javarészt közvetített és
továbbszámlázott szolgáltatás.
Vezetői összefoglaló
2016. első féléve a PannErgy Csoport számára több szempontból is fontos időszakot jelentett.
Elsősorban azért, mert ebben a félévben már a teljes időszakban üzemelt a Csoport mindkét fő
geotermikus projektje, a miskolci és győri rendszer is. A győri projekt 2015. negyedik negyedévi
indulását követően, a két fő geotermikus projekt üzemi állapotainak és működésének további
finomhangolása került fókuszba, a folyamatos, zavarmentes és optimális üzemeltetés
érdekében. 2016. májusában a 2015-2016. évi fűtési idény véget ért, ezt követően a PannErgy
Csoport négy projekt helyszínén (Miskolcon és Győrön kívül Szentlőrincen és Berekfürdőn)
megkezdődhettek a nyári időszak alatt elvégzendő karbantartási, felújítási munkálatok, valamint
Győrben a termelői kapacitás megnövelését célzó beruházási program előkészületei.
A Társaság árbevétel-, bruttó és üzemi cash flow értékei jelentősen emelkedtek a
bázisidőszakhoz viszonyítva, azonban - elsősorban az egyszeri vagy megszűnő tételek okán - a
nettó eredmény hasonlóan a tavalyi első félévhez veszteség lett.
A Társaság fontos döntéseket hozott meg ebben az időszakban portfolió elemeinek
racionalizálására vonatkozóan, összhangban azzal a stratégiai céllal, hogy a már működő
projektekre és fejlesztésükre koncentrálódjanak a Társaság erőforrásai. Ennek keretében a
Gödöllői Geotermikus Projekt végleges leállításáról született döntés, továbbá a Társaság
megállapodásokat kötött a CSRG Energia Zrt-ben fennálló 100 % tulajdonrészének, illetve a
PannTerm Kft-ben fennálló 100 % mértékű üzletrészének értékesítésére. A CSRG Energia Zrt.
részesedés értékesítési tranzakciójához kapcsolódó pénzügyi zárásra várhatóan 2016. második
félévben kerül majd sor.
A már működő, így immár kisebb kockázati profilt képviselő projektek jövedelmezőségének
növelése céljából felülvizsgálatra kerülhettek a projektekhez kapcsolódó finanszírozási feltételek.
Ennek következtében a Győri Geotermikus Projektet megvalósító két tagvállalat refinanszírozási
hitelszerződést írt alá a CIB Bank Zrt-vel. Többek között a megváltozott kockázati profilnak
köszönhetően létrejött refinanszírozás megközelítőleg 4 %-os kamatláb (azaz 400 bázispont)
előnyt jelent a korábbi kondícióhoz képest, amelynek kedvező pénzügyi ráfordításokat
jelentősen csökkentő hatásai 2016. második félévétől jelentkeznek majd. Az új finanszírozás
fontos feltétele, a változó kamatláb fix kamatábra való elcserélése 2016. folyamán a hitel teljes
futamidejére.
Az ONP Holdings SE társaság a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-ben (PEGE) meglévő 6,91 %
kisebbségi részesedésére (PannErgy részesedése 93,09 %) vonatkozó, 750 millió forintos eladási
ajánlattal kereste meg a PannErgy Nyrt-t 2016. májusában, melyet követően a PannErgy, a KPMG,
mint független tanácsadó cég segítségével elvégeztette és publikálta az ajánlat megítélését
segítő értékelés kivonatát. A Társaság az ajánlat elfogadásának árazási feltételeiről Rendkívüli
Közgyűlés keretében 2016. július 19-én támogatóan döntött. A részesedés adásvételéről szóló
megállapodást a felek 2016. augusztus 2-án írták alá.
A Társaság 2015. üzleti évet lezáró rendes közgyűlése megismételten 2016. április 28-án
határozatképesen lezajlott. A közgyűlés rendszerű döntésein kívül saját részvény visszavásárlási
programot indított, új vezetői részvényopciós programról döntött és új igazgatótanácsi tagokat
választott.
A tőkepiaci szabályozások ez évi változásaival összhangban a Társaság a továbbiakban nem fog
közzétenni időközi vezetőségi beszámolót, azonban féléves és éves jelentést továbbra is
publikálni fog.
PANNERGY