MOL: 8,748 Ft-os célárfolyam (Erste)  

Az pedig, hogy az OMV ára elkezdett emelkedni senkit sem lephet meg, hiszen ez hosszú távú befektetés lett volna, amit a részvényesek egy része nem honorál!

Az OMV valóban azt mondta hogy nem ér többet 420 milliónál, miután lemaradt a boltról! Talán savanyú a szőllő!
Az egy hét alatt nagyon sok mindent megtett, hogy mégis ő szerezhesse meg a részvényeket! A MOL szerintem zseniális húzást csinált! Nem véletlen, hogy az előzetes pontozás alapján az osztrákok voltak esélyesek! Nekik stratégiai fontosságú lett volna a finomítok megszerzése! Ezért volt kénytelen a MOL egy kicsit többet fizetni! A szinergiák miatt rengeteget jelentett a siker és hát az OMV-nak is keresztbe tettek!
Valójában a piaci megitélés is pozitívnak tekinthető és nem abban keresendő az árfolyam viszonylagos gyengesége!

Kedves belaing,
Köszönöm a hozzámszólásod.
Azt hiszem, túlzott képességeket feltételezel velem kapcsolatban. (Habár, ki tudja? Tegnap szokatlanul alapos útlevél ellenőrzésben volt részem a határ szlovák oldalán. Megnyugatásul közlöm az „Úticélfüggvény”-t: haverokkal átugrottunk egy párkányi sörrentésre (plussz egy tanknyi benzinturizmus, ami egy MOL-részvényestől bizonyára nem volt nemes cselekedet!)
További válasz helyett ajánlom : http://www.portfolio .hu/forum/topic.tdp? &t=623
Üdv. zj

Most lett teljesen nyilvánvalóvá, hogy zelena Úr a Szlovákok álmolbarát embere. Célfüggvénye: MOL részvények ideiglenes (szeptemberig)lennta rtása.

A Slovnaft tranzakciót követően már nem okozhatott különösebb meglepetést az, hogy a MOL menedzsmentjén kívül nem akadt olyan vállalatvezetés, amely ennyire gavallér módon kezelné saját részvényesei vagyonát akkor, ha más, régióbeli társaság részvényeseitől vásárol üzletrészt.
Sokak számára úgy tűnhet, hogy mi, MOL részvényesek, beleértve az ÁPV Rt-t, abban vagyunk érdekeltek, hogy a saját vállalkozói vagyonunk terhére más, regióbeli külföldi társaságok részvényeseit extra vagyoni előnyhöz juttassuk.
A MOL Rt 23 %-a a magyar állam – közvetve a magyar adófizetők - vállalkozói vagyonát képezi. Éppen ezért, nem ütköznék meg azon, ha az Állami Számvevőszék ezúttal vizsgálatot indítana a magyar állam vállalkozói vagyonával gazdálkodó ÁPV Rt-nek, a MOL ajánlati árának kialakításában játszott szerepe tisztázására.
Bár az INA 25 %-ára adott 505 m USD értékű ajánlatot a befektetők megítélése fogja majd minősíteni, érdeklődéssel várom, hogy a menedzsment miként fogja/próbálja meggyőzni a társaság tulajdonosait és a potenciális befektetőket a tranzakció részvényesi értékteremtő hatásáról. Az ÁPV Rt számára (közvetve a magyar adófizető polgárok számára) még az idén számszerűen is lemérhető lesz az akvizíciós ár részvényesi értékre gyakorolt hatása.
Amennyiben a horvát olaj és gázipari társaság 25 %-a valóban 505 m USD-t ér, és ezt az árat az ÁPV Rt-nek a MOL Igazgatóságába delegált tagjai is elfogadták, akkor vajon mennyit kér majd az ÁPV Rt a magyar olaj és gázipari cég 10-13 %-os pakettjéért a küszöbön álló értékesítés során???
Közgazdasági tanulmányaimból (Közgáz - 1986) nem emlékszem olyan tételre, amely szerint, egy szlovák, vagy horvát gazdasági társaság piaci értékét jelentősen felértékelné pusztán az a körülmény, hogy az illető társaságot egy – részben a magyar állam vállalkozói vagyonával is gazdálkodó - magyar devizabelföldi társaság vásárolja meg. (Az INA 25 %-ára adott 505 m USD értékű ajánlaton kívül, lásd még a MOL által a Slovnaft-részvényeké rt fizetett, a tőzsdei árfolyamot közel háromszorosan meghaladó vételárat.)
Másfelől , nem emlékszem olyan tételre sem, amely szerint egy gazdasági társaság piaci értékét jelentősen leértékelné az a körülmény, hogy az illető társaság magyar devizabelföldi társaság. (Lásd a Slovintegra/Slovbena - szlovák magánszemélyek által birtokolt társaságok - 6.000 Ft-os árfolyamon, zártkörű tőkeemelés keretében történt tulajdonszerzését a MOL-ban idén márciusban, továbbá az ÁPV Rt 1995-1998 közötti MOL-részvény eladásait.)
.
Emléke ztetőül: a szlovák társaságok úgy jutottak 10 %-os tulajdonhányadhoz a MOL-ban, hogy az árfolyam még az 1998. évi, ötszörös túljegyzés mellett lezajlott forgalombahozatal árfolyamát sem érte el. A jegyzési árfolyamban nem igazán tükröződtek a MOL-részvények árazása szempontjából pozitívan értékelhető, lényeges események hatásai.
Nevezetesen :
1. a tőkeemelés árfolyamára vonatkozó igazgatósági döntés meghozatalának évében, 2002-ben a MOL gázimportja már nem volt veszteséges,
2. a tranzakció lebonyolítására pedig mindössze napokkal az EU csatlakozási szerződés aláírása előtt, továbbá azt követően került sor, hogy az EU jogharmonizáció fontos lépéseként, Csillag István, miniszter már előterjesztette a gázimport jövőbeni veszteségét bizonyosan megszüntető, új Gázellátási törvényjavaslatát a Parlamentben. (A törvény elfogadását később a MOL igazgatósága külön közleményben is üdvözölte.)
.
Az INA 25 %-ára adott ajánlati ár kezdeti befektetői megítélése:
Az ajánlati ár nyilvánosságra hozatalát követően alig egy órával a MOL-részvények árfolyama már közel három százalékkal ért kevesebbet (5.195 Ft) előző napi záró értékénél (5.345 Ft). Másképpen fogalmazva, a MOL piaci értéke a bejelentést követően percek alatt 16 mrd forinttal csökkent. (Az állami MOL-részvények piaci értékének csökkenése közel 4 mrd Ft!).
A MOL július 15-i közleményéből már azt is tudjuk, hogy az árfolyam további esését csak a MOL „nyílt piaci intervenciójával” sikerült megfékezni.
Természe tesen elismerem, hogy tartós árfolyamhatásról még idő előtti beszélni.
Befejezésü l:
Véleményem szerint, elsősorban a MOL legfőbb döntéshozatali szervének számító közgyűlésnek, valamint - a MOL-ban meglévő jelentős állami tulajdonhányadra tekintettel - az Állami Számvevőszéknek a felelőssége (joga) annak eldöntése, hogy a második legjobb ajánlatot is feltűnő mértékben (több mint 20 %-kal, értékben 85 m USD-vel) meghaladó ajánlati ár felvetheti-e a MOL részvényesek (ezen belül a magyar állam) vagyonát kezelő személyek felelősségét és esetleges személyi konzekvenciák levonásának szükségességét.
(A MOL egyetlen szakmabeli befektetője és egyben konkurense, az OMV szerint 420 m USD-nél nem ér többet az INA 25 %-a.)
üdv. zj

Csatlakozva az előzőekhez.
A józan paraszti ész azt diktálná, hogy a tulaj az eladásra szánt portékát a lehető legjobb állapotba hozva (jó gazda gondosságával minél tőbb bevétel elérése) viszi piacra. Jelen esetben az állam a tulaj és a MOL a portéka. A mondandómmal kapcsolatban csak egyet a sok balfékség közül kiemelnék, ami azért mégiscsak elgondolkodtató. Teljesen nyilvánvaló és mindenki tudja (ezért nem is kell magyarázni), hogy a MOL rákfenéje a gázár kérdésköre. Kérdezem én, ha jó gazda az állam, akkor miért húzta halasztotta és fogja még halasztani a dolgot az utolsó pillanatig az EU csatlakozásig, amikor már tovább nem lesz rá módja, mert rendezni kell a gáz árát? Miért érdeke a rákfene kiirtása előtt privatizálni? Jó gazda módjára jár el? stb. ????
Nyílván azért csinál ilyet, hogy különböző érdekcsoportoknak olcsón lehessen (eddig is lehetett már többször) hozzájutni Magyarország "Fekete Gyémántjához".
Az állam az egy megfoghatatlan valami ami mögé el lehet bújni és nem lehet effektíve felelősségre vonni senkit.Az állam mögé személyek, érdekcsoportok bújnak akik a MOL ügyhöz hasonló "legális" módon tőkeátcsoportosításo kat végeznek a közösből a saját zsebeikbe.
Ha jól belegondolunk ez egy igen kifinomult fajtája egy büntetőjogi kategóriának.....

Kedves Szandokán, JPM, zpataki!
.
A menedzsment előre menekülése?
Kényes téma.
Kérdés, hogy a menedzsment ideiglenes megtartása (az állami befolyás ideiglenes megőrzése) érdekében érdemes-e sokmilliárdos többlet állami privatizációs bevétel lehetőségéről lemondani. (Megjegyzem, nem biztos, hogy a szakmai befektető leváltaná a menedzsmentet, számos példa van az ellenkezőjére.)
.
A magyar privatizációs gyakorlatról:
.
Bors odchem, Pick, MOL, TVK - példák a szakmai befektetők kizárására, az állami bevételek sikeres minimalizálására.
Lá ssuk be, hogy a szakmai befektető kizárása a privatizációból csak az állami bevételek minimalizálására alkalmas, a szakmai befektető tartós távoltartására nem.
Miközben a magyar állam külföldi (deviza/forint) adósságát - a „fedezet”, vagy „hitelbiztosíték” szerepét betöltő állami vagyon alacsony hatékonysággal történt értékesítése következtében - sikerült szinten tartani, azon közben Csehország a privatizációs bevételek révén nettóhitelezővé lépett elő. Újabban Szlovákia is jelentősen javított eladósodottságán. (A szlovák kormány a Slovnaft botrányos magánosítása után a szakmai befektetők részére történő értékesítést, az állami bevétel maximalizálását helyezte a privatizáció középpontjába.)
.
Példák szakmai és pénzügyi befektetőktől várható bevételek összehasonlítására az energia szektorból (a bank szektor és a távközlés esetében még szembetűnőbb a különbség!)
.
A szlovák gázipari cég, az SPP 49 %-áért 2,7 Mrd USD-t, a cseh Transgas 97 %-áért 4 Mrd EUR-t fizettek a szakmai befektetők. A MOL Rt 44 %-ának külföldi befektetők részére történt, 1995, 1997. és 1998. évi értékesítéséből, együttesen 640 M USD bevétele származott az ÁPV Rt-nek, azaz a magyar államnak. (Itt most eltekintek a belföldi értékesítések ismertetésétől.)
A magyar állam (ÁPV Rt) - 1995 és 1998 között - a több Mrd USD értékű hazai bizonyított nettó szénhidrogén készlettel is dicsekedhető Mol Rt 44 %-át, továbbá a regionális gázszolgáltató társaságok többségi részesedését, összesen kb. 1,2 Mrd USD áron értékesítette a külföldi befektetők részére
2001-ben - a Ruhrgas és a Gas de France részéről a MOL gázüzletágának 49 %-ára adott árajánlatai alapján - az ÁPV Rt már képet alkothatott magának arról, hogy mennyit ér a MOL, ha szakmai befektető vehetné meg. (Az ajánlatok árszintje – itthon szokatlan módon -nem szivárgott ki.)
A magyar gázszolgáltató társaságok többségi részesedésének külföldi szakmai befektetők részére történt értékesítése 1995-96-ban 570 M USD (74 Mrd Ft) bevételt eredményezett, ami azt mutatja, hogy még szakmai befektetőnek sem tudunk igazán jól eladni.
.
Véleményem szerint a magyar kormány két lehetőség közül választhat:
.
1. Sza kmai befektető kizárása – az eddigi magyar privatizációs gyakorlat folytatása
2. Szakma i befektetők versenyeztetése - Horvát, cseh és újabban szlovák út
Tény, hogy a közvetlenül szakmai befektetők részére történt értékesítések révén a horvát és a cseh állam, azaz a horvát és a cseh adófizetők – hozzánk képest - nyertek a privatizáción.
.
Egy idézet segítségével a korábbi szlovák út szemléltetésére is kitérek:
.
Meciar öröksége
Szlovákia rögös útja Európába
(www.cegnet.hu/cv/00 03/cv107_113.htm) 2000.04.13
.
„A Nemzeti Vagyonalap „nemzeti közmegegyezés” révén olyan vállalkozók tulajdonába adta a privatizált vagyont, akikkel „garantált” a szlovák függetlenség megőrzése. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a rendszerváltó kelet-közép-európai országok közül Szlovákiában valósult meg a legteljesebb mértékben a „nómenklatúra privatizáció”. A magánosítást igen súlyos visszaélések kísérték. Például a HZDS egyik regionális vezetője által alapított társaság, a Druha Obchodna 1996-ban mindössze 500 millió koronáért jutott hozzá a földgázellátást biztosító Nafta Gbely részvényeinek 45,9 százalékához, miközben annak piaci értéke meghaladta a 3,2 milliárd koronát. A Slovintegra, egy hasonló alapon szerveződött másik cég pedig 1995-ben a nemzeti olajvállalat, a Slovnaft részvényeinek 39 százalékát 1 milliárd koronáért szerezte meg, ami a könyv szerinti érték 16 százalékát sem érte el..”
.
A fenti módszerrel Szlovákiának sikerült elérnie, hogy a MOL - mint szakmai befektető - által kifizetett 650 m USD a szlovák államkassza helyett szlovák magánszemélyek zsebébe vándoroljon.
P.S.
Ha rmadik Út:
Az állami MOL-részesedés megtartása.
Szerinte m ez is jobb, mint a jelenlegi árszint mellett pénzügyi befektetők részére történő értékesítés. Az államnak megérné kivárni legalább az EU-csatlakozás időpontját.
Üdv. zj

Kedves Zelena ur !
Mindem elismeresem jol informaltsagarol, kivancsian kezdek neki olvasni egy on altal publikalt hozza szolast, minden alkalommal.
De terjek a kerdeseire valaszolni.
- elso bekezdes ; az emlitett szereplok minden bizonyara ma mar maskent gondolkodnak mint annak idejen.Vagy mint aktiv szereplok, vagy mint passziv nezokkent - vagy mint aktiv nezokkent, vagy mint passziv szereplokkent.Es bizonyara kerultek a kepbe uj "szereplok".
- masodik bekezdes; egy valamit szilardan meg kell memorizalni ; a JPM az JPM , es az ugyeflei az meg az ugyfelei.
- harmadik bekezdes ; kisse arlehajto izu (talan mar mult idoben ertve), de valaszom nem tudom, viszont udvozito a szamomra.
- utolso bekezdes; a buisness az oveke, miert szalna ra mas, raadasul meg esetleg negativ hatassal.A tobbi a PSZAF ugye.
re:zpataki hozzaszolashoz.
"Az ért majd térjünk vissza a privatizáció után a MOL-OMV árfolyamokra... " - ez ugy van biza.

Rövidtávon az OMV, közép és hosszútávon a MOL.
Azért majd térjünk vissza a privatizáció után a MOL-OMV árfolyamokra...

Nem hiszem,hogy egy Csányival az élén felálló igazgatóság - Hernádi ugyan az elnök, de nem ő az éceszgéber - támogatná egy szakmai befektető meghívását.
A JPM-ben egy hosszútávú partnert találtak a menedzsmenturalomhoz .
Nade kedves Zelenák úr, ez máshol máshogy megy? Nem.
A fúziók,terjeszkedése k mostanában általában mindenhol a menedzsment előremeneküléseként értelmezhetőek, azokat valóságos közgazdasági, rentabilitási tényezők nem szokták zavarni. Az utóbbi évek nagyobb fúzióiról szóló tanulmányok mind erről szólnak.
Nagyobb cash-flow, nagyobb merítési alap a rabláshoz.
Vannak ennek hazai vonatkozásai is, amik ezt támasztják alá:pl. ABN-AMRO esete.

A zágrábi ünnepélyes aláírás napját követő napon az OMV tovább emelkedett. Pénteken már 108,45 EUR-nál tartott az OMV árfolyama. A MOL nem változott. Az OMV a MOL ajánlati árának nyilvánosságra kerülése óta a piaci kapitalizáció vonatkozásában 6,7 %-nőtt, míg a MOL 1 %-ot csökkent, EUR-ban.
Most akkor ki nyert?
Üdv. zj

Kedves JPM,
Örömmel olvastam az ellenvéleménynek szánt mondatokat. Köszönöm. Egyetértünk a távlatokat illetően. Ismered a mondást: „Hosszú távon mindannyian halottak vagyunk.”
Aranyszabály top Managernél: ha egy döntésed nem jön be, hivatkozz annak hosszú távon várható sikerére.
Szorítok azért, hogy a te várakozásod szerint alakuljanak a dolgok és elkezdődjön az „igazi árfelhajtás”. Bárcsak a piac is felismerné a papírban rejlő potenciális üzletet. Lehetőleg még a privatizációt megelőzően, hogy a magyar adófizetőknek is legyen haszna a privatizációból. A Slovnaft és az INA részvényeseinek sikere az ÁPV Rt számára kiváló példát szolgáltat. Miért is lenne éppen a magyar olaj és gázipar privatizációja az állami bevétel tekintetében alávalóbb?
Ugyanakko r, néhány dologra felhívnám a figyelmet.
1. Az állami szelet értékesítésére nem hosszú távon, hanem néhány hónap múlva kerül sor. Ezért az árLEhajtó tényezők elsősorban a részvényeit hamarosan értékesítő magyar államnak okozhatnak kárt.
2. Elképzelhet ő, hogy hosszú távon valamennyi MOL részvényes nyertese lesz az igen drága akvizícióknak. Erre akkor látnék lehetőséget, ha szakmai befektető szerezhetne irányítást a társaságban. (Persze nem a magyar tőkepiacon elterjedt módon: - az amerikai GDR letétkezelők támogatásával keresztül vihető valós érték alatti zártkörű tőkeemeléssel, a részvényesek többségének kifosztásával.)
3. J elen helyzetben én a teljes állami csomag szakmai befektetőnek történő értékesítését tartanám az állam egyetlen elfogadható lépésének. A privatizációs bevétel ily módon akár a háromszorosát is elérhetné annak, amely a pénzügyi befektetőktől várható. (Emlékeztetőül: A MOL is a tőzsdei ár háromszorosán vásárolta a Slovnaftot néhány hónapja, mégpedig a JPM tanácsadása mellett. Miért éppen a magyar állami vagyonnal gazdálkodó ÁPV Rt ne törekedjen az állam bevételének maximalizálására?)
4 . A szakmai befektetőnek történő értékesítés révén elérhető nagyobb privatizációs bevétel közvetve javítaná a magyar devizaadóság minősítését is, melyre most igazán szükségünk lenne. (Lásd a Bank of America devizaadóság kockázati listáját.)
5. Az állami MOL részvények reális áron történő értékesítésének (lásd régióbeli referencia árak: Slovnaft, INA) járulékos hozadékaként a magyar adósságszolgálat terhei már rövidtávon is enyhülhetnének. (A devizamérleg javulása, vagy annak az előzetes várakozásokhoz képest kisebb mértékű romlása következtében csökkenhetne a magyar kötvényeknél alkalmazott kockázati felár.)
6. Az árLEhajtó tényezők miatt, sajnos alacsony lesz a kibocsátási ár. Következésképpen, a magyar költségvetés százmilliárdos nagyságrendű egyszeri bevételtől és további sokmilliárdos kiadáscsökkenés lehetőségétől esik el.
7. A JPMorgan néven történt bejelentkezésedre tekintettel kérlek, engedj meg néhány – belátom, nem túl udvarias - kérdést. (Ha nem válaszolsz, nem fogok neheztelni érte.)
- Miért csökkent jelentősen a JPM MOL-ban lévő részesedése közvetlenül azt megelőzően, hogy a MOL nyilvánosságra hozta volna a Slovnaft tranzakció árát? A JPM ügyfelei, a GDR tulajdonosok miért nem ismerték fel a stratégiai jelentőségű akvizíció részvényesi érték növelő hatását? Netán felismerték …
- A JPM miért nem tudta befolyásolni ügyfelei döntését az általad említett hosszú távú hozam ígéretével?
- Az időbeni egybeesésre tekintettel látsz-e kapcsolatot a JPM részesedés csökkenése és MOL sajátrészvény-vásárl ása között?
- Etikus-e tanácsadói megbízás teljesítése közben, bennfentes információ (Slovnaft árazás) birtokában eladni és csak a részesedés jelentős, 20 % alá csökkenését követően bejelenteni a több tízmilliárd Ft értékű részvényértékesítést ? (A Slovnaft akvizíció tanácsadója a JPM volt. Hogy mennyiért – az üzleti titok. Ez irányú kérdésemre a JPM felhatalmazásának hiányára hivatkozva tagadta meg a választ a MOL.)
üdv. zj

Roviden ;
Abban azt hiszem egyesek egyet ertenek velem, hogy privatizacios arlehajtasok ide , meg oda,stb,viszont a meglevo es majdani meglevo strat befektetok, nem rovid tavu zsongloreskedesre szalnak be. Az az lesz arFELhajto hatasa e korulmenyeknek.

Medgyessy:
- Az INA akvizíció felértékeli az állam MOL-pakettjét. (MTV 1 – déli üzleti híradó)
Piacok:
- MOL és OMV záróár az INA-ár nyilvánosságra hozatala előtti napon (júl. 9.) és a hivatalos bejelentés napján (júl. 17 (EUR-ban):
.
MOL: 1,0 %-os csökkenés - EUR 20,3-ról 20,1-re (Sajátrészvény-vásár lással megtámogatva!)
OMV: 4,5 %-os emelkedés - EUR 101,65-ről 106,3-ra
.
Üdv. zj

Ez a plusz 30 m USD is belefér a 600 milliós hitelbe.
ÁrLEhajtó tényezők 9. pontja.
üdv. zj

UFT is No Longer Investigating March Transaction in Slovnaft Shares
Refinery-Slov naft-Shares-Transact ion-Investigation-UF T-Halted
BRATISLAVA, July 17, (SITA) -- The Financial Market Office (UFT) halted investigation of the alleged attempted price manipulation in the transaction with shares of crude oil refiner Slovnaft on March 20, which exceeds the average six-month price of the shares before MOL’s acquisition of the majority stake from SKK 1,100 to SKK 1,380. The average price is decisive for setting of the price in the mandatory takeover bid that MOL should pay to minority shareholders for Slovnaft shares in a takeover bid. J&T spokesman Maros Sykora informed SITA that the UFT found neither a violation of the stock-exchange law, nor the Securities Act that would enable the financial market regulator to cancel the transaction or declare it invalid due to contradiction to the law.
UFT spokesman Marek Kacmar announced in June that the UFT in its inquiry is bound by the preliminary injunction of the Bratislava Regional Court from April 24, 2003, preventing the UFT from suspending or canceling the settlement of the transaction. The court injunction prevents the UFT from taking any action even if manipulation of share prices is eventually proven. Although the UFT has appealed against the verdict of the regional court complaining that it is interfering into its powers, the court has so far not decided on the appeal. The UFT has been cooperating with foreign capital market supervisory authorities in its investigation of the transaction.
In the disputed transaction on the Bratislava Stock Exchange (BCPB) floor on March 20, 202,000 shares of Slovakia’s largest crude oil refinery Slovnaft were transferred at a price of SKK 1,541 per piece. Settlement of the transaction was suspended because Slovnaft’s majority owner, Hungarian oil company MOL, believed that the transaction was an attempted price manipulation. Financial company J&T represented the seller in the transactions while the name of the buyer remains unknown. This deal increased the average price of Slovnaft shares for the past six months from SKK 1,100 to SKK 1,380. BCPB has settled the disputed transaction on May 23, when a 30-day deadline for which the UFT has suspended its settlement lapsed.
The UFT is currently again dealing with MOL’s draft public takeover bid for Slovnaft shares. On June 25, the UFT Council canceled the first-instance verdict of the office from April 8, turning down MOL’s takeover bid proposal. In April the UFT refused MOL’s proposal due to its contradiction to the Securities Act, since MOL did not include the transaction from March 20 in calculation of the average price of Slovnaft shares and bid a mere SKK 1,200 to minority shareholders. Following the UFT’s verdict, MOL should finally meet its words on fair behavior against minority shareholders and offer them SKK 1,379 per share in accord with the law, J&T claims. Nevertheless, the recent statements by MOL indicate that the Hungarian oil company still finds the March transaction an attempted price manipulation.

A horvát ellenzék feltehetően arra vár választ Racan-tól, hogy a MOL-lal kötött megállapodás kitér-e a MOL-ban történő esetleges orosz befolyásszerzés esetére.
Az öt éves moratórium a tovább értékesítésre, önmagában nem nyújt elegendő védelmet a horvátok által még hosszú ideig nem kívánatosnak minősülő orosz befolyás ellen.
üdv. zj

A horvát kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását kéri szombatra, az INA privatizációjának megvitatására.
forrá s:
http://www.vlada.hr /ina-privatizacija/e nglish/press-18.html .
üdv. zj

A MOL közleménye nem szól a 10 % opcióról. Kacsa volt?
Van viszont 5 éves értékesítési tilalom.
Vajon a MOL-ban történő irányításszerzés is korlátozva van?
üdv. zj

ÁrLEhajtás:
8. pont: Egyetlen orosz olajszállító hosszútávú „bebetonozásának” bejelentése röviddel a privatizációt megelőzően. Arról nem szólt a bejelentés, hogy minek alapján (nyilvános beszerzési pályázaton?) döntöttek a Jukosz mellett.