George Bush amerikai elnök vétót emelt szombaton az ellen a jogszabály ellen, amely megtiltotta volna, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a vízbefojtást szimuláló és egyéb ellentmondásos vallatási módszereket alkalmazzon.
Sajnos nem találtam még meg az amerikás magyarral folytatott tegnapi diskurzust, aminek végén megegyeztünk:
Mr.President feje üresebb mint a tök Haloweenkor..........mert abban legalább gyertya kelt némi világosságot!
szerencsére már egyévsincs hátra, nem irígylem az utódát...............
A teljes cikk.
Hogyan gondolhatták azt az Izraeliek,hogy az elmult napokban elkövetett több mint 160 halálos áldozatot követelő tisztogatási akcíójuknak nem lesz következménye?
Eröszak csak erőszakot szül.
Legalább nyolcan haltak meg abban a merényletben, melyet ortodox zsidónak öltözött fegyveresek követtek el egy Talmud iskolában Jeruzsálem Kirjat Móse negyedében csütörtökön napnyugtakor. Gázában a lakosok sortüzekkel ünnepelték meg a támadás hírét, Líbia pedig megakadályozta, hogy az ENSZ BT rendkívüli ülésén terrorcselekménynek minősítsék a merényletet.
hirdetés
Kapcsolódó cikkek
* "Túlzott és aránytalan" - az ENSZ-főtitkár véleménye az izraeli katonai csapásról cikktárba
* "Ez holokauszt" - új háború Izrael és a palesztinok között cikktárba
* Nemzetközi tiltakozás Izrael gázai akciói miatt cikktárba
* Rice: az izraeliek és a palesztinok fel akarják újítani a tárgyalásokat cikktárba
Őrizetbe vettek tíznél több palesztint pénteken kora hajnalban Kelet-Jeruzsálemnek abban a negyedében, ahol az előző napi, nyolc halottat követelő merénylet tettese lakott - közölték szemtanúk. A rendőrök házkutatást tartottak a 25 éves Aláa Hisám Abu Dzeim házában, miután tájékoztatták a családot, hogy ő volt a lövöldöző - mondták szemtanúk és rokonok, hozzátéve, hogy az őrizetbe vettek többsége az elkövető közeli hozzátartozója, illetve barátja. Abu Dzeim apját még az éjjel kihallgatták, majd elengedték.
A Chanel10 izraeli televíziós csatorna jelentése szerint a Jeruzsálem Kirjat Móse negyedében található Talmud iskolába (Merkaz Harav) két ortodox zsidónak öltözött fegyveres merénylő hatolt be csütörtökön napnyugtakor. Az iskola étkezdéjében - ahol mintegy 80 ember tartózkodott - lövöldözni kezdtek. A rendőrség szerint egy harmadik merénylő is volt, aki azonban elmenekült a helyszínről.
A mentők szerint nyolcan haltak meg, izraeli médiajelentések legalább 35 sebesültről számoltak be, közülük 15-en súlyosan sérültek meg. Az áldozatok között van a két elkövető is, akiket a rendőrök agyonlőttek.
Szomorú este
"Halottak és sebesültek mindenütt, ez borzalmas" - nyilatkozta az izraeli televíziónak egy helyszínen tartózkodó orvos. A jeruzsálemi rendőrfőnök, Smuel Ben Rubi közölte: az egyik merénylőn találtak egy övet, melyet először robbanóövnek néztek, ám később kiderült, hogy töltények voltak rajta.
A Kirjat Móse-i Talmud iskolát teljesen kiürítették, a rendőrség minden szegletét átvizsgálta, több száz rendőr zárta le a környéket, legalább 30 mentőautó vonult ki a helyszínre. Az iskola nagyon ismert, nevét gyakran a ciszjordániai zsidó telepesek mozgalmának vezetőivel hozzák kapcsolatba. Az iskola legtöbb diákja tizenéves. A jeruzsálemi polgármester, Uri Lupolianski televíziós nyilatkozatában "nagyon szomorú estének" nevezte a csütörtökit. "Sok embert öltek meg Jeruzsálem szívében" - tette hozzá.
A merénylet nyomai a jesivában (Fotó: MTI/EPA)
Jeruzsálemben ez volt a legvéresebb támadás azóta, hogy 2006. április 11-én tizenegy ember meghalt egy öngyilkos robbantásos merényletben. Az izraeli biztonsági szolgálat nyilatkozata szerint sok merényletet még időben meghiúsítottak. 2001 és 2004 között - amikor az izraeli-palesztin harcok csúcspontjukat élték - Jeruzsálemben gyakran követtek el merényleteket palesztinok, több öngyilkos merénylő robbantotta fel magát különböző buszokon.
A Hezbollah televíziós csatornája szerint a mostani merényletet egy libanoni fegyveres csoport, az eddig ismeretlen Kataeb Ahrar el Dzsalil (A Galileai Szabad Férfiak Csoportja) vállalta magára. A csoport vezetője állítólag az a Hezbollah-vezető Imad Mugnieh, akit februárban öltek meg és akit a Gázai övezet "mártírjaként" emlegetnek - jelentette az adó.
A Hamász terrorszervezet egyik szóvivője kijelentette: a merénylet "normális válasz az izraeli megszálló hatalom bűncselekményeire". Azt nem ismerte el, hogy a Hamásznak köze lenne a lövöldözéshez. Az izraeli kormány kemény fellépést helyezett kilátásba a merénylet mögött álló emberekkel szemben. "Továbbra is küzdünk a terroristák ellen" - mondta az izraeli kormányszóvivő, Arie Mekel. "A terroristák megpróbálják kiirtani a lehetőséget a békére" - tette hozzá.
Bush: "barbár cselekedet"
A merénylet hírére Gázában palesztinok százai vonultak az utcára és lövésekkel ünnepelték azt. "Ez Isten bosszúja" - zengtek a hangosbemondók. Gázában nemrég fejeződött be az izraeli hadsereg szélsőségesek elleni offenzívája, melynek során több mint 120 ember halt meg.
Az amerikai elnök határozottan kiállt Izrael mellett a jeruzsálemi merénylet után. Bush a washingtoni Fehér Ház által nyilvánosságra hozott közleményében terrorcselekménynek minősítette és "barbár cselekedetnek" nevezte a támadást. Előzőleg a Brüsszelben tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is elítélte, terrorcselekményként bélyegezte meg a támadást, amely miatt David Miliband brit külügyminiszter pedig - Londonban kiadott közleményében - sajnálkozásának adott hangot.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a ciszjordániai Rámalláhban fekvő hivatala által kiadott közleményben ítélte el a lövöldözést, hangsúlyozva: elutasít minden olyan támadást, amelynek polgári személyek a célpontjai, tekintet nélkül arra, hogy palesztin vagy izraeli civilekről van szó.
matgab, a Pearl Harboros témában kötözködnék kicsit, ilyen formában nem értek vele egyet teljesen.
A kiindulási okokat nem vitatom alapjában: tehát valószínűleg tudtak a támadásról. Ha konkrétan esetleg nem is lehettek biztosak, de abban biztosan, hogy lesz.
"Japánt először olyan helyzetbe hozták, hogy a háború elkerülhetetlen legyen (egy nyersanyagok nélküli országot teljes embargo alá venni)..."
Ezzel nem értek egyet. A Japánokat nem kellett félteni a háborús terjeszkedés terén, (Mandzsúria, Kína, akár a korábbi orosz háború). Az embargó mikor lépett életbe?
Ezzel a mondattal, az én értelmezésemben azt sugallod, hogy Japán az amerikai embargó miatt kezdett háborúba.
A nyersanyaghiány miatt kezdett háborúba, de még az embargó előtt. Egy csendes-óceáni nagyhatalomnak nyersanyagra van/lesz szüksége.
"Japánt először olyan helyzetbe hozták, hogy a háború elkerülhetetlen legyen (egy nyersanyagok nélküli országot teljes embargo alá venni)..."
Japánt az embargó nem érte meglepetésként, ahogy az amerika elleni háború sem akkor jutott eszükbe, amikor az USA embargót vezetett be.
Ennél bonyolultabb sakkjátszma egy háború, és az alapvető lépéseket mindenki előre láthatja.
Ha Japán elkezdi a Csendes-óceáni terjeszkedést, akkor csak idő kérdése, hogy szembe kerüljön USÁ-val, Nagy-Britanniával. Akik szövetségesek, tehát ha Angliával háború van, akkor természetes, hogy USA is előbb-utóbb lép.
Nem kényszerítette a császárt senki, hogy "törj nagyhatalmi pozícióra, igázd le a szomszédos népeket, valamint a háborúhoz szükséges nyersanyagok felett rendelkező közeli területeket"
A lényegi kérdéshez:
Ha te az USA elnöke vagy, és tudod, hogy Japán meg fog támadni, a háború elkerülhetetlen, mit tennél?
A japánok szerint az amerikai ipart nem lehet legyőzni, de az amerikai népet könnyen meg lehet törni, és el lehet venni a kedvét a háborútól. Röviden így foglalható össze a "haditerv".
Mivel tudod az amerikai népet az ELKERÜLHETETLEN háborúra "hangolni", ami kulcskérdés lesz a háborúban?
"És megindulhatott az igazságos háború, a nemzet támogatásával... "
Ha feltesszük, hgoy tudott a kormány a PH elleni támadásról, ettől nem lesz igazságos a Japán elleni hadüzenet és háború?
Az én olvasatomban ez a következtetés.
A hadvezérek a csatában feláldozhatnak-e katonákat a taktika részeként?
Elítélhető-e ezért?
Az angol-norvég ellenállás elítélhető-e azért, mert elsüllyeszt egy hajót, amin a német nehézvíz készleteket szállítják, de közben meghal 85 ártatlan norvég civil?
Vagy más területen, ha a nyomozó kellő bizonyítékok hiányában megvárja az elkövetést (bár a "veszteséget" minimalizálja) a tettenéréshez, elítélhető?
A következtetésed ott hamis szerintem, hogy Amerika tehet arról, hogy megtámadták.
(Ezért áldozott volna be 2500 embert)
Az lehet, hogy nem volt ellenére, alá is játszott esetleg. De talán ne az amerikai kormányt tegyük felelőssé azért, hogy néhány száz japán gép megpróbálta elsüllyeszteni az amerikai anyahajó flottát.
Felháborít, hogy az sugallod, hogy egy megszállt népnek joga van a megszállók gyermekein bosszút állni!
Az erőszek nem jogoít fel senkit arra, hogy önvédelemből gyermekeken álljon bosszút!
---
Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy gyurcsánynak joga van elvonni azt a bevételt az eü-i intézményektől, amit a közösség nem vizitdíjból szeretne juttatni részükre.
"Egy fegyveres hatolt be és lövöldözni kezdett egy Talmud iskolában Jeruzsálem Kirjat Móse negyedében csütörtökön napnyugtakor, közölte a rendőrség.
A mentők közlése szerint a lövöldözésnek nyolc halálos áldozata volt. Izraeli médiajelentések szerint legalább 35-en megsebesültek. Az elkövetőt egy szolgálaton kívüli katonatiszt lőtte le, aki a közelben lakik, és a lövések hallatán átrohant az oktatási intézménybe. A merénylőn robbanóövet találtak - közölte az izraeli közszolgálati televízió. Szemtanúk elmondása szerint a fegyveres akkor nyitott tüzet, amikor az iskola teremében legalább nyolcvanan tartózkodtak.
A Kirjat Móse-i Merkaz Harav (Talmud iskola) ismert iskola, nevét gyakran a ciszjordániai telepesmozgalom vezetőivel hozzák kapcsolatba. 2007 óta palesztin fegyveresek nem követtek el támadást Jeruzsálemben, bár a rendőrség és a katonaság számos kísérletet hiúsított meg. Jeruzsálem korábban gyakran volt palesztin merényletek célpontja, beleértve az autóbuszokon elkövetett öngyilkos merényleteket is.
Gázában a lakosok sortüzekkel ünnepelték a szeminárium elleni támadás hírét. Csütörtök este újabb rakétatámadást hajtottak végre a Gázai övezetből izraeli terület ellen. A rakéta egy lakóházat talált telibe Szderót városában, a repeszek két polgári személyt megsebesítettek. "
A hír bizonyára már mindenki előtt ismert. A következtetéseket rátok bízom...
Bocs, nem fejeztem be...
Szóval, ha egy állampolgár már nem a külső vagy beszivárgó ellenségtől kell, hogy féljen, hanem saját államától, saját kormányától, akkor az egy erjedés kezdete: "... a félelem megeszi a lelket..." S az állampolgárnak megdől a kormányba vetett hite, ezzel együtt az országba vetett hite, az a hit, hogy az ország valóban képes mindarra, amit hirdet: igazságosságot, demokráciát, jólétet stb.
Éppen nem azt mondtam/írtam, hogy az USA ódzkodna emberáldozatoktól, ha érdekei azt megkívánnák, hiszen ismert erre több példa is.
Abban kételkedtem, hogy olyan cselekedetet hajt végre - ráadásul saját állampolgárai életét nagy számban feláldozva -, amelynek a következményei nemcsak külső - azaz háborúk -, hanem belső kihatásúak és ez a kihatás az ország egész társadalmi, hatalmi létét fenyegeti.
Nincs az a kormány, ami beáldozna 2500 embert a saját hatalmának megszilárdításáért?
Elég ha egyet modok?
1941-ben az USA kormánya pontosan tudta, hogy támadnak a japámok Pearl Harbournál.
Viszont kellett nekik egy casus belli, amivel úgy tudják belerángatni az amerikai lakosságot a háborúba, hogy az igazságos , honvédő háborúnak legyen feltüntetve.
Jé, milyen érdekes hasonlóság az Afganisztáni helyzettel...
Japánt először olyan helyzetbe hozták, hogy a háború elkerülhetetlen legyen (egy nyersanyagok nélküli országot teljes embargo alá venni)...
Azonkívül ismerték a japán kommunikációs kódrendszert, tehát már a hadmozdulatokról is tudtak, jó előre ki is vonták Pearl-ből a később kulcsszerepet játszó anyahajókat.
A támadás reggelén a japán kormány hadüzenet átadására vonatkozó utasításról előbb tudtak, mint maga a japán nagykövet (gyorsabban fejtették meg a kódolt szöveget).
A reggeli támadás előtt nagyszámú bombázó tűnt fel a légvédelmi radarokon, amit a felsőbb légi irányítás 25 saját bombázóként azonosított...
Az egész PH elleni támadás eredménye anniy volt, hogy két már kivénhedt, selejtezés előtt állló csatahajó semmisült meg végleg, a többi pár héten belül kijavították.
Az emberveszteség valamivel 2500 fő felett volt...
És megindulhatott az igazságos háború, a nemzet támogatásával...
2001-ben kb. ugyanazt a veszteséget szenvedték el.
Ezt követően megindíthatták a terrorizmus elleni igazságos háborút. Mivel a terrorizmusnak nincsenek egyértelműen azonosítható csapatai, ezért gyakorlatilag ezzel a jelszóval bármelyik országot , bármikor meg lehet támadni...
Akár beépített amerikai titkosügynökök is indíthatnak akciókat és utána azt mondhatják, hogy az al kaida művelte...Pont úgy, ahogyiraknak sem volt vegyi fegyvere, Afganisztánban sem találták meg Osamát, és Iránnak vagy észak Koreának sincs atombombája...
Azonkívül erre való tekintettel ismét erőteljesen meg lehetett nyírni az ameriaki állampolgárok alkotmányos jogait, titkosügynöki módszerekkel bárkit lehet törvényesen figyelni bármilyen adathoz hozzáférni, bárkit Guantanamoban tartani stb. stb.
Most terjednek amerikában a lövöldözések, amik egyre nagyobb médiavisszhangot kapnak.
Az amerikai alkotmány szerint az állampolgárok alapjoga, hogy fegyvert tarthassanak maguknál, így megvédhessék magukat az olyan emberektől, mint az itthoni politikai elit.
Hidd el a fegyvertartást nemsokára korlátozni fogják amerikában...
A II. vh alatt az USA területén élő (régi, amerikai állampolgárságú) japán etnikumú lakosokat tulajdonképpen koncentrációs táborokba zárták. Fő a biztonság alapon, és persze faji előítéletekkel alátámasztva.
A műsorhoz kapcsolódva, emlékszem egy Magnum, p.i. epizódra, ami ezt dolgozta fel. (Nem túl mélyen azért persze)
Nézem délutánonként a Bostoni halottkémek c. amerikai sorozatot. Előző rész története szerint az egyik boncdokit, aki nem mellesleg indiai származású, egyik nap utcán lekapcsolja a belbiztonság, elhurcolják egy ismeretlen helyre és vallatni kezdik vélt Al-Kaida-s kapcsolatáról. Boncdoki nem érti az egészet, ő nem csinált semmit, nem járt ott, ahol feltételezik és egyébként is.... Társak megpróbálják kideríteni, hová tűnt boncdoki, nagy sokára eljutnak belbiztonsági f@szkalaphoz, aki semmilyen felvilágosítást nem ad - belbiztonsági okokból természetesen - és boncdokit akkor sem akarja elengedni, mikor kiderül, hogy névcseréről van szó. Mert boncdoki mint kiderül, részt vett egy víruskutatási projectben és fel is fedezett valamit, így belbiztonsági f@szkalap a maga sajátos logikája szerint másra sem tud gondolni, minthogy boncdoki az Al-Kaidának gyártott vírust, sőt valszeg ő maga is egy terrorista.
Történet itt azonban egyik pillanatról a másikra pozitív fordulatot vesz (lejár az egy részre jutó műsoridő) és boncdoki a főnöke hathatós közbenjárása révén kiszabadul. Mai részben kiderül - utólag -, hogy boncdoki azért gubódzik be, mert belbiztonsági f@szkalap - természetesen belbiztonsági okokból és felhatalmazás alapján - vízbefojtásos kínzással próbált információkat kiszedni belőle, ami igen kellemetlen.
Szóval nézem a sorozatot és eltöprengek. Elemzők szerint szeptember 11-e lezárt valamit az USA történetében: részben a legyőzhetetlenségbe, részben a biztonságos életbe vetett hitet.
Én úgy látom, szeptember 11. nem is annyira a vége, mint inkább valaminek a kezdete volt. Mégpedig egy hatalmas változásnak a kezdete. Ez a változás az Amerikai Egyesült Államok mint vezető politikai, gazdasági hatalom szétesési folyamatának a kezdete.
Egy szétesési folyamaté, amelynek egyik legfontosabb ismérve a folyamatos ellenségkeresés. Államon kívül és belül. Az államon kívüli ellenségkeresés és az ebből explicit módon levezethető háborúk sora pusztán pénzkérdés. Mivel pénz van, ez önmagában nem jelent problémát.
A belső ellenségkeresés azonban tragikusabb; mint a rák az emberi testben - szétrohasztja a társadalmat.
Azt mondja a boncdoki: csak mert a nevem furcsa volt, más hangzású és mert úgy néztem ki mint egy terrorista - csak ezért...
Mit jelentett ez számára? Egyértelmű, bár ezt nem ragozták ki a filmben: megrendült a bizalma az államban, a jogban, az igazságban. Mert az a jogrendszer, amelyik lényegében felfüggeszti az ember alapvető jogait csak azért, hogy bizonyíthasson valamit, ami csupán feltételezések szintjén létezik, elveszti rendező szerepét. Ezután már csak a káosz jön. Ahol egy valódi terrorista megtalálása érdekében másik tíz ártatlan állampolgárral szemben is ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, ott már alapvető morális problémák vannak. És a filmbeli történet persze, hogy csak a jéghegy csúcsa: mi lehet Guantanamon? Mi lehet azokban a világtól elzárt, a mai napig fel nem fedezett titkos börtönökben és táborokban, ahol hasonló ártatlanok százai, netán ezrei lehetnek.
Ebből a szempontból valóban hatékony terrorcselekmény volt szeptember 11. És e tekintetben nincs, nem lehet igaza matgabnak. Kizárt, hogy maga az állam illetve annak bármilyen titkos szervezete tevékenyen részt vett volna benne. Nincs olyan őrült kormány, amelyik felvállalt volna egy ilyen mélyreható negatív társadalmi változást előidéző cselekedetet. Mert melyik hatalom érdeke, hogy maga alatt vágja a fát?
Tény azonban, hogy megtörtént és a folyamat megindult. Lehet, hogy lassú lesz, de hatékony.
Meghalt a király! Éljen a király!
Már csak az a kérdés, hogy ki lesz az.
Mi lesz veled világ?
Mint mindennek ezeknek is van hatásuk a Magyar tőzsdére.
Ezt most találtam nagyon érdekes,demokrácia értelmezés.
link