PORTFOLIO FORUM

Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.

Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.

Számolgatva:

Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.

Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.

Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.

Magyarország tragédiája, hogy:

- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,

- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,

- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.

Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.

Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.

Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
9
10
11
12
13
14
15
+10
utolsó

berlini 2023. 11. 23. 11:12

Előzmény: #7896 Törölt felhasználó

#7900

A jelen helyzeten nem lehet szépiteni, de itt a jövőről beszélgetünk.
Márpedig mindkét nagy gazdaságban szerény, de növekedést várnak az elemzők jövőre.
És ez a fellendülés egy esetleges háború lezárással biztosan erősödik majd.
A második link a szokásos húzd meg ereszd meg orbántól. Nyilván kötnek vele egy alkut.

avl2 2023. 11. 23. 11:12

Előzmény: #7897 berlini

#7899

köszi
.
ha már Te is pesszimista :-))) vagy (a haboru kerdeseben, nem OTP "önmagaban"), az is a több babakötveny felé hajt
.
persze az egesz nem nagy jelentösegü (azert kerdezem, a nagy jelntösegü dolgokat nem forumos körkerdes alapjan :-) mert egyebkent is sok van es még több megy babakötvenybe, ez csak tovabbi mondjuk 10%-kal módosítaná

avl2 2023. 11. 23. 11:09

Előzmény: #7894 stolz

#7898

köszi
.
tanul, egyetemre is megy, lakast venni szerintem nem érdemes (nagyon okos, ki tudja, hol fog tanulni)
.
egyetertek: senki nem tudja megmondani;
.
ezert is kerdeztem eredetileg igy: "mostani arszintröl OTP (megbecsült osztalekaival együtt) milyen esellyel jobb ?"

berlini 2023. 11. 23. 11:07

Előzmény: #7889 avl2

#7897

Ha biztos vagy abban, hogy az orosz-ukrán háború befejeződik 1-2 éven belül, akkor az OTP 2025 évre várható több mint 5200Ft/részvény nyereségéhez járulhat egy P/E= 8 értékeltség, azaz akár 40 ezer feletti árfolyam is lehet.
Ha pesszimista vagy ebben a tekintetben (én az vagyok) akkor a nyereség valszeg csak kb 4800Ft/részvény lesz 2 év múlva és akár a jelenlegi P/E=3,3 értékeltség is megmaradhat. ami 16 ezres árfolyamnak felel meg csupán. (azaz mostantól csak 15%-os árfolyam nyereség. Persze ebben a verzióban is valószinű, hogy a magyar makrokockázatok mérsékelődnek és legalább 5-ös értékeltség összejön, azaz 24 ezer ft-os árfolyam.

Törölt felhasználó 2023. 11. 23. 10:50

Előzmény: #7894 stolz

#7896

Hát sztem ezt senki nem tudja megmondani, hogy hol lesz 2 év múlva az OTP. Ahhoz 2 év múlva minimum 20k-nak kell lennie, hogy egálban legyenek.
Jól írod!! Az egyik szinte rizikó nélküli a mésik oldalon rengeteg a kérdés!!!
Németeknél-Franciáknál mind a gazdaség mint a politika a padlón!!
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231123/kijott-a-friss-bmi-nem-javul-a-helyzet-europaban-653375
Nálunk meg a szokásos: ORBÁN!! VÉTÓ
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/11/22/orban-viktor-surgos-kovetelessel-fordult-az-europai-tanacs-elnokehez/

Törölt felhasználó 2023. 11. 23. 10:47

Előzmény: #7894 stolz

#7895

stolz 2023. 11. 23. 10:35

Előzmény: #7892 avl2

#7894

Hát sztem ezt senki nem tudja megmondani, hogy hol lesz 2 év múlva az OTP. Ahhoz 2 év múlva minimum 20k-nak kell lennie, hogy egálban legyenek. Ez lehetséges!? Simán! Akár már 2024 tavaszára is! Sztema kérdés az, hogy mire szánod azt a pénzt. Ha a gyerek lakására, akkor én tuti babakötvénybe tenném. Ha az a helyzet, hogy akarsz még neki pluszt adni, akkor inkább tartanám OTP-ben...

avl2 2023. 11. 23. 10:34

Előzmény: #7891 Clint

#7893

tajekozott vagyok babakötveny ügyben, leveleztem kincstarral is több kerdesben; termeszetesen amit irtal mind tudom
.
regota van mar, komoly összeg is rajta stb.

avl2 2023. 11. 23. 10:32

Előzmény: #7890 stolz

#7892

félreértettél + ugy latszik babakötvenyben tajekozatlan vagy (bocs)
.
nem irtam, hogy kell a penz, nem is fog kelleni 2 ev mulva
.
a babakötvenyben maradás igy nem értelmezhetö, forditva kerdeztem: OTP rv. eladasan gondolkozva, hogy nem jobb-e babakötvenybe tenni (ami 2 ev alatt ~42%, kivehetö, de nem muszaj nekünk 2.5 ev mulva, kerdes, hogy akkor nem több OTP rv.-t lehetne-e belöle venni ?
.
azaz most van X db. OTP rv. Y ertekben, 2.5 ev mulva ~1.42Y-ert X vagy több vagy kevesebb OTP vehetö ?

Clint 2023. 11. 23. 10:28

Előzmény: #7889 avl2

#7891

A babakotvényt minimum 3 évig kell tartani a start számla megnyításától számítva, illetve a gyernek 18. szuletésnapjáig. Mindkét feltételnek teljesülnie kell, ekkor lehet feltorni, részkivét nincs.

stolz 2023. 11. 23. 10:07

Előzmény: #7889 avl2

#7890

Almát a körtével nehéz. Mivel rövid időn belül lesz szükség rá (2év), én biztos nem kockáztatnék, hanem maradna babakötvényben a pénz...

avl2 2023. 11. 23. 09:56

#7889

sok nyugodt, ertelmes ember, ezert megkerdezem (hasonlot ANY kapcsan is kerdeztem), .
kivancsi vagyok a velemenyekre
.
nagy tetje nincs, hogy melyiket csinalom
.
ki hogyan latja OTP vs. 2032/S babakötveny viszonyat ?
.
a 2032/S most dec.2-an fordul 17.5%-ra, majd 2024 dec.-töl ~17.8+3=20.8%-ra, azaz 2 ev alatt ~1.175*1.208 -1 => 42% "tutti"
.
mostani arszintröl OTP (megbecsült osztalekaival együtt) milyen esellyel jobb ?
.
van OTP-m 2023 vegevel fordulo TBSZ-en is, azt/abbol tudnek babakötvenybe forgatni
.
a fenti babakötvenyt a magas hozamu 2 eve utan nehany honappal ki is tudnank venni (gyermek 18 eves lesz), de maradhat is, ha olyan a hozama - ezt a pont nem döntö tehat
.
szerintem a babakötveny hozam / kockazat viszonya igen jo, kiemelkedö
a hozamban mar bizonytalanabb (pl. megy-e mostantol 2 ev alatt OTP ~42%-nyit ?)

Törölt felhasználó 2023. 11. 23. 09:26

Előzmény: #7887 herlas

#7888

Szia. Ez igaz de a PMÁP-ot min 1éve meg kellett volna már venni. Az első szériákat. Így simán 32 % -35% nyertél volna adómentesen a teljes tőkédre!!
Sok ynerőt
UI: Maradék 20% most a pénzemnek : nálam MOL-OTP. Tudom hatalmas a rivalizálás na de akkor is. 😁

herlas 2023. 11. 22. 23:40

#7887

Én is köszönöm a hozzászólásokat. Kijött egy újabb szigorítás az inflációkövető állampapírnál és akárhogy számolok, 30% körüli OTP ROE mellett egyszerűen nem akaródzik másfél évig tartó évi 18%-os kamat miatt azt választani a friss tőke számára, amikor az OTP 10 évnyi átlag ROE értéke is legalább 18% volt.

berlini 2023. 11. 22. 23:26

Előzmény: #7884 stolz

#7886

kösz!

berlini 2023. 11. 22. 23:23

Előzmény: #7883 berlini

#7885

Továb gondolva...
Mi mint részvényesek vagyunk a bank egyik tőkeellátói.
Megvesszük a papirt, mert nagyobb hozamot várunk el érte mintha állampapirban tartanánk.
Ha nem számolnánk árfolyam emelkedéssel, akkor az elvárt tőkehozam ma kb 18%.
A papir a saját tőke alatt forog ma, de tegyük fel kb megegyezik az árfolyam a részvény belső értékével (egy részvényre jutó tőkével)
Akkor a minimális ROE elvárás ma 18% plusz a kockázati felár.
A kockázatok:
- banki csőd:
OTP-nél nem releváns
- erősen csökkenő ROE a jövőben akár a növekvő kockázati költségek akár a csökkenő bevételek miatt:
Ez már nagyobb érték is lehet, de nem hiszem, hogy 11% lenne, mert most a ROE=29%.. Persze az elemzők átlagos becsült ROE-j 2025-re csak 18%, ami a kisbefektetői állampapir kamat alatt van. De ha jövőre lecsökkenne a ROE 18%-ra (Szerintem nem valószinű) akkor az infláció már 6-8%-os lesz és a kibocsájtott állampapirok kamatai igy lényeges csökkenni fognak.

stolz 2023. 11. 22. 23:20

Előzmény: #7883 berlini

#7884

Az utolsó mondattal nem feltétlenül értek egyet. Ha a ROE-t nézzük, akkor abba benne van a tőkeáttétellel keletkező megtérülés is. Nyilván minden bank tőkeáttétellel működik, mert a mérlegfőösszege a többszöröse a saját tőkéjének. Az állampapír vagy nem állampapír kérdést inkább a realizált kamatmarzs és az álllampapírpiaci hozam összehasonlításával tudjuk megnézni. Itt viszont előállhat az a helyzet, hogy rövid távon nem profitmaximumon termel, mert pl az állampapír hozama nagyobb lenne a kamatmarzsnál, de nem akar piacot veszíteni, ezért inkább alacsonyabb profiton termel. Kvázi beáldozza a profitja egy részét. Normál körülmények között persze ez nem fordulhat elő, mert végső soron ez egyet jelentene a kamatarbitrázzsal, ha a hitel kamat az állampapír kamata alá esne, de pl az elmúlt 1 évben ez történt Magyarországon, ami egyébként nonszensz és maga nemében unikális. Ilyen hosszú kamatarbitrázs kapitalizmusban még nem nagyon volt szerintem. Az meg hogy miért lehetett 10%-os kamatra hitelt adni, monetáris kérdés. Ennek röviden az az oka, hogy a monetáris transzmissziós csatornák el vannak záródva, ami miatt a reálgazdasági effektív kamat nem egyezik meg a jegybanki effektív kamattal.

berlini 2023. 11. 22. 22:53

Előzmény: #7880 herlas

#7883

Ez jó kérdés.
Én sem tudom.
Általában:
tőkeköltség az amibe a vállalkozásnak kerül a tőke bevonása.
Ennek minimális kltségszintje az amit a tőke nyujtója a legbiztonságosabbnak tekintett állampapirokban tud realizálni.
Ehhez jön az a becsült kockázat amit a fogadó oldal jelent. Nincsen olyan vállalkozás ahol ez nem jelent eg felárat. (Mondjuk extrém esetben már előfordult. Apple nem vitte haza a külföldi nyereségét és otthon inkább hitelt vett fel. Ekkor a kockázati felára ha jól emlékszem negativ volt az USA állampapirral szemben)
A tőke fogadója oldaláról a hitelfelvételnél elvégzik azt a számitást, hogy a hitelből megvalósulő beruházás várható nyeresége hoz-e értékelhető többletet ahhoz képest amit a hitel folyamatos (esetleg változo kamatos) törlesztése jelent majd.
Hogy egy banknál ez hogyan van?
ha valaki ezt tudja irja már meg.
Addig tippelek.
Ha egy bank kötvényeket bocsájt ki vagy bankbetétekre többlet kamatokat igér, akkor hasonlóan kell hogy gondolkodjon.
Mit hoz bevételben a többlet bevonás kihelyezése beleszámitva a kockázatokat (várható céltartalékolást)?
Magyarországon amiatt, hogy az állam folyamatosan belenyúl a piaci folyamatokba a betéti kamatok extrém alacsonyak. Ezért lehetett 27%-os inflációnál is kevesebb mint 10%-os fixkamattal hitelt kihelyezni. Mert a kockázati felárral együtt is megérte.
A saját tőkénél pedig a jelenlegi megtérülés 29% feletti. nyilvánvalóan jelentősen több mintha a bank a tőkkéjéből hitelkihelyzés helyett 10% körüli kamattal állampapirt venne

stolz 2023. 11. 22. 22:41

Előzmény: #7880 herlas

#7882

A tőkeköltség a termelésnél értelmezendő. Amire te gondolhatsz az a részvények árazásánál az opportunity cost vagyis a tőke megtérülésének alternatív kockázatmentes szintje. Pl azt mondom, hogy egy befektetésnél a részvény értékének várható emelkedése 10%, míg a kockázatmenetes állampapír hozama 12%. Számvitelileg, gazdaságilag nyerek 10%-ot a részvénnyel, de mikroökonómiailag bukok, mert van 12% kockázatmenetes hozam, tehát buktam 2%-ot. Nyilván a tőzsde nem mikroökonómia ( Hál'Isten, mert akkor nagyon unalmas lenne :DD), de magában az árazási mechanizmusban megjelenik ez az összefüggés is. Nem véletlen nyomja a média is, hogy pl a 10 éves usa hozam átlépte az 5%-ot...

berlini 2023. 11. 22. 22:33

Előzmény: #7878 herlas

#7881

A piacnak mindig igaza van.
Ahogy az OTP-nél is (az előzőkben irtam a dupla makrókockázatot)
Az európai bankszektor alulértékeltségét én azzal magyarázom, hogy az USA bankszektor P/E értékeltsége még alacsonyabb (SP500: kb 23, USA bankszektor: kb 8) a többi szektorral összehasonlitva harmadakkora.
Hogy ennek mi lehet az oka?
Talán azok a félelmek amelyek a tavaszi USA bankválság nyomán feléledtek.
Hogy a mai digitális világban egyetlen mégoly feltőkésitett bank sincsen biztonságban.
Elég ha elterjed egy pletyka arról, hogy a banknál lévő államkötvények átértékelődése komoly elméleti veszteséget okozott és megindulhat egy betétkivonás, ami egy bizonyos mértéken túl már nem egy elméleti kötvényárfolyam veszteséget okoz. Merthogy a betétkiáramlás egy bizonyos szintje fölött ell kell kezdeni a veszteséget realizálni, el kell kezdeni eladni a kötvényeket.
Tehát ma akár egy nap alatt tönkre lehet tenni egy jól feltőkésitett bankot is.
A másik félelem az USA-ban, hogy pont az ilyen esetek megelőzésére a banki tőkekövetelményeket tovább kell szigoritani, ami a tőke megtérülést csökkenti.
Ezek a fejlemények az európai bankrendszerre is hatottak, pedig itt a Bázel III. szabályok sokkal szigorúbbak mint az amerikaiak.
Ehhez hozzájött még a Credit Suisse csődje. (Senki sem gondolta volna eddig hogy a 2. legnagyobb svájci bank ebbe a helyzetbe kerülhet, miközben látszólag a külső peremfeltételek nagyon nem rosszabbodtak.)
Európában szerintem az ingatlfinanszirozás most nem okozhat akkora problémát mint 2008-ban, vagy éppen ezekben az években Kinában.
Az OTP például egy zuglói ingatlanfejlesztő csődjénél átvette a fedezetet (gondolom alacsony áron) és saját mmaga fejezi be a beruházást. Nem hiszem hogy ráfizetéssel.