Sziasztok
Ezt a topicot azért hoztam létre, hogy aki szivesen mesélne külföldi élettapasztalatairól, az itt (is) meg tudja tenni. Több topicban is az ilyen téren tapasztaltabbak megosztották tapasztalataikat, de talán jobb lenne itt egybe gyüjteni ezeket, mert ekkor a topicok homogénebbek maradnak.
Illetve aki mondjuk az elmult 80 évben született Nizzában, az nem hiszem, hogy megtanulta volna az olasz nyelvet, hacsak a szülei nem voltak azok, de akkor is inkább az angolt tanulhatta. Minek tanulta volna meg, ha Franciaország gazdagabb ? Innen szerintem nem nagyon mennek Olaszországba dolgozni az emberek, inkább forditva. Olasz bevándorlás lehet, de nem sok olaszt ismerek, Minimum 3-at a cégnél. És hát aki pl. Kelet Európából jön ide, az meg pláne nem tanulja meg az olasz nyelvet. Az érkezö észak afrikai munkaerö se tanulja meg az olaszt. Kétségtelen, hogy Nizzának van olasz multja, de szerintem a 80-90 % olasz nyelvismeret tulzott. Szerintem maximum 15 % az, a turistákat beleszámitva is kevesebb mint 20 %. Hisz pl. Magyarországon hány százallékban beszélne oroszul ? Nem volt az olyan régen... 80-90 %. Nem hiszem. Vagy törökül ?
Bocsi gyerekek, de nekem ebből a fórumból is elegem lett... Úgy gondolom, hogy sok hasznos információt tártam elétek, erre csak negatívumokat kaptam... Tibinek..... németül, angolul, olaszul anyanyelvi szinten beszélek.... Nice-ben volt szerencsém dolgozni több mint 2 évet... úgyhogy ne gyere kérlek azzal, hogy az olaszt kevesen beszélik..... Nice-ben az emberek legalább 80-90%-a beszéli az olasz nyelvet.... én olasz nyelven boldogultam Nice.ben is az angollal szinte semmire nem mentem...... De megjegyzem, hogy az olasz nyelvel, Párizsban és Brüsszelben is többre jutottam mint az angollal vagy a némettel.... A lényeg az srácok, nekem ez jön le, hogy rajtam kívül itt senkinek nincs külföldi állása... Az az, rajtam kívül mindenki csak okoskodik és senki nem dolgozik külföldön...... Egyébként jelenleg egy Ulm melletti kisvárosban dolgozom..... és nem áll szándékunkban vissza térni Magyarországra........ Úgyhogy további jó eszmecserét ebben a fórumban.....
Jól látod, nincs anyagi kényszer, simán beleférnének hosszabb minimalbéres időszakok és kihagyások is. Viszont érdekel, amit csinálok, szeretem a vele járó szellemi kihívást - annyira viszont nem, hogy gengsztereknek megadjam azt az illúziót, hogy üzletemberek. Kérdés, hogy ezt még hány évig tehetem meg itthon. Kezd zárulni a kör. Németből valaha középfokúztam, ha fel is hoznám aktívra, szerintem kint nem sok mindenre lenne elég - DACH-ban ugyan még lakosságarányosan is több álláshirdetés van, amire a nyelvet felhozva papíron megfelelnék, mint itthon, viszont az enyém nem hiányszakma, így helyi anyanyelvi konkurencia is bőven van. Távolról, tankönyvszagú némettel pályázva nyilván a sor vége felé lennék.
Látok én is olyat, aki nem találja a helyét. Meg olyat is, aki lubickol és imádja, hogy teljesen a maga ura lett, nincsenek kötöttségei és azokkal foglalkozhat, amit szeret/élvez. Ezek között van olyan is, ami a közjót szolgálja. Személy szerint vállalnám azt a kockázatot, hogy nem tudok magammal mit kezdeni.
Ez amilyen jól hangzik, olyan nehéz megvalósítani. Túl sok nyugdíj után pár évvel neghalt embert ismerek akik nem tudtak mit kezdeni magukkal. Nőknek valahogy könnyebb, ők mindig tudnak valakiről gondoskodni. Na meg ismerek sok, még 80 felett is dolgozó boldog, kiegyensúlyozott embert.
ismerek olyat, aki huszon éves kora óta, örökség révén gazdag lett. Ingatlanokat vásárolt az örökségböl, és azt adja ki. Néha dolgozik 1-2 évet, majd 5 évet nem dolgozik. Utána megint pár év munka, majd 5 év pihenés. Egészséges a srác, jóképü, látszólag minden oké, de mégse, mert eltávolodott a szocializációtól, kiesett a társadalomból. Nehéz vissza kapaszkodnia a munka világába, mert nem szokta meg a fegyelmet, a reggeli kelést, határidöket, stb. És a társadalom se akarja befogadni, mert más, mint az átlag. Ezzel az életvitellel le lehet élni egy életet, de igazáb nagy eredményeket nem lehet elérni. Pl .soha nem fog tudni kimenni Amerikába dolgozni...mert nem tud angolul, nem tartotta fontosnak megtanulni. Magyarországon esetleg Ausztriában, Németországban el tud lavirozni a magyar tudással, de Amerikába nem tud eljutni. Én is megtehetném anyagilag, hogy 1 évre leállok a munkával és éldegélek a Rivierán, de nem akarom. Azért kell a munka, hogy a társadalomhoz tartozzak
Nem mondtam, hogy ne csinálj semmit. Lehet sportolni, lehet valami hobbinak-szenvedélynek élni, miért kéne hogy a k**va munka töltse ki valakinek a mindennapját? Sőt, annak általában vége van 65 körül és jön a nyugdíj, szóval ha nincs célod-terved, akkor bizony leépülsz - ezzel egyetértek.
Külföldi tapasztalatok
Ezt a topicot azért hoztam létre, hogy aki szivesen mesélne külföldi élettapasztalatairól, az itt (is) meg tudja tenni. Több topicban is az ilyen téren tapasztaltabbak megosztották tapasztalataikat, de talán jobb lenne itt egybe gyüjteni ezeket, mert ekkor a topicok homogénebbek maradnak.