_Macika_ _Macika_
1
5
5
március 08. | 17:28
#1

Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!  

Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
április 08. | 12:48
#18
A NASA Curiosity marsjárója a Mars mindkét holdjáról felvételeket készített, miközben átvonultak a Nap előtt.
https://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/napfogyatkozasok-a-marson/
április 06. | 23:25
#17
Illetve olvastam egy érdekes cikket a Dyson-gömbökről. 60 -években volt egy érdekes kisérlet a keresésükkel kapcsolatban.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Dyson-gömb
április 06. | 23:07
#16
Végre egy izgalmas fórum.  ....Mit szólsz maci az Európán lévő tengerekhez, régóta izgatja a tudósokat az élet lehetősége a fagyott páncél alatt....vélemény?
április 06. | 22:30
előzmény: #13  _Macika_
#15
Én tudom hogy van ott élet, hisz én is ott éltem:-))
április 02. | 15:01
#13
Egy új kísérlet megállapításai szerint a Curiosity marsjáró olyan agyagos területre érkezett, amely az eddig a bolygón talált talajtípusok közül a legnagyobb valószínűséggel tartalmazhat élő baktériumokat vagy hajdan volt mikrobák nyomait.
https://index.hu/techtud/2019/04/02/most_van_a_legnagyobb_esely_hogy_a_curiosity_eletet_talaljon_a_marson/
március 27. | 10:28
#12
Az Egyesült Államok öt éven belül ismét űrhajósokat küldene a Holdra – jelentette be Mike Pence amerikai alelnök.„Az első nő és a következő férfi a Holdon amerikai asztronauták lesznek, akik amerikai rakétákkal, amerikai földről szálltak fel”– mondta Pence az amerikai űrhajózási tanács ülésén, a NASA huntsville-i központjában.Az alelnök szerint ezután a Hold felszínén egy űrbázist hoznának létre, ami a Marsra tervezett missziók bázisaként szolgálna.
március 23. | 13:35
előzmény: törölt hozzászólás
#11
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!  a téma
nem vallás
március 23. | 13:14
Törölt hozzászólás!
#10
március 23. | 12:29
#9
Látványos képet készített a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája, amely a gázóriás mellett elhaladva rögzítette a lélegzetelállító felvételeket.A szonda színes kamerával van felszerelve, nyers képeit a NASA feltöltötte a JunoCam oldalára, ahol megnézhető, milyen fotókat készít eredetileg a kamera. Ezekből laikus kutatók is előállíthatnak a mostanihoz hasonló képeket - az egyik legjobban sikerültet Kevin M Gill alkotta meg - számolt be róla a bbc.com.A képen gyönyörűen kirajzolódnak a déli félgömb viharai és a híres Nagy Vörös Folt.
https://infostart.hu/tudomany/2019/03/22/igy-meg-sosem-lathattuk-a-jupitert
március 16. | 13:32
előzmény: #7  AIDA64
#8
aki végignézi valamit meglát rajta.
március 15. | 18:56
#6
NASA Live: Earth Views from the Space Station
https://www.youtube.com/watch?v=dVTzaXmYm_s
ez sose lehet ,megunni
március 12. | 20:35
#5
Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban - írja a BBC-re hivatkozva a távirati iroda.
A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek.
,
A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.
,
A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.
,
A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.
,
"Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe" - mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak. 
A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez. 
március 08. | 19:49
előzmény: #3  _Macika_
#4
Már látom: a 100 éves kor is kevés lesz..... kár lenne lemaradni az eseményekrôl.... :)
március 08. | 17:33
#3
,
Fontos generációváltás zajlik az űrteleszkópok területén, hiszen míg a Kepler nemrég végleg elbúcsúzott, a Hubble pedig a javítások révén folytatja munkáját, a NASA fél tucat új példánnyal készül, amelyek a következő másfél évtizedben állnak majd szolgálatba. Lássuk, mit kínálnak majd ezek az új fejlesztések!
,
A Planetary Science Decadal Survey az idei évben továbbítja majd részletes ajánlását a NASA illetékeseinek, amelynek alapján megszületik a döntés az új űrteleszkópok részleteiről. Itt jelen pillanatban 6 versenyző közül válogathatunk, bár ezek a megvalósítás különböző fázisaiban járnak, vagyis a munka befejezése és a szolgálatba állítás nagyon eltérő időpontokban történhet majd meg. Ez nem túl meglepő, hiszen egy ilyen eszköz kifejlesztése és pályára állítása akár 20 évet is igénybe vehet, de mégis érdemes végigfutni a listán, hogy lássuk, nagyjából mire számíthatunk ezen a területen, a 2035-ig terjedő időszakban. Az első helyen természetesen a James Webb Space Telescope (JWST) szerepel, amely ugyan több halasztást volt kénytelen elszenvedni, azonban mégis közelebb áll a rajthoz, ami 2 éven belül jöhet el. Az európai és kanadai közreműködéssel elkészült platform eddig 10 milliárd dollárba került, az eszköz pedig az infravörös tartományban kutatja majd az Univerzum távoli régióit, visszatekintve ezzel a múltba – a munka 5-10 éven keresztül zajlik majd a tervek szerint. 
,
Ezt követi majd a sorban a Wide Field Infrared Survey Telescope (WFIRST), amely a következő évtized közepén rajtolna el, 3,2 milliárd dolláros költségvetésből, a Hubble-hoz hasonló méretben. A nagy látószög itt fontos szempont lesz, bár maga az eszköz egy korábbi, soha fel nem lőtt példányon alapul, a cél pedig többek között a Földhöz hasonló exobolygók felkutatása lesz, az adott csillag fényének jobb kiszűrésével. A Large UV/Optical/IR Surveyor (LUVOIR)jóval később, 2039-ben indulna útjára, hatalmas, 15 méteres tükörrel, az exobolygók légkörét, annak biolenyomatát vizsgálva, az ultraibolya, a látható, valamint az infravörös tartományban. Kérdés viszont, hogy a NASA valóban állja-e majd a 8 milliárd dolláros kezdeti számlát, amely jó eséllyel alaposan megugrik majd. 
,
Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) ötéves küldetésre indulna a halovány, Földhöz hasonló bolygók felkutatására, 4 méteres tükörrel, valamint egy 72 méter átmérőjű társsal, amely a teleszkóptól 100 ezer km-es távolságban, azzal szinkronban mozogna, szintén a csillagok fényének kiszűrésére, itt azonban ugyanúgy felmerül a légkörök, valamint az élet jelenlétének kutatása. A Lynx X-ray Surveyor már a fekete lyukakból, a szupernóvákból, valamint gázokból érkező röntgensugarakat detektálná, az Univerzum láthatatlan elemeinek jobb megértése érdekében. Ez már a Chandra X-ray obszervatóriumot váltaná le, 2035 körül, a Webb egyfajta kiegészítéseként. A sort az Origins Space Telescope (OST) zárja, amely az élet alkotóelemeinek és a víz eredetét vizsgálná, sokkal részletesebben kutatva az infravörös tartományban, a Webb-hez képest sokkal gyorsabban, 9,1 méteres tükörrel, a remények szerint a Lunar Gateway névre keresztelt állomáshoz közel, leegyszerűsítve ezzel a javítási munkákat.
március 08. | 17:29
#2
 Videó is készült a Hajabusza-2 legfontosabb feladatáról
Hajabusza-2 japán űrszonda a Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidán való landolásáról tett közzé videót a Japán Űrügynökség. A felvételen az is látszik, ahogy a 2014 decemberében útnak indított szonda lövedéket lő a kisbolygóba, hogy mintát vehessen belőle.
A Hajabusza-2 várhatóan az év végén hagyja el az aszteroidát, és a terv szerint 2020-ban érkezik majd vissza a Földre a begyűjtött kőzetmintával együtt.
https://index.hu/techtud/2019/03/05/hajabusza-2_urszonda_ryugu_felvetel/

Topik gazda

_Macika_
_Macika_
1 5 5

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE