Topiknyitó: _Macika_ 2019. 03. 08. 17:28

Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!  

Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
_Macika_
_Macika_ csütörtök, 09:55
#37
Lefilmezte a Hubble a csillagközi térből érkezett üstököst
https://index.hu/techtud/2019/10/17/hubble_2i_boriszov_ustokos_csillagkozi/
AIDA64 2019. 10. 02. 12:38
Törölt hozzászólás
#36
_Macika_
_Macika_ 2019. 09. 25. 07:56
#35
A Világegyetem kutatása terén még annak pontos kora, illetve a kor meghatározása is komoly fejtörést okoz a szakembereknek, itt pedig továbbra sem találni teljes egyetértést, hiszen az eltérő módszereket alkalmazó kutatások különböző eredményekre jutnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egyesek szerint nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme, most pedig egy új tanulmány látott napvilágot, amelyben magát a kort kérdőjelezik meg.
.
A friss munkát a Science magazin oldalán tették közzé, ezúttal német kutatók jóvoltából. A Max Planck Intézet munkatársai szerint szintén nem stimmel a Hubble-állandó mértéke, amely a tágulás ütemét határozza meg számunkra, itt pedig ennek következtében akár 2 milliárd évet is le kellene faragnunk az Univerzum életkorából, vagyis ez utóbbi 12 milliárd év alá is mérséklődhet. A NASA legutóbb még 2012-ben tette közzé saját újabb becslését, akkor 13,8 milliárd évben határozták meg a teljes életkort, a német szakemberek azonban most leszögezik, hogy a távoli csillagok mozgását illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, amennyiben pedig ezek gyorsabban mozognak, maga a tágulás rövidebb időt vett igénybe.
.
A Hubble-konstans értékét a korábbi kutatásokban 70-nél húzták meg, a mostani eredményt közzétevő csapat szerint azonban ez ehelyett 82,4, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes életkor 11,4 milliárd évre rúg. Mások azonban rögtön hozzáteszik ehhez, hogy a csapat mindössze két gravitációs lencsét használt fel a kutatás során, emiatt pedig a hibahatár mérete is megugrott, ennek következtében pedig az is lehetséges, hogy az életkor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezen komoly korlátozás miatt egyes szakemberek szerint további munkára lesz szükség, bár azt elismerik, hogy a módszer kétségkívül érdekes megközelítésnek minősül – tekintettel azonban arra, hogy a mérőeszköz sem pontos, az eredményt még kevésbé tekinthetjük annak.
.
Adam Riess, aki 2011-ben Nobel-díjat kapott az Univerzum életkorának és a tágulás mértékének kutatásáért, valamint a sötét energia jelenlétének kimutatásáért, kiemelte, hogy kedvező fejlemény az alternatív módszerek iránti érdeklődés felerősödése, a konkrét eredmények tekintetében azonban nincs áttörés.
_Macika_
_Macika_ 2019. 09. 17. 17:46
#34
Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett égitest, ezúttal egy egyértelműen üstökös, amely a korábbi, hiperbola pályán mozgó objektumoknál  is nagyobb mértékben elnyúlt pályán közeledik az idén decemberi napközelsége felé. Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó.
https://www.csillagaszat.hu/hirek/megvan-a-masodik-csillagkozi-ustokos/
_Macika_
_Macika_ 2019. 08. 21. 10:42
#33
A 2019-es Meteor Távcsöves találkozón bemutatott egyedi/saját készítésű csillagászati eszközökről szóló összefoglaló.
https://www.youtube.com/watch?v=PP3kyK7lFs8
_Macika_
_Macika_ 2019. 08. 05. 17:21
#32
TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time (magyar felirattal)  29perc
https://www.youtube.com/watch?v=uD4izuDMUQA
AIDA64 2019. 07. 22. 09:56
Törölt hozzászólás
#31
_Macika_
_Macika_ 2019. 07. 22. 09:51
#30
Az Artemis-küldetés részeként az űrhajót 2020 elején indítanák útnak a Hold felé, amely során a szerkezet a legfontosabb rendszerek működését ellenőrizné. A szakemberek jelenleg az űrkapszula és a szervizmodul összeszerelésén dolgoznak.
https://hvg.hu/tudomany/20190722_nasa_orion_urkapszula_artemis_misszio#rss
_Macika_
_Macika_ 2019. 07. 19. 14:29
#28
https://www.flickr.com/photos/nasa2explore/sets/72157635384998736/with/9675390920/
A NASA is nagyban készül a holdra szállás 50. évfordulójára. Most például öt évtizeddel korábban készült fotókat újítottak fel, s tettek közzé panorámaképként.
_Macika_
_Macika_ 2019. 07. 01. 10:54
#26
Az űrverseny tulajdonképpeni végének évfordulóját a kiterjesztett valóság eszközével ünnepli egy projekt.Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án volt, hogy először lépett ember a Hold felszínére. A közelgő évfordulót az apolloinrealtime.org csapata a kiterjesztett valóság eszköztárával ünnepli:
az Apollo 11 teljes küldetését digitalizálták, az összes rádióbeszélgetést, fényképeket, filmeket és tévéhíradókat is ideértve, majd az egészet feltöltötték az internetre.A projekt honlapján aztán percről percre, másodpercről másodpercre, interjú-részletekkel és magyarázatokkal kiegészítve követhető végig, ahogy Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins megjárja az utat oda-vissza a Holdig. Az előbbi két amerikai űrhajós volt az, akik az égitest felszínére le is szálltak, ott nagyjából 21 órát töltöttek, amiből kettő és egy negyed holdsétával ment el. 21,5 kilogramm követ hoztak vissza a Földre. Útjuk ugyan nem hozta áttörések sorát az űrkutatásban, de korszakos mérnöki teljesítmény volt, és nem kevésbé jelentős politikai esemény:ötven éve lényegében pontot tettek a szovjet Jurij Gagarin 1961-es űrutazásával beinduló űrverseny végére.
Az apolloinrealtime.org 20 órával a kilövés előtt veszi fel a küldetés fonalát, július 19-től kattintva lehet rajta valós időben követni a Holdra szállást. Mobiltelefonról is működik, bár úgy csak a rádióbeszélgetésekbe lehet belehallgatni.
https://apolloinrealtime.org/11/
_Macika_
_Macika_ 2019. 05. 02. 19:40
#24
Alig 10 év múlva érheti el a Földet az a 340 méter átmérőjú aszteroida, ami alig 33 ezer kilométerre húz el a Föld mellett. Ez nagyjából a Föld–Hold-távolság egytizede.
.
https://hvg.hu/tudomany/20190502_nasa_fold_kozeli_aszteroida_99942_aphophis#rss
.
A 340 méter széles aszteroida 2029. április 13-án repül majd el nagyjából 33 ezer kilométerre tőlünk. Csak emlékeztetőül: a Föld–Hold-távolság nagyjából 384 ezer kilométer. Az objektum ráadásul újra visszatér majd a Földhöz, a várakozások szerint valamikor 2036-ban, de hogy akkor mennyire lesz közel, azt egyelőre nem tudni.A tudósok a méréseknek köszönhetően kizárták, hogy most a bolygónkba csapódjon az Apophis, így most arra koncentrálnak, hogy milyen adatokat lehet majd kinyerni belőle, és hogyan lehet ezeket a méréseket elvégezni.
_Macika_
_Macika_ 2019. 05. 01. 20:40
#23
A héten zajló konferencián a NASA és több más űrügynökség egy kitalált történet kapcsán veszik végig, mit kell tenni, ha felfedeznek egy közeledő és veszélyes aszteroidát.
.
A kutatások során eddig szerencsére még egyetlen olyan aszteroidát sem fedeztek fel a tudósok, ami potenciálisan veszélyeztetné a Földet, vagy akár be is csapódhatna a bolygóba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakemberek ne készülnének egy ilyen helyeztre, és ne lenne rá valamilyen vészforgatókönyvük.Az amerikai űrügynökség, a az Egyesült Államok Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynöksége (Federal Emergency Management Agency), az európai űrhivatal (ESA) valamint több más szervezet egy fikciós történet kapcsán végigveszi, hogy a felfedezés pillanatától kezdve hogyan kezelnék a helyzetet. A próbát a jövő héten tartják a Nemzetközi Asztronautai Akadémia által szervezett konferencián.
.
A kitalált történet szerint 2019. március 26-án fedezték fel az éjszakai égbolton a 2019 PDC névre keresztelt égitestet, messze a Plútótól. Kezdetben úgy tűnt, a Föld-Hold távolságának tizennyolcszorosával kerül el bennünket, az esély pedig, hogy becsapódjon, 1 az 50 ezerhez. Minderre 2027-ben kerülne sor.© NASAA további vizsgálatokból kiderül, hogy méretét tekintve valahol 100 és 300 méter között lehet. 
.
Néhány héttel később, az eredménye pontosítása után a Földdel való ütközés lehetősége már 1 százalékra nőtt, ami cselekvésre sürgeti a tudósokat.© NASAA kutatók ezután azt is megnézik, hol lehet a becsapódás potenciális helye. Az Egyesült Államoktól Nyugat-Afrikán át egészen a Csendes-óceánig bárhol megtörténhet.A mostani már a hatodik ilyen szimuláció, amin részt vesz a NASA, és aminek középpontjában a földközeli objektumok állnak. A próba nemcsak arra jó, hogy a vezetők megtudják, speciális helyzetekben mit kell tenni, de azt is, hogy a FEMA, illetve más szervezeteknek milyen információt kell átadni.
_Macika_
_Macika_ 2019. 04. 08. 12:48
#18
A NASA Curiosity marsjárója a Mars mindkét holdjáról felvételeket készített, miközben átvonultak a Nap előtt.
https://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/napfogyatkozasok-a-marson/
Soito
Soito 2019. 04. 06. 23:25
#17
Illetve olvastam egy érdekes cikket a Dyson-gömbökről. 60 -években volt egy érdekes kisérlet a keresésükkel kapcsolatban.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Dyson-gömb
Soito
Soito 2019. 04. 06. 23:07
#16
Végre egy izgalmas fórum.  ....Mit szólsz maci az Európán lévő tengerekhez, régóta izgatja a tudósokat az élet lehetősége a fagyott páncél alatt....vélemény?
marslako2
marslako2 2019. 04. 06. 22:30
Előzmény: #13  _Macika_
#15
Én tudom hogy van ott élet, hisz én is ott éltem:-))
gou 2019. 04. 06. 21:59
Előzmény: #13  _Macika_
#14
_Macika_
_Macika_ 2019. 04. 02. 15:01
#13
Egy új kísérlet megállapításai szerint a Curiosity marsjáró olyan agyagos területre érkezett, amely az eddig a bolygón talált talajtípusok közül a legnagyobb valószínűséggel tartalmazhat élő baktériumokat vagy hajdan volt mikrobák nyomait.
https://index.hu/techtud/2019/04/02/most_van_a_legnagyobb_esely_hogy_a_curiosity_eletet_talaljon_a_marson/
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 27. 10:28
#12
Az Egyesült Államok öt éven belül ismét űrhajósokat küldene a Holdra – jelentette be Mike Pence amerikai alelnök.„Az első nő és a következő férfi a Holdon amerikai asztronauták lesznek, akik amerikai rakétákkal, amerikai földről szálltak fel”– mondta Pence az amerikai űrhajózási tanács ülésén, a NASA huntsville-i központjában.Az alelnök szerint ezután a Hold felszínén egy űrbázist hoznának létre, ami a Marsra tervezett missziók bázisaként szolgálna.
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 23. 13:35
Előzmény: törölt hozzászólás
#11
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!  a téma
nem vallás
AIDA64 2019. 03. 23. 13:14
Törölt hozzászólás
#10
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 23. 12:29
#9
Látványos képet készített a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája, amely a gázóriás mellett elhaladva rögzítette a lélegzetelállító felvételeket.A szonda színes kamerával van felszerelve, nyers képeit a NASA feltöltötte a JunoCam oldalára, ahol megnézhető, milyen fotókat készít eredetileg a kamera. Ezekből laikus kutatók is előállíthatnak a mostanihoz hasonló képeket - az egyik legjobban sikerültet Kevin M Gill alkotta meg - számolt be róla a bbc.com.A képen gyönyörűen kirajzolódnak a déli félgömb viharai és a híres Nagy Vörös Folt.
https://infostart.hu/tudomany/2019/03/22/igy-meg-sosem-lathattuk-a-jupitert
AIDA64
AIDA64 2019. 03. 16. 13:32
Előzmény: #7  AIDA64
#8
aki végignézi valamit meglát rajta.
AIDA64
AIDA64 2019. 03. 16. 13:32
Előzmény: #6  _Macika_
#7
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 15. 18:56
#6
NASA Live: Earth Views from the Space Station
https://www.youtube.com/watch?v=dVTzaXmYm_s
ez sose lehet ,megunni
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 12. 20:35
#5
Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban - írja a BBC-re hivatkozva a távirati iroda.
A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek.
,
A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.
,
A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.
,
A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.
,
"Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe" - mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak. 
A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez. 
Tagore
Tagore 2019. 03. 08. 19:49
Előzmény: #3  _Macika_
#4
Már látom: a 100 éves kor is kevés lesz..... kár lenne lemaradni az eseményekrôl.... :)
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 08. 17:33
#3
,
Fontos generációváltás zajlik az űrteleszkópok területén, hiszen míg a Kepler nemrég végleg elbúcsúzott, a Hubble pedig a javítások révén folytatja munkáját, a NASA fél tucat új példánnyal készül, amelyek a következő másfél évtizedben állnak majd szolgálatba. Lássuk, mit kínálnak majd ezek az új fejlesztések!
,
A Planetary Science Decadal Survey az idei évben továbbítja majd részletes ajánlását a NASA illetékeseinek, amelynek alapján megszületik a döntés az új űrteleszkópok részleteiről. Itt jelen pillanatban 6 versenyző közül válogathatunk, bár ezek a megvalósítás különböző fázisaiban járnak, vagyis a munka befejezése és a szolgálatba állítás nagyon eltérő időpontokban történhet majd meg. Ez nem túl meglepő, hiszen egy ilyen eszköz kifejlesztése és pályára állítása akár 20 évet is igénybe vehet, de mégis érdemes végigfutni a listán, hogy lássuk, nagyjából mire számíthatunk ezen a területen, a 2035-ig terjedő időszakban. Az első helyen természetesen a James Webb Space Telescope (JWST) szerepel, amely ugyan több halasztást volt kénytelen elszenvedni, azonban mégis közelebb áll a rajthoz, ami 2 éven belül jöhet el. Az európai és kanadai közreműködéssel elkészült platform eddig 10 milliárd dollárba került, az eszköz pedig az infravörös tartományban kutatja majd az Univerzum távoli régióit, visszatekintve ezzel a múltba – a munka 5-10 éven keresztül zajlik majd a tervek szerint. 
,
Ezt követi majd a sorban a Wide Field Infrared Survey Telescope (WFIRST), amely a következő évtized közepén rajtolna el, 3,2 milliárd dolláros költségvetésből, a Hubble-hoz hasonló méretben. A nagy látószög itt fontos szempont lesz, bár maga az eszköz egy korábbi, soha fel nem lőtt példányon alapul, a cél pedig többek között a Földhöz hasonló exobolygók felkutatása lesz, az adott csillag fényének jobb kiszűrésével. A Large UV/Optical/IR Surveyor (LUVOIR)jóval később, 2039-ben indulna útjára, hatalmas, 15 méteres tükörrel, az exobolygók légkörét, annak biolenyomatát vizsgálva, az ultraibolya, a látható, valamint az infravörös tartományban. Kérdés viszont, hogy a NASA valóban állja-e majd a 8 milliárd dolláros kezdeti számlát, amely jó eséllyel alaposan megugrik majd. 
,
Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) ötéves küldetésre indulna a halovány, Földhöz hasonló bolygók felkutatására, 4 méteres tükörrel, valamint egy 72 méter átmérőjű társsal, amely a teleszkóptól 100 ezer km-es távolságban, azzal szinkronban mozogna, szintén a csillagok fényének kiszűrésére, itt azonban ugyanúgy felmerül a légkörök, valamint az élet jelenlétének kutatása. A Lynx X-ray Surveyor már a fekete lyukakból, a szupernóvákból, valamint gázokból érkező röntgensugarakat detektálná, az Univerzum láthatatlan elemeinek jobb megértése érdekében. Ez már a Chandra X-ray obszervatóriumot váltaná le, 2035 körül, a Webb egyfajta kiegészítéseként. A sort az Origins Space Telescope (OST) zárja, amely az élet alkotóelemeinek és a víz eredetét vizsgálná, sokkal részletesebben kutatva az infravörös tartományban, a Webb-hez képest sokkal gyorsabban, 9,1 méteres tükörrel, a remények szerint a Lunar Gateway névre keresztelt állomáshoz közel, leegyszerűsítve ezzel a javítási munkákat.
_Macika_
_Macika_ 2019. 03. 08. 17:29
#2
 Videó is készült a Hajabusza-2 legfontosabb feladatáról
Hajabusza-2 japán űrszonda a Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidán való landolásáról tett közzé videót a Japán Űrügynökség. A felvételen az is látszik, ahogy a 2014 decemberében útnak indított szonda lövedéket lő a kisbolygóba, hogy mintát vehessen belőle.
A Hajabusza-2 várhatóan az év végén hagyja el az aszteroidát, és a terv szerint 2020-ban érkezik majd vissza a Földre a begyűjtött kőzetmintával együtt.
https://index.hu/techtud/2019/03/05/hajabusza-2_urszonda_ryugu_felvetel/

Topik gazda

_Macika_
_Macika_
1 5 4

aktív fórumozók


  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek