A James Webb űrteleszkóp NIRCam (Near-Infrared Camera) műszerével megörökítette a Tejútrendszer „szívének” egy részletét. A Sagittarius C (Sgr C) régióról készült képen a becslések szerint 500 000 csillag ragyog, amihez néhány, eddig ismeretlen jellegzetesség is társul. https://spacejunkie.hu/wp-content/uploads/2023/11/Sagittarius_C_NIRCam_Image-scaled.jpg
Szombaton, azaz március 25-én egy aszteroida fog csillagászati szempontból közel elszáguldani a Föld mellett – olvasható a Live Science oldalán. A 2023 DZ2 névre keresztelt aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken található La Palma Obszervatórium csillagászai. Az átmérőjét 40 és 100 méter közé becsülik. Magyar idő szerint március 25-én este 20 óra 52 perckor lesz legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 173 ezer kilométeres távolságban fog elszáguldani a Föld mellett körülbelül 28 ezer km/h-s sebességgel. Ekkor a Föld és a Hold között lesz megtalálható, és közelebb lesz hozzánk, mint égi kísérőnkhöz. Ez bár csillagászati szempontból nézve kis távolságnak számít, valójában biztonságos távolságban fog elhaladni mellettünk. Ez a földközeli kisbolygó az Apolló-család tagja. Nap körüli keringési ideje 3,17 év. Megfelelő távcsövekkel, de akár már egy 15 centiméteres távcsővel is megfigyelhető lehet az aszteroida bárki számára. Az északi féltekéről nézve a délkeleti horizont felett kell keresni az Orion, a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképektől keletre. Látszólag olyan lehet majd, mint egy lassan mozgó csillag az égen. A jelenlegi számítások szerint azonban szombat este többfelé lehet felhős az ég hazánk felett, így csak kevés helyen nyílhat esély az aszteroida megfigyelésére. Legközelebb 2026. március 27-én kerülhet bolygónk közelébe, a csillagászok jelenlegi számításai szerint akkor a becsapódás esélye 1 a 430-hoz, viszont a pályája alaposabb tanulmányozásával ez az esély jóval kisebb lehet majd. Amennyiben a Földbe csapódna, akkor már komoly pusztítást tudna okozni az érintett térségben.
Részleges napfogyatkozás lesz látható október 25-én Európa, Nyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika területéről – írja a Space.com. A folyamatot Magyarországról is nyomon követhetjük. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint Budapestről nézve 11 óra 18 perckor fog kezdődni a jelenség, a legnagyobb fázist pedig 12 óra 25 perckor érjük el, ekkor a fővárosból a Nap átmérőjének 44 százalékáig hatol be a Hold sziluettje. Napfogyatkozások akkor jelentkeznek, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerülve árnyékot vet bolygónkra. A Hold méretéből adódóan a napfogyatkozások nem figyelhetőek meg egyszerre mindenhol, a keddi esemény az Északi-sarkról tűnne a leglátványosabbnak. A mostani fogyatkozáshoz hasonlót utoljára 2015-ben észlelhettünk hazánkból, akkor 59 százalékos volt a takarás. A következő nagyobb, itthonról 47 százalékosan látszó esemény 2027. augusztus 2-án lesz.
A NASA elhalasztotta az Artemis-1 felbocsátását az űrbe - számolt be a CNN. A NASA következő indítási időpontja szeptember 2., péntek. Ha az Artemis-1 ekkor indul el a Kennedy Űrközpontból, a küldetés 42 napig tartana, és október 11-én térne vissza.-0:16A kilövőcsapat a rakéta négy hajtóművének egyikében hajtóművérzéssel kapcsolatos problémát fedezett fel. A hajtóművek ürítése során hidrogént vezetnek át a hajtóművön, hogy felkészítsék azt a kilövésre. A négy hajtómű közül három a vártnak megf A kilövésvezető körülbelül 8:34-kor (EDT) leállította az Artemis I mai kilövési kísérletét. A Space Launch System rakéta és az Orion űrhajó továbbra is biztonságos és stabil konfigurációban van. A kilövés irányítói folytatták annak a kiértékelését, hogy miért nem sikerült a magfokozat alján lévő RS-25 hajtóműveket a felszálláshoz szükséges hőmérsékleti tartományba hozni, és miért futott ki az idő a kétórás indítási ablakból. A mérnökök folytatják a további adatok gyűjtését - írta a kilövés lefú
A héten már a második komolyabb felfedezést jelentették be a 2021. december 26-án fellőtt James Webb űrtávcső (JWST) esetében, azok után, hogy a hét elején lenyűgöző felvételeket adtak ki a Jupiter sarki fényeiről, amiket a JWST készített, most azt közölte a NASA, hogy az űrteleszkóp elsőként azonosított egy, a Naprendszeren kívül eső bolygó légkörében szén-dioxidot. https://telex.hu/tudomany/2022/08/25/james-webb-urtavcso-exobolygo-legkor-szen-dioxid
folyamatos emberi jelenlétet ígér a Holdon a NASA Artemis - a görög mitológiában a Hold istennőjéről elnevezett - programja, aminek Artemis I elnevezésű, legénység nélküli rakétája még ma a kilövőállásra kerül, és a tervek szerint augusztus 29-én indul majd Hold körüli útjára. Az űrszonda elrepül majd a Hold mellett, hogy annak gravitációját felhasználva 70 000 kilométerrel a Holdon túlra, a Földtől csaknem félmillió kilométerre repüljön – messzebbre, mint ahova ember valaha is utazott. Emberi személyzet egyelőre nem vesz részt az űrutazásban, a rakéta az Orion nevű egységet hajtja majd meg, amiben több tesztbábu foglal majd helyet, többek közt Helga és Zohar, akiket radioaktív sugárzást mérő érzékelőkkel szerelnek majd fel. A mesterséges legénység tagja lesz még Campos Kapitány is, akit arról a mérnökről neveztek el, aki nagy szerepet játszott az 1970-es Apollo 13 küldetés során felmerült vészhelyzet megoldásában. Az emberi tesztbábuk mellett egy műkutya is helyet foglal majd a fedélzeten, aki nem más, mint Snoopy, az 1950-ben született képregényhős. Őt egyébként gravitációt jelző műszerrel látják majd el, így regisztrálva a fülkében a repülés alatt uralkodó nehézségi erőt. Amennyiben az Artemis I tesztje sikeresen zárul, az zöld utat adhat majd annak az egységnek, amiben már valódi asztronauták ülnek majd: az Artemis II kilövése a tervek szerint 2024 májusában történhet majd meg, a legénység tagjainak nevét egyelőre nem tették közzé. A NASA Artemis programjának hosszú távú céljai közé tartozik a Hold természeti erőforrásainak kitermeléséhez és a jövőbeni Mars küldetésekhez szükséges infrastruktúra kiépítése. A mintegy 98 méter magas és 2,6 millió kilogrammos rakéta magyar idő szerint 23 órakor indul majd a floridai Kennedy Space Center 39B jelzésű kilövőállására, amit élőben is követhetnek majd az érdeklődök a NASA honlapján. Érdemes majd némi élelemmel és kávéval is készülni a közvetítésre, a hozzávetőleg 6,5 kilométeres utat ugyanis előreláthatólag 11 óra alatt teszi majd meg az Artemis I.
Körülbelül 10 méteres, zsiráfméretű űrsziklát fedeztek fel hétfőn, amely eddig a Földhöz való közelsége ellenére is elkerülte az észlelést a mérete miatt. Szerda éjszaka a szemünk láttára száguld el a Föld mellett, mivel az elhaladását élőben közvetítik.Virtual Telescope Project (VTP) élő közvetítésének köszönhetően 23 órától bárki megnézheti az aszteroida elhaladását. A 2022 NF aszteroidát július 4-én fedezte fel a Pan-STARRS csillagászati felmérés Hawaii-n. Az aszteroida átmérője körülbelül 7 méter, bár akár 12 méter is lehet. A legközelebbi időpontban az NF mintegy 89 300 kilométerre közelíti meg a Földet, ami a NASA szerint rendkívül közel van. ,, „Meg kell találnunk az aszteroidákat, mielőtt azok találnának meg minket” A NASA évente több mint 1500 új földközeli objektumot észlel. A NASA Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központja (CNEOS) szerint az 1 kilométer feletti földközeli objektumok 90 százalékát már nyomon követik, így most a 140 méter feletti objektumok követésére összpontosítanak. Nagy előrelépés, hogy egy tíz méternél kisebb átmérőjű aszteroida követésére is képesek – írja az IFLScience. , Sok időt és energiát fordítanak az űrsziklák követésére, hiszen minél többet tudunk, annál jobban fel tudunk készülni arra az esetre, ha egy a Ne nézz fel! című filmhez hasonló forgatókönyv várna ránk. Egy „potenciálisan veszélyes” aszteroidát, amelyről úgy gondolták, hogy 2052-ben ütközik a Földdel, a további megfigyeléseknek köszönhetően levették a világ veszélyeztetettségi listájáról. Jelenleg nem ismertek olyan pályájú objektumok, amelyek a Földet elpusztítanák. Ahogy a NASA fogalmaz, „a bolygó védelméért meg kell találnunk az aszteroidákat, mielőtt azok találnának meg minket”.
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!