A legérdekesebb az lesz, hogy az 1 kicsi és 2 nagyprojekt folyamatos működésekor hogy fog alakulni a nyereségesség, legfőképp a "változó költségek"-hez hasonló kevéssé részletezett költségelemek.
Mellesleg a Gödöllői projektet beletették a fúrós cég maradványába, vagyis a "szemetet" összecsomagolták, a geotermia körül kisöpörnek és a későbbiekben üzemeltetik a 3 projektet.
A személyzet bérelt személyzet, az egyes munkák időtartamára brigádokat szerződtetnek le. Volt olyan fúrás, ahol a fúrósok "legalja" népségét szerződtették. Ezért a fúrótoronnyal kapcsolatban semmilyen ilyen jellegű többlet költség nem volt.
Tavaly az a pletyka járta, hogy az akkori brigád a legutolsó 4 (győri) kútra szerződött le, és nem lesz folytatás.
Akkor ezt nem hittem volna, de a mostani események alapján jómagam 99 %-ig meg vagyok győződve róla, hogy Győr sajnos a végállomás.
"Összességében ha feltételezzük a menedzsment tisztességet, akkor a döntés rövid- és középtávú előnyöket okoz mind likviditás, mind eredménymegjelenés tekintetében."
Ha ehhez még hozzá göngyölítenék az opció lehívását, egész komoly poziciót képviselne a cég pénzügyi soraiban.
Komolyan mar csak Tigus és Flozal miatt is mennie kellene fel az arfolyamnak. Amennyi melot beletesznek az elemzésekbe, azok bepotyogésébe, igazan megérdemelnék!
Koszonjuk!
(Mondjuk nekem is sokezer okom van ra :) )
Még egyszer elolvasva a közzétételt, összefoglalva az alábbiak állapíthatóak meg:
A mélyfúrási tevékenység kiszervezésével a PE megszabadult a fúróberendezéstől, annak kezelő személyzetétől, illetve a berendezés kihasználtsági problémájától (amikor nincs fúrás az fájdalmas költségtétel).
Rövidtávú hatásként 400 millió Ft nyereség keletkezett (vélhetően Q3-ra vonatkozóan, ami a várható -150 milliós nettó eredményt +200 millió fölé javíthatja).
Középtávú hatásként Q4-től kezdve nem jelentkeznek az ezzel kapcsolatos költségelemek,vagyis javulni fog az eredmény optikailag.
A legnagyobb részt az értékcsökkenés teszi ki, éves szinten 220 millió Ft-ot.
Ennyivel javul (ceteris paribus) az üzemi eredmény és a nettó eredmény, a bruttó fedezet (az Ebitda-ra semmleges hatású), vagyis szebb számokat tud közzétenni majd.
Ezenkívül kikerül a kezelőszemélyzet, a biztosítás, a karbantartás, felújítás költsége is.
A személyi ráfordítások 2014-ben 54 milliót, a biztosítás 8 milliót, egyéb költségelemek kb. 20 milliót jelentettek.
Ebből évi 50 millió Ft megtakarítás nem elrugaszkodott becslés.
Ez az 50 millió, minden eredménykategóriát (tehát az Ebitda-t is) javítani fogja. (Ráadásul a központi költségek is csökkenthetnek, mert ezzel sem kell foglalkozni már)
A vételár 1,1 mrd Ft, melynél némileg zavaró az összetett finanszírozási konstrukció (ebből következhet pl. a ledolgozás is) kijelentés.
Azonban figyelmesen elolvasva:
"Eladó a vételár beérkezésével közel 320 millió forintos fúrógéphez kapcsolódó hitelt törleszt."
Ebből az következne, hogy a teljes vételár kifizetésre kerül.
Majd meglátjuk, viszonylag gyorsan ki fog derülni (legkésőbb Q4 jelentésben), hogy történik az ellenérték megfizetése.
Vagyis rövidtávon javítani fogja a likviditási helyzetet. A hitelállomány csökken, és ha tényleg befolyik a felette lévő rész, gondolom a szállítóállomány csökkentésére fordítják (vagy nem kell annyi hitelt felvenni Győrhöz).
A kérdés, mi lesz a jövőben az eljárás. Garanciák vannak, hogy rendelkezésre áll, a PE meg vele dolgoztat. HA nem lesz belátható időn belül fúrás, akkor jó döntésnek tűnik az értékesítés.
Ha lesz, akkor felmerül a már feszegetett kérdés, milyen áron fognak szolgáltatni, illetve milyen gyorsan, mert azért ne feledjük, ha éppen fúrnak vele valahol, akkor hónapokat ölel fel a várakozási idő. (bár ez a tervezési, engedélyezési eljárás hosszúsága miatt nem jelenten gondot)
Összességében ha feltételezzük a menedzsment tisztességet, akkor a döntés rövid- és középtávú előnyöket okoz mind likviditás, mind eredménymegjelenés tekintetében.
Amennyiben kérdéses az érdekforrás, arról meg volt szó az előbbiekben.
Még egy szó a beolvadásról: hosszútávon is optimális a beolvadás adóoptimalizáció tekintetében.
Nem fogjuk látni a vagyonmérleget, de teljes leírás nem valószínű, a teleknek és a rajta lévő termálkútnak biztosan van értéke. Bár a beolvadásnak az adóoptimalizáción kívül tényleg nem lehet más értelme.
Nekem nem teljesen világos, szokás szerint. Ami tény, hogy mind az Audinál, mind a Győr-Szolnál 30-30 MW-ot építenek be. Ez nagyon túl lenne méretezve ahhoz a hőmennyiséghez amit írtál. Főleg, hogy a bőnyi "kerek" 52 MW-os hőátadó arra utal eléggé optimalizálták a műszaki paramétereket, tehát full kihasználásra tervezték be.
Egyébként ellentmondás nincs a bőnyi 52 MW és a végponton beépített 2x30=60 MW között, mivel a két fogyasztó csúcsigénye más időszakra esik. Egyszerűen fogalmazva a lakossági fűtés 18-06 között jár csúcsra, addig az Audinál ez eltolódik nap közbeni időszakra. Ami annyit tesz, hogy Q4-Q1-ben 52MW-al, maxon tud menni a hőszállítás. Q2-Q3 pedig függ az Auditól, de ott is közel félüzem várható lesz (ennek még utána kell számolni, ha lesz rá időm...). Ebből pedig millió feletti hőmennyiség várható.
A terven felüli écs bizonyos esetekben elszámolható (pl. vagyoni értékű jogra, ha nem érvényesíthető, beruházásra, ha elháríthatatlan külső ok miatt rongálódik)
Ebből inkább az immat javakra elszámolt érvényesíthető esetünkben.
Viszont a beruházás teljes leírása (kivezetése) már elszámolható az adóalapban.
a beolvadás mögött más lehet mind adóoptimalizálás, ugyanis a beruházás terven felűli ecs-je tao növelő tétel, azaz a veszteséget nem lehet figyelembe venni az adóalapnál
PANNERGY