az általad számolt 5% és a valós 8% között azért jelentős a különbség, én inkább nem hallgatnék a tanácsaidra, mert buknék egyébként a 2051/G nem a lakosságnak való, akik nincsenek tisztában a kockázataival (tisztelet a feketeöveseknek, páran vannak itt a fórumon) a a lakosságnak a bankbetét jellegű lakossági papírok valók
a fazont néha kevered a bruttó eladásival, és a nettó vételivel, felhalmozott kamat ide-vagy oda bruttó eladási árfolyam = nettó eladási árfolyam + felhalmozott kamat bruttó vételi árfolyam = nettó vételi árfolyam + felhalmozott kamat ez a állampapírok, kötvények 1x1-e
Én a múltról beszéltem, a jövőt nem tudjuk. Vagyis FixMÁP/MÁP+ esetén igen, nominális értelemben. A többi meg majd kiderül, ahogy a 4ig is. Hidd el, a kockázatkezelés fogalma nem ismeretlen számomra!
""Még soha nem vettem államkötvényt, bocsásd meg ezt nekem." A PMÁP, fixMÁP, stb.-nél is van bruttó eladási árfolyam, bruttó vételi árfolyam, nettó eladási árfolyam, nettó vételi árfolyam jó lenne az alapdolgokkal tisztában lenni, és csak utána osztani az észt...
Marci simán bejelenti előre, hogy -5%os hiánnyal számolnak, ami ismét nincs kőbe vésve. Ha nem teljesülnek ISMÉT az állami bevételek, lesz az -6/-7% is. Románia infláció 9,6-9,7%, alapkamat 6,5%. Magyarország infláció 4,3%, alapkamat 6,5%. Furcsa.
4ig - fogy a levegő. 4800 alatt rolót várok. OTP - 32500-al ha nem bír, roló az is. Néha túlságosan optimisták vagytok. Trump beidegesedik, jön egy nyilatkozattal, láttunk már hasonlót, DAX 24200>23300, nem is oly rég ugyebár.. longos szituációban kell ledobni a bombát, úgy a leghatékonyabb.
Olvastam. De ha megnézed a BUX(Otp) teljesítményét, 4igről nem is beszélve, akkor én maradnék a részveny/kötvény kombónál. Látható, hogy nem fogjuk egymást meggyőzni, esetleg be is fejezhetnénk, és ebben a topikban maradhatnánk az állampapír témánál...
Nagyot csalódtam most a Kiszámoló blogban! És nem azért mert bizonyos esetekben nem lenne olcsóbb egy etf mint egy tőzsdén kívül kereskedett befektetési alap, hanem mert amikor emberek az éves alapkezelői díjról azt gondolják, hogy azt egyösszegben az év végén,a különböző hirdetményekben megjelenő százalékból vonják le pluszban, akkor égnek áll a hajam! A vétel eladás és a befektetőt terhelő (ha van ilyen) nyereségadókon kívül az összes többi az alap kezelésével kapcsolatban felmerülő költség, naponta terhelődik az alapra és jelenítődik meg annak az árfolyamában. Aztán felmerült még itt belépési (2%),kilépési (1%) költség. Gondolom ez a vételi és eladási jutalék lehet. Nem néztem utána, hogy mennyi ez az Amundinál,de ha az Ersténél veszed ugyanezt az alapot,ott csak 1% vételi jutalék van,eladásra pedig nem számítanak fel semmit. Nem gondolnám, hogy az Amundi otthon drágábban árulná ugyanazt az alapot mint idegenben,persze ki tudja!?
Még soha nem vettem államkötvényt, bocsásd meg ezt nekem. Valóban, megnéztem. 100.000 Ft-ot beütöttem névértéknek, a vásárlás értéke. 66354 (66,3541 árfolyam mellett) Árfolyam = névérték alapja. Kicsit más a logika. Ha úgy van, ahogy írtad, akkor 92%-on veszi vissza a MÁK, aznap, amit megveszel? 8% bukta?
"Te a képletben a felhalmozott kamatot is úgy veszed, mintha névérték lenne." . Ezt a mondatot nehezen értelmezem. De nézd ezt: . Tegyük fel január elsején van a kamatforduló. Ekkor nettó árfolyam = bruttó árfolyam. Tegyük fel a körülmények annyira változatlanok maradtak, hogy fél évvel később a nettó árfolyama ugyanannyi maradt. De mivel van benne fél évnyi kamat, ezért értékesebb mint év elején. Éppen ezért ugyannyi pénzért kevesebb névértéket kaphatsz mint év elején. Amikor eladod, akkor a bruttó eladási árfolyamot kell alkalmaznad a nálad lévő névértékre. A bruttó árfolyam meghatározó részét a nettó árfolyam adja. Ezt még emeli a kamattartalom. . Nem tudom ezt jobban ragozni, erről szól a bruttó árfolyam.
Magyar Állampapír tulajok