nyilván megvannak a kivezetés-bevezetés átmenetni modelljei, ez technikai kérdés
szdsz nem volt kormányon az első demokratikusnak nevezett ciklusban, először volt az antall aki a tanár és múzeumigazgató barátaival csinált egy majdnem olyan dilettáns kormányt mint a mostani, amely i betűre végül a tragikomikusan szánalmas pontot a pincérminiszterelnök tette amíg ki nem voksolták őket örökre a hatalomból
hogy miért nem lépték meg? nem tudom, fasz volt az egész banda
Az áttérésre a rendszerváltáskor lett volna lehetőség.Akkor még volt annyi állami vagyon ami fedezet lehetett volna a kieső járulékbevételből eredő hiányra .
Miért nem lépte meg az MDF-SZDSZ?
A másik pedig az, ha teljesen magán lenne a nyugdíjrendszer akkor azok miből kapnának ellátást akik sohasem fizettek,fizetnek járulékot?
És emellett nem gondolom, hogy létezne olyan, hogy túlzott individualizmus. Akkor létezne, ha az individualizmus önzőséget jelentene, de nem azt jelenti.
"Az individualizmus frankó dolog (magam is individualista vagyok egy egészséges mértékig), de ha túl sokat erőltetik az emberek, akkor nem fognak megtanulni soha közösségben gondolkodni. "
Én fordítva látom, individualizmus nélkül a közösség csak rabság, a jó közösséget individualista egyének alkotják, a jó közösség ugyanis az egyénekért van, és nem fordítva.
65 felett csak az értelmesebbek szemét lehet felnyitni, de az 50-esek a gyerekeiken keresztül egyre élesebben látják azt, ahogy a világ megváltozott, úgyhogy mire ők nyugdíjasok lesznek, már lesz némi változás szerintem. Legalább szemléletben.
"Ez alapján akik MOST befizették a járulékot úgy 110-120%-át fogják majd kapni az akkor nettó átlagbérnek? Ha már ők ennyivel többet fognak befizetni járulékként."
A felosztó-kirovó rendszerben nem az számít hogy mennyi járulékot fizettél be, hanem az hogy a következő nemzedéken mennyit tudnak behajtani, ill. a dolgozó/nyugdíjas arány.
Egy időben a járulékemelkedést azzal magyarázták, hogy részeben (25%) visszatérünk a tőkefedezetire és ebből lesz a nyugdíjvagyon.
Az emelkedés megmaradt, a vagyon eltűnt a rendszerből.
Amiket elírtál, azokkal 100%-ban egyetértek.
Arra céloztam hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer is ugyanígy indult. Amikor összegyűlt egy jelentősebb nyugdíjvagyon akkor gyorsan "megmentették".
Ebben a nyugdíjrendszerbe 2x, olyan alapon hogy majd a befizetésekből fizetnek nyugdíjat.
Ha ezt bármikor meg lehet csinálni, miből gondolod hogy ezután más lenne a vége?
Sokan most is arra hivatkoznak, hogy ők nem fognak befizetni arra, hogy mások nyugdíjat kapjanak. Ők elfelejtik hogy olyan korosztály nem kapott nyugdíjat, aki ne fizette volna be (tette volna félre) a nyugdíjára a pénzt, amíg dolgozott.
A szolidaritást kihagytam, mert nekem a felosztó-kirovó rendszerrel van problémám. Mindenki kapjon annyit amennyit befizetett és ne a következő nemzedék befizetésétől függjön a nyugdíja.
(Jelezni szeretném nem vagyok nyugdíjas.)
Emberünk megtermelt 100 forintot. Ebből elvontak 7-et és maradt 93 egyéb adókra ( amik szintén töredéke volt a mainak arányában ). Lesz kb 80 forint elkölthető pénze.
Jelenlegi emberünk megtermel 100 forintot ( bruttó bére 78 forint, nettó 52 forint ) és elvonnak tőle 28 forintot ( 20 munkáltatói és 8 munkavállalói ) nyugdíjra. Szóval marad 72 egyéb adókra. Elkölteni 52-t tudd.
És ebből a mostani nyugdíjasnak van kb 33 forint elkölthető pénze. ( 65% nettó bér nyugdíj arány ). Miközben rengeteg kedvezményre jogosult ellentétben a régi idők nyugdíjasaival.
az ingyenebédet vitatnám, szerintem tekinthetjük ledolgozottnak"
Nyugdíj esetén én ezzel kicsit vitatkoznék.
1946-tól 1975-ig a járulék mértéke 4-7% volt összesen. 75-től a nyugdíj és az egészségügyi járulék együtt volt TB járulék kb fele-fele arányban. Így a nyugdíj járulék 75-től 83-ig nőt fel 15%-ig.
84-ben már 20% volt. Majd tovább emelkedett és különvált a nyugdíj és az egészségügyi járulék valamint munkavállalói és munkáltatói részekre.
1992-ben érte el a csúcsot és 30,5%-tól ( 24 és 6,5) szépen lassan csökkent le 26,5%-ra ( 18 és 8,5) 2003-ra.
2007-től viszont újra emelték a munkáltatóit 21 majd 24%-ra. Ahogy a munkavállalói is 8,5-ről 10% lett. És jelenleg is annyi.
A trükk csak az hogy 2012-től nem nyugdíjjárulék címszó alatt fizet a munkáltató hanem szociális hozzájárulás címen. de ugyanúgy 27%-ot mint korábban ( 24 nyugdíj 3% egészségügy ).
Szóval mondjuk egy 2005-ben nyugdíjba vonult nyugdíjas aki dolgozott 40 évet ( 60 évesen 38 év szolgálattal már mehetet ) fizetett járulékként:
65-75 között: 7%-ot
75-84 között: kevesebb mint 15%-ot átlagban
84-92 között: 20-30% között
92-2005 között: 26-30% között
Szóval első 20 év alatt töredék elvonása volt és a köv 20 év alatt is 20-30% közötti.
Miközben aki 2005-ben kezdett és "fizeti" a nyugdíját 2 évet leszámítva jövedelme 34%-át kell befizesse szintén úgy 40 évig de férfiak esetében akár 47 évig ( 18-tól 65-ig ).
Eközben amikor még említett nyugdíjasunk aktív kereső volt a nyugdíj töredékét érte a fizetésnek. De még 1990-ben is 50% alatt volt bőven. Jelenleg 65% már évek óta.
Ez alapján akik MOST befizették a járulékot úgy 110-120%-át fogják majd kapni az akkor nettó átlagbérnek? Ha már ők ennyivel többet fognak befizetni járulékként.
Amúgy meg az öngondoskodást nem csak arra értem hogy legyen magánnyugdíj pénztára valakinek.
Gondoskodjon magáról. Amit akar azért ő dolgozzon meg. Ne várjon másoktól segítséget alapvetően. Miért az a másik talán nem érdemli meg azt amije van? Nem dolgozott meg azért? Ő talán nem tudná ugyanúgy elkölteni vagy élvezni azt? ( nem konkrétan neked írom hanem leírom én miben hiszek).
Szerintem az alap az hogy Nem vagyunk más terhére vagy legalábbis igyekszünk minél kevésbé másokra támaszkodni és nyűg lenni. Ha mi magunk képesek vagyunk valamire megoldjuk magunk.
Én szolidáris vagyok teljesen valakivel aki azt mondja nem tud dolgozni mert elvesztette egy munkabalesetben a lábát.
De nem a 45 éves teljesen egészséges emberrel aki azt mondja nem tud munkát találni de képezni nem képezné magát, lakhelyétől távolabb nem menne és hát ő nem fog elmenni boltba raktárosnak vagy eladónak minimálbérért.
A gazdaság egyik rákfenéje, ha azt sugallják vagy azt hiszik, hogy van ingyenebéd.
Viszonylag fájdalommentesen meg lehetne oldani, hogy a most jogosultak ingyenességét "szerzett jogként" kifuttatjuk, de az új 65-éveseknek már nem ingyenesség jár, hanem csak valamilyen kedvezményes bérlet. Hasonlóan ahhoz, ahogy a nyugdíjkorhatárt is suttyomban, fokozatosan megemelik 65 évre. Pedig az sem velejéig igazságos, hogy pár éve még 55-60 év volt a korhatár és nemsokára ez 65 lesz.
A nyugdíjrendszer kialakulásakor is pont ez volt a helyzet. Sőt kötelezték a dolgozókat hogy félretegyenek.
Ez a nyugdíjjárulék és tőkefedezeti rendszer.
de nyilván, amikor te leszel öreg és szükséged lesz a társadalom segítségére, akkor ez fog eszedbe jutni"
Igen pont ezen mentén fogok gonolkodni. Én most is teszek félre öregkoromra. Most se veszek igénybe állami juttatást ha nem szorulok rá.
És igenis teszek a magam boldogulásáért. Nem is minimálbérből élek. Nincs és nem is volt deviza hitelem.
Tarlós: a 65 felettiek 8 milliárdos veszteséget okoznak a fővárosnak